Népi Ellenőrzés, 1980 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
DOBOS ISTVÁN a KNEB elnökhelyettese Feladataink a gazdálkodás megváltozott feltételei között Az MSZMP Központi Bizottságának december 6-i ülése, majd az Országgyűlés decemberi ülésszaka értékelte az 1979. évi fejlődést és meghatás t Az 1979. évi népgazdasági terv ismertetésekor a közvélemény megnyugvással vette tudomásul mindazokat a gazdaságpolitikai követelményeket és döntéseket, amelyek a korábban kialakult kedvezőtlen tendenciák megváltoztatását szolgálták. Ezekben nagy horderejű és nehezen megoldható feladatok jutottak kifejezésre, többek között az egyensúlyi helyzet romlásának megállítása, ehhez szorosan kapcsolódva a nem rubel viszonylati import csökkentése és az export dinamikus növelése, a termelés szerkezetének, piacképességének nagymértékű változtatása, a hatékonyság növelése az eszközök és a munkaerő ésszerűbb felhasználása útján. Szigorúbbakká váltak a vállalatok gazdálkodási feltételei is. Nagyobbrészt megértésre talált, hogy a vállalatok egy része a szigorúbb feltételeknek nem tud megfelelni, ezért mérséklődik a gazdasági neve is. Az 1979. évről való számadás sikeres munkát tükröz, az elmúlt két évben bekövetkezett romlás után megkezdődött, a gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A gazdaságpolitikai irányvétel alapvetően megfelelt a tervezettnek, a terv konkrét előirányzataitól viszont kisebb-nagyobb eltérések mutatkoztak. Ebben a legfontosabb tényező az volt, hogy a gazdasági növekedést befolyásoló külső körülmények nehezültek, s ezért a gazdaságirányítás részéről ezeket ellensúlyozó évközi intézkedésekre volt szükség. Az 1979-ben lezajlott gazdasági folyamatok lényege a következő: A terv irányvonalának megfelelően a gazdasági növekedés üteme lassult, mégpedig a tervezettnél is nagyobb mértékben. A nemzeti jövedelem az előirányzott 3—4% helyett * Megjegyzés: a tervezett és tényadatokat a lehetőség szerint, mellőzöm, mivel azokat december végén a sajtó ismertette. Ezért csupán azokra térek ki, amelyek a leírtak megértéséhez feltétlenül szükségesek, Hozta az 1980. évi fő tennivalókat. Ezek világos és egyértelmű eligazítást adnak a vállalatok, az intézmények, az irányítás és az ellenőrzés számára. kevés üteme, a vállalatok között differenciálódási folyamat kezdődik, s az a vállalat lesz jobb helyzetben, amelyik rugalmasan alkalmazkodik az új körülményekhez, kockázatot is vállal, hatékony intézkedéseket tesz a költségek csökkentésére, a termelési tényezők jobb kihasználására, nem utolsósorban a munkafegyelem szilárdítására, a létszám mérséklésére. A megváltozott körülmények az irányításban is hatékonyabb munkát követeltek, szemléletváltozásra volt szükség: eszerint az a jó vezető, aki a panaszkodás helyett lendületesen dolgozik, újszerűen nyúl a dolgokhoz, eligazodik a bonyolult folyamatok között, mer követelményeket állítani másokkal és saját magával szemben. Mindez azért volt fontos, mert a népgazdaságban több lényeges ponton irányváltásra volt szükség, csak 1%-kal nőtt. Közismert, hogy a világgazdaságban számunkra továbbra is kedvezőtlen árváltozások voltak, ezért a cserearányromlás miatt még ezt a többletet is elvesztettük. 2. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása is kisebb volt a tervezettnél és 4%-kal alatta maradt az 1978. évinek. Ezen belül alapvető változás, hogy amíg a lakosság fogyasztása a július 23-i áremelkedések ellenére is 2%-kal nőtt, a felhalmozás 20%-kal csökkent. Ebben az volt a meghatározó, hogy változatlan beruházási szint mellett a készletek növekedése csak töredéke volt az előző évinek. 1979-ben elsősorban ebből adódott az a többletforrás, ami a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló folyamatok alapja volt. 3. A nemzeti jövedelem mérsékelt bővülése abból adódott, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése elmaradt a tervezettől. Ezen belül már erőteljesen érződtek a differenciálódás jegyei, de nem kívánatos ága .