Nemzeti Ujság, 1943. június (25. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-16 / 134. szám

Jubileumi ötpengőseket vezet az állam A 42 tagú országos bizottság június 7-ést, csütörtökön délelőtt 11 órakor tar­­t­ódó ülésének napirendjéről törölték a­­­ kir. minisztérium rendeletét a rend­­k­ívü­li belvizek levezetésére készített i­leiglenes vízlevezetők állandósítására­­ megállapitott határidők módosításáról. U­­gyanezen ülés napirendjére pótlólag f­elvették. 1. A m. kir. minisztérium 1­190—1943. M. E. számú rendeletét vitéz r­agybányai Horthy Miklós Magyar­­ország kormányzója születéseinek 75. év­­f­ordulója alkalmából 5 pengős érméknek­­­űtése tárgyában és 2. a m. kir. minisztér­i­­um 3360— 1943. M. E. számú rendele-­­­ét a külföldi hitelezőt megillető biztosi­­toknak más biztosítékkal történő helyet­­t sütéséről. Szép férfi kalapokat Skrivántól . (A hercegprímás vezeti az úrnapi országos kö­rmenetet.) Úrnapján, június 1­4-én a Várban a kormány és a hivatalos hatóságok részvételével országos körme­­­­net lesz. Ezt megelőzően reggel 9 órakor a budavári Koronázó-főtemplomban Se­­j­­­édi Jusztinián bíbornok, Magyarország hercegprímása ünnepi szentmisét mond, majd utána vezetésével a Vár utcáin ke­r­esztül vonul végig az Úrnapi országos körmenet. A körmenetre vonatkozólag az Actio Catholica országos szervezési szak­osztálya (Budapest, Ferenciek­ tere 7.) ad elvil­ágosítást. — .(A Repülőalap székházában felavat­ják a Kormányzó mellszobrát.) A Horthy Miklós Repülő Alap intézőbizottsága az Alap székházának tanácstermében (Buda­pest V., Erzsébet­ tér 14. I. emelet) június 8-án délelőtt 11 órakor ünnepélyes kere­­ék között leplezi le a Kormányzó mell­szobrát. A szoboravatáson az ünnepi be­­zédet Ember Sándor országgyűlési kép­viselő, a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap elnöke tartja. ■ W%WVVWVWWWVtWVMM/W%^WM Hívjon! Jöjjön! Veszek szenzációs áron férfiruhát, női ruhát, ehérneműt, bundát, szőrméket, bútort, zon­­orát, szőnyeget. Telefon 427—122. Erzsébet­­ligott 32. GERSTL G. Hívásra jövök! 2*­. (Baleset érte Stolpa államtitkárt.)­­ Dr. Stolpa József vallás- és közoktatás- ü­gyi államtitkárt sajnálatos baleset érte. A budapesti Bábaképző Intézet lépcsőjén o­ly szerencsétlenül csúszott el, hogy a m­át törte. Az I. számú sebészeti klini­­kán ápolják. A gyógyulás normális le­­olvásának ígérkezik.­­ (Kánya Kálmán Székesfehérvárott.) ■zomhaton délután Székesfehérvárra ev­ezett Kánya Kálmán volt külügyminiszt­­­er, akit 1938-ban díszpolgárrá választott Székesfehérvár város törvényhatósága. A tszpolgári oklevelet most adta át Janko­­sch Miklós főispán és Farkas Sándor polgármester. '* «wwm/mmmmmmmmmmmii A hegedű kiváló szakemberei és óriási álaszték Sternberg hangszergyárban, Rákóczi-ut 60. wvwwwww'MWMViavwwvw«!*** ­ (Bornemisza Géza) iparügyi minisz­er Székesfehérvárra utazott, ahol részt­­vett az ottani közművek villanytelepének k kbővítésével kapcsolatos bokrétaünne­­pélyen. A villanytelep kibővítését Szé­­kesfehérvárott az elmúlt években megte­­epedett gyárvállalatok áramellátásának aztosítása tette szükségessé. Az ünnep­égen, amelyen a minisztert lelkesen ün­nepelték, Bornemisza Géza is felszólalt s­övid beszédet intézett a munkásokhoz. Bornemisza Géza azelőtt, hogy tárcáját újból elfoglalta, mint az Ipari