Népi Ellenőrzés, 1989 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Az esztendő fordulóján ilyenkor szokásos az eredmények és a teendők átgondolása: mit tettünk 1988-ban, milyen reményekkel tekinthetünk az új év elé, milyen feladatokat vállalunk együtt népi ellenőreink több tízezres táborával?ligha lehetséges olyan tükröt elénk állítani, amely teljes egészében áttekinti a 164 választott nek, a 20 ezer foglalkoztatott és aktív népi ellenőr többezer helyi, területi és országos vizsgálatát. Tízezernyi a szakmailag megalapozott realizáló ajánlat, javaslat, és további sok száz szankcionálási kezdeményezés kerülne a mérlegbe, s mindezeknek a társadalom- és gazdaságpolitikai folyamatokra gyakorolt hatása. A „gyorsmérleg” azt azonban lehetővé teszi, hogy reflektorfénybe állítsuk példaszerűen a körülöttünk végbemenő társadalmi és gazdasági mozgásokat, változásokat. A strukturális megújulás, a versenyképesség javítása — amelyek a lakossági ellátást, az életszínvonal alakulását is meghatározzák — nehezen halad előre, s ami a lényeges, e közismert jelenség mögött meghúzódó okok szövevényes hálózatára is fényt derítettek például a találmányok és újítások hasznosításába minőségi követelmények érvényesítése, az erőforrások vállalaton belüli hasznosulása stb. körében mozgó ellenőrzések.A lakosság életvitelét, az infrastrukturális ellátottságot érintő ellenőrzések (ezek sorában például a tanácsok szociálpolitikai gyakorlata, a közérzetjavító intézkedések helyi eredményei, a gyógyszerellátás, a fogászati ellátás ellenőrzései stb.) rámutattak arra, hogy a lakosság életfeltételei érzékelhetően romló irányzatúak. Megjelenik a létbizonytalanság, a munkanélküliség, s a társadalom egyes rétegeiben a szociális helyzet már-már kritikussá válik. Így van ez annak dacára is, ha a helyi erőfeszítések sokszor kedvezően hatnak az állampolgárok közérzetére. Meghatározók mégis a hatásukban az előbbieket nagyságrendekkel meghaladó olyan tényezők, mint az életszínvonal csökkenése, az infláció, a gazdasági helyzet determinálta bizonytalanság, a létbiztonság féltése, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek számának növekedése, a szociálpolitika gyakorlatának korszerűtlensége és működési zavarai, társadalmi és gazdasági folyamatok kézbentartása, az ellentmondások lépésről lépésre való visszaszorítása és így a kibontakozáshoz szükséges feltételek megteremtése a gazdasági vezénylés többirányú erőfeszítéseit, változatos eszközeit és módszereit igényli. A feszültségek, de egyben oldásuk egyik csomópontja az állami költségvetésben ragadható meg. A KNEB tavaly is véleményezte a zárszámadást, valamint az idei állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot is. Ebben rámutatott arra, hogy a támogatások indokolt csökkentésének hatásaira a fogyasztói árak tovább emelkednek. A kialakulatlan piaci viszonyok, a hatékonyságjavítás kényszerének elégtelensége miatt következik be az áremelkedés, amely azonban a társadalmilag éppen hogy elviselhető infláció korlátjába ütközik. Ez viszont a támogatások egyébként szükséges visszafogásának szab korlátokat. A valós piaci verseny hiányait, a szükséges aktív áru- és pénzviszonyok még meglévő „fehér foltjait”, a — sok tekintetben — ezekből levezethető, a monopolhelyzetekből, a gazdasági etika hiányából is adódó visszaéléseket, jogsértéseket az erre hivatott jogi szankcionáló rendszer — mutatott rá egyik tavalyi ellenőrzésünk — önmagában aligha szüntetheti meg.-Hogyan tovább? Idén milyen irányú és tartalmú vizsgálatokat terveznek bizottságaink? Választ keresünk például arra, hogy miként hat a termelési szerkezetváltás a munkaerő-átcsoportosulásra, s milyenek e kapcsolatok gazdálkodási, valamint szociális hatásai, vagy az agrárkülkereskedelem szervezeti rendjének módosítása a külpiaci lehetőségeket miként befolyásolja. De említhető még, hogy az ipar- és településfejlesztés tekintettel van-e a mezőgazdaságilag jól hasznosítható földek védelmére? A lakossági életkörülményeket érintő ellenőrzések — főleg a megyékben és városokban, többek között a középiskolai oktatás feltételeivel, a diákszociális ellátással, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, az időskorúak helyzetével stb. foglalkoznak. Feltehetően széles körű érdeklődésre tart számot annak a megválaszolása, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal, a megyei, a fővárosi adó- és ellenőrzési igazgatóságok, valamint az adófelügyelőségek hogyan látják el a törvényben és a jogszabályokban előírt feladataikat. E néhány példa érzékelteti vizsgálataink sokrétűségét, s ha hozzátesszük, hogy területi és helyi bizottságaink rendkívül sokféle, a gazdasági építőmunka és a lakosság életkörülményeit érintő helyi témákat ugyancsak megvizsgálnak, szembetűnő a korábban súlypontot képező gazdaságpolitikai jellegű vizsgálatoktól az igen erőteljes eltolódás a társadalompolitikai, a szociális, az egészségügyi, a kommunális tartalmú vizsgálatok irányában. A tervezett vizsgálatok gyakorisága alapján a KNEB érintett főosztályai által koordinálható (több megyei web részvételével) ellenőrzések sorából említhetők például a lakossági szolgáltatások, az iskolai testnevelés, a műemlékvédelem, illetőleg a közgyűjtemények védelme, a zöldség- és gyümölcsellátás, valamint a hulladékok hasznosításának témái.