Népi Egység, 1945. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1945-10-02 / 220. szám
2. oldal. A marosvásárhelyi közkórházat a magyar orvosi egyetem céljaira adták át (Brassó.) A Hivatalos Lap 217/1945 szeptember 24-i száma közli az egészségügyi minisztérium határozatát, amely elrendeli, hogy a marosvásárhelyi 400 ágyas állami kórház teljes egészében létező leltárával együtt a marosvásárhelyi magyar tannyelvű orvosi klinikák belgyógyászati karának juttatandó. 1946 április 1-ig a kórház ágyainak költsége továbbra is az egészségügyi minisztériumot terheli. A klinika személyzetének és segédszemélyzetének fizetése a nemzetnevelési minisztérium tárcájába megy át. A klinikák be nem sorolt személyzete átlép az ugyancsak Marosvásárhelyen újonnan létesített 100 ágyas megyei kórház szolgálatába. A tanév kezdetére készen lesznek az új teakfmpek (Bucureşti, Rador.) A közoktatásügyi minisztériumban tegnap értekezletet tartottak, amelyen Voitec Stefan miniszter elnökölt. Ezen az értekezleten állapították meg véglegesen az új elemi iskolai tankönyvek tartalmát, amelyek tudvalevőleg állami egyedáruságot képeznek. A tankönyvek a nyomdászszakszervezet segítségével már az iskolai év kezdetére készen lesznek. Voitec miniszter mindent elkövetett, hogy ezek a könyvek — melyek negyedrészét ingyen osztják id a szegény gyermekek között — minél olcsóbbak legyenek. Milyen esetekben iratkozhatnak át a szakiskolák tanulói főgimnáziumba, vagy tanítóképzőbe? (Bukarest) A nemzetnevelésügyi miniszter gyakorlati szempontoktól vezetve elhatározta, hogy megkönnyíti az ipari, kereskedelmi és háztartási iskolák tanulóinak átiratkozását a főgimnáziumba, tanítóképzőbe. Az iskolai tanulóknál 11—151 éves korban még nem állapítható meg pontosan, milyen életpályához van hajlamuk és emiatt a szülők nem mindig a megfelelő tanintézetbe íratják be. Van eset, hogy tehetséges gyermekek anyagiak hiányában nem tudnak főgimnáziumba beiratkozni, mert lakóhelyükön nincsen hasonló intézet. Előfordul, hogy szakipari és egyéb iskolák növendékei betegség, vagy baleset következtében alkalmatlanokká válnak megkezdett tanulmányaik tovább folytatására. Mindezekre való tekintettel a jövőben megengedik a szakipari, kereskedelmi és városi háztartási iskolák I—IV. osztályos tanulóinak, hogy a főgimnázium, vagy tanítóképző-intézet megfelelő II—V. osztályába beiratkozhassanak, ha megfelelnek a következő feltételeknek: A megelőző év vizsgálatainak eredménye az 5 legjobban osztályozott tanulóé közül való legyen, és ne legyen több mint 13 éves az I. osztályban, 14 éves a II, 15 éves a III. és 16 éves a IV. osztály elvégzésekor. De ilyen feltételek mellőzésével is megengedik a jövőben az elméleti iskolákba való felvételét a gyakorlati iskolák tanulóinak, ha iskolaorvosi, vagy minisztériumi orvosi bizottság igazolványával bizonyítják, hogy betegség, vagy baleset következtében alkalmatlanná váltak megkezdett szakiskolai tanulmányaik folytatására. Népi Egység Plankadandárokat ointett fel a csikmegyei Haladd Kjúság (Csíkszereda) A csikmegyei Haladó Ifjúság nagyjelentőségű kezdeményezést valósított meg. Önként jelentkező ifjak soraiból munkadandárokat állítottak fel, melyeket Groza Péter dr. miniszterelnök, Teohari Georgescu belügyminiszter és Vlădescu Brăpoasa nemzetiségi miniszterről neveztek el. A munkadandárokat a csikmegyei ifjak a fővárosi ifjúság példájára állították