Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. december
1998-12-10
BUDA 1998. DECEMBERPEST 10. A főváros két új Duna-hidat tervez januárban döntenek megépítésük sorrendjéről - A Szabadság már nem sokáig bírja A közlekedési miniszter és a főpolgármester keddi megállapodása szerint január végéig dönt a kormány és a főváros által delegált szakmai bizottság arról, hogy az M0-ás Duna-hidat, vagy az északi vasúti összekötő feletti, Újpestről Óbudára átívelő közúti hidat építsék-e meg először. Ettől függ a Margit híd felújításának időpontja, valamint a Budai rakpart kiszélesítése is. Ez utóbbit a már folyamatban lévő budai főgyűjtőcsatorna építésével összehangoltan bonyolítanák le. A főváros által javasolt két új Dunahíd szükségességét, illetve annak építési sorrendjét vizsgáló szakmai bizottságot Katona Kálmán közlekedési miniszter és Demszky Gábor, főpolgármester megállapodása alapján hozzák létre. A fővárosnak mindkét északi hídra szüksége van, hiszen az a forgalom, amely ezen a térségen átzúdul, mind az Árpád hidat terheli, amelyen naponta százezer gépkocsi hajt át — nyilatkozta lapunknak Vajda Pál, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Ha a szakmai bizottság úgy dönt, hogy először az Óbudát Újpesttel összekötő híd épüljön meg, akkor a befejezést követően a Margit híd felújítását is napirendre tűzheti a főváros. Ebben az esetben elképzelhető, hogy az évekig tartó, 4-5 milliárd forintot igénylő rekonstrukciót még ebben az önkormányzati ciklusban be is fejezhetik. A teljes felújítással járó munkálatokat ugyanis csak egy másik, a Margit hídról elterelt forgalom elvezetésére is alkalmas híd felépülése után lehet megkezdeni. Ha a bizottság mégis úgy dönt, hogy tőbb az M0-ás Duna-híd épüljön meg, akkor el kell halasztani a Margit híd rekonstrukcióját, ám ez jelentősen drágítaná - csaknem a duplájára emelné - a kivitelezés költségeit. Ugyancsak az első változathoz kapcsolódik a budai rakpart kétszer két sávosra bővítése, ami viszont a budai főgyűjtőcsatorna kiépítése miatt időszerű. Az északi forgalmat jelentősen csökkentené az M0 autópálya becsatlakozásához, Káposztásmegyerről a Szentendrei-szigetnek a déli csücskén is átívelő híd, ezért a fővárosi önkormányzat bármelyik döntést kész elfogadni. Azt azonban még nem tudni, hogy a január végére várható határozatot követően mikor kezdődhet meg a beruházás. A fővárosi hidak túlterheltsége közismert, ám mind közül a Szabadság híd helyzete a legkritikusabb. Igaz, nem itt kel át a legtöbb jármű a Duna felett, ám a naponta csaknem 20 ezer személygépkocsi, 170 tehergépjármű áthajtásával járó terhelést nem bírja sokáig, ezért a szakemberek évek óta a tömegközlekedésnek a hídról való letiltását szorgalmazzák. Felmérések szerint legtöbben a Margit hídon közlekednek, a BKV járművei két irányban naponta csaknem 150 ezer utast visznek át rajta. Az Erzsébet hídon 135 ezren, a Petőfi hídon 85 ezren, a Szabadság hídon pedig naponta 72 ezren kelnek át busszal, illetve villamossal. Az Árpád hídon viszonylag kevesen, naponta átlagosan 69 ezren utaznak át a BKV járművein, míg a Lánchídon ennél is jobb a helyzet: tömegközlekedési eszközzel „csak” 14 ezren választják ezt az útvonalat. A Lágymányosi hídon közlekedő BKV-járműveken naponta hatezren, a Csepelt Nagytéténnyel összekötő M0- ás Duna-hídon pedig két és fél ezren utaznak át. A közúti forgalom legjobban az Árpád hidat sújtja, ahol naponta 110 ezer személygépkocsi, tízezer tehergépkocsi és 1450 busz hajt át a két irányban. Az Erzsébet hídon a két irányban naponta csaknem 98 ezer személyautó, 1100 teherautó és 3150 alkalommal autóbusz hajt át. Hamar megkedvelték a fővárosiak a Lágymányosi hidat is, ezen a ponton naponta hatvanezernél több autó, 7500 tehergépjármű kel át, míg az autóbuszok négyszázharminc alkalommal viszik át utasaikat itt a Duna felett. Nem kímélik az autósok