Népi Egység, 1945. május (2. évfolyam, 97-118. szám)

1945-05-01 / 97. szám

CfcMŞL T\ munka ötvenhatedik ünnepnapja !Ez­­ má­jus elseje más ,ma bármely edje. Nemcsak azért, mert szabad, mint ég soha. Hanem mert egyetemes, úgy­szólván minden társadalmi réteget át- Hatalmas volta, teljes szabadsága, tetemessége kiterjed az egész világra, ívéve a néhány, aránylag Ids földdarabot, hol még védekezik a fasiszta fenevad.­­ Ezt az eredményt a május elseje fél­évszázadnál alig hosszabb idő alatt viv­­ta ki. Ennek a biztató, harcos, hír n€­ves nap­­i története van. Lázmérője volt az ki 6 évtized haladásának és vihara­ik. .­­ Már az első május elseje hatalmas, i megráz­ó és eredményes volt. Miután 1889- ben a II. internacionálé a nemzetközi m­unkásszolidartás napjának nyilvánította, a következő évben százezrek tódultak ki az utcára, főleg az iparosodottabb nyugati államokban. A tömegek végtelen hullám­zása hirdette: a­­miénk a tavasz fakadása, a jövő és az igazság. , Ettől kezdve a május 1-nek minden or­szágban meg voltak a maga dagályai és apályai. De nem volt egyetlen ország sem, amelynek tudatába oda ne nyomta volna égővörös pecsétjét, emlékeztetve a min­denkori kormányokat és önkényurakat; a dolgozók, a tömeg szavát nem lehet el­nyomni. A májusi­­ a modern ipari társadalmak egyik letagadhatatlan valóságát idézte mindenki emlékezetébe: a szervezett ipari munkásság erejének és jelentőségé­nek növekedését. De éppen azért, mert a többi dolgozó rétegek csak szórványokkal­­csatlakoztak a munkásság harcához, a­­május­­ és a mögötte álló harcos erők, már az első világháború korszakáig is­­egyre gyarapodtak, nem tudták megaka­dályozni a világraszóló mészárlást. A­ világháború már május elsejének je­­lentősége és lendülete egyre nőtt. Az első békeévekben Németországban, Olaszor­szágban különösen hatalmas megmozdulá­sok voltak. Napi és politikai követelések, munkanélküli segély, szerepeltek a május­i harci programmján. Közben, a korábbi Buro gyűléstilalmak ellenére, a május el­sejei felvonulás egyre több országban nyerte el a szabadságjogot, akár törvé­nyes, akár megtűrt formában. Sőt, a május­­ ünnepi és sokszor viharos napja kezdett felbukkanni a világ legtávolibb­i részein, Kínában, Indiában is. A két világháború közben a reakció új módszerekkel kísérletezett, miután a 15- e elsejei tömegtüntetések betiltása az év­­izedek során csődöt mondott. Megkisérel­­ék­­megszelídíteni’­ a harsogó, harcias, Vaszi lendületű napot. Egyes országok­éi -Ir­­igy Romániában is — elismerték május elsejét hivatalos munkaszünet­ek, sőt megengedték az ünneplést is, az­­­zal a feltétellel és oly módon, hogy ne­m lépje túl a kedélyes sörözés vagy a meg­alkuvó, üres szónoklás kereteit. De a május­­ napját nem tudták meg­ha­misí­tani. A fasizmus,­­amely az 1929-b­en kezdő­dött páratlan világválság nyomán 1933- ban erőszakosan hatalomra jutott Euró­pa szívében, Németországban, még sze­­m­éretlenebb formában próbálkozott a május­­ meghamisításával. Megtartották mint munkaünnepet, sőt óriási tömeget is vonultattak fel parancsszóra, fegyveres rohamosztagosok közé terelve ,mint a togájat. Így akartak versenyezni azzal a másik, 1917 óta leghatalmasabb május elejével, amelyet Moszkvában tartottak. Csakhogy ott a­­dolgozók vállán volt a fegyver, miközben felvonultak, nem per­dig rájuk szegezve. * (Romániában mindenkinek ügy­­élnek emlékezetében a május elsejék, mint egy­­-egy csatanap. Előzetes tö­meg­tartóztat­ások, verések, kínzások, a nagy napon magán pedig ál­­lig felfegyverzett karhatalom, rendőrség, katonaság, mozgósítása. A dolgozók el­len i­S m­ég mindig akadtak elegen, akik nem látták, hogy ez a hazug, terrorista „rend­­fenntartás” hova