Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. április
2003-04-01
NÉPSZABADSÁG BUDA 2003. PEST ÁPRILIS 1., KEDD Öt diáknak mosdó, tíznek zuhanyozó Budapesten minden középiskolásnak jut kollégiumi hely, már nevelőtanárból sincs hiány Az idén fejeződik be a főváros 2000- ben felülvizsgált kollégiumfejlesztési koncepciójának újabb szakasza, amelynek célja az épületek felújítása mellett a taneszközrendeletben meghatározott minimális feltételek megvalósítása. A tapasztalatok szerint az utóbbi időben a kollégiumi nevelőtanári munka iránt is egyre többen érdeklődnek. A kilencvenes évek végére elkerülhetetlenné vált a fővárosi kollégiumok működési feltételeinek javítása. Egy 1999- es törvényességi vizsgálat megállapította, hogy a diákotthonok többsége nem megfelelő: sok helyen alacsony volt a komfortfokozat, a hálótermek zsúfoltak, a bútorok régiek, elhasználtak, kevés volt a közösségi helyiség, a sportolási lehetőség. Az akkori adatok szerint például 3221 ágyat, 2000 szekrényt, 3049 széket, 10 600 ágynemű garnitúrát kell kicserélni, 108 vizesblokkot, fürdőszobát, 112 WC-t, 236 hálószobát és 18 társalgót kialakítani. Vagyis elengedhetetlenné vált az 1994-es kollégiumfejlesztési koncepció felülvizsgálata, a munka felgyorsítása. A koncepció módosítása után, 2001- ben 571 millió forintot költöttek a feltételek javítására. Többek között megszüntették a helyenként még létező tízágyas szobákat. A változtatásokat az úgynevezett taneszközrendelettel összhangban végzik. E szerint egy szobában maximum négyen-hatan laknak, öt diákra jut egy mosdó, tízre egy zuhanyozó, nyolcra egy WC. Alapvető cél a kizárólagosan és bármikor tanulásra igénybe vehető helyiség, a kollégium teljes közösségét befogadni képes nagyterem megléte, könyvtár, sportterem, társalgó, megfelelő felszereléssel. 2001-2002-ben csaknem hatszázötvenmillió forintot költöttek a felújításra, az idén 78 millió forint jut erre a célra, fejlesztésre 63 millió. 4,5 milliós keret van számítógépek, műszerek vásárlására. A felújítások jelenleg is több helyen folynak. A fővárosi önkormányzatnál a kollégiumok költségvetési támogatásában is a feladatfinanszírozási elv érvényesül, vagyis az intézmények az ott folyó pedagógiai munka, a feladatok teljesítésére fordított óraszámok függvényében kapnak támogatást. Az épületek fenntartására és a dolgozók bérére külön összeget ad az önkormányzat. A kollégiumoknak saját bevételeik is vannak (az összbevétel 6,2 százaléka), egy-egy alkalomra bérbe adják a nagyobb közösségi termeket, nyáron és a szünetekben kiadják a szobákat. A fővárosban tizennyolc önálló és nyolc, iskolával egybeszervezett önkormányzati fenntartású középiskolai kollégium működik, összesen 4900 diák lakóval. Mácsay Márta, a Főpolgármesteri Hivatal oktatási ügyosztályának alosztályvezetője szerint a diákotthonok kihasználtsága 95 százalékos, vagyis mindenkinek helyet biztosítanak, aki igényli. Bár a tanköteles korú gyerekek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, Budapesten a középiskolai diákotthonban élőké évek óta ötezer körüli. Egyre többen költöznek ugyanis szociális vagy egyéb családi okok miatt kollégiumba, egyre több a „kisgimnazista” és a második vagy harmadik szakképesítést szerző tanuló. A szülők és a diákok szabadon választhatnak kollégiumot, személyesen vagy az iskola útján kérvényezhetik a felvételt. Ma már nincsenek úgynevezett