Népnevelők Lapja, 1886 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-09 / 41. szám

643 ség. Legyen szabad, lelkiismeretes és önérdek nélkül való.) Jogok, melyek a kötelességekért járnak, mint pl. az egyéni, lelkiismereti, egyesülési és munkaszabadság. Személy- és vagyonbiztosság. A nemzeti uralom. A köztársasági jelszók: szabadság, egyenlőség, testvériség, magyarázása. Ismertetés, értelmezés tárgyát képezik továbbá, de metaphizicai fejtegetések nélkül, az alábbiak : 1. A megkülönböztetés a kötelessség és önérdek közt. 2. A különbség az írott és az erkölcsi törvény közt. Az egyik meghatározza ama rendszabályok minimumát, melyek tekintetbe vé­telére a társadalom minden tagja meghatározott büntetés terhe alatt köteles; a másik mindenkire a saját lelkiismerete által ró oly kö­telességet, melynek teljesítésére senki sem kényszeríti, s mégis tel­jesítenie kell, ha magát saját magával, embertársaival és Istennel szemben bűnösnek érezni nem akarja. Az erkölcsi oktatás tárgyának ezen sorozata biztosíték arra, hogy az így képzett ember a társadalmi rend mai követelményeinek megfelelő tiszta erkölcsben megszilárdul úgy, hogy társadalmi fel­adatának műveit szellemmel s öntudatos, világos és­szel fog meg­felelni. Társadalmunk és a hatása alatt felnevelkedő gyermek sokkal érettebb, semhogy pusztán a Zillerék által felállított culturfokon keresztül vezetve, megszilárduljon a tiszta erkölcs, ha a conczen­­tráczió,, mint didacticai segédlet, még oly okosan volna is kieszelve. Érett kornak érett rendszer kell! A kor nem alkalmazkodhatik a rendszerhez , megfordítva kell annak lennie. Századunk jellege a rohamos kulturális haladás, és ez megköveteli az öntudatos erkölcsöt, mivelhogy az „idejét múlta“ felfogással megbarátkozni nem tud. A mese kellemesen foglalkoztatja a képzeletet, de általános erkölcsi épülésre nem való ; az erkölcs oktatása azonban elodázhatlan a ne­­velés rendszerében. A darvinismus is a fajok küzdelmének végered­­ménye gyanánt a tiszta erkölcsöt tekinti, s én hozzá­tenném, hogy ez — az öntudatos erkölcs. Alkalom­adtán megkísérlem — a tett. szerkesztő ur szives en­gedelmével — az erkölcs-oktatás tárgysorozatából egyik-másiknak di­daktikai feldolgozását.*) Öregfy. *) A németek magas színvonalon álló kultúrájával a kelleténél is nagyobb mértékben megismertettek már bennünket. Nemcsak kívánatos tehát, hanem paedagogiai ismereteinknek minél szélesebb körű kibővítése szem­pontjából felette szükséges is, hogy oly nemzetek nevelési rendszerével is megismerkedjünk, melyek műveltség tekintetében nem hogy alacsonyabban, de sokkal magasabban állanak a németeknél. E szempontból tehát nemcsak hogy szívesen ves­szük, de felkérjük t. munkatársunkat, hogy a szabadság szerető, művelt franczia nemzet nevelési rendszerével megismerkedvén, tanul­mányainak eredményét lapunkban közzétenni szíveskedjék. Szerk.

Next