Néphadsereg, 1982. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-16 / 42. szám
Moszkvában, a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta Központi Házában nemrégiben értekezletet tartottak a hivatásos tisztek szakmai képzettségének állapotáról, valamint az SZKP XXVI. kongresszusa által kitűzött céloknak megfelelő hatékonyabb és szigorúbb kiképzési követelményekről. A tanácskozáson, ahol a fő referátumot I. N. Skadova hadseregtábornok, honvédelmi miniszterhelyettes tartotta, részt vett N. V. Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, vezérkari főnök is. ★ Ünnepélyes külsőségek között bocsátották vízre Gdyniában a lengyel haditengerészeti flotta új vitorlás iskolahajóját, az Iskrát. A hajót Florian Siwicki vezérezredes, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök adta át a leendő tengerésztiszteknek. Az Iskra több mint 1000 négyzetméter nagyságú vitorlafelülettel, korszerű híradástechnikai és navigációs berendezésekkel rendelkezik. Az NDK csapatlégvédelmének egyik hatásos eszközévé vált a ZU-23-as jelű légvédelmi tűzfegyver — jelentette nemrégiben a Volksarmee. A szovjet konstruktőrök abból az ismert, nagy tűzgyorsaságú 23 mm-es gépágyúból fejlesztették ki, mely légi támadóeszközök ellen 1500—2500 méteren már bizonyítottan bevált. A csapatlégvédelmi eszköz földi célok ellen, sőt kisebb átalakítások után 2000 méteres magasságig fedélzeti fegyverként is használható hajókon. ★ Indira Gandhi indiai miniszterelnök szovjetunióbeli látogatása során ellátogatott a Moszkva melletti Csillagvárosba is, ahol találkozott hazája két űrhajósjelöltjével, R. Malhotrával és R. Sarmával — közölte testvérlapunk, a Krasznaja Zvezda. A kormányfő megtekintette a kiképző központot, és megismerkedett a Szojuz űrhajó és a Szaljut űrállomások gyakorlómodelljeivel. Útjára elkísérte P. Sz. Kutahov főmarsall, honvédelmi miniszterhelyettes, a szovjet légierő főparancsnoka, valamint más magas rangú katonai vezetők. ★ A közelmúltban hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban E. Kanninen altábornagy, a finn honvédelmi erők vezérkari főnöke. A magas rangú vendéget a leningrádi pályaudvaron Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, vezérkari főnök fogadta. Mint a Krasznaja Zvezda beszámolt róla, a látogatás során Kanninen altábornagy tárgyalásokat folytatott vendéglátóival, majd megtekintette a moszkvai Frunze Katonai Akadémiát is, ahol az oktatás szervezeti rendszerével ismerkedett. ★ Elutazott Hanoiból a háborúban eltűnt amerikaiak után kutató egyesült államokbeli küldöttség. A nem hivatalos amerikai küldöttséget - mely korábban Laoszban járt - fogadta Vo Dong Giang vietnami külügyminiszter-helyettes is. Vietnami részről ismét megerősítették: egyetlen hadifogoly sem tartózkodik az országban, a kormány humanitárius politikáját kifejezve azonban továbbra is támogatják az elesett amerikai katonák maradványainak felkutatását. KONGRESSZUS UTÁN KÍNÁBAN Pekigben az elmúlt hetekben egymás után hozták nyilvánosságra a Kínai Kommunista Párt XII. kongresszusának okmányait, amelyek nagy segítséget adnak a 11 napos tanácskozás értékeléséhez. Változatlanul érvényes azonban, amire a szeptemberi kongresszus zárszava is utalt, hogy „a programot megadni könnyebb volt, mint a programot végrehajtani”, vagyis „ a kínai pártkongresszust megítélni végső soron csak a következő időszak kínai politikai gyakorlata alapján lehet. (Bármennyire jelentős ispéldául Mao Ce-tung alakjának, szerepének kétségkívül mértéktartóbb és józanabb megítélése, vagy az, hogy a kongresszusi beszámolóból és az új szervezeti szabályzatból egyaránt kimaradtak a Szovjetunió társadalmi rendjét elítélő szélsőséges jelzők, a XII. pártkongresszuson is elhangzott, hogy „a világban uralkodó feszültségekért” mindenekelőtt „„a szuperhatalmak versengése” felelős. Bár a kongresszusi beszámoló egyértelműen leszögezte, hogy Kína nem törekszik háborúra, korántsem tartja „elkerülhetetlennek” a világháborút.Fejleszteni kívánja kapcsolatait valamennyi országgal, „beleértve a szocialista országokat is”, mindez megint nem változtat azon, hogy Kína továbbra is a Szovjetunióra igyekszik áthárítani a felelősséget a szovjet—kínai viszony megromlásáért, s ugyancsak az ismert kínai álláspont hangzott el Vietnam és Afganisztán kérdésében is. Ily módon még az államközi viszony normalizálása is csak hoszszú és bonyolult tárgyalási folyamat eredményeként lehetséges, jóllehet az év elején Taskentben, majd nemrég Bakuban Leonyid Brezsnyev két fontos nyilatkozatban, is hangoztatta, hogy „a józan ész és a kölcsönös érdekek” a szovjet— kínai viszony normalizálását követelik. A kínai külpolitika fő vonalának változatlanságát éppen a kongreszszust követő napokban csak megerősítette Csao Ce-jang miniszterelnök nyilatkozata, amelyben — a japán kormányfő előtt — ,„a békét fenyegető legnagyobb veszélynek” nevezte a Szovjetuniót és felszólított „a hegemonizmussal szembeni összefogásra és együttműködésre”. Kétségkívül változás a kínai politika szótárában, hogy a „hegemonizmus” kifejezést immár az Amerikai Egyesült Államokra is alkalmazzák (hevesen bírálják például a Reagan-kormány közel-keleti hegemonizmusát), de nem vitás, hogy Csao Ce-jang nyilatkozata legalábbis nem segíti az államközi viszony javítását a Szovjetunióval, és a pártkongresszus okmányainak kifejezetten negatív részeibe illeszkedik. Katonai kérdésekben sem könnyű feladat a Kínai Kommunista Párt XII. kongresszusának értékelése. A póttagokkal együtt 348 tagú új Központi Bizottságnak már csak egynegyede katona A hadsereg képviselete egyértelműen csökkent az új Központi Bizottságban, ami — úgy tűnik — tartós folyamat. Hiszen míg a IX. kongresszuson, 1969-ben (a Sin Piao-korszaknak, azaz a hadsereg politikai szerepének csúcsán) 44 százalék volt a katonák számaránya a Központi Bizottságban, addig ugyanez a számarány a X. kongresszuson (1973) 30,72 százalékra, a legutóbbbi XI. kongresszuson pedig 30,63 százalékra csökkent. A XI. kongresszuson még a tagság egyharmada került ki a hadseregből. A 23 tagú új Politikai Bizottságból kimaradt hat személy közül legalább négy kétségkívül,kapcsolatban állt a hadsereggel. A 91 éves Liu Po-cseng marsall azonban agg kora miatt gyakorlatilag már régen visszavonult az aktív politikától. A honvédelmi tárca pillanatnyi birtokosa, Keng Piao inkábbbalos múltjamiatt szorult háttérbe, és feltehető, hogy Jang Tö-cse, a kínai hadsereg vezérkari főnöke, aki most bekerült a Politikai Bizottságba, a legközelebbi parlamenti ülésszakon a miniszteri posztot is átveszi tőle. A kimaradtak között van még Hszü Si-ju, a kantoni katonai körzet parancsnoka, megmaradt viszont a Politikai Bizottságban két veterán marsall, Nie Zsung-csen és Hszü Hsziangcsien, továbbá Li Tö-seng, s az északkeleti katonai körzet parancsnoka és nem utolsósorban Je Csien-jing marsall is, aki 85 éves kora ellenére a Politikai Bizottság hattagú állandó bizottságának is tagja. Je Csien-jing mindig egyik szószólója volt annak, hogy a hadseregnek továbbra is központi szerepet kell játszania akínai politikában. E koncepcióval viszont szemben áll Teng Hsziao-ping, aki a XII. kongresszuson szinte minden vezető pártszervezetbe bekerült. A többi között ő maradt a KB Katonai Bizottságának elnöke, vagyis pillanatnyilag ő a hadsereg első embere miután a kongresszus megszüntette a pártelnöki tisztet, amely egyben a hadsereg főparancsnoki posztját is jelentette (amikor Mao egykori kijelölt utódát, Hua Kuofenget, aki most szintén kimaradt a PB-ből és csak központi bizottsági tagságát