Népnevelők Lapja, 1880 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-11 / 37. szám

37. szám. Budapest, 1880. szeptember 11. XV. évfolyam. NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI HETILAP. A MAGYARORSZÁGI NÉPTANÍTÓK EGYETEMES GYŰLÉSÉNEK, A VÉGREHAJTÓ­­BIZOTTSÁGNAK ÉS TÖBB HAZAI TANÍTÓ-EGYESÜLETNEK RENDES KÖZLÖNYE. Laptulajdonos : Felelős szerkesztő : A »NÉPNEVELŐK BUDAPESTI EGYLETE.« STEINER ISTVÁN. Megjelenik e lap minden szombaton. Előfizetési ára : Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Hirdetések 2 has. petit-soronkint 10 krral számíttatnak. Kéziratok a szerkesztő­höz (Budapest, IV. k. gr. Károlyi-utca 8. sz.) ; előfizetési pénzek, reclamatiok sat. Weiszmann te­stvérekhez mint kiadókhoz (V. ker., Lipótváros, Ferenc­ József­ tér 8. sz.) ; tagsági dijak az egylet­­ pénztárnokához, Schmidt M. Ferenc úrhoz (IX. ker. Soroksári­ utca 32. szá­m) küldendők. Az iskolai és népkönyvtár mint taneszköz. Ismeretes e lapok t. olvasói előtt azon kiindulási pont, melyre visszavihető az iskolai és népkönyvtárügyben megindított mozgalom. A mi nézetünk szerint az iskolai és népkönyvtár mint taneszköz tekintendő, s a kérdés minden alakjában így állítandó fel : Szükségesek-e az iskolában a taneszközök, milyenek a fali fekete tábla, a földgömb, a térkép ? Ha szükségesek, akkor felállítandó az isko­lai és népkönyvtár is, mert az egyenlő értékű a fekete táblával, a föld­gömbbel, a térképpel. A kérdést tovább módosítva kimondhatjuk, hogy ha kötelessége az iskolát fentartó felekezetnek, községnek, testületnek vagy magányos­nak az iskolát a szükséges bútorzattal, taneszközzel ellátni, úgy legyen kötelessége az iskolai és népkönyvtár létesítése is. Kellően felszerelt népiskolának csak az tekintessék, melyben iskolai és népkönyvtár is van. Az iskolai és népkönyvtár minden más taneszköznél fontosabb, értékesebb, mert többféle nagy és nevezetes célnak áll szolgálatában. 1- szer. Az iskolai és népkönyvtár darabjainak olvastatása által önképzésre, önszorgalom munkálkodásra szoktatjuk a gyermeket. 2- szor. Elplántáljuk az olvasás, az irodalom szeretetét; a köny­vek olvasgatása által észrevétlenül megszokja a gyermek szeretni a köny­veket, kedves foglalatosságnak tekintendi az olvasást. 3- szor. A könyvek olvastatása alkalmából vezetni kívánt napló folytonosan való írása közben megszokja a gyermek gondolatait papírra tenni, választékos kifejezésekkel élni, s így a fogalmazásra hathatós elő­készítő eszk­öz állíttatott rendelkezésére. 4- szer. A tanulástól fenmaradt üres időnek hasznos könyvek olva­sására való fordítása által megszokja az idő minden részének értékesí­tését, s az olvasás megóvja a bűnös egyedüliségtől vagy erkölcsrontó pajtáskodástól. 38

Next