vezet . így került be Románia is abba a halál­­menetbe, amelyet a berlini barna május ttsips Egység ■txätA A poraiból megelevenedő Brassó Építési szövetkezet dolgozik a város ultóalkotásán (Brassó). Régi hagyománya Brassónak, hogy fáinak rügyei május elsejére lombbá fessenek és a földkerekség dol­gozóinak ünnepét a várost övező Cente, Fellegvár, Királyhegy zöld koszorúja kö­szönti. A tavaszi napsütötte lombsátor ma azonban még kopottabbá teszi magának Brassó városának képét. Az elmúlt ősz­Az akkori idők hatósági szervezetei az égnek meredő falroncsok és gerendák, cserép és üvegszilánkok ,az összelapított vagy torzzá csonkított áldozatok és a vé­res cafatok tömkelegéből jól vagy rosszul, szaporán vagy hanyag lassúsággal kika­parták a sérülteket és holtakat. Az ottho­nát féltő kispolgári gondosság­­ itt-ott helyreigazította a csak felszínes károkat, a halál­övezet javarésze azonban még ma is azt az elszörnyítő képet mutatja, mint egy évvel előtte. Azaz hogy a rombadőlt házak arculata ma még sivárabb mint ak­kor. Az eső, a hó és a fagy hónapokon­ át áztatta a falakat, a menyezeteket és­ a padlókat. A víz és a nyirkosság át meg át­járta a házak minden ízületét és nyomü­tendőben a bombázások folytán egész városrészek váltak majdnem a földdel egyenlővé. A nagy állomás és a környező vasúti berendezések, hatalmas hadiipart jöhtetnek el A mellettük felsorakozó negye­dek­ lakóházai, éppen a legszegényebb em­berek hajlékai, egyik napról a másikra a háború szörnyű romhalmazaivá változtak­­ban korhad­ás, gomba és penész ütött ta­nyát a pusztulásra ítélt hajlékokban. Az elmúlt év őszi hónapjai, a város vérnélküli, szerencsés felszabadulásának első pillanatai, az akkori kormányok és hatósági közegek nemtörődömsége kö­vetkeztében kihasználhatatlanul maradtak. S a mai újjáépítő akaratnak nemcsak a bombázások öröksége nyomán visszamar­­adt károkat kell helyrehoznia, hanem az időjárás viszontagságaival tetézett pusz­tításokat is. Az elmulasztott szép őszi hónapokért a szerencsétlen bombakáro­sultaknak az azóta fellépett drágaság kö­vetkeztében most ötszörös árakat kell fi­zetniük. A Halálövezet A munkásság megkezdi az újjáépítést Május elseje, a munka ünnepe* bíztató jelként szolgál a jövőre vonatkozóan. A nagy brassói gyári üzemek, elsősorban­ magának az érdekelt munkásságnak­­­­erélyes fellépésére, máris hozzáfogtak a­z újjáépítéshez. Többmilliárdra rugó mun­kák folynak az egykoron fegyvereket ko­vácsoló gyárakban, hogy az európai fegyverszünet küszöbén az ipari munka hatalmas csarnokaiban a békéért való ter­melés új zaja hangozzék fel. S ahogy épül­nek a gazdasági vontatók, gépek és szer­számok új gyári szállásai, nyomukban ha­talmas szövetkezeti összefogás révén a tönkrejutott házak újjáépí­ése is rövidesen megkezdődik. Az új szövetkezeti mozgalom egy közös szervezetbe állítja a bombakárosultakat, az iparosokat és Brassó valamennyi de­mokratikus érzésű mérnökét és építészét. A már hetek óta tartó szervezkedésnél még el kell végezni az utolsó simításokat, ele­get kell tenni bizonyos alakiságoknak, gondoskodni kell a megfelelő alapokról, a nagymennyiségű építési anyagról, és meg kell oldani a szállítás kérdését is. Megvan azonban minden remény, hogy a mozga­lom a legjobb csapáson halad és még eb­ben az évben a helyrehozott épületeknek egész sora fog a lakásra rászorulók ren­delkezésére­­átrádni. Az új helyzetben újra időszerűvé vált a városrendezés kérdése. A már évekkel ez­előtt érvénybe lépett új brassói városren­dezési terv csak félmegoldásokkal szolgált és a legsürgősebb kérdések rendezése mellett elsiklott. Ezt ma épúgy új alapok­ra kell fektetni, mint­­a­­háború elején élet­beléptetett új városi építésügyi