Néphadsereg, 1984. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-18 / 33. szám

Cséby Lajos Cséby Lajos, a munkásmozgalom ré­gi harcosa 85 éve — 1899. augusztus 17-én Pécsett — született... Édesapja, Cséby József, a város főpénztárnoka a helyi szociáldemokrata pártszerve­zet egyik alapítójaként vett részt a haladó demokratikus erők minden kezdeményezésében és megmozdulá­sában, s ő képviselte a pécsi szerve­zett munkásokat a nyomdászok or­szágos kongresszusán. A Cséby fiúk tehát apjuk révén ismerkedtek meg a munkásmozgalommal, s edződtek har­cos férfiakká. A két idősebb Cséby testvér — Jó­zsef és László — a Tanácsköztársaság idején a forradalmi karhatalmi erők­kel részt vett az ellenforradalmi fel­kelési kísérlet leverésében, s kiemel­kedő szerepük volt a fegyveres mun­kásgárda megszervezésében. A Ta­nácsköztársaság leverése után a fehér­­terroristák, mint legfőbb ellenségeiket, üldözték a testvéreket. Prónay külö­nítményesei elfogták őket és Cece kö­zelében mindkettőjüket meggyilkol­ták ... Cséby Lajos, a kommunista pártnak megalakulása óta tagja volt. Édesap­jával és nővéreivel együtt az elesett hősök helyébe álltak, felvették a két fivér kezéből kihullott fegyvert. Szer­vezték a pécsi kommunista csoporto­kat, az ellenforradalom leleplezéséért folyó harcot. Majd a fokozódó fehér­­terror elől Jugoszláviába menekültek.­ Menedéket, de nem nyugalmas életet kerestek, s nem csupán életüket men­tették. Sokkal inkább az volt a céljuk, hogy­­ a királyi Jugoszláviában, ahol a kommunistákat ugyancsak üldözték és illegalitásba szorították, mégis lehe­tőség kínálkozott a politikai emigrán­sok harcára ,­­bekapcsolódjanak a dolgozó tömegek és a különböző bal­oldali szervezetek több jogért és sza­badságért vívott küzdelmébe. Ezt tette Cséby József és fia, Lajos is: a Ju­goszláviában eltöltött­­ évtized alatt rengeteg tapasztalatra, ismeretre tet­tek szert. Kezdetben Cséby Lajos a Goldner-féle faárugyárban dolgozott Szabadkán. Eközben sokat tanult, ol­vasott, és maga is tanította ifjúmun­kás társait. 1929—1930-ban tevékenysé­ge elismeréseként az illegalitásban dolgozó párt vajdasági tartományi bi­zottságának titkárává választották. A 30-as évek első felében édesap­jával együtt a Szovjetunióba ment, itt szerzett tanári képesítést.­­ 1936-ban, a spanyol polgárháborúban, a külön­böző nemzetiségű internacionalisták­kal együtt egy spanyol osztagban har­colt. Pedro Fernandez kapitány néven vált ismertté ... Egy ideig a magyar zászlóalj parancsnoka is volt, majd később a köztársasági hadsereg vezér­karához vezényelték... A spanyol polgárháború után meg­járta ő is a franciaországi internáló­táborokat, de később sikerült vissza­térnie a Szovjetunióba. Ott új meg­bízatások várták. Szerkesztője lett az Idegennyelvű Irodalmi Kiadónak, majd a rádió magyar osztályának. A Nagy Honvédő Háborúban előbb ejtő­ernyős, azután egy tiszti tanfolyamon tanár volt, majd újra a rádió poli­tikai szerkesztője lett. 1946-ban tért vissza Magyarország­ra. Érdemei alapján vezérőrnaggyá léptették elő, és a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség titkárává válasz­tották. De nem gondolhatta, hogy újabb megpróbáltatások várnak rá. 1950-ben koholt vádak alapján bebör­tönözték, öt évet töltött börtönben, míg azután rehabilitálták. A nehéz időben is forradalmárhoz méltóan áll­ta meg helyét. 1957-től nyugdíjba vo­nulásáig — Belgrádban, Szófiában majd Prágában nagykövetként — kül­ügyi szolgálatot teljesített. 