Nemzeti Ujság, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

Burokéi őszinte vallomása: Mi történt Ausztriában? Hivatalosan 3.780 a letartóz­tatottak száma . Miért maradt el Hitler bécsi látogatása? Bécs, június 30. Az utóbbi időben a világsajtóban szá­mos híradás l­átott napvilágot, amelyek az ausztriai új helyzettel és az ottani nehézségekkel foglalkoztak. Most illeté­kes körök is szükségesnek látták, hogy megszólaljanak ezekkel a hírekkel kap­csolatban. Bürckel birodalmi főbiztos csütörtökön magához kéretett több kül­földi újságírót, köztük a Magyar Táv­irati Iroda munkatársát is és nagy figyel­met keltő kijelentéseket tett azokról a jelenségekről, amelyekkel a világsajtó az utóbbi hetekben foglalkozott. A Magyar Távirati Iroda a birodalmi főbiztossal folytatott beszélgetése beveze­tőjében is utal a külföldi sajtóban meg­jelent hírekre, hogy Ausztriában válsá­gos lett a helyzet, mert egyrészt a német és osztrák pártvezetőség között súlyos ellentétek merültek fel, másrészt a töme­ges letartóztatások elkeserítették a lakos­ságot. Bürckel ez alkalommal — írja a jelentés — rendkívül fontos kijelentése­ket tett egyrészt a szervezési munkála­tokról, másrészt az ezen a téren felmerült nehézségekről, végül pedig azokról a rendszabályokról, amelyeket egyes külö­nösen figyelemreméltó kérdésben fogana­tosítottak vagy foganatosítani fognak. Miben állanak a szervezési nehézségek? Bürckel főbiztos a szervezési nehézsé­gekről szólva kijelentette, hogy ezek lelki és gazdasági jellegűek. Az első csoportba tartozó nehézségek abból származnak, hogy az osztrák nem­zeti szocialista mozgalom a tilalom ide­jén, mint minden tiltott mozgalom, ter­mészetszerűleg kisebb csoportokban szer­vezkedett. Ezek a csoportok csak nehezen tudták fenntartani egymással az érint­kezést és ezért várható volt, hogy amikor a csoportok megszűnnek és átadják he­lyüket az általános és egységes pártszer­vezetnek, mindegyik csoport emberei saját küz­delmüket tartják a legfontosabbnak és a saját maguk által kialakított rendszert akarják majd alkalmazni az egész szervezetre. Ennek tudatában Bürckel mindjárt a népszavazás után kiadta a jelszót, hogy a csoportok megszűntek, azok helyébe az egység lép és aki ennek ellenszegül, nem tartozhat a mozgalom sorába. Ennek a jelszónak meglepetésszerű eredménye lett, mert az addigi csoportok között el­enyészően kevés nézeteltérés keletkezett, úgy hogy gyakorlatilag ellentétről nem lehetett szó. Arról a kérdésről, hogy ellentétek támadtak Ausztriában az odahozott német szervezők és osztrá­kok között, a kormánybiztos a következőket jelen­tette ki: Nem lett volna semmi értelme annak, hogy Ausztriában is végigcsinálják azt az évekig tartó fokozatos fejlődést, ame­lyet a német birodalomban szükségkép­pen végig kellett csinálni. A politikai át­építéssel legkésőbb 6—7 hét múlva vé­gezni akar és ezért a gyors módszerekre volt szükség. E célból kizárólag osztrá­kokból álló vezetők mellé német tanács­adókat osztott be, akik azonban teljes mértékben az osztrák vezetők alá tartoz­nak és az ő kívánságukra bármikor el­mozdíthatók. Hogy ezeket Ausztriában miképpen fogadták, arra jellemző, hogy az egyik stájerországi osztrák körzetve­zető kérte, hogy tekintsenek el az áthe­lyezéstől, amikor a melléje beosztott né­met tanácsadót máshová akarták helyez­ni. A szervezés azonban az utóbbi időben annyira előrehaladt, hogy