Fejős Zoltán - Szijártó Zsolt (szerk.): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe (in)k - Tabula könyvek 5. (Budapest, 2003)
A turizmussal sokféleképpen szembesülhetünk, így az év meghatározott szakaszában magunk is turistaként teszünk eleget a regeneráció és a szabadidő kötelező társadalmi normaként megjelenő követelményének. A turizmus ugyanakkor számos társadalmi-kulturális problémát is felvet. A turizmus a néprajz, az antropológia, a kultúrakutatás számára azért fontos, mert egy olyan ablakot nyit és perspektívát mutat, amelyen keresztül a jelenben zajló társadalmi és kulturális átalakulások, transzformációs folyamatok jobban feltérképezhetők és megragadhatók. A turizmust értelmező varázsszavak többsége - az „idegenség/ másság” és a „mobilitás”, a „szabadidő” vagy az „életmód”, a „fogyasztás” illetőleg az „örökség” - a későmodern társadalmak leírásának legfontosabb fogalmai közé tartozik. A kötetben tanulmányok elemzik azokat a helyeket, ahol a turisták megfordulnak: legyenek azok metropoliszok emberektől és járművektől zsúfolt, mesterséges tájai vagy világtól elzárt települések „érintetlen” területei. Megszaporodtak azok a helyek, amelyek turistacélpontokká alakulhatnak át. Távoli kontinensek váltak - korábban ismeretlen mértékben - a legkülönfélébb társadalmi csoportok számára utazási célokká, alakultak a társadalmikulturális fogyasztás zsinórmértékévé, de közvetlen közelünkben is megjelentek a turisták: térképeken sem szereplő falvakban, marginális helyzetbe került régiókban, amelyekről el sem tudtuk képzelni, „mi fogja meg bennük az idegent”. Más tanulmányok azt vizsgálják, hogyan működnek a különböző turisztikai „képzeletgyárak”, milyen képek, imaginációk, tárgyak termelése és fogyasztása jellemzi a különböző turista-tevékenységeket. A turizmus közegét tárgyi és képi objektivációk, stílusok és szimbólumok folyamatos áramlása hozza létre. Az új értékkategória, az „örökség” jegyében nemcsak építészeti alkotások, műemlékek kapnak szerepet, hanem a legkülönbözőbb emléktárgyak, a turistaművészet sajátos megnyilvánulási formái, azok gyűjtése, vagy az egymást követő események, fesztiválok lelkiismeretes, előre eltervezett látogatása. Az ilyen események és tárgyak, filmek és könyvek sajátos környezetet hoznak létre, amely a mai társadalmi életet meghatározó számos mesterséges, képzeletbeli táj egyikeként fontos szerepet játszik a mindennapi élet jellegzetes kulturális gyakorlatainak megszervezésében és megélésében.