Nemzeti Ujság, 1939. május (21. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1939 május 2. Kedd Budapest, IV., Károly-körut 30 (Városháza) Jó szövetet vásárol ! Hagy választék! Oleső árak !" szerepének, ott az idegen nyelvek és népiségek szabad fejlődésének,­­ egyén, társadalom, állam, rendek és osztályok egyaránt megtalálták a maguk arányos szerepét ebben az államfelfogásban. Ennek az államfelfogásnak csodálato­san keresztény és csodálatosan latin mélységei adják azt a titkot, amellyel szemben napi értékűnek, múlónak és omlatagnak mutatkozott minden más állami és társadalomszervezési gondo­lat, akármit is hangsúlyozott túl, akár­milyen részletet is kíván kiemelni! En­nek a mi állam­eszménknek­ reális és arányos volta adja meg a fennmaradás garanciáit, realizmusa és arányossága viszont keresztény voltából fakad. Azonban lehetséges-e keresztény ál­lameszme kereszténység nélkül? Itt van a mi társadalmunk törekvé­seinek és egyre elmélyülőbb keresz­tény szervezésének értelme, jogosult­sága és diadala­ abban, hogy egyebek közt egy államgondolat erkölcsi tarta­lékáról a tömegek lelkének legmélyére nyúl s a legkiváltságosabb, legtitokza­tosabb tömegerőket gyűjti össze. Ered­ményei valóban eredmények, diadalai valóban diadalok, utjai diadalutak. Az örök magyar múltat és az örök magyar jövendőt fogják fényvonalaik közé, a lel­kek szervezésének s a szentistváni or­szág ujjépítésének útjait, a Szent Jobb láthatatlan örökségét, amely nemcsak a mienk, hanem­ a Kárpátok hegykoszorú­­jának minden nemzetéé, még ma is és még akkor is, amikor a hétköznapok hullámverése más látszatokat mutat! COLONNA HERCEG BUDAPESTRE JÖN Berlinből jelentik: Colonna her­ceg Róma kormányzója és felesége Buda­pest székesfőváros meghívására hétfőn este utazott el Berlinből Budapestre. ­gfe­l»>■ ■«». o -ra. ^ Heves földrengés pusztított Japánban Tokió, május 1. Japán északnyugati részében, Akita tartományban hétfőn heves földrengés pusztított. A lakosság riadtan menekült házaiból. A tokiói megfigyelőállomás sze­rint a földrengést a tengerfenék függő­leges és vízszintes eltolódása okozta. ítélet robbanószerek jogosulatlan tartásával elkövetett bűntett ügyében A budapesti kir. törvényszék ötös­ ta­nácsa, mint különbíróság, dr. Szüts Jenő tanácselnök elnöklete mellett zárt tár­gyaláson foglalkozott Kiss György 29 éves magántisztviselő és társai bűn­ügyével és az ítéletet ugyancsak a nyil­vánosság kizárása mellett hirdette ki. Utána dr. Szemák Jenő, a büntetőtör­­vényszék elnöke engedélyt adott a sajtó képviselőinek a következők közlésére: — A budapesti kir. törvényszék Ötös­tanácsa bűnösnek mondotta ki Kiss György magántisztviselőt, L­a­u­te­r Már­ton cipészt, Hajdú Dániel munkást, Ki­­­m­a József újpesti városi tisztvise­lőt, Koller Pál MABI tisztviselőt, Láng Gyula 25 éves cipőfelsőrészké­­szítő tanoncot, ifj. Tóth Sándor 34 éves műszaki tisztviselőt robbanószerek jogosulatlan tartásával elkö­vetett bűntettben, illetve vét­ségben. Ezenkívül Kiss Györgyöt, Lauter Mártont és Ihárosi Mihály kereskedőisegédet saj­tórendőri vét­ségben, valamint államfelfor­­gatásra irányuló izgatás vétsé­gében. Továbbá bűnösnek mondotta ki Pólyák Jenő 42 éves lakatossegédet robbanószerek jogosulatlan tartásával elkövetett vétség­ben. Ezért Kiss Györgyöt kilenchó­­napi, Lauter Mártont egyévi, Ha­j­d­u Dánielt héthónapi börtönre, Klima Jó­zsefet és Koller Pált egyenként négy­­hónapi, Láng Gyulát kéthónapi, ifj. Tóth Sándort hatheti és Ihárosi Mi­hályt egyhónapi fogházra ítélte. Az íté­let nem jogerős. (MOT.) (Folytatás az első oldalról) gyár nép a nagy, hatalmas nép iránt visel­tetik. Minden magyar ember számára élmény, ha a Német Birodalomba jöhet és megcso­dálhatja a nemzeti szocialista birodalomnak és nagy vezéré­­nek a kultúra, a szociális jólét és a nemzeti erőkifejtés terén elért egyedülálló, bámul­atra­­méltó teljesítményeit.