Nemzeti Ujság, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

12 NEMZETI ÚJSÁG 1939 március 1. Szerda Honvéd híres áldoztatá­­sával ünnepelte tízéves jubileumát a tábori püspök Tízéves jubileumát üli a tábori püs­pök. Tíz esztendeje annak, hogy megbol­dogult XL Pius pápa dr. Husz István akkori győri teológiai tanárt shurai c. püspökké nevezte ki, Magyarország kor­mányzója pedig a római katolikus tá­bori püspökség élére állította. Az évfor­duló alkalmából a Svapisztrán Szent Já­nosról nevezett helyőrségi templomban a jubiláló tábori püspök szentmisét mon­dott, amelyen megjelentek a honvédelmi minisztérium képviselői, a tábornoki és törzstiszti kar népes közgyűlése, a mi­niszterelnökség képviseletében bárczi­­házi Bárczy István államtitkár, az ér­seki helynökség részéről Szabó Imre pá­pai kamarás titkár, a polgári és kato­nai társadalom kitűnősége. A templomot zsúfolásig töltötték meg a budapesti helyőrség csapatrészeinek küldöttségei, akik ezen a napon fejezték be böjti lel­­kigy­akorlataikat. A tábori püspök Folka János, Tower Vilmos és Mosonyi Sándor prelátusok, Ökrös László pápai kamarás és a római katolikus katonai lelkészi kar több tag­jának kíséretében vonult be a temp­lomba és az egyházi ruhák felöltése után a szószékről szózatot intézett hon­véd híveihez. Beszédében hálát adott Istennek, hogy a honvédség lelki vezeté­sét reá bízta, valamint XI. Fius pápá­nak, aki a püspöki méltóságra emelte. Megemlékezett arról, hogy az elhunyt pápa milyen örömmel fogadta jelentését, amikor beszámolt arról, hogy a magyar honvédség méltó utódja Szent István és Szent László katonáinak. Köszönetet mondott Magyarország kormányzójának is, aki mindig a legnagyobb érdeklődés­sel volt a dicső magyar honvédség lelki élete iránt. Majd hangoztatta, hogy ha valamikor, úgy ma, mindennél nagyobb szükség van azokra a h­ősi erényekre, amelyek a magyar katonát mindig jel­lemezték. A szigetvári hősök példája nyomán mutatott rá arra, hogy Isten nevében győzött mindig a magyar ka­tona, ebben a szellemben kell továbbra is állnia a haza szolgálatában. Ha Isten velünk lesz ás mi ővele, akkor nem kell aggódnunk az ezeréves Magyarország sorsáért. A nagyszabású beszéd után a tábori püspök annak kiemelésével, hogy jubi­leuma napján legkedvesebb kötelességét teljesíti, megáldoztatta a lelkigyakorla­tot végzett honvéd legénységet, majd az oltárhoz vonult és szentmisét mondott. Ennek folyamán az Offertóriumnál Rét­­helyiné Vakots Margit operaénekesnő, énekelt Dalibor Ferenc karnagy orgona­­kíséretével. A mise után a megjelent küldöttségek a sekrestyében fejezték ki jókivánatai­­kat a jubiláló püspöknek. Délben vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter a minisztérium épületében személyesen nyújtotta át Hász tábori püspöknek a kormányzó kitüntetését, a Magyar Ér­demrend középkeresztjét, Újmise Máriaremetén. Március 5-én mutatja be az Urnák első szentmiséjét a máriaremetei kegytemplomban Dörnyei Vilmos esztergomi egyházmegyei újm­isés. A szentmise 10 órakor kezdődik ünnepélyes bevonulással. Szentbeszé­det mond mise alatt Reichardt András pest­­hidegkuti plébános. Délután 5 órakor ünnepé­lyes litánia Te Deummal. WMMUIMLMJjJKtIJ!» ftij'lg Bum g&HásomM Szeminárium P. Uzdóczy Zadravecz Ist­ván O. F. M. felszentelt püspök véd­nöksége alatt a Ferences Kulturház dísztermében, II., Zárda­ utca 4., pén­teken, március 3-án este fél nyolc óra­kor negyedik előadás a scripturából (szentírástan) P. Hermann Hermen­neguld O. F. M. tartomány­főnök: „AZ ÚJSZÖVETSÉG KÖNYVEL