a Petőfi hidat sem, itt átlagosan ötvenezer személyautó, 2700 tehergépkocsi dübörög át, míg 620 alkalommal buszok haladnak át ezen az átkelőszakaszon. A Margit hidat naponta 44 ezer személyautó-vezető, ezer tehergépjármű-vezető választja útvonalául, míg a BKV-buszok közül naponta 850 közlekedik itt menetrend szerint. Ekkora forgalmat kell majd a híd évekig tartó felújításának idejére elterelni, lehetőleg már egy új Duna-hídra. Német H. Erzsébet A DUNA-HIDAK ÁTLAGOS NAPI FORGALMA (1997, darab/nap/két irányban) filíf»szmtmm mmw nAMtmmiY maiam sjcoé' ürőfíi I f'f $£KA I* »/ MO-ashoz északon csatlakozó Duna-híd ftfmrK Óbuda-Újpest között tervezett híd V I * ‘0f wtöÉmamm </ msMwesn* ‘ ’ -■ ,__-1 t* Árpád híd ; 1 ’ n : Margit híd 44030 SASíiAlW ,« Lánchíd Ililil Szabadság híd 19610 Erzsébet híd 97760 sy — . 1130 ................. Ili® I imMm ____ Lágymányosi híd 60380 Petőfi híd 50 050 Ontom* - -pemaai fel• LkWfWmmmm. XI2HKM» MO-as Duna-hid 23 590 BEBFEMEI Vétse: Má&miBgr \ ^**wí!A«í *** lASCtí f I' **^ Forrás: Közlekedés Kft, DIMAP Bt. NÉPSZABADSÁG-grafika A közgyűlés dönt az új súlyadóról A Fővárosi Közgyűlés mai rendkívüli ülésén a tervek szerint három témáról tárgyalnak a képviselők: Budapest augusztusban kinevezett rendőrkapitányának beszámolójáról és intézkedési tervéről, a gépjárműadó-rendelet módosításáról, és az 1999. évi átmeneti finanszírozásra és költségvetési gazdálkodásra vonatkozó javaslatról. Ez utóbbi rendelet megalkotására az államháztartásról szóló törvény kötelezi a fővárost. A jogszabály szerint amíg a közgyűlés rendeletben nem dönt a főváros és a kerületek között az adókból származó források megosztásáról és az önkormányzat következő évi költségvetéséről, addig a pénzügyi zavarok elkerülése érdekében gondoskodnia kell a finanszírozás folyamatosságáról. Az előterjesztés elfogadása nyomán a központi büdzséből érkező települési, igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz kapcsolódó normatívákat 75—25 százalékos arányban osztaná el a főváros és a kerületek. A kerületek pedig állandó népességük arányában kapnának a támogatásból. A többi normatíva - oktatási, szociális stb. - teljes egészében a kerületeket illetné. A személyi jövedelemadóból visszajuttatott összeg továbbra is 56,5-43,5 százalékos arányban oszlana meg a főváros és a kerületek között. E rendelet tartalmazza a helyi adóból és az idegenforgalmi adóból befolyó bevételek megosztását is, és gondoskodik az önkormányzati intézmények finanszírozásának módjáról. Várhatóan döntés születik a gépjárműadó-rendelet módosításáról. A javaslat: a gépkocsi összsúlya alapján hatszáz kilóig évi 600 forintot, ezer kiló felett pedig évente 1000 forintot kellene fizetni minden megkezdett száz kilogramm után. A fővárosi Fidesz-frakció és a kerületek többsége is ellenzi az egységes fővárosi ingatlanadót. E. N. A pártok véleményeiről a 39. oldalon olvashatnak. A IX. kerületi önkormányzat képviselő-testülete csatlakozott a fideszes irányítású XI. kerületnek a 4-es metró építését támogató döntéséhez. A határozat ellen szavaztak a metróépítésben közvetlenül is érintett fideszes képviselők, köztük a párt által jelölt alpolgármester, valamint a MIÉP-es városatyák. Határozatban utasította el viszont az MSZP-SZDSZ többségű ferencvárosi önkormányzat a fővárosnak az egységes ingatlanadó bevezetésére vonatkozó elképzelését, mivel - mint megfogalmazták - ezáltal jelentős forrásoktól esnének el a kerületek. A Pénzügyminisztérium azt kéri a fővárostól, hogy januárban csak 15 százalékkal dráguljanak a viteldíjak, az így „megspórolt” 3 százalékot később, augusztustól 6 százalékos emeléssel kellene kompenzálni. A fideszes képviselők tájékoztatójukon közölték: nem értenek egyet az infláció mértékét meghaladó emeléssel. Szerintük inkább egy válságmenedzselési programot kellene kidolgozni a BKV rendbehozatalára. Csütörtök