Népiskolai Tanügy, 1893 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-14 / 2. szám

EGER, január 14. 1893. 2. szám. Huszonharmadik évfolyam. NÉPISKOLAI TANÜGY. KÁTOL. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI HETILAP. AZ EGER-, KALOCSA-, VÁCZ-, SZÉKESFEHÉRVÁR-, BESZTERCZEBÁNYA­­EGYHÁZMEGYEI R. K. NÉPTANÍTÓ-EGYESÜLETEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: í Egész évre...........................................5 frt.­­ Szegényebb ellátású iskolák és tanítók ár-le­engedésben részesülnek. Megjelen minden szombaton. Szerkesztőség és kiadó hivatal : Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény intézendő. Kéziratok vissza nem küldetnek. Pályázati közlésért : tiz sorig, először 1 frt, másod vagy harmadszor­­ 50—50 kr. ; tiz soron túl először 2 frt, azután 1—1 frt fizetendő, előlegesen beküldve.­­ A csendes foglalkozás. VSsfls minden népiskolában, melyben 1-nél több évfolyam nyer közös oktatást, a csendes foglalkozás válik szükségessé, legkiváltképen mégis az osztatlan is­kolában, melyben 6, és 2­ tanításban, melynek felosztályá­ban 4 évfolyam tanul együtt. És valóban mestere a tanításnak az oly tanító, aki egyszerre több évfolyamot hasznosan, czélszerűen és igy eredményesen tud foglalkoztatni. Erre csak azon eset­ben lehet képes a tanító, ha a tananyagot teljesen ural­ja, annak minden egyes részét jól, alaposan ismeri, be­­gyakoroltatásának különböző módjaival tisztában van és a módszeres feldolgozáshoz kitűnően ért. Mindehhez pe­dig az oktató részéről sokévi gyakorlat és nagy mérvben rátermettség kívántainak, melyek a tanítót leleményes­ségében egyre ügyesítik és mindenkor a legalkalmasabb csendes foglalkozási nem biztos eltalálására képesítik, rá­vezetik. Engedtessék meg, hogy az alábbiakban elmondhas­sam ama vezérelveket, melyek szemmeltartásával cse­kély véleményem szerint leginkább érhetünk czélt a csen­des foglalkozással. Mindenekelőtt megnevezem a sikerrel alkalmazható csendes foglalkozási nemeket. Határozottan különbséget kell tenni az alosztá­lyok és a magasabb évfolyamok közt, csendes foglalkozás tekintetében. Vannak ugyanis csendes foglal­kozási nemek, melyek csak az alosztályokba valók, ilye­nek : a betűírás, betűtörlés, szókiszedés, számítás ; mások ismét a magasabb évfolyamunkat illetik meg, ilyenek : az emlézés, nyelvgyakorlatok, a fogalmazás, szépírás ; végre vannak oly csendes foglalkozási nemek is, melyek min­den osztályban sikeresen űzhetők, minők a másolás, szá­molás és rajzolás A betűírás, betűtörlés és szókiszedés az irvaol­­vasás kapcsán jelöltetnek ki csendes foglalkozásképen. A betűtörlés abból áll, hogy az éppen ismertetett betűt a gyermekek kezébe adott nyomtatványokon velők áthú­­zatják, miáltal a betű alakja mélyen bevésődik emléke­­zetökbe. A szókiszedés azon csendes foglalkozási te­endő, melynél fogva a gyermekek az iskolai táblára al­kalmazott léczen összerakják az e czélra az ABC-könyv­­ben vagy a fali olvasótáblákon kijelölt szókat, olvasási gyakorlatokat. A gyermekek előtt ez igen kedves foglal­kozás, melynek elvégzésében egy ügyes, nagyobb tanu­lótól segítséget is nyerhetnek. A nyelvgyakorlatok igen sokféle csendes fog­lalkozási munkát szolgáltatnak. Ily feladványokat talá­lunk „Első- és Második Olvasó- és Tankönyv­ünk nyelv­­gyakorló részében eleget, és ezek vagy nyelvtaniak, vagy helyesírásiak vagy fogalmazásiak. Ezen tervszerű fogal­mazási feladványoktól megkülönböztetendők az alkalmi fogalmazványok, melyeket a középosztályú tanulók­nak akkor adhatunk, midőn az alosztály beszéd- és ér­telemgyakorlataira figyelnek és a hallottak rövid leírására szoríttatnak, vagy pedig, melyeket a félosztályú tanulók­kal készíttetünk, midőn velők a középosztály reáltanítá­­sára figyeltetünk. Az ily alkalmi fogalmazási feladványo­kat nagyon szívesen készítik el a gyermekek és sokévi tapasztalásból mondhatom, nem eredmény nélkül. Az osztatlan népiskolában a szépírás tanítására vajmi kevés időt fordíthatunk (püspökkari elaboratumunk végkép mellőzi !), éppen ez okból léptessük föl minél gyak­rabban csendes foglalkozás gyanánt a szépírást, a kö­zép- és félosztályokban. Másolásra mindenkor belbec­csel bíró dolgokat jelöljünk ki, üres, semmitmondóktól kíméljük meg tanít­ványainkat. A másolás czélja a gyermekeknek a folyóírásban való gyakoroltatása. A számolásból az alosztályban számítást jelölhe­tünk ki csendes foglalkozásra, a magasabb évfolyamok­ban pedig számolási példákat adunk föl megfejtés c­él­­jából. Igen fontos dolog az, hogy osztatlan népiskolában minél többször olykép fejtessük meg a csendes foglalko­zásra kijelölt számolási feladványokat, mint a fejszá­molásnál szoktunk eljárni, másként nem szerezhetnek a gyermekek elegendő jártasságot a fejszámolásban. A rajzolást fölötte kedvelik a gyermekek, örö­met szerzünk nekik avval, ha őket rajzolni engedjük. És mivel sok képző mozzanatot is rejt magában a rajzolás (a népiskolának ez egyik leghathatósabb esztétikai ne­velő eszköze!), azért juttassunk elegendő időt erre is. Végezetül az emlézésről is meg kell emlékeznem, mint csendes foglalkozási fajról. Emlézésre föladhatjuk majd a katekizmus néhány kérdését, majd az olvasókönyv egyik verses darabját, természetesen mindenkor a meg­

Next