Népnevelők Lapja, 1886 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-09 / 41. szám
643 ség. Legyen szabad, lelkiismeretes és önérdek nélkül való.) Jogok, melyek a kötelességekért járnak, mint pl. az egyéni, lelkiismereti, egyesülési és munkaszabadság. Személy- és vagyonbiztosság. A nemzeti uralom. A köztársasági jelszók: szabadság, egyenlőség, testvériség, magyarázása. Ismertetés, értelmezés tárgyát képezik továbbá, de metaphizicai fejtegetések nélkül, az alábbiak : 1. A megkülönböztetés a kötelessség és önérdek közt. 2. A különbség az írott és az erkölcsi törvény közt. Az egyik meghatározza ama rendszabályok minimumát, melyek tekintetbe vételére a társadalom minden tagja meghatározott büntetés terhe alatt köteles; a másik mindenkire a saját lelkiismerete által ró oly kötelességet, melynek teljesítésére senki sem kényszeríti, s mégis teljesítenie kell, ha magát saját magával, embertársaival és Istennel szemben bűnösnek érezni nem akarja. Az erkölcsi oktatás tárgyának ezen sorozata biztosíték arra, hogy az így képzett ember a társadalmi rend mai követelményeinek megfelelő tiszta erkölcsben megszilárdul úgy, hogy társadalmi feladatának műveit szellemmel s öntudatos, világos ésszel fog megfelelni. Társadalmunk és a hatása alatt felnevelkedő gyermek sokkal érettebb, semhogy pusztán a Zillerék által felállított culturfokon keresztül vezetve, megszilárduljon a tiszta erkölcs, ha a conczentráczió,, mint didacticai segédlet, még oly okosan volna is kieszelve. Érett kornak érett rendszer kell! A kor nem alkalmazkodhatik a rendszerhez , megfordítva kell annak lennie. Századunk jellege a rohamos kulturális haladás, és ez megköveteli az öntudatos erkölcsöt, mivelhogy az „idejét múlta“ felfogással megbarátkozni nem tud. A mese kellemesen foglalkoztatja a képzeletet, de általános erkölcsi épülésre nem való ; az erkölcs oktatása azonban elodázhatlan a nevelés rendszerében. A darvinismus is a fajok küzdelmének végeredménye gyanánt a tiszta erkölcsöt tekinti, s én hozzátenném, hogy ez — az öntudatos erkölcs. Alkalomadtán megkísérlem — a tett. szerkesztő ur szives engedelmével — az erkölcs-oktatás tárgysorozatából egyik-másiknak didaktikai feldolgozását.*) Öregfy. *) A németek magas színvonalon álló kultúrájával a kelleténél is nagyobb mértékben megismertettek már bennünket. Nemcsak kívánatos tehát, hanem paedagogiai ismereteinknek minél szélesebb körű kibővítése szempontjából felette szükséges is, hogy oly nemzetek nevelési rendszerével is megismerkedjünk, melyek műveltség tekintetében nem hogy alacsonyabban, de sokkal magasabban állanak a németeknél. E szempontból tehát nemcsak hogy szívesen vesszük, de felkérjük t. munkatársunkat, hogy a szabadság szerető, művelt franczia nemzet nevelési rendszerével megismerkedvén, tanulmányainak eredményét lapunkban közzétenni szíveskedjék. Szerk.