Népi Egység, 1945. március (2. évfolyam, 47-73. szám)
1945-03-01 / 47. szám
. j» ,*att & A Méfri Egység ’Csütörtök, IP Felröngyölítik nem a vasgárdista-hitlerista erdei banditák bűnszövetkezetét A tatrangi gyilkosság háttere " Atuszk idején részletesen foglalkoztunk fizzal a tatrangi erdőben történt gyilkossággal, amelynek egy tatrangi fiatal legény, a tatrangi Barkó György esett áldozatául. Akkoriban részletesen kifejtettük, hogy a merénylet tetteseit a közelierdőkben bujkáló hitlerista banditák közöttkell keresni. Az erdő mélyen rejtőző partizántanya Lei kutatásában részt vett tatrangiak ma is Nokiát mesélnek a banditák élelmiszerrak-tárának kincseiről. Ma a háborús korlátozás idején érthetően csigázzák fel az emberek érdeklődését a ritka, alig-al ig besze- 3'ezhető inyencfalatok és ruházat cikkek, valóban nem lebecsülendő látvány tárult az emberek szeme elé. Az erdei ban- iditák kincse barlangjában a következő doj:rókát találták felhalmozva: több zsák bura téa kukorica liszt, cukor zsák és ládaszám Va, 40 darab fehér kenyér, szalonna odarab, frissen levágott sertés busa, 35 darab l’kopasztolt szárnyas, rizskása és hU-a'-á- V, több rúd szalámi, különféle likőrök és -hrok. A ruhatár méltó volt az éléskamráihoz. Férfi és női fehérneműk, civilruhák, selyem paplan, ágynemű és pokrócok, vadonatúj férfi csizmák és női cipők sorakoznak példás rendben. A konyhának használt helységben akkora fazekakat találtak, hogy száz embernek is főzhetek benne. Természetesen a fegyverraktár is jól fel volt szerelve. Itt kézi és ismétlő fegyvereket találtak. Egy teljesen új román gyártmányú gépfegyvert, eredeti gyári csomagolásban és három szekérnyi lőszert. A gyűjteményt főzőkályhák és mindenféle szerszámok egészítették ki. A tatrangi lakosság körében nagy megütközést keltett, hogy a rengeteg bünjelülek számoló holminak a nyomozást végző csendőrök más rendeltetést adtak. A soviniszta zavart keltők munkában A csendőrségi nyomozás során több prázsmári szászt letartóztattak, miután kiderült, hogy kapcsolatban állottak a bujkáló német banditákkal. Ennek ellenére a tatrangi csendőrség — a helyi közvélemény megtévesztésére és nyilvánvaló soviniszta célzattal — még mindig azt hangoztatja, hogy az erdőségben bujkáló banditák „magyar partizánok”. Miért ferdítik el a tényeket szándékosan? Kiknek érdeke a hitlerista német banditák és Szász cinkosaik gaztetteit fedni? Állítólag a meggyilkolt Barkó Györgytetemének megvizsgálása alkalmával a 1.helybeli körorvos is azt állította — jóhiszeműen, a célzatos hírverés hatása alatt vagy soviniszta zavarkeltés céljából? — hogy a merényletet magyarok követték el. A bűntény körülményeinek meghamisítása a tatrangi állami elemi iskolában is érezteti hatását. Coris* Frusina tanítónő is szóvá tette a gyermekek előtt a következőképpen: — A csendőrök elfogtak négy magyart, l akik átszöktek Magyarországra, aztán hazajöttek és most meggyilkolták magyar testvérüket Látjátok gyermekek, ilyenek a magyarok. Elhet képzelni a vegyes osztályban tanuló magyar gyermekek helyzetét és minden benyomásra érzékeny lelkük állapotát, amikor tanítónőjüknek megszégyenítésül szánt szavait végig kellett hallgatniuk. Tény az, hogy ma is a magyar lakosságra igyekeznek áthárítani a gyilkos