Nemzeti Ujság, 1939. augusztus (21. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-01 / 173. szám
Chamberlain: Nincs még megegyezés a közvetett támadás kérdésében Az angol miniszterelnök nagy beszéde a moszkvai tárgyalásokról, a danzigi és távolkeleti helyzetről „Minden problémát békés után meg lehet oldani11 London, július 31. Chamberlain miniszterelnök hétfőn délután az alsóházban elmondotta nagy érdeklődéssel várt külpolitikai beszámolóját a nemzetközi helyzetről. A beszédnek legérdekesebb és legnagyobb feltűnést keltő része az volt, amelyben az angol miniszterelnök a moszkvai tárgyalásokról szólott és visszautasította Dalton képviselőnek azt az állítását, hogy a tárgyalások elhúzódásáért kizárólag Angliát terheli a felelősség. Chamberlain közölte, hogy a moszkvai tárgyalások legnehezebb kérdésében, a közvetett támadás fogalmának meghatározásában a két kormány még mindig nem tudott megegyezni. Az angol kormány kerüli azt, hogy a közvetett támadás fogalma révén más államok függetlenségét csorbítsák. Bejelentette Chamberlain, hogy hamarosan angol és francia katonai küldöttség utazik Moszkvába, még mielőtt a tárgyalások során felmerült politikai nehézségeket áthidalná. A távol keleti helyzetről szólva, Chamberlain hangoztatta, hogy Anglia semmiesetre sem engedhet itteni kötelezettségeiből és jogaiból. száz katonai bizottságot küldjön Moszkvába vezérkari tanácskozásra és hogy ezek megkezdődjenek, még mielőtt, a politikai egyezmény létesült volna. Kétségtelen, hogy ez nagy bizalom jele, ha elhatároztuk, hogy katonai szakértőinket Oroszországba küldjük, hogy arról tanácskozzanak, miként készíthetjük el katonai terveinket mielőtt még bizonyosságot nyertünk volna afelől, hogy a politikai kérdésekben megegyezünk. Az orosz külpolitika vezetője azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ha erre a katonai megbeszélésre sor kerül, a politikai nehézségek már nem lesznek áthidalhatatlanok. Mi készek vagyunk erre és őszintén reméljük és velünk együtt reméli a francia kormány, hogy Molotov feltevése valósággá lesz. — Ahhoz a nyilatkozatomhoz, amelyet július 10-én a Házban Danzig ügyében tettem, úgy érzem, semmit sem fűzhetek hozzá, ami alkalmas volna annak megerősítésére, viszont kerülni akarok mindent, ami azt gyengíthetné.. A danzigi kérdés igen súlyos kérdés, amely nagy aggodalmat okoz nekünk és világos, hogy az ottani helyzet a leggondosabb figyelmet követeli meg. Lord Halifax legutóbbi nyilatkozatai óta, amikor nem látszott ok túlságos aggodalomra, most újabb összetűzések történtek, amelyek a feszültséget még inkább növelték, de feltehető, hogy a lengyel kormány továbbra is államvezetési bölcseséggel és állanfért hii ügyességgel tölti be hivatását, amely eddig is a legnagyobb csodálatot váltotta ki belőlünk. (Újabb éljenzés.) A távolkeleti helyzetet illetően Chamberlain kijelentette, hogy a Craigie- Arita formula nem jelent politikai változást, sem a kínai angol érdekek feladását, sem pedig a hadviselőjog megadását Japán számára. A tárgyalások során igen sok nehézség vár leküzdésre és a brit kormánynak súlyos aggodalmat okoz az Északkínában folyó angolellenes izgatás. Ha ezek az angolellenes támadások zabolátlanul folynak tovább, a helyzetet igen súlyosnak kell tekintenünk. Anglia semmiesetre sem engedhet a távolkeleten reá háramló kötelezettségeiből, sem jogaiból. A Tiencsinben lévő ezüst kiszolgáltatása és a kínai valuta alátámasztása nemcsak Angliát érintő kérdés és ezekről a többi érdekelt hatalommal is tárgyalni kell. — Meg vagyok