Népnevelők Lapja, 1874 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-30 / 22. szám

NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK“ KÖZLÖNYE. J­ N­E­V­E­L­É­S~O­K­T­AT­ÁSÜGYL­E­T­I­L­A­P. Felelős szerkesztő : Gyulai Béla. Munkatársak: Dr. Ballagi M., V. Balogh L., Barabás Gy., Bója G., Bálint M., Dobjai L. Do­linai Gy., Faluvégi A., Falvay A., Fillinger K., Fuchs F. Garami R., Goldberg J., Goll J., Gyertyánffy J., György Al., Halász Gy., Hönigsfeld A., Hübner J. Iványi A., Jablonszky N., Kapi Gy., Kálnay N., Kárpáti E., Kemencky K., Kerékgyártó E., Király K., Kiss Á., Kohn Gy., Kriesch J., Lakits V., Lederer A., dr. Márky J., Mayer M., Molnár Al., Molnár K., Molnár L. Morvay K., Neumann S., Németh G., Pédery Gy., Péterfy 3., Prámer Ág., Rohr F. Roller M., Roth V., Ságh J., Schuch J., Schwarcz Gy­, Szélig J., Stern M., Szervizer L., Stojanovics I., Szarvas G., Szász L. Szente Tam­ás I, dr. Toldy L., Túry J., Ujházy F., Ullerich Gy., Wittinger J ., Vajdafy E. és G., Vass M., Volf Gy. Weber S., Vizer E., Závodszky K„ Zirzen J., Zsengeri S. Megjelenik minden szombaton. Ára : Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Pályázatok és egyéb hirdetések petit soron­ként 10 krral számíttatnak. Előfizetési pénzek postai utalván­nyal küldendők. A lap szellemi részét illető küldemények a szerkesztőhöz Budapestre, nagy-diófa-utca 13. sz. ; előfizető­i pénzek, reclamatiók stb. a kiadóhoz inté­­zendők. Kiadó : Aigner Lajos könyvárus Budapes­ten, váci-utca 18. szám .,Nemzeti szálloda“ 22. szám. Budapest, 1874. Május 30. IX. évfolyam. A tankönyvek és taneszközök megállapításának mód­járól. (Az egyet. tanítógyülés szervező bizottsága által kijelölt 3. vitatárgy.) I. Az egyetemes tanítógyülés egyik főfeladata szerény nézetem szerint az, hogy legfontosabb neveléstani kérdésekben a hazai néptanítók nagy­többségének megállapodott véleményét oly alakban hozza napvilágra, a melyben azt az ország kellő figyelemre méltathatja. Nem oly kérdéseket kell tehát azon felvetnünk, melyekről a néptanítók nagy többsége úgy­szólván még nem is elmélkedett, avagy csak pusztán elméleti értékkel bírnak. Igen célszerűen járt el tehát a központi rendező bizottság, a mi­dőn az egyetemes gyűlés közgyűléseinek tárgyául oly kérdéseket hozott ajánlatba, melyek fontosságát minden egyes néptanító kénytelen elismerni s a melyek felől már minden egyes népnevelőnek vannak nézetei. Vegyük csak az ajánlott tételeket szemügyre — s állításom valósá­gáról azonnal meggyőződhetünk , mert tagadhatatlan, hogy a nyugdíjkérdés már évek óta foglalkoztatja egyleteinket, hogy rendkívüli nagy azon tanítók száma, kik a tandíj­kérdés nehézségeinek megoldásával küzdenek, hogy a­­ tan­­könyvek­ és taneszközök kérdése fölött is tisztában van már magával a legtöbb népnevelő, hogy a tanterv kérdése körül is történtek még egyleteinkben is megállapodások s hogy a felnőttek oktatásáról, valamint a népiskoláknak egyéb iskoláinkhoz való viszonyát fejtegető kérdésről­­ is szólt már a ma­­­gyar nevelésügyi szakirodalom , mert bizonyos, hogy ezen kérdések meg­oldása ép oly fontos, a­milyen sürgős a magyarhoni népnevelésre nézve. Azonban e kérdések felől a néptanítók egyetemének véleménye még­sem ismeretes, pedig szükséges, hogy e kérdések megoldásában a néptanítók véleménye nyilván­való legyen s kellőleg tekintetbe vétessék, mérvadó legyen. Ezt az egyetemes tanítógyűlés útján kell elérnünk. Kellőképen elké­szüljünk tehát a napokra, melyek bizonyságot fognak tenni arról, hogy mennyire vagyunk méltók nevezetünkre.

Next