Kalauz, 1866. október - 1867. szeptember (3. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-16 / 50. szám

394 rületből p. v. kettő, olykép, hogy fele száma pé­csi, fele vidéki legyen. 6. §. A főfelügyelő a központi nevelési igazgató­tanácscsal kormányozza s rendezi a megyebeli elemi iskolákat és azért: a) Az iskolákat évenkint látogatja, a ke­­rületenkint felmerülő nehézségek, kétségek és ki­­­vánatok, amennyire a helybeli bizottmány által el nem döntethetnének, neki felterjesztetni fognak. b) Az iskolákról szóló s évenkint készí­tendő jelentések szintén neki megvizsgálás végett beküldetnek, ki azokat a felsőbb helyen bemu­tatni fogja. c) A tanítók választása neki tudomásul bejelentetik. — Ha a tanító választására nézve nehézségek volnának, azokat a központi nevelési igazgatótanácscsal eldönti. 7. §. Miután a főfelügyelő minden iskolát évenként nem látogathat meg, az alfelügyelők az iskolákat látogatni és mindazokat fogják tel­jesíteni, melyeket a főfelügyelő rájuk bizond. 8. §. A kerületi felügyelő az iskolákat éven­kint többször látogatni, a próbatéren amennyire lehet, elnökösködni, az évenkinti jelentéseket a fő­felügyelőnek fölterjeszteni köteleztetik. 9. §. Az iskolai igazgatónak kötelességéhez tartozik gyakran az iskolában megjelenni, a val­lástant és keresztény morált hetenkint többször magyarázni, a gyermekek vallásos nevelését czél­­szerű a gyakorlati oktatás és azoknak az isteni szolgálatbani folytonos és a szentségekben­ több­szöri részvétek által előmozdítani. Amellett arra is fog ügyelni, hogy a tanító a gyermekeknek mindenben például legyen,­­ magát pontosan a tanítási rendszerhez alkalmaztassa. 10. §. A helybeli állandó bizottmány évenkint többször t. i. valahányszor az iskolának közér­deke kivánandja, az igazgatónak elnöksége alatt tanácskozni fog. —• A tanácskozás eredménye fe­lől szóló jegyzőkönyv, az iskolai jelentéshez csa­tolva évenkint a főfelügyelőnek fölterjesztetik. — Ha a tárgy olyan volna, mely a központi nevelési igazgatótanács elintézését igényli, a tanácsko­zásnak jegyzőkönyve halasztás nélkül a főfelü­gyelőnek fölterjesztendő leszen. 11. §. A katholika elemi iskolának főczélja az lévén, hogy a kisdedek sziveibe vallásos érzelmek csepegtessenek és azokban jókor a keresztény engedelmesség, szelidség, szerénység, ájtatosság, rend és munkásság magva hintessék, hogy igy az anyaszentegyháznak buzgó fiai, a hazának pe­dig hasznos polgáraivá neveltessenek, képeztesse­­nek és a szülőknek valódi örömei legyenek, az emlí­tett iskolában a vallás, bibliai, egyházi és hazai törté­nettanon kívül, az irás, olvasás, számvetés, gazdá­­szat­tan, földleírás, nyelvtan és a közjognak legszük­ségesb fejezetei előadatni fognak.— Az iskolai köny­vekre nézve egyöntetűség (uniformitas) kívántatik. 12. §. A tanítók választása pályázás utján tör­ténjék a kerületi felügyelőnek elnöklete alatt, a helybeli igazgatónak és az iskolai bizottmánynak hozzájártával. — Ezek szótöbbséggel a pályázók közöl hármat fognak kijelölni és ezekből a nép azon egyénei, kik politikai választási képességgel bírnak, egyet választani kötelesek lesznek. — A tanító elbocsátása attól függ, akitől megvá­lasztatott. 13. §. Ha a választók a tanító választásában, vagy elbocsátásában nem tudnának megegyezni, a kérdésnek eldöntése a középponti nevelési igaz­gató­tanácshoz tartozik. 14. §. A szülők hét éves gyermekeiket az isko­lába küldeni köteleztetek. Evégett a gyermekek az iskolai év kezdetével összeirattassanak, a tem­plomban kihirdettessenek — az iskolai év bizo­nyos ünnepélyességgel megnyittassék,— a pró­batét pedig egész nyilvánossággal tartassák. 15. §. Minthogy a tanítótól csak akkor lehet méltán követelni, hogy magát magasztos hivatá­sának tökéletesen szentelje, ha jillő s elégséges jövedelem saját és családja szükségeinek fedezé­sét biztosítja, a tanítók illő ellátásáról gondos­kodva legyen. 16. §. A tanítók fizetése három osztályra a nép és iskolás gyermekek számát alapul vevén sorozandó lesz úgy , hogy az első osztálybeli ta­nítónak 200, a másodikének 300, a harmadikének 400 pl. jusson esztendei illetékül. 17. §. Miután a szülők természetes kötelessé­­göknél fogva azoknak illő eltartásukról gondos­kodni tartoznak, kik helyettök gyermekeiket ne­velik, a községek kötelessége leend­ő tanítót el­látni olykép , hogy minden község a lakosok szá­mát, és azok birtokát arányai révén, a tanítót legalább féltelki állománynyal ellássa, s megha­tározandó bizonyos mennyiségben szükséges tü­zelőfát, bort, gabonát és egyéb, a határban ta­láltató termesztményeket és készpénzt neki éven­kint adjon, és ezen illetéket a község elüljárói a tanítónak kézbesítsék. 18. §. Amennyiben a községnek terheltetése miatt az általa adandó javadalmak, alapul vé­vén azoknak közép árát, a 200, 300, 400 ajból álló illetéket fel nem ütnék, ennek kiegészítése az iskolai alapítványból pótlandó leszen. 19. §. Miután igy a katholikusok közoktatási szükségeiket maguk, és kath. alapítványaik által fedezik, méltán tiltakoznak minden a közokta­tásra tőlük, más vallásbeliek fölsegélésére köve­telendő fizetés ellen. 20. §. A 13. §-ban kifejtett elvnél fogva a kath­ol. községek a tanodát, és tanítói lakást épí­

Next