merénylet vádját, ami érthetően aggodalmat kelt a tatrangi magasság körében. A fajgyűlölet szitásával fel akarják dúlni a falu békéjét! Titkos vasgárdista szervezet Ploestiben A tatrangi Barkó György meggyilkolásának "körülményei új megvilágításba kerülnek a ploesti rendőrség legutóbbi nagy feltűnést keltő felfedezései nyomán. Mint a fővárosi lapok híradásából kiderül, Ploestiben a rendőrség veszélyes vasgárdista szervezetet leplezett le, amely összeköttetésben állott, az ország különböző helyein működő hasonló vasgárdistaliszfeszkkke Aedcjit / vasgardistat tartoztatott le, a letartóztatások és a vasgárdisták kézrekerítése nem történt zavartalanul. Az üldözött vasgárdisták rálőttek a rendőrökre és az egyik golyó súlyosan megsebesítette Mihalcea rendőrügynököt, aki belehalt sérülésébe. A szűkszavú tudósítás arról is beszámol, hogy a vasgárdista szervezetnek titkos fegyverraktára volt a Brassó körüli hegységekben, ahol önműködő fegyvereket és töltényeket találtak. A titkos szervezetnek az volt a célja, hogy Prahova megyében és környékén rémületben tartsa a lakosságot és szabotázs cselekedeteket készítsen elő az üzemekben . Önkéntelenül felmerül a gyanú, hogy a Ploestiben felfedezett titkos vasgárdista szervezet és a tatrangi erdőségekben rejtőző német partizánok között szoros kapcsolat és tervszerű együttműködés állott fent. Nem kevésbbé valószínű továbbá, hogy a demokrata rendszer e halálos ellenségei kiépített utánpótlási vonalakkal rendelkeztek. Az erdőben talált élelmiszer raktár gazdagsága és főleg a frissen levágott szárnyasok és sertés, mind azt bizonyítja, hogy ez az élelmezési szolgálat kitűnően működött. A tatrangi Barkó Györgynek ezek szerint azért kellett meghalnia, mert véletlenük üjött a „ partizánok” titkára és ezért el kellett némítani. Van azonban ennk az egyszerű büncse■III II IIUM"i|i II ■Mill HIWW I IlI II IW I mi ■mii lekmény méreteit jelentősen médiatedó ügynek egy másik igen fontos vonatkozása is, amely megkülönböztetett figyelmet érdemel. Ez pedig az ügyben nyomozó csendőrközegek szerepe. Miért akarják hamis vágányra terelni az ügyet? És még egy kérdés: Lehetséges-e, hogy ezek a hatósági közegek semmit sem tudtak előzőleg az erdők titokzatos lakóinak jelenlétéről, mikor a lakosság körében is már rég ta sutogtak róla? Miért kellett meghallva Bakó Györgynek ahhoz, hogy a nyomozás megkezdődjék? Megannyi kérdés, ami bizonyára újabb fényt vet erre a homályos ügyre! Elfogták az erdőben tanyázó német banditákat Legújabb értesülések szerint a banditák üldözésére kiküldött cendőrosztagok munkája eredménnyel járt. Néhány nappal ezelőtt a csendőrparancsnokságra mintegy húsz főből álló csoportot kísértek be, akiket az erdőben fogtak el. Az elogottak között három nő is van. Valamennyien erdőben bujkáló szászok és németek, a német hadsereg volt tagjai. Magyar egy sincs közöttük. Ezek után remélhető, hogy hamarosan kiderül ki volt Barkó György gyilkosa. És ezzel egyidejűleg elnémul a soviniszta hírverés is, amely minden áron tőkét akart kovácsolni ebből a számor ügyből a magyarság ellen, hogy feldúlja a békésen együtt élő tateangi román és magyar lakosság nyugalmát. Ai ounscuufdven auto művelődésért * A Magyar Népi Szövetség szedertesi tagozatának ifjúsági csoportja