EVANGÉLIUMOK ÉS LEVELEK“. Kizárólag katolikus férfi testvérein­ket az előadásra szeretettel meghívja a Budapest Országúti Szent Ferenc­­rendi Egyházközség Tanácsa. Pontos megjelenést kérünk. SHVOY PÜSPÖK A VILÁGIAK APOSTOLKODÁSÁRÓL Székesfehérvár, február 28. Kedden délelőtt tartotta Székesfehér­várott az Actio Catholica egyházmegyei központi tanácsa félévi gyűlését Shvoy Lajos megyéspüspök elnöklésével. Napi­rend előtt a megyéspüspök kegyeletes szavakkal emlékezett meg az A. O. el­indítójának, XI. Pius pápának haláláról. Nagy tisztesség a Szentatya bizalma, amellyel világi híveit meghívta az apos­toli munkában való részvételre. Elhunyt szentséges Atyánk legkedvesebb gondo­lata, sokrétű munkájának központi esz­méje volt az A. O., ezért emlékét becsül­jük meg azzal, hogy továbbra lelkesen dolgozzunk az ő szellemében. A főpásztor ezután megemlékezett az egyházmegye központi tanácsa elhunyt ügyvezető­­alelnökéről, gróf Széchenyi Györgyről, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítet­ték meg, majd a püspök a következő munkaév alapgondolatául a világi apos­tolok rendszeres nevelését és képzését vázolta. — Mi még — mondotta — az A. C. elemi iskolájában vagyunk. A magas iskola azokban az országokban van, amelyekben a papság munkáját már lehetetlenné tet­ték, ahol a világiak vállain nyugszik a külső munka legnagyobb része. Hasonló helyzetre azonban nekünk is fel kell készülni, mert szükséges, hogy az ős­egyház üldöztetésének idején okulva, mi is szerepet adjunk a világi apostolkodás­nak. Még van idő a felkészülésre, ezt az időt azonban jól ki kell használnunk. Ezért a jövő évben megkezdődik a világi apostolok szervezett és egységesen irányí­tott kiképzése. A központi tanács ezután a főpásztor előterjesztésére és az esperesi konferen­cia kijelölése alapján gróf Esterházy Móric volt miniszterelnököt választotta meg világi elnökéül az elhunyt Zichy Aladár örökébe. Gróf Esterházy Móric, mint ismeretes, a fa a nagyhírű Ester­házy Miklós Móric grófnak, aki a kato­likus politikának és újabban minden ka­tolikus megmozdulásnak a vezérharcosa volt. Gróf Széchenyi György helyébe gróf Merén Fülöpöt választották meg alelnö­­kü­l. A megválasztásokért gróf Esterházy Móric mondott köszönetet Végül Mihalo­­vics Zsigmond prelátus, az A. C. országos igazgatója tartott előadást. Ne felejtsük el a múlt évi Kongresszust, mert a kül­föld nem felejt olyan könnyen, mint mi. Ezért az idei, Katolikus Nagygyűlést a Kongresszusra való emlékezésre szánjuk. Az országos igazgató előadása után az egyes szakosztályok jelentéseit tárgyal­ták le. SÉRELMEINEK ORVOSLÁSÁT KÖVETELI KASSA KATOLIKUS TÁRSADALMA Kassa város katolikus társadalmának különböző rétegei részéről az utóbbi idő­ben igen súlyos sérelmek hangzottak el és ezeknek sürgős orvoslását követelték. A sérelmeket magáévá tette a kassai Actio Catholica is és az A. C. vezető­sége kedden küldöttségileg kereste fel Csarszky József apostoli adminisztrá­tort, akinek átnyújtották az emlékiratba foglalt sérelmeket. A küldöttségben az összes kassai magyar katolikus egyesü­letek képviseltették magukat. Szabó Elemér, a kassai A. C. elnöke terjesz­tette elő a kassai magyar katolikus tár­sadalom sérelmeit. Súlyos sérelmet jelent a kassai ma­gyarságra nézve, hogy a Szent Erzsébet székesegyházban néhány évvel ezelőtt be­hozták a vasárnapi fél 11 órás misét, amely semmikép sem szolgálja a szüksé­ges nyugodt légkör megtartását. Ennek a misének ügye annak idején nagy sebet ejtett a kassai katolikus magyarság lel­kén, mert az nem a lelki