Népművelés, 1963 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1963 JANUÁR rénmailés~) az országos népművelési tanács folyóirata .....A SZOCIALISTA FORRADALOM TELJES GYŐZELMÉNEK EGYIK LEGFŐBB FELTÉTELE..." Pártunk Vik. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója megállapította: „Társadalmunk fejlődésében olyan szakaszhoz értünk, amikor a forradalom teljes győzelmének egyik legfőbb feltétele a szocialista kultúra erőteljesebb kibontakozása. A szocialista társadalom fejlődése igen sokban függ a tömegek tudatosságától, általános és szakmai műveltségének színvonalától, a szakemberek számától és tudatától.” Helyénvaló tehát a művelődési eredmények, gondok és feladatok tüzetes vizsgálata. Érdemes és szükséges elemezni, hogy egyfelől: milyen szerepet játszott a kultúra a gazdasági, politikai és társadalmi változásokban, másfelől: a bekövetkezett változások után milyen művelődéspolitikai feladatokat kell megoldanunk. Közelmúltban a Borsod megyei pártértekezlet foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, összegezve az elmúlt három év tapasztalatait, megállapította: Az eszmei kulturális fejlődésre megyénkben is az a jellemző, hogy a tanulás kezd népmozgalommá válni, széles körben emelkedik a műveltségi színvonal, fokozatosan tért hódít a szocialista gondolkodás, tudat és erkölcs. A szocialista meggyőződés mindinkább befolyásolja, formálja a cselekvést, a termelést, az alkotó munkát nőtt a párt politikája iránti bizalom, erősödött a párt eszmei befolyása, újabb és újabb tömegekhez törnek utat a marxizmus—leninizmus igazságai. S Hadd illusztráljuk ezt a megálllapítást néhány beszédes adattal. A középiskolai tanulók száma az elmúlt három esztendőben 27,9%-kal nőtt. Még nagyobb arányban, 75%- kal emelkedett a középiskolák esti és levelező hallgatóinak száma. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, továbbá négy felsőfokú tanintézetünkben több mint másfélszer annyi a hallgató, mint 1959—1960-ban. 70 000 kötettel gyarapodott a könyvtári állomány. Már csak három kis községből hiányzik a közkönyvtár. Fokozódik a lakosság érdeklődése a sajtótermékek iránt. 1961-ben mintegy 20%-kal több napilapot, folyóiratot terjesztettek, mint 1959-ben; megyénkben csaknem minden harmadik lakos lapelőfizető. A művelődés 50 új hajlékát avatták fel 1959 óta. Emelkedett a műsoros és ismeretterjesztő rendezvények száma és látogatottsága. A színházlátogatók száma az 1959. évi 199 ezerről 273 ezerre növekedett. Ez alatt az idő alatt 59 új filmszínház épült. A villamosítás teljesen befejeződött, ezzel újabb lehetőségek nyíltak a filmszínházak fejlesztésére, korszerűsítésére. A jelzett időszakban 21,6 százalékkal nőtt a rádióelőfizetők száma. A televízió térhódítására jellemző, hogy amíg 1959. év végén csupán 527 készülék volt a megyében, jelenleg csaknem 20 000 TV- előfizetőnk van. A felsorolt számok, eredmények biztatóak. Arról vallanak hogy a kulturális előrehaladás — a méreteket, az arányokat, az elterjedést illetően — általában lépést tartott a gazdasági és társadalmi változásokkal. Ezeknek bemutatására is érdemes felsorolni néhány adatot. A borsodi ipar termelése a VII. kongresszus óta évente átlag 8,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor változott a vidék ipari arculata is. Két nagy vasipari központ, Diósgyőr és Ózd, valamint a bányaipar mellett új vegyipari, villamosenergetikai bázis alakult ki Kazincbarcikán és Tiszapalkonyán. Az iparosodással nőtt a munkások száma. 1961 tavaszán befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ma 319 termelőszövetkezetben csaknem 71 ezer szövetkezeti tag mintegy 562 000 kh-n gazdálkodik. A tsz-ekben örvendetesen emelkedtek a termésátlagok, szaporodott az állatállomány, gyarapodott a tagok jövedelme. Ezek a változások természetszerűen újfajta problémákat jelentenek, és a kulturális munkának számolnia kell velük. Az iparosodás pl. kétségtelenül elősegíti az öntudatos, művelt üzemi törzsgárda erősödését, de a munkásosztályba bekerült új rétegek kisebbnagyobb mértékben magukkal hozzák a paraszti, magántulajdonosi, kispolgári gondolkodás és ízlés maradványait. A szocialista termelési viszonyok alapján, a termelőszövetkezetek gazdasági-politikai-szervezeti erősödésével megyénkben is alakul, formálódik az egységes paraszti osztály. Említhetjük megyénk sajátos problémáját is, a bejáró dolgozók és a munkásszállásiak kulturális nevelését. A számszerűség mellett tehát, amely a művelődésben nem elsődle- Egy öntőbrigád csapolás közben (Diósgyőri Lenin Kohászati Művek)