szabályza­tot is. Ez utóbbi a parancsuralmi idők szü­leménye, felületes munka, melynek létre­hozatalánál a város lakosságának érdekeit senki sem képviselte. Minden hatósági rendelkezésnek ma a város lakossága egyetemét kell szolgálnia a belvárosi polgárét épúgy, mint a bolgár­szegi félreeső zug lakóját vagy a legvá­rosszélibb viskó tulajdonosát. Vége van már annak az időnek, amikor egy-egy be­­folyásos hivatali főnök közbelépésére egyes villákhoz az egész városi gépezet utat é­pített, miközben a kisemberek tö­megeinek csatakos sárban haza kellett vergődni­ök a külvárosokba. Brassó is legyen kertváros! Az újjáépülő Brassót a szociális szél­sem fogja áthatni. Ennek a szellemnek kell hogy hordozói legyenek az újjáépí­tési munkához szegődő és bármilyen fel­adatot elvégző emberek, de ezt a szelle­met kell ,hogy sugározzák azok az épüle­tek is, amelyek a mai épületroncsol­ból kiemelkednek. Rengeteg munka vár megoldásra. A minden embernek kijutó jó és egészséges lakáson kívül a szociális intézmények­nek, a testi és szellemi művelődés házai­nak egész sorát kell megteremteni, ame­lyeknek csak puszta felsorolása külön ta­nulmányt tölthetne ki . Maga az új földkisajátítási törvény is behatóan érinti a város kialakulását. —■ Minden tisztviselő, vagy bármilyen fog­lalkozási­ igényt tarthat egy városszéli földdarabra, amelyen szabad idejében családjával veteményes kertet varázsol­hat elő. Az üzemek fojtó levegőjét és a vá­ros porát és füstjét szíve valamennyi polgárnak kijuthat az az öröm, hogy sa­ját munkájának termését fogyasztja el. M­ájus elsejének brassói 'm­egüznneplése a foglalkozási és nemzeti különbség nél­kül felvonuló demokratikus társadalom eme soha nem látott nagyszabású megnyi­latkozása lesz a záloga annak, hogy a dol­­gozónép­­járata a háború tiszkeiből szeb­bé és jobbá eleveníti meg Brassó városát. _______________________ (H. K.) ereje gyilkos közm­édu­sal megindítottak. Die a május­­ a háború alatt sem halt meg, ha átmenetileg vissza is húzódott kipróbált csatateréről, az utcáról. A hit­­lerellenes szabadságharcosok halált megve­­tő bátorsággal folytatták a küzdelmet és ébreszthették az ország minden lakójának lelkiismeretét. A röpiratok, amelyeket előbb a kommunista párt, majd 1944- ben a Munkásegység Arcvonal is kiadott, az ország minden lakójához szóltak. A Munkásegység Arcvonalat május el­sején alakította meg a kommunista és a szociáldemokrata párt s ez lett a magva, szilárd alapja a Nemzeti Demokrata Arc­­vonalnak. S a demokrácia egyesült erői — a Vö­rös Hadsereg döntő elentőségű segítségé­vel — végül megdöntötték a parancsural­mat. Majd megdöntötték a reakció utolsó próbálkozásait is és március 6-ikom igazi dem­okrata népkormányt hoztak az ország élére, így érkezett el az új május elseje, a­­melyen a szervezett munkásság nem áll már szinte elszigetelten. A május elsejei tábor még jobban megnőtt, széles, egyet­len fasisztaellene­s demokrata egységarc­­vonallá bővült. A falu dolgozói — felejthe­tetlen hálájuk jeléül a földosztásért, a­­melynek harcában a városi dolgozók az élen jártak — tömör sarokban zárkóz­tak fel a szabadság zászlói alá. Az értelmi­ségiek 1s szép számban igyekeznek feled­tetni a szégyenteljes múltat, amikor az egetemes emberi jogokért, a haladás ál­talános követeléseiért, a fasiszta rémura­lom ellen csak igen kis számban álltak ki a csatatérre. Ig ívelt felfelé a május­i pályája 56 év távlatában ,s az idén a dolgozó tömegek sose látott számban teszik le a fogadal­mat, hogy a fasiszta barbárság teljes meg­semmisítése után tovább haladnak előre a szabadság és haladás útján. Kőműves Géza. Kécó, TÖ15 «fljfais !" A szerkesztő üzeni: A kéziratok beküldőit arra kérjük, hogy azokat