Munkás­­szervező Intézet elnökigazgatója biztosí­totta a vill­any­telep kibővítéséhez szük­séges pénzügyi fedezetet. Házassági Stark Ica és dereskei Szőke László újságíró pünkösdhétfőn délelőtt tartották esküvőjüket a budafoki róm. kat. plébániatemplomban. Széchy Ágnes és dr. Achim András június 13-én, szombaton esküdtek egymásnak örök hűséget a városligeti Jáki-kápolnában. Tanúk voltak dr. Ugron Gábor v. k. t. t. ny. mi­­nszter és Széchy Endre mérnök, építési­­vállalkozó. ! Ügynöki igazolvánnyal rendelkező, a, ! komoly, szorgalmas,. jó megjelenésü k­É lül | •j könyv- és napilap terjesztéséhez fel- H veszünk. --Í írásbeli ajánlatokat az eddigi munka- Hm helyek megjelölésével „Magas jövede-­líle­lem“ jeligére kiadóhivatalba kérünk. H Történelem a kövek közötti Barangolás a szombathelyi Romkertben Szombathely, június 15. (A Nemzeti Újság kiküldött munkatár­­­sától.) Olyan ez a jubiláló város, mint egy hatalmas múzeum. Bárhova tekintek, bárhova lépek, mindenütt történelemre bukkanok. Letűnt századok harcai, küz­delmei között XIX. évszázad kultúrájá­nak nagyszerű emlékeit őrzik Savaria ősi falai. Minden darab kő egy-egy fejezet a dicsőséges múltból. Sok minden előkerült már a nagyszabású ásatások nyomán, de még rengeteg emléket, titkot rejteget mélyében az ősi savarföld. Nem múlik el nap, hogy a nemes város polgárai ne siet­nének dr. Géfin Gyula szemináriumi rek­torhoz, a kiváló lelkes régészhez egy-egy darab kővel, amelyet a Perint-patak part­ján találnak sétáik közben. A kiváló tu­dós, aki úgy járkál a napvilágra került romok között, mint ha Claudius császár korában élne, nagy szeretettel leltározza és tanulmányozza ezeket a történelemről mesélő köveket. Szemerkélő délelőtt esernyő alatt bo­lyongunk a legtöbb érdekességet rejtő Romkertben. Itt van a jubiáris ünnepsé­gekre Szombathelyre érkezett Kodály Zoltán is. Az ősz mester mély megillető­­déssel nézegeti a római kultúra csodála­tos emlékeit és hallgatja Géfin professzor úr érdekes lebilincselő szakszerű előadá­sát, aki egy két mondattal szinte elfeled­­teti velünk, hogy a XX. század kellős kö­zepében élünk. Szavai nyomán életre kel a múlt, elmúlt dicsőséges századok hangulata, levegője üli meg a lelkünket, egyik ámulatból a másikba esve, cso­dálkozunk az örök emberi szellem nagy­szerű alkotásain. Egy szent püspök vérével áztatott kövek 1938-ban a Szent István évben az új szeminárium építése során kerültek nap­világra az ókori Savária és a középkori Szombathely rendkívül érdekes emlékei: a szent Quirinus bazilika és Szombat­hely vára.­­ A Krisztus utáni IV. század elejéről reánk maradt Passió. S. Quirini c. latin iratból ismerjük szent Quirinus sziszeki püspök vértanuságának történetét — kezdi ismertetőjét Géfin Gyula. A Dioc­­letianus császár által elrendelt keresz­­tényüldözés alkalmával Siscia ősz püspö­két Savariába hurcolták s Amantius helytartó malomkővel a nyakán dobatta a megáradt Sibaris (Perint) vizébe. A ke­resztények a szent holttestét kiemelték a folyóból és a soproni kapu közelében fekvő díszes bazilikában helyezték el.­­ Az ásatás igazolta az ősi Passiót. A soproni út és a kapu mellett előkerült a 47,40 m. hosszú és 16.40 m. széles bazi­lika. Belső falait s az előcsarnok felé néző falát drága márványlapok diszítették. Köröskörül fűtőszerkezet gondoskodott a kívánt hőmérsékletről. A grandiózis, 862.56 m. mozaik túlnyomó részét elpusz­tították a középkori vár árkának kiásása alkalmával. A reánk maradt részek na­gyobbrészt ornamentális szegély­díszek. A falak mellett perspektivikusan megraj­zolt téglahasábok alkotják a szélső sze­gélyt. Ezen belül fehér alapon piros, kék, zöld, fekete, aranysárga, fehér, terrakotta színek ragyogó színskálájában találjuk a gazdagon tagolt akanthusinda motívu­mot, mely a hajó egész padlóját szegé­lyezte. Ezen belül a geometrikus és szim­bolikus részek következnek. Itt van pél­dául a kosárba csipegető madarak alak­jai az Eucharistiából táplálkozó lelkes ókeresztény szimbolikus ábrázolással, vagy itt, a másik, az ókeresztény halszimbólum, amely a keresztény hitvallás kezdőbetűit tartalmazza. A sordiusi csomó a Szentlé­lek nagy ajándékának, a bölcsességnek szimbóluma. Egy másik nagyobb épületrészt is mu­tat Géfin professzor úr, amelyben az Eucharisztikus kosár, a Messiás csillaga és halmotívumok láthatók. Az ősi bazi­lika márványborítására jellemző, hogy a leletek közt a görög szigetek márványai­tól a cipollinóig az ókor majdnem minden ismert márványfajtája szerepel. Mindkét épület belső falaiban vannak a tárlók, amelyekben az értékesebb ingó leleteket helyezték el stílszerűen. Szebbnél-szebb „terra szagillaták“, színes üvegek, mécse­sek, szobrocskák az őskeresztény korból származó keresztény jelvények, szimbólu­mok egész garmadája. A püspökkert végén monumentális út­testek burkolata tárult fel előttünk. Ha­talmas kövekből kiépített széles útháló­zat egyik felszínre került része. Különös érzés rálépni erre a nagyszerű, még ma is használható úttestre, amelyek valami­kor a pannoniai provinciát kötötték ösz­­sze a birodalom szívével. Négy ilyen ha­talmas út találkozott Felsőpannonia szék­városban. A római hódítók jól tudták, hogy kiépített útrendszer nélkül nem le­het megtartani a meghódított tartomá­nyokat. Európa, mint annyi mást, ezt is a rómaiaktól tanulta meg. A bazilika kö­zelében húzódik el a Sopron felé vezető út, rajta a IV. század közepéről való „cella triehora“, lóherelevél alakú te­­metőkápolna. A soproni útba ágazó nyu­gat felé haladó erősen emelkedő út mel­lett jutunk el egy központi elhelyezke­désű térhez, amelyből a négy égtáj felé indulnak ki a hatalmas bazaltkövekből kirakott pompás utak. Az utak mellett római házak marad­ványai, amelyeken gyakran látható a kalászos falrakás (opus spicatum) érdekes példái. A nyugat felé haladó út melletti nagyobb épület valószínűleg vámház volt, mert nagyon sok római pénzt találtak benne. A dél felé vivő út­ mentén lévő t­alapzaton valószínűleg mérföldkő állott. A középkori vár Ez már magyar időben épült a XIII. században és két részre oszlott. A külső négyszögű várban állott a vártemplom és néhány más kisebb épület. A köralakú belső várban volt a várpalota. A vár je­lentős szerepet játszott a XV. században s méginkább a török időkben, de egyálta­lán évszázadokon keresztül védte a város és a vidék lakóit a külső és belső el­lenséggel szemben. A várnak köszönhető különben az is, hogy a XVI. században a vármegye székhelye Szombathely lett. Az ásatások során a köralakú várpalota 2,20 m alapfalainak közel a fele tárult fel. A várfalak mellett középkori pénzek, ér­dekes raj­zú cserepek, kisebb és nagyobb (köztük egy 25 kg-os!) golyók kerültek napvilágra. Szombathely halhatatlan emlékű, nagy koncepciójú püspökének, Szyly Jánosnak emlékét hirdeti a püspökvár, amelyet a kor egyik legkiválóbb építésze, Hefele Menyhért épített klaszicizáló barokk­­stílusban. Az építkezést 1778-ban kezdték meg és 1781-ben fejezték be. Pazar, mű­vészi kincsekkel van tele a pompás épü­let. A lépcsőházban Correa mexikói festő­művésznek XVII. századból való, Krisz­tus halálát ábrázoló festménye ragadja meg a látogató figyelmét. A nagy ebédlő mennyezetét és oldalfalait Maulbertsch festményei díszítik. Az oldalfalakon Szily püspök Savaria történetét festette meg négy gyönyörű művészi kivitelű képben. Az első kép azt ábrázolja, amint Claudius császár megalapítja Savariát, a második képen Septim­us Severust császárrá ki­áltják ki a légiók, a harmadikon Con­stantinus Chlorus törvényeket hoz Savá­riában a birodalom számára, míg a negye­dik Savaria pusztulását örökíti meg. A Szent Pál-terem hatalmas falképeit Dorff­­maister festette. A dolgozó szobában Her­­zan bíboros gyönyörű feszülete, Maul­bertsch vázlatai, valamint Rápolty stuk­kói vonják magukra a figyelmet. A könyv­tár 1927-ben készült gróf Mikes János érsek tervei szerint. A püspökvárban van elhelyezve egyébként Herzan bíboros pá­ratlan értékű könyvtára. A püspökvár házikápolnájának kincse Dorffmaister alabástrom-márvány feszülete. A látogató első kötelessége, amint be­lép a püspökvárba, hogy beírja nevét a vendégkönyvbe. Nagynevű látogatók ír­ták bele nevüket a hatalmas vendég­könyvbe. A nagy vendégszobában lakott 1928-ban Horthy Miklós kormányzó. Az épület kapualjában márványtábla örökíti meg Károly király látogatását. A püspöki palota és a szeminárium épülete között impozánsan emelkedik a magasba a Hefele tervei szerint 1791— 1813-ig épült klasszikus barokk székes­­egyház, amelyet Szily püspök Sarlós Bol­dogasszony tiszteletére emeltetett. A szé­kesegyház hazánk egyik legnagyobb és legszebb temploma, amely magasba törő két tornyával már messziről megadja Szombathely katolikus jellegét. Érdekes megemlíteni, hogy a székesegy­házban mutatták be 1880-ban a magyar természetviz­sgálók nagygyűlésén a Fou­­cault-féle inga­kísérletet. Napokon, sőt heteken keresztül el le­hetne bolyongani ezek között a történelmi emlékek között, amelyek között életre kel a dicsőséges 1000 esztendős nagyszerű múlt. A régi Savaria emléke, az ősi nemes származás öntudatával, azt a római tradí­ciót oltotta a szombathelyi lélekbe, amely közintézményeinkben nagyvonalú és időt­álló értékeket létesített. Szájhagyomány, írások és apróbb leletek táplálták meg­szakítás nélkül másfél évezreden keresz­tül azt az öntudatot, amely a komoly bizonyság híján, a hit eleven erejével munkálkodott. Eleven hittel, mégis gya­nútlanul szántogatott a szombathelyi pol­gár azon a földön, amely a legutóbbi években előadta Savaria jelentőségének döntő bizonyítékait. A mai Szombathely NEMZETI UJSÁG 1943 junius 16. Szerda FÉNYES ALICE, HIDVÉGHY VAY, AJTAY ANDOR, MIHÁLYI ERNŐ, ▼ BENKŐ GYULA mm óta, albium &ze­dÁtít: FOSN­ÍM a RÄDIUS-^ui (toMnadik iái f itfc XoJteS-Qihn 7 külső képét — természeti adottságai mel­lett — történeti múltja, nagy fiam­al alkotó szelleme és polgárságának maga kulturigényekkel párosult áldozatkész­sége alakította ki. A város polgárai nagy büszkeséggel , önérzettel mondhatják el vitéz levele Kozma Miklós, a város díszpolgáránál szavaival: „Citus Savariensis sum". GYUTAY PETE FERENC Tisztítsa is meg olykor szervezetét a bélben is felhalmozódott sok káros salaktól ! akkor is, ha nincs székrekedése. M­iSR . (Folytatják a vizsgálatot a nagykörösi árdrágítók ügyében.) Emlékezetes, hogy Deb­­­recenben és Nagykörösön a Közellátási Hiva­­­­tál detektivei végig ellenőrizték a rotüsüz­­­leteket. Meglepetésszerűen megjelentek töb­­­bek között Héjjas János kecskeméti keres­­kedő nagykőrösi fióküzletében la Héjjas Já­­­nos vöröskereskedő üzletében árdrágítást, a­z eljáró detektívek nem tapasztaltak,­ az ár­drágítás csak feltételezhető volt, mert Hiftyju­k János 40—50.000 pengő értékű különböz­ő kötött- és divatáru­ beszerzési számlál, be­­mutatni nem tudta. Héjjas János annyiban­­ követett el visszaélést, hogy nagykőrösi ügy­­­letének számláit kecskeméti főüzletében táv­o­totta, ezeket azonban most a további el­já­­­rás során felmutatta.­­ (A Turáni Vadászok) gyermeknyaralta ■ tására a nagyarányú érdeklődésre való te­­­kintettel már csak a pünkösdöt követő hé­­­ten fogadhatnak el jelentkezéseket: d. u. 40 . óra közt. IV., Ferenc József-rakpar­t 23., I. e. — (Halálos szerencsétlenség áldozat lett Rényi Árpád miniszteri osztályfőnök Dr. Rényi Árpád miniszteri osztályfőné.­ Pünkösd vasárnap feleségével együtt Hat­­­van melletti csányi birtokáról kocsi, Hatvanba hajtatott misére. Amikor ha­­­zafelé tartottak, fiatal lovai megbokrosol­­­tak egy szembe haladó gépkocsitól, elra­­­gadták a hintót és egy átmenti fána­­­ rohantak vele. Dr. Rényi Árpád nagy iv­ő­ben az országútra zuhant. Egy arra ha­­­ladó személygépkocsi bevitte a hatvan­ 4 kórházba és ott mentőkocsira tették, hogy Budapestre hozzák, a miniszteri osz­tál­y főnök azonban útközben a mentőkocsiban­­ meghalt. Feleségének és a kocsisnak semmi baja sem történt. A budapesti tár­­­sadalmi életben jól ismert főtisztvise. • halálhíre mély • részvétet keltett. Teme­tése szerdán délután öt órakor lesz a Ke-­­repesi-úti temetőben. Lelki üdvéért, az en­­­gesztelő szentmiseáldozatot csütörtökö­n reggel egynegyed kilenc órakor mutat­ják be a belvárosi Szervita-templomban. Halálozást Mogyoróssy Endréné szül. Dénes Erzsébe , Dénes Ilonka, Dénes István és dr. Dénes Miklós végtelen szomorúsággal eltelve jelez­­tik, hogy szeretett édesapjukat, Dénes Her. -é­riket 1943 június 14-én kísérték el utolsó útjára. Malejovszy Lajosné szül. Lapusán Esztike, a nagybányai katolikus egyház gondnoki felesége a Herczog-klinikán kedden regge­l 61 éves korában, boldog házasságának 42. évében elhunyt. Temetése június 19-én Nagybányán lesz. Ifj. Horn József, Horn Ágoston István, Grauetics Pálné szül. Horn Mária, Reite­ Nándorné szül. Horn Ilona mint gyermek­­­fájó szi­yei tudatják, hogy édesapjuk, idseh. Horn József, a Kender-, juta- és textilipen rt. ny. műhely főnöke és tűzoltóparancsnok.­, a Signum Laudis és több más kitüntetés tu­­­lajdonosa június 14-én életének 76. évébe­n hosszú szenvedés után elhunyt. Temetés­e június 17-én délután 5 órakor lesz az újpes­i régi temető halottasházából a róm.­ka , anyaszentegyház szertartása szerint. Az el­ő­gesztelő szentmiseáldozat június 18-án regg­l 9 órakor lesz a külsővácott tripoliszi Szen­t■ Mihály plébánia­templomban.

Next