Kalauz, 1866. október - 1867. szeptember (3. évfolyam, 1-52. szám)
1867-09-16 / 50. szám
394 rületből p. v. kettő, olykép, hogy fele száma pécsi, fele vidéki legyen. 6. §. A főfelügyelő a központi nevelési igazgatótanácscsal kormányozza s rendezi a megyebeli elemi iskolákat és azért: a) Az iskolákat évenkint látogatja, a kerületenkint felmerülő nehézségek, kétségek és kivánatok, amennyire a helybeli bizottmány által el nem döntethetnének, neki felterjesztetni fognak. b) Az iskolákról szóló s évenkint készítendő jelentések szintén neki megvizsgálás végett beküldetnek, ki azokat a felsőbb helyen bemutatni fogja. c) A tanítók választása neki tudomásul bejelentetik. — Ha a tanító választására nézve nehézségek volnának, azokat a központi nevelési igazgatótanácscsal eldönti. 7. §. Miután a főfelügyelő minden iskolát évenként nem látogathat meg, az alfelügyelők az iskolákat látogatni és mindazokat fogják teljesíteni, melyeket a főfelügyelő rájuk bizond. 8. §. A kerületi felügyelő az iskolákat évenkint többször látogatni, a próbatéren amennyire lehet, elnökösködni, az évenkinti jelentéseket a főfelügyelőnek fölterjeszteni köteleztetik. 9. §. Az iskolai igazgatónak kötelességéhez tartozik gyakran az iskolában megjelenni, a vallástant és keresztény morált hetenkint többször magyarázni, a gyermekek vallásos nevelését czélszerű a gyakorlati oktatás és azoknak az isteni szolgálatbani folytonos és a szentségekben többszöri részvétek által előmozdítani. Amellett arra is fog ügyelni, hogy a tanító a gyermekeknek mindenben például legyen, magát pontosan a tanítási rendszerhez alkalmaztassa. 10. §. A helybeli állandó bizottmány évenkint többször t. i. valahányszor az iskolának közérdeke kivánandja, az igazgatónak elnöksége alatt tanácskozni fog. —• A tanácskozás eredménye felől szóló jegyzőkönyv, az iskolai jelentéshez csatolva évenkint a főfelügyelőnek fölterjesztetik. — Ha a tárgy olyan volna, mely a központi nevelési igazgatótanács elintézését igényli, a tanácskozásnak jegyzőkönyve halasztás nélkül a főfelügyelőnek fölterjesztendő leszen. 11. §. A katholika elemi iskolának főczélja az lévén, hogy a kisdedek sziveibe vallásos érzelmek csepegtessenek és azokban jókor a keresztény engedelmesség, szelidség, szerénység, ájtatosság, rend és munkásság magva hintessék, hogy igy az anyaszentegyháznak buzgó fiai, a hazának pedig hasznos polgáraivá neveltessenek, képeztessenek és a szülőknek valódi örömei legyenek, az említett iskolában a vallás, bibliai, egyházi és hazai történettanon kívül, az irás, olvasás, számvetés, gazdászattan, földleírás, nyelvtan és a közjognak legszükségesb fejezetei előadatni fognak.— Az iskolai könyvekre nézve egyöntetűség (uniformitas) kívántatik. 12. §. A tanítók választása pályázás utján történjék a kerületi felügyelőnek elnöklete alatt, a helybeli igazgatónak és az iskolai bizottmánynak hozzájártával. — Ezek szótöbbséggel a pályázók közöl hármat fognak kijelölni és ezekből a nép azon egyénei, kik politikai választási képességgel bírnak, egyet választani kötelesek lesznek. — A tanító elbocsátása attól függ, akitől megválasztatott. 13. §. Ha a választók a tanító választásában, vagy elbocsátásában nem tudnának megegyezni, a kérdésnek eldöntése a középponti nevelési igazgatótanácshoz tartozik. 14. §. A szülők hét éves gyermekeiket az iskolába küldeni köteleztetek. Evégett a gyermekek az iskolai év kezdetével összeirattassanak, a templomban kihirdettessenek — az iskolai év bizonyos ünnepélyességgel megnyittassék,— a próbatét pedig egész nyilvánossággal tartassák. 15. §. Minthogy a tanítótól csak akkor lehet méltán követelni, hogy magát magasztos hivatásának tökéletesen szentelje, ha jillő s elégséges jövedelem saját és családja szükségeinek fedezését biztosítja, a tanítók illő ellátásáról gondoskodva legyen. 16. §. A tanítók fizetése három osztályra a nép és iskolás gyermekek számát alapul vevén sorozandó lesz úgy , hogy az első osztálybeli tanítónak 200, a másodikének 300, a harmadikének 400 pl. jusson esztendei illetékül. 17. §. Miután a szülők természetes kötelességöknél fogva azoknak illő eltartásukról gondoskodni tartoznak, kik helyettök gyermekeiket nevelik, a községek kötelessége leendő tanítót ellátni olykép , hogy minden község a lakosok számát, és azok birtokát arányai révén, a tanítót legalább féltelki állománynyal ellássa, s meghatározandó bizonyos mennyiségben szükséges tüzelőfát, bort, gabonát és egyéb, a határban találtató termesztményeket és készpénzt neki évenkint adjon, és ezen illetéket a község elüljárói a tanítónak kézbesítsék. 18. §. Amennyiben a községnek terheltetése miatt az általa adandó javadalmak, alapul vévén azoknak közép árát, a 200, 300, 400 ajból álló illetéket fel nem ütnék, ennek kiegészítése az iskolai alapítványból pótlandó leszen. 19. §. Miután igy a katholikusok közoktatási szükségeiket maguk, és kath. alapítványaik által fedezik, méltán tiltakoznak minden a közoktatásra tőlük, más vallásbeliek fölsegélésére követelendő fizetés ellen. 20. §. A 13. §-ban kifejtett elvnél fogva a kathol. községek a tanodát, és tanítói lakást épí