szükséglet cél­ját szolgálta, hanem teljesen sovén okok­ból, magasabb nyomásra iktatták be erre az időpontra, megfosztva ezzel főleg a kassai magyarság zömét a szentmisétől. A másik sérelem az, hogy a kassai szé­kesegyházban vasárnap két szlovák és csak egy magyar szentmise van s telje­sen jogos a n­agyszámú, fölényben lévő magyar hivek kívánsága, hogy a régi templomi rend állíttassák vissza. To­vábbi sérelem a kassai hitoktatás kér­dése. Nem áll rendelkezésre elegendő számú magyar pap, azonkívül sok hívő panaszkodik, hogy a kassai székesegy­házban a magyar papok a túlterhelés miatt nem tudják elvégezni a gyónta­tást, viszont a soros szlovák papok nem tudnak, vagy nem akarnak magyar gyóntatást végezni. Jogos kifogás alá esik az utóbbi szlovák papok politikai magatartása, úgy látszik, nehezen tud­nak beleilleszkedni a magyar állam lojá­lis szellemébe. Ez különösen kiütközik az általuk vezetett tanulóifjúság maga­tartásából. De sérelmesnek tartják a kassai katolikus magyarok azt is, hogy a Deák Ferenc­ utcai szlovák­ házba be­furakodtak volt szokalista és szociálde­mokrata egyének, ami egyáltalán nem szolgálja a katolikus egység érdekeit és egyházi szempontból is elítélendő. Szabó Elemér, a küldöttség vezetője hangsúlyozta a püspök előtt, hogy a leg­féltőbb gondossággal és szeretettel tol­mácsolta a felsorolt sérelmeket, kérte annak sürgős orvoslását, mert lehetet­lenné teszik a kassai katolikus magyar és szlovák szívek találkozását. Csarszky püspök válaszában megköszönte, hogy őszintén feltárták előtte a bajokat, ame­lyek szerinte is tarthatatlanok és a sé­relmek legsürgősebb orvoslását helyezte kilátásba. Az Újkomáromi Katolikus Kör nagyböjti kulturdélutánja. Az Újkomáromi Katolikus Kör vasárnap este rendezte első nagyböjti műsoros kultúrdélutánját. A kultúrelőadás szónoka dr. Biró Lucián bencés tanár volt, aki „Mit hoztunk magunkkal“ címmel tartott ér­tékes előadást. Előadásában ismertette az ókomáromi Katolikus Akció munkásságát, amelyet a cseh megszállás alatt fejtett ki és harcát a cseh szabad szellem, ellen. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Krizsán Jó­zsef ókomáromi zenetanár, hegedűművész ját­szott Poór István okleveles egyházi karnagy harmonium kíséretével. A kulturdélutánon közreműködött még Verbőczy László, a ki­tűnő fiatal szavalótehetség is. Az Egyházközségek Központi Tanácsának ülése. A budapesti róm. kat. Egyházközségek Központi Tanácsa március 3-án, pénteken délután 5 órakor a Szent István Társulat nagytermében (Vill., Szentkirályi­ utca 28.) ülést tart. Az ülés napirendjén az elnöki meg­nyitón kívül a folyó évi választások előkészí­tése, az A. C. ezidei programjának ismerte­tése, az 1938. évi zárószámadás, a számvizs­gáló­ bizottság jelentése, az 1939. évi költség­­vetés és­ a beérkezett adófellebbezések elinté­zése szerepelnek. Nagyböjt­ lelkigyakorlatok tisztviselőnők ré­szére. Március első három napján, szerdán, csütörtökön és pénteken este 7 órakor dr. Uxa József hittanár, a Katolikus Tisztviselőnők Budapesti Egyesületének lelki vezetője nagy­böjti lelkigyakorlatokat ta­rt az egyesület tag­jai és hozzátartozói számára a IX., Lónyay­­utca 6. szám alatti női­ kereskedelmi iskola helyiségében. Dr. Uxa hittanár minden hó első szerdáján ugyanott konferenciabeszédet tart a­ tagok számára. A Kát. Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete március 1-én, szerdán délután fél 6 órai kez­dettel a Kegyes Tanítórend gimnáziumának első emeleti tanácstermében ülést tart. Tárgy­­soorzat: Elnöki megnyitó. P. Tornyos Gyula S. J.: A diákkongregáció pedagógiai jelentő­sége és jelenlegi helyzete. Hozzászólások a kü­lönféle iskolatípusok katolikus hitoktatásának új tanítási tervezetéhez A Szent István Társulat közgyűlése. Nyolcvannegyedik rendes közgyűlését tartja március 16-án délelőtt 10 órakor dísztermében a Szent István Társulat. Az elnöki megnyitó beszédet dr. Serédi Jusztinián bíboros -hercegprímás, fővédő mondja. Utána Erdősi Károly alelnök, pápai prelátus terjeszti elő az alelnöki jelentést. Ezután következik az alelnök­­választás az igazgatóválasztmány jelö­lése alapján, amely egyhangúlag Erdősi Károly pápai prelátust jelölte. A tárgy­­sorozat következő pontjai: jelentés a Zichy Nándor jutalomdíjról, igazgatói jelentés, a számvizsgáló bizottság jelen­tése, zárszámadások és a felmentvény megadása, jelentés a Társulat tulajdo­nát képező Stephaneum-részvényekről, az 1939. évi költségvetés, az igazgató­választmányi és számvizsgáló bizottság küldetése és az esetleges indítványok, amelyek a közgyűlést megelőző nyolc napon belül tartandó igazgatóválaszt­mányi üléshez írásban benyújtottak. A Társulat számadásai a tagoknak a köz­gyűlés előtt nyolc napon át délelőtt 9 és 11 óra között a Társulat helyiségeiben rendelkezésükre állanak. A közgyűlés napján reggel 8 órakor a Társulat kápol­­nájában Erdősi Károly alelnök az élő és elhunyt tagokért szentmisét mond. Nagyböjti szentbeszédek. Az Angolkisasszo­nyok Váci­ utcai templomában minden kedden délután 6 órakor nagyböjti szén­­beszédet mond dr. Kerner István, a Központi Papnevelő In­tézet.. lelkiigazgatója. , Hittudományi est Zuglóban. A budapest­­zuglói Páduai Szent Antal egyházközség hit­­tudományi előadás-sorozatában az egyházköz­ség Angol­ utcai kulturháza nagytermében március 1-én, este fél 7 órakor Gyetven Pál, a Horthy-kórház lelkésze „A keresztségről“ tart előadást. Éry Kinga szavai, Szuchán Jó­zsef, a Szent Antal kórus tagja Laskó Emil karnagy zongorakísérete mellett énekszámok­kal működik közre. Másolati top 2 Balatonszabadi róm. kát. plébánia hivatal. Tekintetes cedezák fitudó­ni­nak aranykoszorúés harangöntő-mester BUDAPEST, XIII., Pofeneházy­ utca 78. Kedves Mesteri örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy egyházközségünk részére szállított 4 harang kiváló elkészítéséért híveim és magam nevében köszönetem­él és elismeré­semet nyilváníthassam. Kezdeményezé­semre különböző működési helyeimre im­már 12 harangot szállított kedves Mester. Mindegyik e­gy-egy remekműve volt a ha­rangöntés művészetének, de ez a 4 ha­rang, amelyet legutóbb szállított a bala­­tonszabadi plébánia­templom részére, szép hangjával és remek kivitelezésével,­ felül­múlja az eddigiek tökéletességét és jóságát. Amikor ezen kiváló munkához szívből gra­tulálok, egyben a jó Isten áldását is ké­rem kedves Mesterre, hogy ezt az egyedül­álló szaktudását Isten dicsőségére minnél tovább és minél többször gyakorolhassa. Vagyok Őszinte nagyrabecsüléssel és kiváló tisztelettel B­alatonszabadi, 1939 február 10-én. HAN­SZ ALBIN s. k., lelkész. Tíz tömeggyűlés indítja el a „Hivatásszervezet“ mozgalmat Nagy-Buda­pesten Március 5-én, vasárnap Magdolna városban kezdődik el az a nagyszabású tömeggyűlés­­sorozat, amelyet az EMSzO-mozgalomn rendez a budapesti hivatásszervezeti mozgalom elindí­tására. Magdo­l­n­a város után Budapest kerü­letei: Lágymányos, Erzsébetváros, II. kerület és a Józsefváros kerülnek sorra és ezekkel párhuzamosan Budapest környékén, Csepel, Pestszentlőrinc, Újpest, Pestszenterzsébet és Csillaghegy lesznek a