győződve arról — mondotta Chamberlain —, hogy Nagybritannia és az Egyesült Államok célkitűzései azonosak, de ebből nem következik az, hogy mindkettőjüknek mindenkor ugyanazt kell tenniök. A brit kormány a legnagyobb súlyt helyezi az Egyesült Államokkal való együttműködésre ott, ahol erre lehetőség nyílik és a két kormány mindenkor a legbehatóbban tájékoztatja egymást szándékai felől. Angol katonai küldöttség utazik hamarosan Moszkvába London, július 31. Az angol alsóházban Chamberlain elmondotta nagy érdeklődéssel várt külpolitikai expozéját. Chamberlain Dalton, Adams, Rathbone és Thurtle képviselők kérdéseire a következőket jelentette be: A szovjetorosz kormány azt javasolta, hogy a tárgyalások jelenlegi stádiumában előnyös volna haladéktalanul katonai megbeszéléseket indítani. Az angol és a francia kormány ehhez hozzájárult. Ennélfogva intézkedések történtek, hogy angol és francia katonai képviselők küldessenek ki Moszkvába olyan gyorsan, ahogy csak lehet. Az a szándékunk, hogy a katonai megbeszélésekkel párhuzamosan folytatjuk a politikai megbeszéléseket, hogy végleges megállapodásra jussunk a politikai egyezmény feltételeit illetően. Az angol küldöttség vezetője, Sir Reginald Plunkett-Ernie-Erle-Drax tengernagy, továbbá Sir CharlesBurnett légi tábornagy és John Heywood vezérőrnagy lesz. Rathbone képviselő: Megmondhatja-e a miniszterelnök megközelítőleg, hogy mikor indulnak meg azok a tárgyalások, amelyek szerinte oly gyorsan kezdődnek, ahogy csak lehetséges? Chamberlain miniszterelnök: Azt még nehéz megmondani. Adams képviselő: Természetesen feltehetjük a küldöttség személyi összetételéből, hogy a megbeszélések haditengerészeti és légi dolgokra fognak kiterjedni. Chamberlain miniszterelnök: Ez világos. Kit terhel a felelősség a paktumtárgyalások huzavonájáért? Sinclair képviselő, a szabadelvű ellenzék vezére, a külügyi vita során hangoztatta, hogy az Anglia által életre hívott békearcvonal tagállamai között gazdasági együttműködésre van szükség, beleértve a külkereskedelem akadálytalan lebonyolítását ás a nyersanyagokhoz való hozzáférést. A képviselő javasolta, hogy az arcvonal tagjait, de egyben Németországot és Olaszországot is közös értekezletre hívják egybe a nyersanyagelosztás, valamint a haderő korlátozása ügyében és azt ajánlotta, hogy a brit kormány ilyen irányú javaslatot juttasson el Hitlerhez és Mussolinihez. Dalton munkáspárti képviselő kérdést intézett a kormányhoz, vajjon igaz-e az, hogy a moszkvai tárgyalásokat eleinte főleg az angol kormány késleltette. Ha ez igaz volna, úgy érthetőnek tartja, hogyMolotov gyanakvással tekint Észtország és Lettország felé és hogy a szovjet sajtó annyira kikel a demokráciák ellen. Szükséges volna — mondotta —, hogy lord Halifax Moszkvába utazzék, vagy pedig hogy Molotovot meghívják Londonba. Chamberlain miniszterelnök, akit a kormánypárt tüntető éljenzéssel fogadott, hangoztatta, hogy a mostani körülmények között, amidőn kényes természetű tárgyalások folynak több idegen hatalommal, vigyázni kell minden szóra, amit kiejtenek. Különösen tartózkodni kell a tárgyaló felek között esetleg fennforgó ellentétek túlzásától, nem tesz jó szolgálatot az ügynek az, aki azt állítja, hogy a kormány kebelében egyenetlenség van a politika főiránya felől. Semmi sem lehet kellemesebb valószínű ellenségeink számára, mintha úgy tűnne fel, hogy a brit miniszterelnök és külügyminiszterének külpolitikai elhatározásait illetőleg nem volna meg az egység. —Dailton képviselő kérdésére, hogy mit tettünk március óta, utalok