Népi Egység, 1945. május (2. évfolyam, 97-118. szám)
1945-05-01 / 97. szám
CfcMŞL T\ munka ötvenhatedik ünnepnapja !Ez május elseje más ,ma bármely edje. Nemcsak azért, mert szabad, mint ég soha. Hanem mert egyetemes, úgyszólván minden társadalmi réteget át- Hatalmas volta, teljes szabadsága, tetemessége kiterjed az egész világra, ívéve a néhány, aránylag Ids földdarabot, hol még védekezik a fasiszta fenevad. Ezt az eredményt a május elseje félévszázadnál alig hosszabb idő alatt vivta ki. Ennek a biztató, harcos, hír n€ves napi története van. Lázmérője volt az ki 6 évtized haladásának és viharaik. . Már az első május elseje hatalmas, i megrázó és eredményes volt. Miután 1889- ben a II. internacionálé a nemzetközi munkásszolidartás napjának nyilvánította, a következő évben százezrek tódultak ki az utcára, főleg az iparosodottabb nyugati államokban. A tömegek végtelen hullámzása hirdette: amiénk a tavasz fakadása, a jövő és az igazság. , Ettől kezdve a május 1-nek minden országban meg voltak a maga dagályai és apályai. De nem volt egyetlen ország sem, amelynek tudatába oda ne nyomta volna égővörös pecsétjét, emlékeztetve a mindenkori kormányokat és önkényurakat; a dolgozók, a tömeg szavát nem lehet elnyomni. A májusi a modern ipari társadalmak egyik letagadhatatlan valóságát idézte mindenki emlékezetébe: a szervezett ipari munkásság erejének és jelentőségének növekedését. De éppen azért, mert a többi dolgozó rétegek csak szórványokkalcsatlakoztak a munkásság harcához, amájus és a mögötte álló harcos erők, már az első világháború korszakáig isegyre gyarapodtak, nem tudták megakadályozni a világraszóló mészárlást. A világháború már május elsejének jelentősége és lendülete egyre nőtt. Az első békeévekben Németországban, Olaszországban különösen hatalmas megmozdulások voltak. Napi és politikai követelések, munkanélküli segély, szerepeltek a májusi harci programmján. Közben, a korábbi Buro gyűléstilalmak ellenére, a május elsejei felvonulás egyre több országban nyerte el a szabadságjogot, akár törvényes, akár megtűrt formában. Sőt, a május ünnepi és sokszor viharos napja kezdett felbukkanni a világ legtávolibbi részein, Kínában, Indiában is. A két világháború közben a reakció új módszerekkel kísérletezett, miután a 15- e elsejei tömegtüntetések betiltása az évizedek során csődöt mondott. Megkisérelékmegszelídíteni’ a harsogó, harcias, Vaszi lendületű napot. Egyes országokéi -Irigy Romániában is — elismerték május elsejét hivatalos munkaszünetek, sőt megengedték az ünneplést is, azzal a feltétellel és oly módon, hogy nem lépje túl a kedélyes sörözés vagy a megalkuvó, üres szónoklás kereteit. De a május napját nem tudták meghamisítani. A fasizmus,amely az 1929-ben kezdődött páratlan világválság nyomán 1933- ban erőszakosan hatalomra jutott Európa szívében, Németországban, még szeméretlenebb formában próbálkozott a május meghamisításával. Megtartották mint munkaünnepet, sőt óriási tömeget is vonultattak fel parancsszóra, fegyveres rohamosztagosok közé terelve ,mint a togájat. Így akartak versenyezni azzal a másik, 1917 óta leghatalmasabb május elejével, amelyet Moszkvában tartottak. Csakhogy ott adolgozók vállán volt a fegyver, miközben felvonultak, nem perdig rájuk szegezve. * (Romániában mindenkinek ügyélnek emlékezetében a május elsejék, mint egy-egy csatanap. Előzetes tömegtartóztatások, verések, kínzások, a nagy napon magán pedig állig felfegyverzett karhatalom, rendőrség, katonaság, mozgósítása. A dolgozók ellen iS még mindig akadtak elegen, akik nem látták, hogy ez a hazug, terrorista „rendfenntartás” hova vezet . így került be Románia