gyűlések színhelyei. Az EMSzO által előkészített gyűlések iránt a fő­városban és elővárosaiban hatalmas várakozás nyilvánul meg, amelyeknek eredményét orszá­gos figyelem kíséri.. . A Hivatásszervezet ré­széről a selypm­cukorgyár és ezzel együtt az ország összes cukorgyáraiban dolgozó mun­kásság érdekében indított mozgalom fejlemé­nyeiről is ezek a gyűlések nyújtanak tájékoz­tatást. A tömeggyűléseken megjelenők kime­rítő ismertetést kapnak arról: mit akar a Hi­vatásszervezet, milyen eredményeket ért el­eddig és mihez fog most azonnal a magyar dolgozók érdekében? Az első gyűlés március 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a mag­­dolnavárosi EMSzO kulturházban (XIII., Szent László­ út 26.), ahol Sinkó Lajos, Csurgai Ist­ván, Freesz József, Vida István szólalnak fel. Tekintettel az érdeklődésre, a rendezőség min­denkit arra kér, hogy ezen és minden követ­kező gyűlésen pontos, időben foglalja el a helyét. Az „Élet iskolája“ tanfolyamának legköze­lebbi két előadását március 2-án, csütörtökön délután 5 órakor tartják meg a Kát. Házi­asszonyok Orsz. Szövetsége Mária­ utca 7. sz. a. székházának nagytermében. Ezúttal dr. Hévey Gyula terézvárosi plébános a katolikus házas­ságról, Stumpf Károlyné, a Kát. Háziasszo­nyok Orsz. Szövetségének alelnöke pedig a családi élet mai berendezéséről tart előadást. Hercegprímási rendelet az anyakönyvi ki­vonatok kiadásáról. Az Orsz. Vitézi Szék ké­résére a kultuszminiszter átiratban fordult a bíboros hercegprímáshoz, könnyítené meg a felszabadult Felvidék olyan magyarjai szá­mára az anyakönyvi adatok gyors beszerzését, akik elnyert kitüntetéseik alapján a Vitézi Rendbe való felvételüket kérik. A bíboros her­cegprímás ezt a megkeresést azzal a rendel­kezéssel hozza papjai tudomására, hogy az ilyen kérelmező részére hatósági szegénységi bizonyítvány ellenében az anyakönyvi kivona­tokat díjmentesen szolgáltassák ki. Az ilyen anyakönyvi kivonatok bélyegmentesek és so­ron kívül kapják meg a kérelmezők. Gaál János c. apát lett az új szekszárdi plé­bános. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint kegyúr bemutatója alapján Virág Fe­renc pécsi megyéspüspök, Gaál János c. apát, paksi esperes-plébánosnak adományozta a Kiss Lajos felsőházi tag, szekszárdi plébános kano­nok­ kinevezésével megüresedett szekszárdi bel­városi nagyplébániát. Gaál János 1881 aug. 13-án született. 1905-ben szentelte pappá gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, akkori pécsi megyés­püspök. 1913-ban a pécsi, püspök a Papnevelő Intézet aligazgatójává nevezte ki. 1927-ben a pécsi­­ esperesi kerület tanfelügyelője lett, 1930-ban pedig paksi plébánossá nevezték ki. 1936-ban szentszéki tanácsos, röviddel utóbb szekszárdi c.­apát lett, 1937-ben pedig a duna­­földvári kerület esperese. Gaál János tagja Tolna vármegye törvényhatósági bizottságá­nak is és általános közszeretetnek örvend. nagyböjtbe­i Lelkiolvasmány, lelkigyakorlatos anyag Strecke Ernő: 11 királynő apostolai A­z eddigi könyvek többnyire arról mólnak, hogy mit adtak a lelkigyakorlatban. A Királynő Apostolai arról szól, hogy mit kaptak, mit dolgoztak fel magukban. Lelkigyakorlatozók őszinte naplói és jegyzései. A Szűz Mária, különösen a Magyarok Nagy­asszonya irodalom bőséges anyagtára- A kongregációs élet keresztmetszete. MŰVÉSZI KÉPEK. Bolti ára: amatőr, kötésben * . 4.— P, egész hászonkötésben ..... 55# P­Megrendelhető az Apostolok Királynője Kongre­gáció címén: Budapest, VIII., Mária-utca. Sík, de minden katolikus, könyvkereskedés'ben­■------- n

Next