félelmetes haderőnkre, Lengyelországgal és Törökországgal létrejött egyezményeinkre, amely két ország törekvéseinél fogva bármely arcvonal fontos tényezője. A Görögországnak és Romániának nyújtott biztosítékok lehetővé tették, hogy ezek az államok is részt vegyene a békearcvonalban. Dalton beszédéből az tűnik ki, hogy az ő számára csak egy fontos és ez: Oroszország, úgy Sinclair, mint Dalton beszédéből az a gyanúsítás csendül ki, mintha az egyezmény létrejötte körüli késedelmet kizárólag a brit kormány okozta volna. Különösen Dalton firtatta tartósan ezt a kérdést, mint hogyha igyekezett volna minket reábírni arra, hogy a magunk részéről a szovjet kormányra hárítsuk a felelősséget a késedelemért. Ezért is türtőztetem magamat és nem engedem magamat vitába vonni e kérdés körül, mivel őszintén kívánom e megegyezés létrejöttét. Nagy önmegtartóztatásra van szükségem, hogy ne igazítsam helyre azt a hamis benyomást,, amelyet az elenzéki képviselők beszédeikkel kelteni igyekeznek. Éppen ezért nem adom az angolfrancia-szovjet kormányok között folyó tárgyalások történetének áttekintését, mert jól tudom, hogy annak adatait más emberek, más országokban örömmel felhasználnák arra, hogy azzal ellentéteket szítsanak Anglia és a Szovjet között. Nincsen tehát szándékomban, hogy ezeket a felvilágosításokat nekik megadjam. Nem titok — mondotta Chamberlain —, hogy a két kormány eddig még nem tudott megegyezni a közvetett támadás oly meghatározásában, am ak az összes felek számára elfogadható volna, holott mindkét oldalon belátják azt, hogy ez a támadás ép olyan végzetes lehet, mint a közvetlen és teljes mértékben kívánnak ellene felsorakozni. „A Szovjet máskép gondolkodott . Ugyanakkor a legteljesebb módon kerülni akarjuk még a látszatát is annak, mintha más államok függetlenségét csorbítani akarnék. Ez az oka annak, hogy a francia és a brit kormány még nem egyezett meg a szovjet kormánnyal, mivel a szovjet által kivánt formula, nézetem szerint, nem tünteti el ezt a látszatot. Az angol és a francia kiküldötteknek tehát folytatniok kellett a tárgyalásokat és egyben több időre is volt közben szükségük a tárgyalások egyes szakaszai között, mint Molotovnak a helyszínen, hogy a tárgyalások állását kormányaikkal ismertessék. Hogy késedelmet ne szenvedjünk, ideiglenes egyezmény megkötését javasoltuk. A Szovjet máskép gondolkodott és igy vetődött fel a gondolat, hogy addig is, míg az egyezményt aláírjuk vagy parafáljuk, Anglia és Franciaor ffff NEMZETI ÚJSÁG 3 1939 augusztus 1. Kedd Kapható minden vaskereskedéskert Budapest-Sagótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. f 9. Chamberlain hisz a béke megmentéséiben Chamberlain miniszterelnök beszéde során Dalton munkáspárti képviselő kérdésére kijelentette, hogy a lengyel kölcsöntárgyalásokat illetőleg a nehézségek nemcsak azzal kapcsolatban merültek fel, hogy a lengyel kormány más országokban is akar fegyvereket vásárolni, hanem a lengyel kormány ama kívánságával kapcsolatban is, hogy arányban akarja a kölcsönt felvenni. — Kétségkívül aggasztó a mai helyzet — folytatta Chamberlain miniszterelnök —, amidőn olyan sok helyen és olyan gyors iramban folyik a fegyverek halmozása, mert alig látható, milyen megoldást találna ez a probléma, ha nem háború útján. Különösen sajnálatos, hogy még kiélezik a nemzetek közötti rossz érzést napról-napra a sajtó útján és egyéb eszközökkel folytatott mérgező propagandával. Ha meg tudnánk állítani a szavaknak ezt a háborúját és ha olyan lépések történnének, amelyek visszaállítanák a