két ízben is rendezett műsoros táncestélyt a tél folyamán. Tiszta jövedelem címén 15.185 lejt fizetett be a román és orosz sebesült katonák javára az „Apărarea Patriotică” pénztárához. Sajnos, az előadások megtartása sok nehézségbe került, mert az összejövetelek és próbák alatt állandóan zavarták az ifjúságot egyes csendőrközegek. Főkép a katonai előképzősök összeszedésével fenyegetőztek. Január végén Nemes Ioán állami iskolai tanító azzal az ajánlattal fordult az ifjúsághoz, hogy ha betanulnak egy háromfelvonásos román színdarabot, keresztülviszi, hogy a katonai előképzés ifjakat ne vigyék el. A románnyelvű színdarab betanulása ellen semmi kifogásunk sem lenne, hiszen mindig jó, ha több nyelvet tud az ember. A velünk együtt élő román testvérek nyelvét és kultúráját pedig igazán szükséges megismernünk. De vájjon milyen hatással lehet a gyermekeinkre, akik nemhogy románul, de még magyarul sem tanultak meg becsületesen írni-olvasni, hogy az anyanyelvű műveltségük ápolásában akadályozzák, s a román nyelvű színdarab előadására ilyen méltatlan módon igyekeznek rábírni őket. Igazán nem lehet őket vádolni, ha az ő csekély román tudásukkal nem tudták a színdarabot kellő sikerrel előadni. Vájjon ki előtt akart érdemeket szerezni Nemes tanító úr? Vájjon meg lehet-e így szerettetni a román kultúrát? Nem, igy csak az egymás iránti előítéleteket szaporíthatjuk. Nekünk pedig arra van szükségünk, hogy anyanyelvünkön szabadon művelődhessünk s közben egymás kultúráját is önként, jószántunkból ismerhessük meg. Jellemző, hogy a község Valóban demokrata érzésű rmán hivatalnokai egyáltalán nem támogaták Nemes tanító túlbuzgóságát. Boieriu iskolaigazgató nem vállalt semmi közösséget az üggyel. Florescu érdgondnok pedig meg is jegyezte Nemes Jenítónak, hogy ebben a szinmagyar faluban, hol az emberek alig értenek románul, ezzel a módszerrel csak még jobban elidegeníti a népet. Inkább arra törekedjék, hogy a román írónak magyar nyelven adassa elő a darabját, hadd ismerjék meg valóban a román nép kultúráját Különösen rossz hatással volt, hogy Nemes tanító ígérete teljesen felelőtlenül hangzott el, mert február 13-án a katonai előkészítős ifjakat mégis elvitték, kettő kivételével, mert a tanítónak sikerült egységbontókat nevelni belőlük. .aiifjkl Tudjuk, hogy a Nemzeti Demokrata Arcvonal kormánya véget fog vetni ezeknek a módszereknek, s ezért várjuk mi is, hogy a valóban demokratikus Romániában megvalósíthassuk e két egymásra -Utalt nép testvéri megértését, Szederjest olvasó. Keresünk mérnököt és mesteri nagy gyakorlattal rendelkezőket acélöntődébe (elektromos kemence) Ajánlatokat az újság kiadóhivatalába. ____és a Szovjetszövetség gazdasági kapcsolatai (Nagyszeben.) Constantinescu Muírja a nagyszebeni megyefőnökség nagytermében rendkívül érdekes előadást tartott a szovjet—román gazdasági kapcsolatok kérdéséről. Előadásában a következőket fejtette ki: Az 1913 óta eltelt 32 év alatt Románia mindössze 5 évig tartott fent gazdasági kapcsolatokat keleti nagy szomszédjával, ezek az összeköttetések azonban igen lazák és rendszertelenek voltak. A kedvezőtlen politikai viszonyok mellett az 1913 évbeli Oroszországgal gazdasági és politikai hasodságunk miatt sem fejlődhettek ki szorosabb kapcsolataink. A