­­ A népeink között fennálló, ősidők­től fogva meggyökeredzett ba­rátság mindig irányító tényezője volt ezeréves államvezetésünknek. A legújabb idők eseményei Magyarországnak a n­é­­met nép iránt érzett ezt a mély barátságát az őszinte hála érzésében csak még jobban megerősítették, amikor a berlin-római tengelyben egyesült barátainkkal való együttműkö­désben és az ő támogatásukkal vissza­nyertük régi országa­nknak oly területeit, amelyeknek vá­ltozha­­tatlan lelki rokonsága a ma­gyar néppel most is, húszévi idegen uralom után teljes mértékben b­e­i­g­a­­z­o­ló­d­o­tt.­­ A magyar kormánynak szilárd az el­határozása, hogy a tengelyhatalmakkal való bizalom teljes együvé tar­tozás politikáját továbbra is foly­­tassa és készséggel hajlandó együttműködni mindazokkal, akiket ugyanez a békés és barátságos szellem tölt el. — Különösen köszönöm a kifejezésre­ juttatott rendíthetetlen bizal­mat, amelyet ugyanilyen sziklaszilárd bizalommal viszonzunk. — Ebben a szellemben emelem pohara­mat a Német Birodalom Vezérének és kancellárjának egészségére, a német nép nagyságára és boldogságára, valamint Nagyméltóságod és nagyrabecsült hit­vese egészségére. A vacsora­­ több mint egy óra hosszat tartott. Asztalbontás után a vendégek átvonultak az Esplanade-szálló nagyter­mébe feketére. Különböző csoportokban fesztelen beszélgetés indult meg. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter Ribben­­trop külügyminiszterrel félrevonult az egyik sarokba és hosszas eszmecserét folytatott. Ezután tánc is volt a nagy étteremben, ahonnan kihordták az asztalokat. A tánc körülbelül 11 órakor kezdődött és abban főleg a fiatalság vett részt. Igen kitűnő hangulat jellemezte Ribbentrop külügy­miniszter vacsoráját és estélyét. Éjfél már elmúlt, amikor gróf Teleki Pál miniszterelnök és felesége, valamint gróf Csáky István külügyminiszter el­hagyta az Esplanade-szállót. A vendégek igen nagy része azonban a hajnali órá­­kig maradt vissza táncra és fesztelen beszélgetésre. Három berlini nap eseményei Berlin, május 1. Hitler vezér és kancellár estebédje, amelyet szombaton este adott gróf Te­leki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter tiszteletére, a legjobb hangulatban folyt le és a ven­dégsereg egészen az éjfél utáni órákig maradt együtt a kancellári palotában. A Führer rendkívül meleg kézszorítás­­sal fogadta gróf Telekit és gróf Csákyt. Az estebéden a Führerrel szemben, a háziasszony helyén, gróf Teleki Pál mi­niszterelnök és gróf Csáky István kül­ügyminiszter között Göringné ült. A Führer szokott egyszerű barna egyen­ruháját viselte; a német urak túlnyomó­részt katonai vagy diplomata vagy párt­egyenruhában voltak, míg a magyar urak mind frakkban. A nagyszámú hölgykoszorú szebbnél-szebb estélyi ru­hákban pompázott. A vacsorára szép számban voltak hivatalosak ifjút­ hölgyek is, a birodalom­­vezető , tényezőinek leá­nyai, az előkelő társaság tagjai. Ott volt a vacsorán Teleki Pálné grófnő húga, Bissingen-Nippenburg Vera grófnő. A miniszterelnök felesége mellé berlini tartózkodása alatt a fiatal Steengracht bárónő van beosztva diszkiséretül. Asz­talbontás után a vendégek szétszéledtek a régi kancellári palota reprezentációs termeiben. A dohányzók a távolabbi dohányzó-szalonokba vonultak, miután a Führer jelenlétében, aki maga nem do­hányzik, a vendégek nem szoktak rá­gyújtani. A Führer a díszteremmel szomszédos nagy szalonba vonult a vendégsereg egy részével. Hosszasan elbeszélgetett a höl­gyekkel, különösen Teleki Pálné grófnő­vel és Colonna hercegnével, Róma kor­mányzójának feleségével. Később a Füh­rer hosszasan elbeszélgetett gróf Teleki Pál miniszterelnökkel és gróf Csáky István külügyminiszterrel, majd gróf Csáky István külügyminiszter