bázisiskolák, egy-egy kollégiumban több iskola diákjai élnek. A felvétel egy évre szól, minden tanév végén meg kell hosszabbítani. A diákotthonokban nincs kollégiumi díj, csupán az étkezéshez kell hozzájárulniuk a szülőknek. A napi négy-ötszöri étkezés 466 forintos költségéből minden diák harminc százalék kedvezményt kap. Ha azonban a családban három vagy több gyermek él, a kollégista esetleg tartósan beteg vagy fogyatékos, a kedvezmény ötvenszázalékos. A kollégium kiválasztását az iskolától való távolsága mellett az ott folyó szakmai munka döntheti el. A diákotthonok pedagógiai programjaikban kiemelnek néhány részterületet, és elsősorban ezekre koncentrálnak. A váci kollégiumban például a színjátszás, a terézvárosiban a zene az egyik kiemelt terület, az Uzsoki utcai diákotthon pedig az egyetemi előkészítőkre is specializálódott. Természetesen több kollégiumban is foglalkoznak ugyanazzal a területtel. Valamennyi intézmény működésének alapelve a tudás- és kultúraközvetítés, az ifjúságvédelem és a hátránykompenzáció. A diákokat nevelőtanárok segítik a tanulásban, a tanórákra való felkészülés mellett szakköröket, versenyeket, szabadidős tevékenységet is szerveznek számukra. Átlagosan 24 diákra jut egy csoportvezető, aki nemcsak a tanulmánynyi előmenetelt kíséri figyelemmel, de mindennapi gondjaik megoldásában is segíti őket. Az állás betöltéséhez tanári, egyetemi diploma szükséges. Salamon Arnold, az oktatási ügyosztály kollégiumi szakreferense szerint az utóbbi időben fokozódott a kollégiumi nevelőtanári munka elismertsége, vonzereje. Ma már az 561 fővárosi nevelőtanári állás egyike sem betöltetlen, mert a tanári fizetések megemelésével több olyan pedagógus is vállal kollégiumi munkát, akit korábban az alacsony fizetés, a délutáni munka, az éjszakai ügyelet tartott távol. Mácsay Márta hozzátette: a pedagógusok valamennyi fővárosi kollégiumban megkapják a 25 százalékos csoportvezetői pótlékot. S. M. A Ferenczy Noémi kollégium frissen felújított épülete Józsefvárosban fotó: kovácsbence Leállt a hulladékégető Pusztazámorra és Dunakeszire szállítják a szemetet Mától nem üzemel a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, a Fővárosi Közterületfenntartó (FKF) Rt. a IV. és XV. Kerületi Bíróság határozata értelmében kényszerült leállítani a szemétégetőt. Az FKF Rt. ugyan fellebbezett, ám a határidő meghosszabbítását a Fővárosi Bíróság a múlt héten elutasította. A leállítás után a lakossági kommunális hulladékot a pusztazámori és a dunakeszi regionális hulladékkezelő központokban helyezik el - tájékoztatta lapunkat Szegedi Péter, az FKF Rt. szóvivője. Elmondta, mindez jelentős többletköltséggel jár, melynek fedezetéről jelenleg is folynak az egyeztető tárgyalások. E források egy részéről Vajda Pál főpolgármester-helyettes korábban úgy nyilatkozott, szükség lesz a szemétdíj mintegy tíz-tizenkét százalékos emelésére. Ezzel szemben sem Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes alelnöke, sem Kupper András fővárosi fideszes képviselő nem tartja indokoltnak a szemétdíjak emelését. Erről közösen tartott tegnapi sajtótájékoztatójukon beszéltek. Hozzátéve: eddig is aránytalanul magasak voltak a budapesti szemétdíjak. Kupper szerint már 1995-1996-ban működnie kellett volna a megújult égetőműnek, így az esetleges szemétdíjemelés Vajda Pál felelőssége. A leállítás miatti többletfeladatokat