fel, megelőzve az ország valamennyi más vármegyéjét. A Munkadandárok célkitűzéseiről Bokor András kerületi kiküldötte a csikmegyei ifjúsági szervezeti élet lelkes irányítója a következőket mondotta: — Az ifjúság nagy lelkesedéssel kapcsolódott bele a munkadandárok munkájába, melyeknek felállítása nagy visszhangra talált a megye politikai és közéleti vezetői körében. A Groza Péter dr. miniszterelnök nevéről elnevezett munkacsoport céljaid a földműves nép minél hathatósabb támogatását tűzte kd. E csoport tagjai sorra járják a megye falvait, ahol kulturális előadásokkal emelik a falvak népének műveltségi színvonalát. Ezenkívül teljes segítséget nyújtanak a mezőgazdasági munkák elvégzésében, és a háború során megrongált falvak újjáépítésében. I— A Teohari Georgecu belügyminiszterről elnevezett csoport az üzérkedés és a gazdasági szabotázs ellen folytat kíméletlen harcot. Teljes mérvű segítséget nyújt a hatóságoknak a spekuláció elleni harcban, hogy a kisemberek lelkiismeretlen kizsákmányoló rendőrkézre kerülve elnyerhessék méltó büntetésüket. A Vladescu-Rjapoasa nemzetiségi miniszter nevéről elnevezett csoport ifjai a nemzetiségi gyűlölet szítói ellen mentek küzdelembe azok ellen ,akik Maniu és Bratianu zsoldjában állva a faji türelmetlenség jelszavaival izgatnak s egymás ellen próbálják uszítani Románia együttlakó két népét, a román és a magyar népet. E csoport tagjainak feladata a nemzetiségek teljes jogegyenlőségét biztostó törvény kijátszióinak a leleplezése. i—r A Munkadandárok tagjai baltcarjukon pajzsalakú jelvényt viselnek, amely feltünteti, hogy az ifjú melyik csoport tagja é s a munkadandárban milyen tisztséget tölt be. I— A most felállított munkadandárok’ ifjai lelkesedéssel és azzal az elhatározásral indulnak a harcba, Groza Péter kormányának oldalán, hogy mindaddig folytassák azt, amíg a reakció utolsó erőit is le nem győzik — fejezte be nyilatkozatát Bokor András , I B. Gy. A háborús sebek begyógyítására országos mozgalmat indított a Népvédelmi Egyesület A Népvédelmi Egyesület „Mindent a háborús sebek begyógyításáért" jelszó alatt mozgalmat indított az ország újjáépítésére. A rablóháború tátongó sebeket és szörnyű romokat hagyott maga után. A sebeket be kell gyógyítani, a romokat fel kell takarítani, így lehet csak hozzáfogni az újjáépítő munkához. A felperzselt Moldova és Északerdély millió hajléktalanja mellett száz meg százezer hadiárvát, rokkantat, özvegyet és elhurcoltat tett szerencsétlenné ez a háború. Az üszkös épületromok, a háború holt sebei mellett a hajléktalanok, az árvák, a rokkantak, az özvegyek és az elhurcoltak százezrei szenvednek. Az árvák számára hajlékot, mégpedig otthonos, meleg, nevelő hajlékot kell építeni, hogy a jövő termékeny, munkás elemeivé válhassanak. Olyan hatalmas a számuk azoknak a zsenge emberpalántáknak, akik ma ilyen nevelő gondozásra szorulnak, hogy nagy veszélyt jelentene, ha otthontalan, ferdén nevelődött, kártékony elemekké nőnének. Az ők gondodozása és nevelése tehát fontos kelléke a béke megteremtésének és megtartásárnak.Emellett közel százezer hadirokkantat is vissza kell adni a termelő munkának. Az eddigi szánakozás helyett, ami öntudatos ember számára oly lesújtó, vissza kell adni nekik a megbecsülést és megbecsülteit fölemelő, rokkantak számára is termékeny, új életet sugalló érzését. Gondoskodni kell, hogy csonka testüket hasznos munkával foglalkoztathassák és igy mint öntudatos, ismét tevékeny, munkás emberek, feledhessék rokkant voltukat. A hadiözvegyeknek férjük hősi halálával megszakadt életük fonalát is uj szállal tovább lehet sodorni. Tegyük lehetővé számukra, hogy a százezernyi árva nevelését, gondozását ők lássák el az épülő árvanevelő otthonokban. Hajlékot, életlehetőséget és nemes célú elfoglaltságot, ezzel szépséges, új tartalmat kaphatnak jövendő életük számára. A hazatérő elhurcoltakat is kötelességünk visszahelyezni megfelelő életkörülmények és megélhetési lehetőségek közé, hogy annyi vigasztalan szenvedés után végre tevékeny, hasznos tényezőivé lehessenek ismét az országnak. A béke újjáépítésének mindez éppoly kelléke, mint a gazdasági újjáépítő munka, így fonódnak össze az anyagi és erkölcsi élet feltételei, követelményei és tennivalói egységes egésszé, az egészséges emberi, társadalmi élet feltételeivé, tennivalóivá, követelményeivé. A Népvédelmi Egyesület az ország egészséges újjáépítése érdekében milliónyi gond, feladat, tennivaló rendezését és szervezett intézését vállalta magára. Mindez rengeteg tennivalót jelent. Ehhez rengeteg anyagi és erkölcsi erőforrást kell nyitni, milliókat kel felvilágosítani, pénz, munka és áldozathozatalra mozgósítani. A Népvédelmi Egyesület ez év október havát szánta erre a célra. Ez a hónap legyen a pénz- és munkaáldozat hónapja. Az újjáépítés együttes munkát, együttes áldozathozatalt kíván. És önkéntes munkát, önkéntes áldozathozatalt. A termékeny békét, jobb jövőt ki kell érdemelni. Ezt azzal a benső újjáépüléssel lehet elérni, amely nemcsak hangzó szavakba önti, de odaadó munkával és áldozattal ténylegesen megtestesíti a demokrácia igazságait és nemes tartalmat ad a szabadságjogok nagyszerű kereteihez. A demokrata szabadság diadalára és a lelkek mozgósítására szánta a Népvédelmi Egyesület tömegszervezete október hónapot. E hó folyamán lépjünk be valamenynyien tagjai sorába. Vegyünk részt, hatásosan, cselekvőn valamennyien az anyagi és erkölcsi teherviselésben egyaránt, amit a háborús romok eltakarítása és a háborús sebek begyógyítása megkövetel tőlünk. Csak igy lehetünk öntudatos, szabad nép fiai, kik szabaddá vált jogokkal, kiérdemelt és biztossá tett szabad hazában immár teljes joggal élvezhetjük majd a jobb jövő gyümölcseit. N. M. A Népvédelmi Egyesület ünnepi nagygyűlése Brassóban központi bizottságának kiküldötte. A nagygyűlést Coriolan dr. nyitotta meg és rámutatott a mozgalom jelentőségére és feladataira. Ezután Zahurie Constantin ezredes megy és".." ők üdvözölte a nagygyűlést és Mezangescu minisztert. Ezután Afreziicescu miniszter tartotta meg beszédét. A Népvédelmi Egyesület mondta — a nép szenvedéseiből szület az miniszter, a Népvédelmi Egyesület tett. Ezért a háborús szenvedések ellen (Brassó) A Népvédelmi Egyesület október hónapban a hadiárvák, rokkantak özvegyek és elhurcoltak támogatására „Mindent a háborús sebek begyógyításaért" jelszó alatt országos mozgalmat indít és mozgóstatni akarja az ország erőit. A hónapot a Népvédelmi Egyesület Brassóban vasárnap nagygyűléssel nyitotta meg, melyen megjelent Mezincescu Edit 16.*, 1945 október 2. indított küzdelmet Eddigi munkája rendjén több mint 2000 hadiárva részére épített nevelő, gondozó otthonokat az ország különböző pontjain. Ezenkívül kórházakat, szanatóriumokat, üdülőotthonokat létesített. A nélkülözők számára a háborúsújtotta országrészekben népi tömegkonyhákat állított fel, ahol tízezerszámra juttattak napi meleg ételt és egyéb élelmiszert az arra szorulóknak. Több gyermekotthont, több kórházat, szanatóriumot és rokkantotthont kell létesíteni. Mozgósítani kell az ország erőit. Október 7, 14 és 21 én országos gyűjtéseket rendeznek. Radu Niciulescu Cociu tábornok a hadsereg nevében üdvözölte a nagygyűlést. A hadsereg — hangsúlyozta — sohasem hiányzott a társadalmi segítés munkájából. A háborús Sebek begyógyításának nagy jelentőségét igazán csak a hadsereg tagjai tudják megérteni. A hadiözvegyek és a hadirokkantak kiküldötteinek üdvözlő szavaibán Farkas, a brassói Szaktanács titkára 40.000 szervezett brassói munkás üdvözletét tolmácsolta és hangoztatta, hogy a munkássági ezúttal is részt vesz a háborús szenvedések enyhítésében és küzdeni fog azért, hogy ezek a szenvedések meg ne ismétlődjenek. Végül Portik Ferenc, a MNSZ brassói szervezetének alelnöke magyar nyelven ismertette a Népvédelm Egyesület eddigi munkateljesítményét, megvalósítandó feladatait és megállapította, hogy a Népvédelmi Egyesület valóban hivatásának magaslatán áll. A nagygyűlés nyitó és befejező számaként a „Törekvés" munkásdalárda énekelt. tól sikertel! műkedvelőelőadást rendezd! a MNSZ fővárosi szervezete (Bukarest) A MNSZ bukaresti tagozata politikai munkája mellett, kulturális szempontból is igen fontos szerepet tölt be. A magyar nyelven beszélő és a magyar kulturközpontoktól távol lakó bukaresti magyarság, erős hiányát érzi az önálló magyar színháznak, magyar újságnak, az anyanyelv kulturális kiélési lehetőségeinek. Ezt a hiányt igyekszik a helyi csoport kulturális szakosztálya pótolni. A helyi csoport műkedvelő gárdája már többse szerepelt a nagyközönség előtt aprobilenetekkel, egyfelvonásosokkal. Most azonban egy önálló négyfelvonásos színmű előadásával lépett a bukaresti közönség elé. A műkedvelő gárda a napokban, a bukaresti tagozat helyiségeinek dísztermében, Tolnai Géza rendezésében színre hozta Balázs Béla ismert magyar író „Hazatérés” című színművét. A darab 1918-ban Oroszországban játszódik le és az internacionális brigádokban harcoló volt magyar hadifoglyok hősiességével, honvágyával, a cári elnyomatás ellen küzdő orosz nép győzniakarásával foglalkozik. Balázs Béla az 1918-as magyar proletárforradalomban, mint a szellemi termékek népbiztosa, igen komoly szerepet töltött be. A forradalom elbukása után előbb Bécsbe, Berlinbe, majd Moszkvába emigrált, ahol közvetlen közelről tanulmányozhatta azt a nagy szellemi és szociális átalakulást, melyen az orosz nép átment. Érzékeny szólelke hűen reagált az ott történtekre és ez művein is megérződik. A „Hazatérés” című színdarabjában személyes élményeit írja meg. Gazdag tapasztalatainak egész tárházát vonultatja fel, így érzékelteti az akkori eseményeket és azt a Miri harcot, melyet a hazatérés lehetősége és a kötelességteljesítés között ingadozó magyarok átéltek. A bukaresti műkedvelők kiváló alakítást nyújtottak. Legjobban az ötödik interregiment parancsnokát megszemélyesítő Fülöp István játéka tetszett, aki a 4 felvonásban a csapataihoz intézett szónoklatával többször is nyíítszimi tapsra ragadtatta a közönséget. A többiek, Lévay Elza, D. Vass Ágnes, Barta Vilma, Imre Annus, Péter Emil, Péliska Jenő, Radnai Vilmos, Tolnai Géza, Zentai Andor, Kormányos József, Perhart Ferenc, Bonyháti Sándor, szintén felsőrangúak voltak. V. Z.