Népnevelők Lapja, 1879 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1879-11-08 / 45. szám
45. szám. Budapest, 1879. november 8. XIV. évfolyam. NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI HETILAP. A MAGYARORSZÁGI NÉPTANÍTÓK EGYETEMES GYŰLÉSÉNEK, A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGNAK ÉS TÖBB HAZAI TANÍTÓ-EGYESÜLETNEK RENDES KÖZLÖNYE. Laptulajdonos : Felelős szerkesztő : A »NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETE.« LAKITS VENDEL: megjelenik e lap minden szombaton Előfizetési ára : Egész évre 4 frt, félévre 2 fr negyedévre 1 frt. Hirdetések 2 has. petit-soronkint 10 krral számíttatnak. Kéziratok a szerkesztőhöz (Budapest, III. ker. tanuló-utcai népiskola) ; előfizetési pénzek, reclamatiok sat. Weiszmann testvérekhez mint kiadókhoz (V. ker., Lipótváros, Ferencz József tér 8. sz.) küldendők. „Az Eötvös-alap ügye pang.“ Az egyetemes tanítógyülés végrehajtó-bizottságának utolsó ülésén Péterfy Sándor, az Eötvös-alap megteremtője, a központi bizottság lelkes elnöke, fájdalommal constatálta azon tényt, hogy az egykor oly lelkesedéssel felkarolt Eötvös-alap ügye pangásnak indult, a jelen évben eddig befolyt adományokból, tagdíjakból következtetve, legközelebb már aligha lehet annyi ösztöndíjat és segélyt osztani ki, mint ez év tavaszán, holott eddig minden évben fokozatosan s pedig örvendetes mérvű fokozatban gyarapodott azon összeg, melyet alapszabályaink értelmében az özvegyek s árvák szomorú sorsának enyhítésére, a törekvő ifjak gyámolítására fordíthattunk. Magyarország több mint 20 ezer tanítója közül még ezerre sem megy a tagok száma s a néptanítók által saját érdekekben megindított társadalmi gyűjtés eredményét már ez évben alig egy pár száz forintra lehet számítani s a központi gyűjtősbizottság fáradozásai majdnem mind eredménytelenek. Tehát az Eötvös-alap ügye hanyatlik ! A tanító-egyesületek működése időszakonként külső körülmények által is van befolyásolva, egyesek hanyatlásán nem lehet komolyan aggódnunk, jöhetnek idők, midőn az elmulasztottakat visszapótolhatjuk; a szövetség eszméjének meg nem valósulása fájdalmat kelthet a tanítók keblében, de vigasztaljuk magunkat, hogy a részletekre vonatkozólag még úgyis sok kiforrni való van ; a reformeszmék fejlődését időről-időre meggátolhatja vagy legalább késleltetheti a nézeteltérés s habozás : az Eötvös-alap szükséges volta s jelentősége felett nincs nézeteltérés, ezen alap felvirágoztatását komolyan nem gátolhatják külső körülmények, itt nincs szükség várni az eszmék kiforrására. Ha más tekintetben nem haladunk annyira, mint azt az ügybarátok óhajtják, az lehet szerencsétlenség, lehet közönyösség: az Eötvösalap hanyatlása valóságos bűn, melynek szégyene minden önérzetes magyar tanítónak rosszul eshetik. Minden jótékony alap annál nagyobb mérvben gyarapodik, minél több tőkéje van. Az első tízezer forint megteremtése a legnehezebb, a többi mintegy magától jő. Tudja ezt minden magyar tanító. S íme! 45