Népnevelők Lapja, 1880 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-09 / 41. szám

A beszéd- és értelem­gyakorlatok oktatásának módszere. — Lederer A. után Kovalek A. Emil. — (Folytatás.) V. A beszéd- és értelemgyakorlatok oktatása legyen fejlesztő. Mely szabályok vonhatók le ebből? 21. A tanító minden­­ oktatása kezdődjék az ismerettel, kapcsolja azután ehez az újat és így képezteti a több egymáshoz tartozó néz­etből a felsőbb fogalmat. Ne feledje, hogy a gyermekek az érzékelés fokán állanak. Az összes emberi ismeretek történetéből megtanulhatjuk, hogy ezek különösen a 18. és 19. században a kísérletek behozatala és az inductiv módszer alkalmazása által meglepő nagy haladást tettek. 22. A tanító a beszéd- és értelemgyakorlatok oktatásánál nem­csak a leírást és összehasonlítást, hanem az elbeszélést is ; ne csak a prózát, hanem a költészetet is alkalmazza, mert a gyermekek a képzelő­dés fokán állnak. Sőt nagyon jól fog tenni, ha a tárgyak leírását, mint pl. a gyufáét, szögét, fáét stb. elbeszélés alakjában adja elő, azaz a genetikai tanmenetet alkalmazza. 23. A tanító a beszéd- és értelemgyakorlatok oktatásánál oly egyszerűen és könnyen beszéljen és rajzoljon elő, hogy a tanulók is utánozhassák, mert a gyermekek az utánzás fokán állnak. 24. A mennyire csak lehet hivatkozzék a gyermekek tapasztalatára és ezen alkalommal ezen a fokon már a kifejtő kérdéseket alkalmaz­hatja. Serkentse a gyermekeket, hogy azon tárgyakat otthon megfigyel­jék, melyekről az iskolában valamit hallottak, hogy aztán adandó alka­lommal róluk beszélhessenek. VI. A beszéd- és értelemgyakorlatok oktatása legyen egyéni. Mely szabályok következnek ebből ? 25. A tanító a beszéd- és értelemgyakorlatok első oktatásánál csak a gyermekek szójárásában beszéljen, és csak lassankint térjen át az irodalmi nyelvre. 26. Ne követelje a fogalmak oly világos és tökéletes ismeretét a 6—7 éves gyermekektől, mint ezt csak 12 éves fiuktól lehetne várni. Nem szükséges pl. hogy a tanulók az állatoknak vagy épületeknek leg­kisebb részeit is megnevezhessék, mert nem szabad feledni, hogy ők még nem reál- vagy gymnásiumi tanulók hanem csak a népiskola első és má­sodik osztályába járnak. 27. Vegye tekintetbe a tanitó az állatok, növények és ásványok leirásánál, az emberek foglalkozásait, a földrajzi viszonyok megbeszélésé­nél a környéket és ennek tulajdonságait, melyben tanulói felnőttek; az elbeszéléseknél a gyermekek korát, erkölcsi tulajdonságait és képességeit, szülőiknek foglalkozását és vagyoni állapotát. A bibliai történetek és a mesék felelnek meg leginkább a gyermekek egyéniségének. VII. Az oktatás legyen gyakorlati. Mit kell e tekintetben a tanítónak tenni ? 28. Leginkább olyan tárgyakról beszéljen és olyanokat mutasson be, melyek már a gyermekeknek szükségesek, és azok által használtat­nak; olyan viszonyokkal is ismertesse meg őket, melyekbe már tanít­ványai léphetnek. 29. Kapcsolja össze a beszéd és értelemgyakorlatok oktatásával 42*

Next