Népnevelők Lapja, 1876 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1876-01-22 / 4. szám
4. szám. Budapest, 1876. január 22. XI. évfolyam. NÉPNEVELŐK LAPJA. NEVELÉS - OKTATÁSÜGYI HETILAP. A „Népnevelők pesti s a kisdednevelők országos egyletének“, az „Egyetemes tanítógyülés 50-es bizottságának“, a „Budapesti tanítótestületnek“, az „Eötvös-alapgyüjtő központi bizottságnak“, a Czegléd-vidéki — s több tanítóegyletnek rendes közlönye. Felelős szerkesztő : Lakits Vendel. Megjelenik e lap minden szombaton. Előfizetési ára : Egész évre 4 frt., félévre 2 frt., negyedévre 1 frt. Hirdetések petit soronkint 10 krral számíttatnak. Kéziratok a szerkesztőhöz (Józsefváros, muzeumutcza 4. sz.) Előfizetési pénzek, reclamatiók sat. Wodianer F. kiadóhoz (belváros, megyeháztér 9. sz.) küldendők. Elnöki jelentés a „Népnevelők pesti egyleté“-nek 1875. évi működéséről. (Folytatás.) Néptanítónak lenni nem könnyű feladat. E tételt ugyan nem azon út nehézsége igazolja, melyet meg kell haladnia annak, ki tanítói oklevélhez akar jutni, hanem azon igények, melyeket a néptanítóval szemben felállít az állam, az egyház, a társadalom, a család. — Az államban, az egyházban, a társadalomban, a családban létező hiányok gyökerét mindenki a műveltség ferde irányában vagy hiányában leli meg. Nincs iparunk, nincs kereskedelmünk, nincs okszerű mezőgazdaságunk ; ennek mind s mindenki által hangsúlyozott fő oka az, hogy népnevelésügyünk még nincs kellőleg kifejlődve. — A hadügyminister kész katonát vár a népiskolától; a belügyminister az alkotmányos állampolgári érzék kifejtését sürgeti; a mezőgazdasági minister kertészetünk, mezőgazdaságunk javulását illetőleg támaszt igényeket ; — a kereskedelmi- s pénzügyminister a takarékosság, munkásság erényeinek gyakorlati meghonosítása ügyében számít a népiskolára. Az egyház a keresztény erények és erkölcsök iránt való ép érzék fejlesztését várja tőlünk; a társadalom is sokat követel ; a család pedig nem ritkán megköveteli, hogy amit ő nagy gonddal leront, naponkint újból, újra építgessük azt. A társadalom minden betegségének, az emberiség minden bajának egyetemes gyógyszeréül a népnevelést, csudaorvosául a néptanítót hirdeti mai napság az egész világ. S mi néptanítók szintén elteltünk azon hiszemtől, hogy mi vagyunk az emberiség üdvözítői s nem gondolunk azzal, hogy a tételt meg is lehet fordítani s akkor az igy hangzik : A társadalom minden betegségének okozói mi vagyunk néptanítók, s nincs az emberiségnek baja, melyet a ferde nevelés nem idézett volna elő. — Ez az oldala az éremnek pedig egyikünknek sem tetszik. — Nem is így áll a dolog, hogy mi vagyunk vagy lehetnénk a világ java egyedül ; az állam minden egyes közege, a társadalom minden egyes intézménye, az emberiség minden egyes tagja osztozik velünk a dicsőségben s a munkában egyaránt. — A népnevelés terén fáradozik a törvényeket szentesítő fejedelem s a törvényt teljesítő koldus ; a népnevelés terén áll és izzad a művész valamint az utcákat seprő napszámos ; a népnevelés terén működik az igazságot kutató bölcs s ott izzad a nyegleséget ostorozó szinpadi bohóc egyiránt. Nincs 4