Ribben­trop német külügyminiszterrel félrevo­­nultan külön is beható eszmecserébe bo­csátkozott. Kitűnő hangulat jellemezte a vacsorát és a vacsora után több mint két óra hosszat tartó fesztelen beszélge­téseket. Feltűnést keltett, hogy a Führer milyen derűs hangulatban vett részt a társalgásban és milyen előzékenység­gel és szeretettel foglalkozott vendégeivel. Gróf Teleki miniszterelnök és felesége, valamint gróf Csáky külügyminiszter röviddel 12 óra előtt hagyták el a kan­cellári palotát, a férfiakat. Gróf Teleki Pál zsakettet vi­selt, gróf Csáky István külügyminiszter pedig diplomata egyenruhában volt. Sei­ff­ert altábornagy, Berlin katonai városparancsnoka fogadta és üdvözölte az emlékműnél a magyar miniszterelnö­köt és a külügyminisztert, akik vele és Sztójay Döme berlini magyar követtel együtt fogadták a diszszázad parancsno­kának jelentkezését, majd elléptek a diszszázad előtt. Széles magyar nemzeti szinű szalaggal diszített hatalmas babér­koszorút hoztak most elő s a miniszter­­elnök és a külügyminiszter, valamint a többi előkelőség bevonult az épület belse­jébe, a világháború ismeretlen német katonájának emlékművéhez. Közben a katonazenekar a hű bajtársról szóló régi német dalt játszotta. Amikor két katona elhelyezte az emlékművön a babérkoszo­rút, a jelenlévők néhány percig benső­séges áhítattal adóztak az elesett­ német­­hősök emlékének­ . A kegyeletes aktus után a miniszter­­elnök és a külügyminiszter kíséretükkel együtt kijött az épületből s fogadták a kivonult diszszázad tisztelgését. A kato­nai diszszázad zenével diszlépésben vo­nult el előttük. A rövid ünnepség után gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter a leventékhez, majd az akadémikusokhoz lépett és hosszú ideig elbeszélgetett velük, majd gépkocsin a közelben lévő városházára hajtatott. Tá­vozásukkor is lelkesen ünnepelte őket az útvonal mentén felsorakozott nagy­számú közönség. A magyar államférfiak távozása után az óriási tömeg valósággal ellepte a hősi emlékmű belsejét, hogy megtekintse a magyar miniszterelnök koszorúját. A hatalmas nemzeti színű szalag a követ­kező feliratot viseli: „Hűséges megemlé­kezésül a német hősöknek — m. kir. mi­niszterelnök.“ A magyar államférfiak kegyeletes aktusát filmhiradóra és viasz­lemezre is felvették, bemutatta vendégeinek Berlin átépítésé­nek terveit, amelyek szerint 1950-ig nagy­szabású építkezésekkel teljesen átalakít­ják­ a­ német birodalom fővárosának képét. A Hősi Emlékmű­­ megkoszorúása A berlini látogatás második napján, vasárnap délelőtt megkoszorúzták a Hősi emlékművet és látogatást tettek a város­házán. Délben Göring vezértábornagy, porosz miniszterelnök berlini lakásán ebédet adott tiszteletükre. Az emlékmű megkoszorúzásán, a Hársfa-soron, az em­lékmű környékén nagy tömeg helyezke­dett el, hogy tanúja legyen a magyar államférfiak koszorúletételének. Az em­lékmű előtt az úttesten katonai díszszá­­zad állt fel zenével, az emlékmű két ol­dalán pedig Farkas Gyula egyetemi ta­nár, a Collegium Hungarium igazgató­jának vezetésével a berlini magyar kol­légisták, Kiss Ernő leventeoktató vezeté­sével pedig a berlini magyarok 48 tagú leventecsapata helyezkedett el. Amikor pontban tíz órakor az Adlon­­szállóból a Hársfa-soron végig, az em­lékműhöz megindultak a gépkocsik, a hatalmas tömeg lelkes Heil és mélyen ki­áltásokkal köszöntötte a magyar, állam­ Látogatás a városházán A városházán Lippert főpolgármester az egész városi tanács élén a nagy tanács­teremben fogadta a magyar államférfia­kat és rendkívül meleg szavakkal üdvö­zölte őket mint a baráti Magyarország képviselőit. Ezután bemutatta nekik a tanács valamennyi tagját. Gróf Teleki Pál miniszterelnök közvetlen szavakkal köszönte meg az üdvözlést, majd Lippert főpolgármester kérésére a miniszterelnök és­ a