Vasgrádics Tegnapelőtt a Mogyoródi úton egy kollégium étkezdéje, tegnap a Terézvárosban egy általános iskola lobbant lángra. Tucatnyi gyermeket és ott dolgozót kellett füstmérgezés miatt kórházba szállítani. A tűz elől — egyéb segítség hiányában — mindkét helyen az ablakokban, illetve az erkélyeken kerestek menedéket a tehetetlen, kétségbeesett diákok. De vajon miért nincs tűzlépcső sok-sok iskolában és pont az iskolákban? Persze tudjuk: a pénzhiány miatt. Az egykor kispórolt biztonságot a szegény önkormányzatok, mint fenntartók, ma sem képesek pótolni. Pedig bizonyára nem fényes mozgólépcsőket kellene építeni. Akár olcsó közmunka révén is elegendő lenne néhány vasgrádics. K. A. I. • A Hűvösvölgyi úton, az autóbuszvégállomásnál 6-9 óráig csak a városközpont felé lehet közlekedni - kivéve a buszokat -, ez idő után jelzőlámpa szabályozza a váltakozó irányú áthajtást. A terelőút a Nagykovácsi út-Nagyrét utca útvonal. Összevontan, így sűrűbben közlekedik az 56E autóbusz az 56-os buszokkal a Népkertig, valamint a villamosokat is sűrítette a BKV Rt. • A III., Szentendrei úton a Monostori útnál, Rómaifürdőnél a kifelé vezető külső sávban vízvezetéket javítanak. A Bécsi úton, a Föld utcánál mindkét irányban a villamossínekre terelik a forgalmat, a Vörösvári út után a centrum felé is útszűkület van. A Farkastorki úton jelzőlámpa irányítja az áthaladást a Bécsi út és a Táborhegyi út között. A Lajos utcában a Nagyszombat utcánál, a kanyarban a Flórián tér felől a külső sávot elzárták. • Az V. József nádor tér nyugati oldalán elbontják a járdát (azért, hogy a későbbiek folyamán a Nádor utcából itt áthajthasson a 15-ös busz, elkerülve a Roosevelt teret), időszakosan a József Attila utcában is kisebb fennakadást okoz a munka. • A VIII., Baross utcában a Szentkirályi utca és a Szabó Ervin tér között a kanyarban két helyen folyik építkezés a centrum felé vezető oldalon. • A IX., Lónyai utcában két új buszmegálló félszigetet alakítottak ki, hogy megakadályozzák a szabálytalan parkolást, és a buszok folyamatosan közlekedhessenek. • A XIII., Váci úton a Nyugati tér és a Ferdinánd híd között a kifelé vezető oldalon épül a bevásárlóközpont, ezért a járda egy szakaszát lezárták. Forrás: Fővinform Kedvezmény kormánytámogatás nélkül? Az utóbbi napokban a BKV súlyos gondjai miatt több forrás is tudni vélte, hogy a főváros - több várossal együtt - kezdeményezi a 65 éven felüliek utazási kedvezményének visszavonását a kormánynál. Vajda Pál főpolgármester-helyettes cáfolta a hírt, mondván, ilyen indítvány a főváros részéről nem született. A főváros csupán a nyilvánosság elé tárta a BKV helyzetét, azt, hogy a kormány nem vesz részt a nagyvárosi tömegközlekedés finanszírozásában, és nem támogatja az előző kabinet által a 65 éven felülieknek nyújtott utazási kedvezményt , évente több milliárd forint kiesést okozva ezzel aBKV- nak. Az állam 1997-ben kivonult a nagyvárosi közlekedés finanszírozásából - mondta Vajda Pál. A Horn-kormány vállalta az elmaradt bevétel ellentételezését. A kedvezményt az Orbán-kormány nem szüntette meg, mégsem biztosítja hozzá az anyagi fonást. A főváros vezetésének nincs szándékában kezdeményezni a az utazási kedvezmény megszüntetését — jelentette ki Vajda Pál —, de ennek megoldatlansága is egyik oka a BKV súlyos anyagi helyzetének. Mindezek miatt sürgős szükség van a nagyvárosi közlekedés normatív finanszírozási rendszerének újragondolására. Nemcsak Budapestnek, hanem a vidéki nagyvárosoknak is nagy gondot jelent az állam teljes kivonulása a közösségi közlekedés támogatásából. Pécs, Szeged, Debrecen, Kaposvár vezetői ezért megbízták Budapest vezetését, hogy képviseletükben is kezdeményezzen kormányzati egyeztető tárgyalásokat a nagyvárosi tömegközlekedés állami támogatásáról. Cs. K. É. Budapest citymap f'orvisitors GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE