Szabó Oreszt: A magyar oroszokról (ruthének) - Nemzetiségi ismertető könyvtár 1. (Budapest, 1913)
Előszó
rövidítve vagy kibővítve célomat érdeklően felhasználhassam, már ott-ott megjelent részeit újból átvegyem s a meg nem jelenteket leközöljem. Mert kevesen vannak, akik az orosz népet minden irányban úgy ismernék, mint Zsatkovics K. György, aki eddigi egész életét a magyar orosz nép körében és javára töltötte el. Ezt a kéziratot a szerző engedélyével használtam fel. Ezenkívül LehoczkyTivadarnak „Beregvármegye monographiája“ és HodinkaAntalnak „A munkácsi görög katholikus püspökség története“ c. műveit vettem igénybe. A magyar orosz nép történetének kiváló ismerője és oknyomozó kutatója ez a két tudós akadémikus, akiknek munkássága e nemben páratlan és ma még felülmúlva nincs. Lehoczky Tivadar nemcsak mint történetíró, hanem ethongraphus, Hodinka Antal pedig mint kiváló oknyomozó történész, magas nívójú, de inkább tudós jellegű munkáikban oly sok becses anyagot helyeztek el, hogy azt — miként a nemes ércet — méltó volt felkutatni s felaprózva közérdekből ismertetni. A sárosi, zempléni és szepesi ruthénségre vonatkozó adatokat Szémán István eperjesi főgymnásiumi tanár gyűjtötte össze s írta meg, s a magyarországi kis orosz nép egyöntetű ismertetése céljából azokat felhasználás végett készséggel rendelkezésemre bocsátotta. Ezen az alapon és módon megírván ezt az inkább gyűjteménynek nevezhető kis munkát, egyúttal röviden megemlítettem azokat a kérdéseket is, amelyek a mai u. n. „rutén ügynek“ punctum salienseit teszik. Ezek a témák azok, amelyek közül a magyar orosz, vagy amint még ma neve