is abba a halálmenetbe, amelyet a berlini barna május ttsips Egység ■txätA A poraiból megelevenedő Brassó Építési szövetkezet dolgozik a város ultóalkotásán (Brassó). Régi hagyománya Brassónak, hogy fáinak rügyei május elsejére lombbá fessenek és a földkerekség dolgozóinak ünnepét a várost övező Cente, Fellegvár, Királyhegy zöld koszorúja köszönti. A tavaszi napsütötte lombsátor ma azonban még kopottabbá teszi magának Brassó városának képét. Az elmúlt őszAz akkori idők hatósági szervezetei az égnek meredő falroncsok és gerendák, cserép és üvegszilánkok ,az összelapított vagy torzzá csonkított áldozatok és a véres cafatok tömkelegéből jól vagy rosszul, szaporán vagy hanyag lassúsággal kikaparták a sérülteket és holtakat. Az otthonát féltő kispolgári gondosság itt-ott helyreigazította a csak felszínes károkat, a halálövezet javarésze azonban még ma is azt az elszörnyítő képet mutatja, mint egy évvel előtte. Azaz hogy a rombadőlt házak arculata ma még sivárabb mint akkor. Az eső, a hó és a fagy hónapokon át áztatta a falakat, a menyezeteket és a padlókat. A víz és a nyirkosság át meg átjárta a házak minden ízületét és nyomütendőben a bombázások folytán egész városrészek váltak majdnem a földdel egyenlővé. A nagy állomás és a környező vasúti berendezések, hatalmas hadiipart jöhtetnek el A mellettük felsorakozó negyedek lakóházai, éppen a legszegényebb emberek hajlékai, egyik napról a másikra a háború szörnyű romhalmazaivá változtakban korhadás, gomba és penész ütött tanyát a pusztulásra ítélt hajlékokban. Az elmúlt év őszi hónapjai, a város vérnélküli, szerencsés felszabadulásának első pillanatai, az akkori kormányok és hatósági közegek nemtörődömsége következtében kihasználhatatlanul maradtak. S a mai újjáépítő akaratnak nemcsak a bombázások öröksége nyomán visszamaradt károkat kell helyrehoznia, hanem az időjárás viszontagságaival tetézett pusztításokat is. Az elmulasztott szép őszi hónapokért a szerencsétlen bombakárosultaknak az azóta fellépett drágaság következtében most ötszörös árakat kell fizetniük. A Halálövezet A munkásság megkezdi az újjáépítést Május elseje, a munka ünnepe* bíztató jelként szolgál a jövőre vonatkozóan. A nagy brassói gyári üzemek, elsősorban magának az érdekelt munkásságnakerélyes fellépésére, máris hozzáfogtak az újjáépítéshez. Többmilliárdra rugó munkák folynak az egykoron fegyvereket kovácsoló gyárakban, hogy az európai fegyverszünet küszöbén az ipari munka hatalmas csarnokaiban a békéért való termelés új zaja hangozzék fel. S ahogy épülnek a gazdasági vontatók, gépek és szerszámok új gyári szállásai, nyomukban hatalmas szövetkezeti összefogás révén a tönkrejutott házak újjáépíése is rövidesen megkezdődik. Az új szövetkezeti mozgalom egy közös szervezetbe állítja a bombakárosultakat, az iparosokat és Brassó valamennyi demokratikus érzésű mérnökét és építészét. A már hetek óta tartó szervezkedésnél még el kell végezni az utolsó simításokat, eleget kell tenni bizonyos alakiságoknak, gondoskodni kell a megfelelő alapokról, a nagymennyiségű építési anyagról, és meg kell oldani a szállítás kérdését is. Megvan azonban minden remény, hogy a mozgalom a legjobb csapáson halad és még ebben az évben a helyrehozott épületeknek egész sora fog a lakásra rászorulók rendelkezéséreátrádni. Az új helyzetben újra időszerűvé vált a városrendezés kérdése. A már évekkel ezelőtt érvénybe lépett új brassói városrendezési terv csak félmegoldásokkal szolgált és a legsürgősebb kérdések rendezése mellett elsiklott. Ezt ma épúgy új alapokra kell fektetni, mintaháború elején életbeléptetett új városi építésügyi szabályzatot is. Ez utóbbi