Népnevelők Lapja, 1874 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1874-05-23 / 21. szám
243 III. A jelen népiskolai tantervek még nem felelnek meg az anthropologia követelményeinek, amennyiben a népiskoláról való felfogás még nem egészen tiszta. IV. A kormány által kiadott átalános tanterv minden évben, minden megyei és kerületi tanítóértekezletben a megyei viszonyok tekintetbe vételével tárgyaltassék. V. Kívánatos, hogy az átalános tanterven kívül minden iskolának az illető iskola helyi viszonyainak megfelelő részletes tanterve legyen. VI. A részletes tanterv céljára nézve vegye tekintetbe a hasznosat, a szépet, a jót és igazat ; tartalmára nézve legyen benne a szülőföld, a haza és a világ; alakjára nézve legyen elbeszélő, leíró és tárgyaló. A tanmenetet illetőleg a könnyűt és nehezet, az összerüt és elvontat, a nézetet és fogalmat, az egyidejűt az ellentéttel és hasonlót egyiránt tartalmazza ; a gyermeki tehetségeket véve tekintetbe, figyelme kiterjedjen az ismeretek és ügyességekre, a gondokodásra és cselekedetekre, az elméletire és gyakorlatira, a testi és lelki egészségre; és végül a körülményeket illetőleg szem előtt tartsa az évszakokat, az egyházi és politikai ünnepeket, a szülők foglalkozását, és a hely természeti nevezetességeit. VII. A részletes tantervét a heti tanácskozásokban az egész tanítótestület dolgozza ki. A tankönyvek- és taneszközökre nézve még más tételeket, is kellene felsorolnom , de úgy hiszem, a főtételeket fölemlítettem és arra kérem a t. tagtársakat, hogy ezeket megvizsgálják, megítéljék és kiegészítsék. „Vizsgáljatok mindent és válasszátok a legjobbat!'“ D; nem elég a jót csupán tudni, hanem kell azt tenni is ! Lederer: Az egyet. tanítógyülések reorganisatiója. *) Föl kell tennünk, hogy minden tanító, ki az egyet, gyűlésen megjelenik, azért jön, hogy ott tanuljon, hogy munkálkodjék. Sajnos, hogy az eddigi tapasztalatföltevésünknek nem kis mértékben ellenkezőjét is bizonyítja. Rendszerint ugyanis sokan ahelyett, hogy részt vennének a közös munkában, megelégszenek avval, ha a főváros, melyben a közgyűlés tartotik, helyi viszonyaival, nevezetességeivel vagy vidékével megismerkednek. Igaz ugyan, hogy az illetők egy és más tekintetben ily módon is gazdagodnak, ámde, ha a fő célt tévesztve szemük elől, különben semmi benső részvétet nem tanúsítanak, a gyűlés ez által nagyon könnyen csakis külszerűvé válik, amelynek pedig külsőség nem lehet sem feladata sem célja. Ugyanazon oknál fogva önkényt azon következtetésre jutunk, hogy minél kisebbek az egyet, gyűlés helyének helyi viszonyai, annál kevésbbé képesek tagjait az igazi résztvevő munkától elvonni s annál nagyobb lesz a célba vett siker. Az elérendő siker ezenkívül a nagygyűlésen előforduló tárgyaknak nem mennyiségétől, hanem minőségétől függ, valamint hogy nem is azon körülmény a mérvadó, hogy a gyűlés nagyszabású legyen, hanem egyes-egyedül annak: belbecsei Az eddigi efféle gyűléseknek nagyszabású jellege tapasztalat szerint hosszadalmas szóvitákra s mindennemű egyéb zavarokra szolgáltatott alkalmat úgy, hogy a legtöbb esetben valami üdvös határozatokat hozni nem épen mindig volt lehetséges. Minél szerényebb külsejű lesz tehát jövőben a gyűlés, annál könnyebb lesz az említett visszásságokat elkerülni. A „D. Allg. Lehrerzeitung" 7. száma ulan.