népek bizalmát valamennyi európai állam békés szándékaiban, ebben az esetben meggyőződésem szerint még mindig nem volna olyan kérdés, amelyet nem lehet és nem kellene békés úton megoldani. Ennek megoldásából kiszámíthatatlan nyereség hárulna a világra és szilárd meggyőződésem szerint példátlan jólét korszaka virradna az emberiségre a nemzetközi iparban és a földművelésben, ami a népek színvonalának általános javulására vezetne. Ha ellenben háború törne ki, bármelyik fél is követelné magának a végső győzelmet, kétségkívül bizonyos, hogy mind a győztes, mind a legyőzött az emberi szenvedés és nyomorúság leírhatatlan borzalmas termését aratná. Azt hiszem, hogy ez a nagy és mélységes igazság kezd már derengeni mind a vezetők, mind a népek elméjében és főként erre alapítom azt a reménységemet, hogy megtaláljuk még az utat, amely kivezet a borzalmak éjszakájából újból a napvilágra. Az alsóház ülésén Butler külügyi államtitkár Sir Harris szabadelvű képviselő kérdésére kijelentette, hogy a prágai angol nagykövetség visszarendelése után az angol kormány működési engedélyt kért egy főkonzul számára Prágában. A kérelmet a német kormány elutasította azon az alapon, hogy az angol kormány kijelentette, hogy elismeri ugyan, hogy az exequatur magában a cseh-morvaországi jelenlegi helyzet de facto elismerése, de módosíthatja az említett helyzet előidézési módjának törvényszerűsége tekintetében kifejezett nézetét. Az angol katonai küldöttség tagjai Sir Reginald Plunkett-Ernie-Erle-Drax tengernagy, aki a Moszkvába küldendő angol küldöttség vezetője, VI. György király első és főhadsegéde. A tengeri haderőben negyvenkét év óta szolgál és részt vett a világháborúban is. A Lion csatahajó parancsnoka volt, amely lord Beaty főparancsnok zászlóshajója volt. Heywood vezérőrnagy a párisi angol nagykövetség katonai attaséja volt, azelőtt pedig fontos angol katonai küldöttségeket vezetett a Keleten, majd Versaillesben, Sanghajban és Indiában. Londoni politikai körökben az angol katonai küldöttség vezetői csoportjának összeállítása különös figyelmet kelt abból a szempontból, hogy szembeszökő módon megnyilatkozik benne a kormány tartózkodó magatartása, amely arra irányul, hogy minél kevesebb katonai titkot áruljanak el. Az Izvesztija támadása a demokráciák ellen Mint a Német Távirati Iroda Moszkvából jelenti, az Izvesztija vasárnapi számában kifejezésre juttatja Moszkva bizalmatlanságát a nyugati demokrata hatalmakkal szemben. A lap felidézi a 25 évvel ezelőtt történteket és megállapítja, hogy már a világháború alatt az antanthatalmak mindig azon voltak, hogy a háború terhét a szövetségesre tolják. A be nem avatkozási politika eszmei alkotói és hívei most a háború lángját a szovjetországok felé akarják terelni, hogy ily módon kivezető utat találjanak a nehézségekből. A bolsevisták sohasem voltak pacifisták és ma különösen nem azok. Pártolják ugyan a „béke-arcvonal“ megalakítását, azonban csak olyan békearcvonalét, amely határozottan a be nemavatkozási politika elvetésén alapul. Londonban azzal számolnak, hogy a moszkvai katonai tárgyalások is éppen Lányának tökéletes kiképzését biztosítja a Dr. Ferotner-féle* Telefon. 115—693. 115—693. biztosítja .““MnA »Bulyovszky-utcai leánynevelő intézet« * K0. Gyakorlati nőképzője. Bentlakók, bejárók. L Titkárnőképző (1 év. Diploma). 9. Buha- és tnyagitarvseés (1 év). J. Ittegennyelvis továbbképzés. 4. Zenesportok. I. Háztartás, varrás, Iparművészet. Káé készítés as Maes iskolai Ovapotlm. A tosóv. Prospektus. Budapest, VT., Bulyovszky-nter M.