a parancsuralmi idők szüleménye, felületes munka, melynek létrehozatalánál a város lakosságának érdekeit senki sem képviselte. Minden hatósági rendelkezésnek ma a város lakossága egyetemét kell szolgálnia a belvárosi polgárét épúgy, mint a bolgárszegi félreeső zug lakóját vagy a legvárosszélibb viskó tulajdonosát. Vége van már annak az időnek, amikor egy-egy befolyásos hivatali főnök közbelépésére egyes villákhoz az egész városi gépezet utat épített, miközben a kisemberek tömegeinek csatakos sárban haza kellett vergődniök a külvárosokba. Brassó is legyen kertváros! Az újjáépülő Brassót a szociális szélsem fogja áthatni. Ennek a szellemnek kell hogy hordozói legyenek az újjáépítési munkához szegődő és bármilyen feladatot elvégző emberek, de ezt a szellemet kell ,hogy sugározzák azok az épületek is, amelyek a mai épületroncsolból kiemelkednek. Rengeteg munka vár megoldásra. A minden embernek kijutó jó és egészséges lakáson kívül a szociális intézményeknek, a testi és szellemi művelődés házainak egész sorát kell megteremteni, amelyeknek csak puszta felsorolása külön tanulmányt tölthetne ki . Maga az új földkisajátítási törvény is behatóan érinti a város kialakulását. —■ Minden tisztviselő, vagy bármilyen foglalkozási igényt tarthat egy városszéli földdarabra, amelyen szabad idejében családjával veteményes kertet varázsolhat elő. Az üzemek fojtó levegőjét és a város porát és füstjét szíve valamennyi polgárnak kijuthat az az öröm, hogy saját munkájának termését fogyasztja el. Május elsejének brassói 'megüznneplése a foglalkozási és nemzeti különbség nélkül felvonuló demokratikus társadalom eme soha nem látott nagyszabású megnyilatkozása lesz a záloga annak, hogy a dolgozónépjárata a háború tiszkeiből szebbé és jobbá eleveníti meg Brassó városát. _______________________ (H. K.) ereje gyilkos közmédusal megindítottak. Die a május a háború alatt sem halt meg, ha átmenetileg vissza is húzódott kipróbált csatateréről, az utcáról. A hitlerellenes szabadságharcosok halált megvető bátorsággal folytatták a küzdelmet és ébreszthették az ország minden lakójának lelkiismeretét. A röpiratok, amelyeket előbb a kommunista párt, majd 1944- ben a Munkásegység Arcvonal is kiadott, az ország minden lakójához szóltak. A Munkásegység Arcvonalat május elsején alakította meg a kommunista és a szociáldemokrata párt s ez lett a magva, szilárd alapja a Nemzeti Demokrata Arcvonalnak. S a demokrácia egyesült erői — a Vörös Hadsereg döntő elentőségű segítségével — végül megdöntötték a parancsuralmat. Majd megdöntötték a reakció utolsó próbálkozásait is és március 6-ikom igazi demokrata népkormányt hoztak az ország élére, így érkezett el az új május elseje, amelyen a szervezett munkásság nem áll már szinte elszigetelten. A május elsejei tábor még jobban megnőtt, széles, egyetlen fasisztaellenes demokrata egységarcvonallá bővült. A falu dolgozói — felejthetetlen hálájuk jeléül a földosztásért, amelynek harcában a városi dolgozók az élen jártak — tömör sarokban zárkóztak fel a szabadság zászlói alá. Az értelmiségiek 1s szép számban igyekeznek feledtetni a szégyenteljes múltat, amikor az egetemes emberi jogokért, a haladás általános követeléseiért, a fasiszta rémuralom ellen csak igen kis számban álltak ki a csatatérre. Ig ívelt felfelé a májusi pályája 56 év távlatában ,s az idén a dolgozó tömegek sose látott számban teszik le a fogadalmat, hogy a fasiszta barbárság teljes megsemmisítése után tovább haladnak előre a szabadság és haladás útján. Kőműves Géza. Kécó, TÖ15 «fljfais !" A szerkesztő üzeni: A kéziratok beküldőit arra kérjük, hogy azokat lehetőleg géppel vagy