külügyminiszter beírta nevét Berlin város aranykönyvébe, amelybe tavaly németországi látogatása során Horthy Miklós kormányzó és felesége is beírta nevét. Lippert főpolgármester ezután meg­vendégelte a magyar államférfiakat és kíséretük tagjait és pezsgőt szolgáltak fel. A magyar vendégek és a város veze­tőségének tagjai hosszú ideig barátságos eszmecserét folytattak egymással s köz­ben megtekintették a városháza díszter­­m­ében felállított óriási festményt, Wer­ner híres német festő alkotását, amely az 1878-iki berlini kongresszus huszonhat résztvevőjét ábrázolja, középen Bismarck vaskancellár mellett idősbb gróf An­­drássy Gyulát, a monarchia volt közös külügyminiszterét magyar tábornoki egyenruhában. Ezután meglátogatták a berlini magyar követség épülő új palotáját, majd részt vettek a Göring vezértábornagy, porosz miniszterelnök által adott ebéden, ame­lyen nyolcvan meghívott jelent meg. Az ebéd végeztével Göring vezértábornagy A Collegium Hungáriáimban Gróf Teleki Pál miniszterelnök vasár­nap délután Sztójéty Döme berlini ma­gyar követ kíséretében a Collegium Hungaricumba látogatott el. Velük volt Ghyczy Jenő követségi tanácsos, a kül­ügyminisztérium politikai osztályának főnöke, Kuhl Lajos, a berlini követség tanácsosa, Incze Péter miniszteri osztály­­tanácsos, a miniszterelnök titkára, dr. Hardy Kálmán vezérkari ezredes, kato­nai attasé, Haubert Kamillo, a berlini követség sajtóattaséja. A német dísz­­kiséret részéről­ Brantenaar SS csoport­­vezető kísérte el a miniszterelnököt. A Collegium Hungaricum kapujában Farkas Gyula berlini egyetemi tanár, a­ Collegium igazgatója fogadta a minisz­terelnököt és kíséretét. A miniszterelnök először a Collegium Hungaricum kertjében koszorút helye­zett arra az emléktáblára, amelyet a vi­lágháború­ Berlinben nyugvó hősei emlé­kére állítottak fel. Az emléktábla mel­lett a berlini magyar leventecsapat állt díszőrséget zászlóval. A hatalmas babér­koszorú széles nemzetiszinű szalagján a következő felirat volt olvasható: „A dicső magyar hősöknek — am. kir. miniszter­elnök“. A miniszterelnök ezután az emeleti fo­gadóterembe ment, ahol összegyülekeztek a Berlinbe kiküldött magyar állami ösz­töndíjasok, a csereösztöndíjasok és a különféle német tudományos alapok ösz­töndíjasai, akik legnagyobbrészt a Colle­gium Hungaricum lakói. A miniszter­­elnök mind a 24 fiatalemberrel, akik tudományos továbbképzés céljából külön­féle berlini intézetekben folytatnak ta­nulmányokat, hosszasan elbeszélgetett és mindegyiktől behatóan érdeklődött mun­kássága iránt. Ezután a Collegium Hungaricum dísz­termében a magyar kolónia népes cso­portját látogatta meg a magyar minisz­terelnök. A berlini magyar kolónia ne­vében Farkas Béla ezredes üdvözölte a miniszterelnököt, aki meleg szavakkal mondott köszönetet, majd sorra kezet fo­gott a megjelentekkel és közvetlenül el­beszélgetett velük. A miniszterelnök be­írta nevét a Magyar Ház díszalbumába és egyúttal nagyobb pénzadományt adott a felépítendő berlini Magyar Ház cél­jaira. Végül a tornaterembe látogatott el a miniszterelnök, ahol a 48 tagú berlini magyar leventecsapat különböző gya­korlatokat mutatott be. Bucsúzás előtt Kiss Ernő leventeok­tató, parancsnok háromszoros Huj, huj, hajrá­t vezényelt a miniszterelnökre, majd a leventecsapat elénekelte a Him­nuszt és elmondta a magyar Hiszek­egyet. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter berlini hivatalos látogatásának harmadik nap­ján, május 1-én részt vett a német nép nemzeti ünnepe alkalmából rendezett kü­lönböző állami ünnepségeken. A magyar államférfiakat és kíséretüket mindenütt megkülönböztetett tiszteletben részesí­tették és a meghívott előkelőségek ré­szére fenntartott díszhelyek első sorában helyezték el. Az ünnepségekről kiadott nyomtatványon külön fel volt tüntetve.

Next