1976-ban, 77 éves korában halt meg... A mai nemzedék előtt példaként álló életút elismeréseként, maradandó értékű munkásságáért többek között kitüntették a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével, a Magyar Szabadság Érdemrenddel, a Szocialista Hazáért Érdemrenddel, szovjet, jugoszláv, csehszlovák, bolgár érdemrendekkel, és a nemzetközi ellenállási mozgalom különböző rendjeleivel... P .. ! Kapcsolatteremtő KISZ-esek Tisztelt Szerkesztőségi Tájékoztatni szeretnénk önöket és a Néphadsereg olvasóit a városunk­ban levő egyik alakulat KISZ-munkájáról. Mindazokról a követendő kap­csolatteremtő kezdeményezésekről, amelyekről gyakra esik elismerő szó ... Baján már régóta jó kapcsolat alakult ki a városi KISZ-bizottság és az MN 3282 alakulat Nógrádi Sándor KISZ-alapszervezete között. Rendsze­resen kapunk meghívást a katonafiatalok rendezvényeire, amelyeken meg­ismerkedhetünk az alapszervezet tevékenységével, az alakulat életével. A KISZ-szervezetek kiterjedt területi kapcsolataiból adódó munkájukat — mivel ezek egy része az irányításunk alá tartozó KISZ-szervezetekben va­lósul meg, másik része pedig a városunkban levő intézményekben, válla­latoknál — ugyancsak fokozottabban figyeljük, többek közt azért is, mert valóban sok hasznos kezdeményezésnek lehetünk tanúi. Figyelemre méltó az a tény, hogy valamennyi kapcsolatuk folyamatosságát együttműködési szerződéssel alapozzák meg, sőt az ezekben vállalt teendőket minden eset­ben igyekeznek pontosan megvalósítani. De amit legalább ilyen fontosnak tartunk: valamennyi szerződés „oda-vissza” alapon szolgálja az együttmű­ködést, a közös erőfeszítést. Mindezt egy városszerte jól ismert példával szeretnénk „bizonyítani” ... A bajai Fékon Ruházati Vállalat KISZ-bizottságával­­már több mint 10 éve tevékenykednek együtt. A katonák társadalmi munkával segí­tik őket. Járdát építenek, festésben, hulladékgyűjtésben, üzemi rádiómű­sor szerkesztésében segítenek, és sorolhatnánk­­még, mi mindenben vesznek részt. A rékonos KISZ-esek pedig irodalmi műsorral gazdagít­ják az alakulat ünnepségeit. Kis műsorral búcsúztatják el a leszere­lő katonákat, közös vetélkedőket szerveznek. Egy-egy jól sikerült kö­zös rendezvény, színvonalas irodal­mi est kihat a katonák hangulatára, és minden bizonnyal a katonai fel­adatok elvégzésének színvonalára is. A laktanyában több alkalommal elbeszélgettünk a katonákkal, és ők maguk mondták el, mennyire gaz­dagabb, színesebb az életük ezáltal. Mindig feltöltődnek élményekkel, s jobb kedvvel, nagyobb odafigyelés­sel tudják végezni katonai felada­taikat. De egyben „ösztönző erő” is ez a tevékenység, mert aki valóban eleget tesz a követelményeknek, el­végzi katonai feladatait, az vehet részt a laktanyán kívüli rendezvé­nyeken ... S, hogy az e területen végzett munkájuk eredményes-e, arról az ifjúsági klub falán díszelgő okle­velek beszélnek: így „Egység leg­jobb KISZ-alapszervezete” zászló, több­­KISZ KB „Kiváló KISZ-szer­­vezet” oklevél, „Kiváló Ifjúsági Az alakulat KISZ-tagjainak segítségé­vel rendezett haditechnikai bemutatók is vonzó programok a gyermekek szá­mára Klub” oklevél és még sorolhatnánk elismeréseiket... Nos, a kapcsolataik révén végzett honvédelmi nevelőmunkájuk is fi­gyelemre érdemes. Kivált eredmé­nyes a város egyik általános isko­lájával kialakított kapcsolatuk. A gyerekek itt mindig is nagy érdek­lődéssel hallgatják a rendszeresen megtartott katonai témájú előadáso­kat. Köszönjük tehát a katonafiatalok­nak — a Néphadsereg újság hasáb­jain keresztül is — azt a tartalmas, sokoldalú munkát, melyet a Baja vá­ros KISZ-szervezeteivel közösen vé­geznek, hisz ezáltal gazdagítják if­júsági szervezeteink tevékenységét, valamint erősítik a néphadsereg és a polgári lakosság kapcsolatát is. AGÓCS ENDRE KISZ Baja városi Bizottság politikai munkatársa KÖZÉRDEKŰ A településfejlesztési hozzájárulásról A Magyar Közlöny közelmúltban megjelent számában törvényerejű rendelet olvasható a településfej­lesztési hozzájárulásról. Ezzel kap­csolatban — olvasóink érdeklődésé­re — az alábbiakról adhatunk tájé­koztatást. Jelenleg a házadó vagy általá­nos jövedelemadó fizetésére kötele­zett valamennyi állampolgár — a lakosságnak csupán egynegyede — községfejlesztési hozzájárulást fizet. Az így befolyó pénzösszeg a tanács fejlesztési alapját képezi, amelyből alapvető egészségügyi, szociális, kul­turális és kommunális szükséglete­ket elégítenek ki. Ezt a rendszert változtatja meg az új jogszabály, amely a lakossági összefogásban rej­lő anyagi erők fokozottabb igénybe­vételével kívánja segíteni a helyi ta­nácsok településfejlesztési törekvé­seit. Ennek érdekében a település­­fejlesztési hozzájárulást teljes kö­rűvé teszi,­­mert az kiterjed egyfelől a­­bérből és fizetésből élőkre, másfe­lől a házon kívüli egyéb ingatlanok­ra — lakásra, üdülőre, műhelyre, műteremre, garázsra — is. A hozzá­járulás mértékét lakásonként, il­letve egyéb ingatlanonként évi 300— 2000 forintig terjedő összegben konk­rét tételenként a helyi tanács vk. szakigazgatási szervek határozza meg. Általánosan mentesülnek a hoz­zájárulás fizetésének kötelezettsége alól azok, akiknél az egy főre szá­mított jövedelem a megállapítást megelőző évben a havi 2500 forintot nem haladta meg. A jogszabály hatálya kiterjed a néphadseregnél szolgáló katonákra, polgári dolgozókra is. Vízszintes: adózók, Aida, aló, Anne, aorta, apacsok, az eb, Berek Ka­talin, bio, CI, EG, elverő, Etat, ga, Grieg, Hameln, Harkov, hasadó, Igás, Ila, i­at, Kesey, kinn, kősó, lakok, Lala, Lama, Li, megdob, megtalál, me­lódia, Mr, Műcsarnok, N­KE, okarina, Oslo, ÓZC, ölel, Rab, rakás, RAL, rendes, sírni, SL, só, suta, szoba, takarítás, TZ, UD, utáló, zok, ZVA. Függőlegesen: adás, adat, akó, Ames, Anatole, An, anyaga, arra, As, Aszódi, at, besózó, beutal, Cr, Csőm, Dá, diri, DK, Drake, eláll, eleve, fish, FK, GÁC, GN, gyi, ha, Hunor, Hz, Ibiké, igazolás, Ilona, ír, irat, irodalom, íz, Kanada, Karjala, kereszt, kitakaró, KN, köd, leás, lekullog, lesz, Lima, LOO, marató, mecset, merülő, MTU, Nevena, NHA, NLS, Norma, Ob, oboa, OMC, ong, Oscar, parola, rel, Sharpiro, si, Su, SZB, tagadó, tálal, tekék, telamon, tenisz, üldözni, zsoké. Az ábrában elhelyezendő szavak: Könyvet könyvért A nagy érdeklődést kiváltó nyolcfor­dulós rejtvénypályázatunkkal a „40 év — 40 könyv” című olvasópályázat műveit népszerűsítjük. A rejtvénypályázat részt­vevői minden forduló után 10 db 100 fo­rintos könyvutalványt nyerhetnek. A fenti nyereményeken felül azok a ked­ves olvasóink, akik valamennyi forduló rejtvényét helyesen fejtették meg, össze­sen 10 000 forint értékű fődíjakat nyerhet­nek. I. díj: 5000 forintos autónyeremény­­betétkönyv, H. díj: 3000 forint értékű könyvutalvány, III. díj: 2000 forint érté­kű katonai kiskönyvtár. A hatodik forduló: helyezze el a rejt­vényábrában a mellékelten megadott sza­vakat. Az ábra helyes kitöltése esetén a számozott sorokban három költő neve és három, költeményük címe válik olvasha­tóvá. Olvasóink feladata „összepárosíta­ni” a költőket az olvasópályázat verses­köti­seiben is szereplő költeményükkel Megfejtésül tehát a három költő-költe­mény „párt” kérjük beküldeni szerkesz­tőségünk címére, augusztus 22-ig. A meg­fejtés megkönnyítése érdekében egy szót előre beírtunk. A levelezőlapra írják rá: „Könyvet könyvért 6.” A 31. számban megjelent rejtvény meg­fejtése: Bertha Bulcsu: „Különleges meg­bízatás”; Béres Attila: „Hány napod van még őrvezető?”; Thiery Árpád: „Csillag­­oztatás”; Szakonyi Károly: „Emberi üd­vözlet”; Szeberényi Lehel: „Erdő nincsen zöld ág nélkül”. A megfejtők közül könyvutalványt nyertek: Kara Tibor, Dalmadi Krisztina, Bodor Zoltán, Takács István, Szabó Éva, Rózsa Sándor, Varga Gézáné, Kaján Já­nos, Soltész Tünde, Tőzsér Sándor.

Next