körülményeket azonban gyökeresen megváltoztatták az 1917 októberében Oroszországban lejátszódott bolseviki forradalom eseményei. Ettől az időponttól kezdve teljesen megváltoztak ennek a földrésznek a viszonyai úgy gazdasági, mint kulturális téren. A világon sehol és soha nem tapasztalt lendülettel indult meg az építés, a termelés és a közművelődés munkája. A szovjet munkások paraztok és értelmnűségeik kemény, együtes munkája révén sikerült az ötéves tervek keretében 23 év alatt olyan haladást tenni, amilyenre más állam évszázados erőfeszítés mellett sem lett volna képes. A Szovjets övég ,amly lakossága és kiterjedését tekintve a földgömb harmadik helyén áll, a szovjet vezetés alatt a világ első gazdasági hatalmává küzdötte fel magát. A felbecsülhetetlen szén, kőolaj, vas, fa, mangánérc, és egyéb tartalékaival, kiaknázott viziereivel a világ legtermelőképesebb mezőgazdasági üzeme és második ipari állama lett. Ma gazdaságilag már teljesen független tette magát , "rv" lakosságától mindenben gytik, sőt rövidesen a külföldet is a termékeivel. Románia és a Szovjetszövetég közötti gazdasági kapcsolatok révén Románia részére soha nem látott lehetőségek nyílnak meg. Közvetlen tőszomszédunk a világ leghatalmas banvár anyagforrása és gazdasági termelőereje. A Szovjetszövetségnek nincs szüksége a kőolajunkra, sem búzánkra, vagy fánkra, de annál nagyobb!" [ szükségünk lesz nekünk a Szovjetszövetség vasára, szenére, gyapotjára, gummijára, rezére, aluminiumjára, traktorjaira, mezőgazdasági gépjeire, gépkocsijaira, motorjaira, melyeket a hatalmas szomszédunk és barátunk, a Szovjetszövetség termel. I ' ’ : A Szovjetszövetség Újjáépítésre már most, a háború tartama alatt is káprázatos ütemben folyik. Röviddel a háború befejezése után a Szovjetszövetségben már nyoma sem lesz a rombolásoknak. Ez az államszövetség, amely 23 év leforgása alatt a semmiből annyit volt képes alkotni, amennyit más állam talán évszázadok folyamán sem, képes lesz a hitlerista hordák által porig rombolt országát a legrövidebb idő alatt nemcsak újjá, de fgfcbá és szebbé tenni. Az az esély, hogy a hatalmas Szívjetszövetség, mely tőszomszédunk, barátunkká lehet, országunk gazdasági újjáépítésében és fejlődésében btláthatatlantól kedvező szerepet vihet mind, de hogy mindez a beteljesedés állapotába juthasson, ahhoz szükséges, hogy: a) őszinte és hükséges baráti kapcsolatokat kell kiépítenünk és gyakorolnunk a Szovjetszövetség iránt, b) Kifogástalanul és a leghatározottabb módon kell betartattunk és végrehajtanunk a fegyverszüneti egyezményt. * Pélát vehetünk a Szovjetuniótól, ahogyan ennek 1917—1924-ig terjedő nehéz esztendőkben, mikor az eszme külső és belső ellenségeinek gyilkos tüzében állt, sikerült legyőznie azokat a népnek egy jobb jövőbe vetett egységes hitével, mely szervezett hősi ellenállásával akkor is legyőzte a nehézségeket, az alakulás kezdeti nehézségei ellenére is, és legyőzi ma is, mikor a Szovjetszövetség népét a 23 esztendő valósága győzte meg eszmei helyességéről. Ha példát veszünk a Szovjetszövetség ragyogó teljesítményéről, nekünk is sikerülni fog legyőzni a mai nehézségeinket és a Szovjetszövetséggel képiendő szoros baráti és gazdasági kapcsolataink megvalósításával korlátlan lehetőségeket nyitna.