több körzetben a tanácsadókat már eltávolították. Mind­azok a birodalmi németek, akik ma még Ausztriában vannak, már csak meghatá­rozott ideig maradnak az országban. Mindez azonban a pártszervezetre vonat­kozik, mert az állami közigazgatásban egyetlen birodalmi német van: (ez maga Bürckel, de ő sem porosz, hanem bajor). Hitler kancellár állítólagos bécsi láto­gatásáról kijelentette Bürckel, hogy a hír nem felel meg a valóságnak. Nem volt szükség arra, hogy Hitler ellentétek el­simítására Bécsbe utazzék. Három héttel ezelőtt ő maga hívta a kancellárt Grácba, egy ünnepségen való részvételre, de a kancellár sok munkája miatt a ké­rést nem tudta teljesíteni. Mire akarja a birodalmi főbiztos felhasználni a zsidókat? A kormánybiztos ezután a zsidókérdés­ről nyilatkozott és többi között hangoz­tatta, hogy olyan városban, mint Bécs, ahol zsidók rendkívül nagy számban ér­vényesültek az üzleti életben, érthető, hogy bizonyos feszültség volt tapasztal­ható. Ennek a feszültségnek nemigen volt kellemetlen következménye. Túlka­pásokra csak kísérletek történtek és eze­ket mindjárt kezdetben elfojtották. Álta­lában az az elv érvényesül, hogy a kis­embereket békében hagyják és csak azokra fordítanak különös figyelmet, akik jelentősebb ártalmas befolyást gya­korolnak. A maga részéről az a felfogása, hogy a zsidók a nemzet felett álló szelle­müknél fogva igen alkalmasak a ki­viteli üzletágban való elhelyezkedésre bizonyos ellenőrzés és korlátozás mel­lett. A nemzethez tartozó németnek ezen a té­ren több hátránya van, mint a zsidónak. Arra kellene tehát törekedni, hogy ezt a megkülönböztetést átültessék a gyakor­latba is. Ezt az egyéni felfogását más hi­vatalos körökkel is igyekszik megértetni. Egyébként közölte, hogy a kivándorolni szándékozó zsidók számára a napokban rendelet jelenik meg, amely szabályozza, hogy milyen módon és mértékben vihetik ki németországi vagyonukat. A zsidó üz­letekbe és üzemekbe helyezett ellenőrök (komisszáriusok) rendszerét nem ő ve­zette be, hanem már így találta. Hozzá­tette, hogy a maga részéről nem is ve­zette volna be, mert más, jobb mód is akad e kérdés elintézésére. Rotschild vagyonát is ilyen módon kezelik, Rotschild maga pedig letar­tóztatásban van. Egyébként Bürckel a maga részéről kon­krét esetekben is több ízben hangoztatta, hogy jogszolgáltatás szempontjából kü­lönbséget tenni zsidó és nemzsidó között nem szabad. Éppen ezért súlyosan meg­torolják a visszaéléseket és túlkapásokat is. A tömeges ausztriai letartóztatásokról szóló hírrel kapcsolatban kijelentette, hogy szerdán szerezte be a legújabb ada­tokat, eszerint a letartóztatottak száma 3780 és e számba beletartoznak mindazok, akiket Ausztriából a német birodalmi területre vittek át. Ezeknek mintegy a fele zsidó. Hitler kancellárnak egyébként az volt a határo­zott rendelkezése, hogy minél kevesebb politikai letartóztatást foganatosítsanak. Schuschnigg és Schuschnigg volt kancellár — mondotta Bürckel — Bécsben van letartóztatásban. Egészséges és ép olyan jól bánnak vele, mint a többi politikai fogollyal. Pilla­natnyilag három szoba áll rendelkezé­sére. Fugger hercegnő néhány hét óta kincs nála, mert Bürckel nem akarta, hogy ilyen megkülönböztetésben része­süljön. Hogy Schuschnigg még él, ez annak köszönhető, hogy Hitler kancellár a birodalmi gyűlés előtt kijelentette, hogy neki ajándékozza életét. Igazságosnak tartaná, ha Schuschnigg s ellen Justizmord miatt eljárást indítana­ í I nak és valószínű, hogy­ ez be is fog kö­vetkezni.