lehetőleg géppel vagy amennyiben írógép nem állna rendelkezésükre olvashatóan, az iv egyik oldalára írva küldjék be. S. Qy. Amint látja, zajzoni riportját azonnal közöltük. Ilyen tárgy­szerű dolgokról való beszámolók kellenek la­punknak. Május 1-re írott versének egészéből hiányzik az igazi költői lendület Egy szakasza azonban megérdemli, hogy megőrizzük a fele­déstől: Dereng már a hajnal, földje van a népnek, A földész ajkáról vidám nóta száll. S miért évezrekig olyan sokat küzdött: Az élet élére most már a nép áll! N. V. Brassó. Az orosz nyelvnek a magyarra tett hatásait vizsgáló cikke túlságosan szűkkörű a tárgy jelentőségéhez képest. A kérdés taglalása önkéntelenül is magával hozza nemcsak az orosz, hanem általában a szláv nyelvi hatások vizsgá­latát. Amint cikke befejező részében Ön is írja: »eme kérdés alapos és tudományos tárgyalása az erre hivatott nyelvészeinkre vár«. Meg­jegyezzük azonban, hogy ebben az irányban nyelvészeink máris nagy munkát végeztek és a Magyar Tudományos Akadémia kiadványaiban bő anyagot találhat a kérdésre vonatkozólag. A „keresztvári tanítónéni“ szintén versszö­veget írt május elsejére, amely a »Beültettem kis kertemet a tavasszal« dallamára énekelhető. Első — legjobb — szakaszát itt közöljük: Földműves az édesapám, a nagyapám. Édesanyám! ő süt, 6 főt, Ő mos­én­ám. Én, a fia és lánya Vígan néz a világba, Éljen Sztálini Nagy Sándor, Medgyes. Ddzsáról irt verse meglepően jó. Nem hibája, csak hátránya, hogy hosszú és így csak akkor közölhetjük, ha lapunk terjedelmét sikerül — amint már régóta tervez­zük — nyolc oldalra emelni. Korenka Ákos, nyujtódi földműves testvé­rünknek azt üzenjük,hogy verseit mindig szívesen olvassuk és ha van még, küldjön nekünk. Igye­kezzék érzéseit egyszerűen úgy kifejezni, ahogy azok nyelvére és tollára ömlenek s akkor bizo­nyára közölhetőt is fog írni. Biztatásul bemu­­­tatjuk egyik verséből az alábbi két szakaszt: Tavasz felé hajlik Az év­ fának ága. Kinyílik a nyárral Népek szabadsága, Szabadság virága. Ha kinyílik nyárral. Ne hervadjon ősszel, Ápolni kell híven Tiszta szeretettel, Nem faj-gyűlölettel.' __ H. M. a brassói zárda II. oszt. növendéke s A verseket megkaptuk és nagy örömmel olvastuk. Még sokat kell olvasnod, hogy közölhető verset írjál. Olvasd továbbra is szorgalmasan Petőfi költeményeit és küldjél be máskor is verseket. „Testvérek“ című­ vers írója: Lendületes versét terjedelmessége miatt nem közölhetjük. Első sorait azonban itt közöljük: »Testvérek, proletárok! Igaz intés szól hozzátok. Egymást mindég szeressétek. Mindig a jót kövessétek !« Olvassa szorgalmasan nagy munkásköltőink ver­seit és alkalomadtán újabb versekkel jelentkezzék. M. L.-né Bucuresti Őszinte szívből jövő verssorai íráskészséget árulnak el Olvasson minél többet és kérjük, hogy máskor is keressen fel­ — P. L.J »Szózat az uj kisgazdákhoz« cimű mély gondolatokat tartalmazó verse Íráskészséget árul el, azonban gondolatai a szavak keresésében elvesznek. Olvasson minél többet. — T. K. ta­nítónő : Jó humorát eláruló írásait sajnos éppen humoros voltuk miatt nem közölhetjük. A papir­­hiány folytán csak korlátozott oldalszámon je­lenhetünk meg és igy mulattató cikkeket csak ritkán közölhetünk. — B. Gy. Kolozsvár: Az előbbi üzenet részben önnek is szól. — Ászló István, Zernest: Panaszával forduljon az ille­tékes földosztó bizottsághoz. — N. Oy.: Be­küldött cikkét terjedelmessége miatt nem kö­zölhetjük. Rövidebb cikkeket kérünk a jövőben. — „Névtelen református“: Névtelen cikkeket nem közölhetünk. Ez az üzenet másoknak is szól­ó K. M. I Időszerű kérdésekről szóló cikkeit mindig örömmel vesszük. M­áim­­ a szabad népek napja. ‘Unnepeljimk testeid egyesér­ésben.

Next