tudta megőrizni, tavaly júniusban leváltották a pártelnökségből, ezzel automatikusan a hadsereg irányítását is elvesztette). Teng nyilvánvalóan szükségesnek tartotta, hogy megtartsa személyes ellenőrzését a hadsereg felett , ezért nem oszlatták fel a korábbi tervekkel ellentétben a KB Katonai Bizottságát. Változatlan törekvés viszont, hogy a párt és a hadsereg szétválasztására létrehozzák az Állami Katonai Bizottságot, amelyben — ezt a pártkongresszus alkalmából közölték Pekingben — a KB Katonai Bizottságának tagjai is helyet kaphatnak. Sőt — nem lehetetlen, hogy az Állami Katonai Bizottság élére is Teng Hsziaoping kerül... A kínai párt főtitkára, Hu Jao-pang a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójában úgy fogalmazott, hogy „ ... a Központi Bizottság továbbra is vezetni fogja a fegyveres erőket a létrehozandó Állami Katonai Bizottságon keresztül”. A 34 000 szavas kongresszusi beszámoló azonban csak három rövid bekezdésben foglalkozott a hadsereggel, amelynek korszerűsítéséről Hu Jao-pang a többi között kifejtette: „... Keményen kell dolgoznunk azért, hogy a népi felszabadító hadsereget reguláris, korszerű és hatalmas forradalmi fegyveres erővé tegyük, és fokozzuk annak védelmi képességét a kínai katona korszerű nyugati fegyverrel - már csak álom marad ... ... a realitás talaján ... korszerű hadviselésben.” Hu Jaopang szólt arról is, hogy javítani kell a hadseregben az ideológiai és politikai munkát, a fegyelmet és a forradalmi munkastílust, majd megemlítette, hogy folytatni kell a milícia erősítését is. A főtitkár kulcsmondata azonban így hangzott : „... A gazdasági munka alapvető vezérelve az, hogy először tápláljuk az embereket, másodszor építsük az országot.” Nem véletlen, hogy az új kínai pártvezetésben mindenekelőtt a gazdaság szaktekintélyei kaptak helyet, akiknek koncepciójában Kína gazdasági helyreállítása, ezen belül pedig, már csak politikai okokból is a milliárdos népesség minimális igényeinek kielégítése élvezi az abszolút elsőbbséget (a mezőgazdaság és a mezőgazdaságot szolgáló iparágak fejlesztésének elsődlegessége stb.). 1979-ben Kínában még 22 milliárd 270 millió jüant fordítottak katonai célokra, vagyis az összköltségvetés 17,48 százalékát (1 amerikai dollár : 1,5 jüan). 1980- ban csaknem három milliárddal csökkentették a katonai kiadásokat, összegszerűen 19 milliárd 330 millió jüanra, ami az összköltségvetés 16,91 százalékátjelentette. 1981-ben pedig eredetileg az állami költségvetés 16,74 százalékát szánták katonai fejlesztésre, de később a költségvetés valamennyi tételét kiigazították és az éves katonaikiadások összege 15 milliárd 249 millió jüan, azaz a teljes költségvetés 15,62 százaléka lett. Nem véletlenül mondta Jang Töcse vezérkari főnök egy tanácskozáson : „... Államunk szegény, gyors fejlődés nem várható sem a gazdaságban, sem a hadsereg modernizálásában. Mégis reméljük, hogy növekedni fognak a katonai kiadások és meggyorsul a katonai modernizálás folyamata ...” A korszerű fegyverkezés azonban potenciálisan túlmegy Kína pillanatnyi lehetőségein, de túl ezen nem is vág egybe az új pártvezetés koncepciójával, amely a korábbinál józanabbul próbálja mérlegelni az ország cselekvőképességének korlátait. A XII. kongresszus katonaküldötteinek felszólalásait — ha voltak — nem ismerjük, de a katonai vezetés nagyon is tisztában van a hadsereg szükségleteivel és a hadsereg belső problémáival is. Úgy tűnik, a hadsereg politikai szerepvállalása olyan szükségszerű személycseréket is feltételező vezetési problémaként vetődött fel a XII. kongresszuson, amelyet a kongresszus utáni időszakban viszont össztársadalmi méretekben kell megoldani. P. SZABÓ JÓZSEF KATONAI NIKISHÍRADÓit Teng Hsziao-ping tovább erősítette pozícióit, minden vezető pártszervbe bekerült