Népiskolai Tanügy, 1892 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1892-03-26 / 13. szám
EGER, március 26. 1892. 13. szám. Huszonkettedik évfolyam. NÉPISKOLAI TANÜGY. EGER-, KALOCSA-, VÁCZ-, ROZSNYÓ-, SZÉKESFEHÉRVÁR-, BESZTERCZEBÁNYA-EGYHÁZMEGYEI R. K. NÉPTANÍTÓ-EGYESÜLETEK KÖZLÖNYE. KÁTOL. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI HETILAP. Az előfizetési feltételeit : Megjelen minden szombaton. i Pályázati közlésért: ; Egész évre . . . ..... . 5 írt. A szerkesztő lakása és a kiadó hivatal: tiz sorig, először 1 frt. másod vagy harmadszor 1 . Szegényebb ellátású iskolák és tanítok ar-le- Eger, ers. îinevek-int., hová minden küldemény 50—50 kr. ; tiz soron túl először 2 frt, azután ; < engedésben részesülnek. intézendő. Kéziratok vissza nem küldetnek. . 1 1 frt fizetendő , előlegesen beküldve. Magyarország herczegprimásának a Szertt-István-társulat XXXIX. nagygyűlését megnyitó beszéde. -tisztelt Nagygyűlés ! Midőn hivatásomnál fogva ^t" e díszes helyet elfoglalni és e magasztos czélú társulatnak nagygyűlését megnyitni szerencsém van, mindenek előtt bő szeretettel üdvözlöm önöket tisztelt uraim, mint a ken. kato. eszme és a magyar nemzeti élet valláserkölcsi érdekeinek munkásait. Alkalom és időszerűnek vélem nyilatkozni néhány oly fontos kérdésről, melyek a közvéleményt évek óta foglalkoztatják és a kától, egyház úgy belső, mint külső viszonyait lényegesen érintik. Azzal kezdem, hogy a kától, egyház maga is társulat — világtársulat s mint ilyen minden üdvös társulati eszmének első szülő anyja és nevelő dajkája mindazon társulatoknak, melyek szent czéljaira működnek , továbbá, hogy feladata lényegileg mindig ugyanaz, csakhogy e feladat megoldási módja az idők viszonyai és követelményei szerint változik. Ugyanis a történelem tanúsága szerint minden század meghozta a maga irányát, melyhez alkalmazotton kell az egyháznak is föllépni s az emberiség üdvére munkálkodni ; s tudatában lévén annak, hogy az Evangélium isteni fényével megvilágított értelem biztos haladást tett az ismeretekben, kell , hogy a kor tudományos vívmányaival megbarátkozzék és ezeket megszentelve a maga javára, az emberiség közös boldogítására használja fel. Társulatunkat is a kor szüksége hozta létre, hogy valláserkölcsi irányban kifejtett működése által egyúttal nemzeti kultúránknak terjesztésére is szolgáljon. Nincs nemesebb szolgálat a szellem szolgálatánál. E munkában az áldás és béke malasztja rejlik. Minél több világosságot gyújtunk az elmékben, annál képesebbé tesszük azokat az igazság keresésére és befogadására , és minél intenzívebb vágyat keltünk a szivekben az igazság birása és követése iránt, annál közelebb hozzuk azokat az abszolút Igazsághoz , az Istenhez. A Szent-István-társulat is áldásos munkát végez, midőn a vallási eszmék és a tudás számára tért foglal e l irodalmunkban. Ezen tevékenysége nemzeti kultúránk termékenységi erejét fokozza, erkölcsi életünket tisztítja, közművelődésünk tartalmát gazdagítja, körét kiegészíti. Haladjunk továbbra is czéltudatos buzgalommal a kitűzött és eddig is járt ösvényen előre, hisz e társulat méltán dicsekedhetik azzal, hogy nehéz idők heves zaja, a szenvedélyek erős felindulásai között is meg tudta őrizni irodalmában a méltóságteljes higgadtságot. Távol tudta magát tartani az egyéni érdekek és napi vélemények izgalmaitól; törekvéseiben, működésében soha sem volt alanyilag irányzatos, soha sem vetette le magáról a keresztény türelem és szeretet palástját. E dicséretes magatartását annál nagyobb elismeréssel hangsúlyozom ; minél sajnosabban látom a kától, irodalomba belopódzását azon másik iránynak , amelynek következményeit és hatásait nem nézhetjük aggodalom nélkül. Mig egyrészről szükséges, hogy igazaink és jogaink mellett a sajtóban is tért foglaljunk; mig egyrészről jogos, hogy egyházunk érdekeinek, szabadságának, dogmáinak sérthetetlenségét védelmezzük, másrészről a védelem nem lépheti túl a védeni szándékolt érdekek belső törvényeinek, természetének és szellemének határait.