Népnevelők Lapja, 1875 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-09 / 41. szám

482 vezettetik. Ő ilyenkor kellemetlenül van érintve, a­mi igen természetes. A tanulás reá nézve szokatlan munka és a padban való ülés sem kellemes. De szokottá és kellemessé teszi azt tanítója, ha gondoskodni tud az iskola éltető és melegítő napsugárral, hogy a gyermekben a tanuláskedv és a kellő érdekeltség az oktatás iránt felébresztessék, hogy kedélyének min­den még alvó szellemi csiráiba fris életnedv és élénk rúgóerő öntessék. Ez által lesz az iskola azon hely, hol élénk és teljes élet és törekvés ta­lálhatók ; hol tanító és tanuló egymást szeretve haladnak, hol friss és víg mozgás, örömmel teljes tanítás és tanulás, küzdés és fejlődés találhatók. Víg kedélyüvé pedig csak az lehet, kinek magának is víg kedélye van, azért kell a tanítónak minden erejéből oda törekedni, hogy e sze­rencsés tulajdonságot (sanyarú anyagias helyzete dacára) elsajátítsa. Sze­rény nézetem szerint sokban előmozdítja azt a fris szellemi munkakedv, a fáradhatlan, önmegtagadó és önérdek nélküli szeretet, a gyermekek iránti meleg részvét és a hivatal iránti teljes odaadás. A gyermek, ki még az életnek előcsarnokában áll, ki az életnek gondját, ama nagy ellenséget még nem ismeri, az öröm iránt igen fogé­kony. A­mi nekünk legkisebb örömöt sem okoz, az az ártatlan gyermek­nél a legtisztább élvezetnek forrása lehet. Mi által okozhatunk a gyermekeknek örömöt ? 1. Ha barátságos szóval és tekintettel fogadjuk őket mindenkor, ha tetteinket a szeretet vezeti, ha velük érezni és gondolkodni tudunk. —A gyermekek iránti szeretetnek azonban nem szabad elpuhult, pártos ma­jomszeretetté fajulni, hanem a férfias komolysággal karöltve járni, mely az igazsággal és a kellő szigorral örökös frigyet kötött, mely a kellő idő­ben és a kellő eszközökkel büntetni is tud, mert az igazi tanítói szeretet nem zárja ki a szigorú iskolai fegyelmet. 2. Lehet a gyermekeknek örömöt szerezni az iskolai munkálatok ál­tal is, ha azok úgy vezettetnek, hogy az egyes szabályok nem elvontak, hanem a gyermeki gondolkodó- és szemlélőtehetségnek megfelelők, ha mindent szemléltetőleg tisztán áttekinthetően tanítunk, ha a tárgyakról erős képzeteket szereztetünk. Ez mind csak úgy fog sikerülni, ha a ta­nító minden egyes leckére elkészül, mindent előbb átdolgoz, hogy azt élén­ken és melegen előadhassa, Diszterweggel mondván : „Én az egész és tel­jes embernek belülről való kiképezésére törekszem." Ha ezek, a kellő mérték, valamint a tananyagnak változása tekintetbe vételnek, akkor el­veszti a munka nehéz, kes­erű és visszataszító oldalát, és a gyermek sze­retettel végez mindent, mit kedves tanítója tőle követel. 4. Örömöt okozunk a gyermekeknek a kirándulásokkal is, ha azok helyesen vezettetnek, és a­mi fődolog,nem az egész osztál­lyal egyszerre, mert sok gyermeknél nehéz az áttekintés és a rendezés, a fegyelem pedig annyi higany természetnél alig eszközölhető. Ezen kirándulásoknál nagy szerepet játszanék a tanítónak kedélyes hangulata, hogy a gyermekek ve­le együtt zavartalanul örülhessenek. Ilyen kirándulások alkalmával külön­féle oly dolgok szemlélésére utalhatnék a gyermekeket, melyekről az is­kola 4 fala közt tiszta fogalmat soha sem szerezhettek volna maguknak. P. o. a láthatár, szélirányok, szántóföld, barázda stb. A szüneteket játé­kok, dalok, tréfák, rövid kis mesék stb. képezhetnék. Az ilyen örömnapok természetesen csak hosszabb időközökben tör­ténhetnének, hogy a gyermekek az újdonság ingerét el ne veszítsék. A visszaemlékezés soká fog megmaradni náluk. Hagyjuk meg tehát a gyermekeknek a víg kedélyt, örömöt és játé­kot, mert úgy is eljő a felnőtt kor, a­midőn az élet komoly és ellensé-

Next