­­ Miklas volt szövetségi elnök szabadláb­­­bon van, sőt a népszavazás alkalmával kijelentette, hogy Hitler mellett akar szavazni, de erről Bürckel lebeszélte. Ugyancsak csatlakozását jelentette be herceg Starhemberg Rüdiger is, de Starhembergnek már nincsenek követői. A Habsburg-család vagyonának elkobzá­sáról a közeljövőben rendelet jelenik meg, Jenő főherceg egyébként teljesen szaba­don él Gumpoldskirchenben. Augusztus 1: jön a részletes beszámoló A továbbiakban kijelentette Bürchel főbiztos, hogy azoknak a nemzetiszocialis­táknak száma, akiket visszaélés miatt le kellett tartóztatni, négy vagy öt. Végül a gazdasági kérdésekről kijelentette, hogy augusztus elején részletes beszá­molót ad a nyilvánosság számára. Délben a Magyar Távirati Iroda mun­katársának alkalma volt résztvennie azon a napi beszámolón, amelyet Glo­­bucnik bécsi körzetvezető tartott az egyes kerületi vezetők számára. A kerületi ve­zetők jelentései teljes mértékben meg­erősítették Bürckel kijelentéseit és meg­állapítható az is, hogy jelenleg a munka­­nélküliek száma 60 százalékkal szállott a márciusi színvonal alá. Kitűnt az is, hogy olyan esetekben, amikor az árja munkások maguk akarják eltávolítani az üzemekből a zsidókat, a párt lép közbe rendőri karhatalommal is, hogy megaka­dályozza a jogtalan eltávolításokat és magánszemélyek egyéni kezdeményezé­sét. Csak olyan esetekben következik be a zsidók eltávolítása, amikor számuk rendkívül magas. Utasítást adott a kör­zetvezető ez alkalommal arra, hogy a fél- és negyedvér zsidókat minden körülmé­nyek között hagyják békében. Az egyik kerületi vezető jelentette a bécskörnyéki vendéglősök borának elromlásáról szóló hírekkel kapcsolatban, hogy a nagy láto­gatottság következtében több grinzingi nyári vendelőben már teljesen elfogyott a helyi bor és a vendéglősök Magyar­­országból hozott bort adnak el grinzingi * A ZSIDÓTÖRVÉNYRŐL megállapította Antal István, hogy ez a törvény úgyszólván a ma­­gyar közvélemény egyöntetű akaratával ke­­rült bele a Magyar Törvénytárba. Most, a végrehajtás során, a túlsó politikai tábor és az érdekeltek második nagy rohamra indul­­tak. Ez a roham azonban — mondotta — épp úgy meg fog hiúsulni a kormány elvi állás­­pontjának jogi megtámadhat­atlanságán és szilárd politikai elhatározásán, mint ahogyan meghiúsult az első nagy parlamenti offenzíva. Nem igaz, hogy a végrehajtás során a kor­­mány túllépte a törvény kereteit. A végrehajtó utasításban foglalt körültekintő és kimerítő rendelkezésekre azért is szükség volt, mert komoly piv merült fel annak feltételezésére, hogy a végrehajtás során az érdekeltek egy­­részéről a legváltozatosabban igyekeznek a paragrafusok közötti ügyes bújócska­ játékkal a törvény által szem előtt tartott közérdekű célok elérését a gyakorlatban meghiúsítani. Rettentő csalódás lett volna az ország keresz­tény közvéleménye számára, ha azt lett volna kénytelen tapasztalni, hogy e korszakalkotó törvény, amelynek meghozatala oly nagymér­tékben járult hozzá a lelkek nyugalmának megteremtéséhez, a valóságban miként válik semmivé. Azt a tanácsot adja azoknak, akik­nek a törvény végrehajtásában valami tenni­valójuk la**, hogy sok ország A* saját Ardakszk NEMZETI ÚJSÁG 3 julius 1. pítAcnvfcu, kiAonadjulá/ytCL, A MAGYAR ÚRI HÖL­GYEK VIRÁGMINTÁS