amennyiben írógép nem állna rendelkezésükre olvashatóan, az iv egyik oldalára írva küldjék be. S. Qy. Amint látja, zajzoni riportját azonnal közöltük. Ilyen tárgyszerű dolgokról való beszámolók kellenek lapunknak. Május 1-re írott versének egészéből hiányzik az igazi költői lendület Egy szakasza azonban megérdemli, hogy megőrizzük a feledéstől: Dereng már a hajnal, földje van a népnek, A földész ajkáról vidám nóta száll. S miért évezrekig olyan sokat küzdött: Az élet élére most már a nép áll! N. V. Brassó. Az orosz nyelvnek a magyarra tett hatásait vizsgáló cikke túlságosan szűkkörű a tárgy jelentőségéhez képest. A kérdés taglalása önkéntelenül is magával hozza nemcsak az orosz, hanem általában a szláv nyelvi hatások vizsgálatát. Amint cikke befejező részében Ön is írja: »eme kérdés alapos és tudományos tárgyalása az erre hivatott nyelvészeinkre vár«. Megjegyezzük azonban, hogy ebben az irányban nyelvészeink máris nagy munkát végeztek és a Magyar Tudományos Akadémia kiadványaiban bő anyagot találhat a kérdésre vonatkozólag. A „keresztvári tanítónéni“ szintén versszöveget írt május elsejére, amely a »Beültettem kis kertemet a tavasszal« dallamára énekelhető. Első — legjobb — szakaszát itt közöljük: Földműves az édesapám, a nagyapám. Édesanyám! ő süt, 6 főt, Ő mosénám. Én, a fia és lánya Vígan néz a világba, Éljen Sztálini Nagy Sándor, Medgyes. Ddzsáról irt verse meglepően jó. Nem hibája, csak hátránya, hogy hosszú és így csak akkor közölhetjük, ha lapunk terjedelmét sikerül — amint már régóta tervezzük — nyolc oldalra emelni. Korenka Ákos, nyujtódi földműves testvérünknek azt üzenjük,hogy verseit mindig szívesen olvassuk és ha van még, küldjön nekünk. Igyekezzék érzéseit egyszerűen úgy kifejezni, ahogy azok nyelvére és tollára ömlenek s akkor bizonyára közölhetőt is fog írni. Biztatásul bemutatjuk egyik verséből az alábbi két szakaszt: Tavasz felé hajlik Az év fának ága. Kinyílik a nyárral Népek szabadsága, Szabadság virága. Ha kinyílik nyárral. Ne hervadjon ősszel, Ápolni kell híven Tiszta szeretettel, Nem faj-gyűlölettel.' __ H. M. a brassói zárda II. oszt. növendéke s A verseket megkaptuk és nagy örömmel olvastuk. Még sokat kell olvasnod, hogy közölhető verset írjál. Olvasd továbbra is szorgalmasan Petőfi költeményeit és küldjél be máskor is verseket. „Testvérek“ című vers írója: Lendületes versét terjedelmessége miatt nem közölhetjük. Első sorait azonban itt közöljük: »Testvérek, proletárok! Igaz intés szól hozzátok. Egymást mindég szeressétek. Mindig a jót kövessétek !« Olvassa szorgalmasan nagy munkásköltőink verseit és alkalomadtán újabb versekkel jelentkezzék. M. L.-né Bucuresti Őszinte szívből jövő verssorai íráskészséget árulnak el Olvasson minél többet és kérjük, hogy máskor is keressen fel — P. L.J »Szózat az uj kisgazdákhoz« cimű mély gondolatokat tartalmazó verse Íráskészséget árul el, azonban gondolatai a szavak keresésében elvesznek. Olvasson minél többet. — T. K. tanítónő : Jó humorát eláruló írásait sajnos éppen humoros voltuk miatt nem közölhetjük. A papirhiány folytán csak korlátozott oldalszámon jelenhetünk meg és igy mulattató cikkeket csak ritkán közölhetünk. — B. Gy. Kolozsvár: Az előbbi üzenet részben önnek is szól. — Ászló István, Zernest: Panaszával forduljon az illetékes földosztó bizottsághoz. — N. Oy.: Beküldött cikkét terjedelmessége miatt nem közölhetjük. Rövidebb cikkeket kérünk a jövőben. — „Névtelen református“: Névtelen cikkeket nem közölhetünk. Ez az üzenet másoknak is szóló K. M. I Időszerű kérdésekről szóló cikkeit mindig örömmel vesszük. Máim a szabad népek napja. ‘Unnepeljimk testeid egyesérésben.