M­A­ RI RUHÁ­ JA. Ára: 6 p-től AR-IG. EGYEDÜLI ÁRÚSÍTOJA. bor helyett. Globocnik elutasította azt a javaslatot, hogy ezeket a vendéglősöket becsukják. BottUluU Pásig mmtamaammmamammmammmmbmmmmmmmmmmmmmaammammm ANTAL ISTVÁN igazságügyi államtitkár Péter és Pál napján részt vett Vásárhelyi Sándornak, a battonyai kerület ország­gyűlési képviselőjének beszámológyűlé­­sén. Szinyei-Merse Jenő, a NÉP országos alelnöke szólalt fel elsőnek a gyűlésen s hangoztatta, hogy a kormánypárt szük­ségesnek tartja az ellenzéki kritikát, de tiltakozik az olyan kritika ellen, amely se nem tárgyilagos, se nem jóindulatú. Az ország tekintélyét nem szabad köny­­nyelműen és felelőtlenül sárba rántani és óva int mindenkit attól, hogy az isme­retlenség homályából előbukkanó ál­te­kintélyeket ismerjen el. Antal István igazságügyi államtitkár a parlament ülé­seinek befejezése alkalmából visszatekin­tett a törvényhozás munkájára. A parla­ment tevékenységével azt a célt akarta elérni, hogy a nemzet erkölcsi és fizikai ellenálló ereje növekedjék. Megállapí­totta, hogy a közjogi alkotások betető­­zője a gazdasági és társadalmi rend ha­tályosabb biztosításáról szóló törvény, a szociálpolitikai alkotások koronája pedig a beruházási törvény volt, szempontjából teljes készséggel és lojalitással járjanak a kormány kezére a törvény inten­­-''ainak maradéktalan érvényesítésében. * A NYÁRI MUNKATERVRŐL szólott ez­után az igazságügyi államtitkár. A kor­mány tagjai szakadatlanul folytatják tovább nyáron át is a beruházási pro­gram végrehajtásával kapcsolatos teen­dőket és emellett előkészítik azt a nagy­szabású őszi munkaprogramot, amellyel a kormány az ország közjogi, közgazda­­sági és szociális újjáépítésének munká­ját folytatni, akarja. Magyarország sem maradhat le a­ fejlődés országútiáról, s ha meg akarjuk tartani európai pozíción­kat, igazodnunk kell a körülöttünk ki­alakuló új világhoz, különben keresztül­vágtatnak az események a fejünk felett. A következőkben jelölte meg a kormány legközelebbi teendőit: az összeférhetet­lenség szabályozása, a sajtójog korszerű átalakítása, a közigazgatás racionalizá­lása, adóreform, új hitelpolitika, a tele­pítés erőteljesebb folytatása, a kamarai érdekképviseleti szervezet kifejlesztése, munkatáborok létesítése, a modern ipari munkás és munkaadó szervezetek kor­szerű kiépítése.* VITÉZ RATZ JENŐ honvédelmi miniszter szerdán délután az abádszalóki választókerü­letbe érkezett, ahol gróf Teleki Mihály ál­lamtitkár, Borbély György főispán és számos NEP-képviselő kíséretében meglátogatta a kerület több községét. A honvédelmi minisz­tert mindenütt igen nagy lelkesedéssel és örömei fogadták. Beszédeiben a hadsereg meg­erősítéseinek és korszerű felszerelésének szük­ségességét hangoztatta. Életbevágóan fontos az — mondotta —, hogy a hadsereg korszerű­sítése a faluról induljon ki. Éppen azért a vi­dék lakosságát olyan helyzetbe kell hozni, hogy gyermekeit­­ hadsereg és a magyar élet új generációját megfelelően táplálni tudja. Vitéz Rátz Jenő július 3-án, vasárnap Ab­d­­szolokon mond programbeszédet. * SZÉLL JÓZSEF volt belügyminiszter a salgótarjáni választókerületben mondott beszámolót. Megállapította, hogy a nem­zet hajója az új rezsim alatt is minden irányváltozás nélkül, töretlenül halad azon az úton, amelyet minden haza­szerető és józan embernek követnie kell. A Darányi-kormány eredményes, végzett

Next