egyébként új szemétszállító járatok indításával és a munka megfelelő átszervezésével oldja meg az FKF Rt. — tudatta az rt. szóvivője. Szegedi emlékeztetett arra, hogy az ország egyetlen kommunálishulladék-égető művében évente 350 ezer tonna szemetet hasznosítottak, amivel százezer lakás évi villamosáramszükségletét, valamint 25 ezer lakás fűtését és melegvíz-szolgáltatását biztosították. K. A. I. A rákospalotai hulladékégető 1979-ben épült négy kazánjának környezetvédelmi ügye lassan tíz éve húzódik. Többszöri ígéret volt a főváros vezetői részéről a füstgázmosók felépítésére, amihez 1997-ben 4,5 milliárd forintos kormányzati támogatást is kapott Budapest. Ezt azonban a kormányváltás után, 1998 őszén Pepó Pál akkori környezetvédelmi miniszter a felére csökkentette. A főváros ezzel indokolja a rekonstrukció késését. Eközben több bírósági és ügyészségi eljárás is indult, illetve folyik az ügyben, elsősorban Újpest beadványai nyomán. A 19,2 milliárdos rekonstrukció végül tavaly decemberben kezdődött. Az első két füstgázmosóval felszerelt kazán jövő év áprilisában ismét üzembe áll. A teljes rekonstrukció 2005-re fejeződik be. KRESZ-módosítást kér a főváros A főváros kezdeményezni fogja, hogy a mentők, a tűzoltók és a rendőrautók megkülönböztető jelzés nélkül is használhassák a buszsávot - tudtuk meg a főváros városrendészeti bizottságának elnökétől, Danielisz Bélától (MSZP). A főútvonalakat figyelő, tavaly decemberben átadott közterületi kamerák közül nyolc segíti közvetlenül a tömegközlekedést azzal, hogy távol tartja a buszsávtól az autókat. Február elejétől olyan programot használnak, amely rendszámuk alapján szétválogatja a sávot szabályosan és szabálytalanul használó autókat. A rendőrök már több ezer autóst jelentettek fel, köztük a megkülönböztető jelzésüket nem használó mentők és rendőrségi autók sofőrjeit is. (A bírság mellett az új büntetőpontrendszer hatálybalépése után három büntetőponttal is sújtják a buszsávban szabálytalanul haladókat.) A szocialista politikus úgy vélte: a betegszállítás segítése nem kevésbé Hat postaládát szereltetett le a Rákóczi út kamerákkal megfigyelt szakaszairól a Magyar Posta Rt., mert a kiürítésüket végző, a buszsávban megálló sofőröket is megbüntette a rendőrség. A posta a főpolgármesteri hivataltól kért engedélyt a buszsáv használatára, ám a kérést elutasították, ezért döntöttek a ládák leszerelése mellett, fontos, mint a taxisok akadálytalanabb közlekedésének biztosítása. A javaslatról, amely április végén kerülhet a Fővárosi Közgyűlés napirendjére, kikérik a budapesti rendőrfőkapitány véleményét is. A pontrendszer és a gyermekülések kapcsán úgyis napirenden van a jogszabályok felülvizsgálata, amelyhez kapcsolódhat az önkormányzat módosítási kérelme. E. N. Tetten ért kutyások A póráz és szájkosár nélkül sétáltatott ebek és a várost ellepő kutyagumi miatt interpellált a főpolgármesternél Endrédy István, a fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakció tagja. A Demszky Gábor által most adott írásos válaszból kiderül: a tettenérés nehéz. Látványos eredményhez még gyakoribb ellenőrzésekre, több felügyelőre és a kulturált állattartás meghonosodására lenne szükség. Utóbbiért az állatvédő szervezetek is sokat tehetnek. Tavaly hatvanhét ebtulajdonossal szemben intézkedtek a felügyelők. Hét személy ellen szabálysértési eljárás indult, negyven kutyatartót pedig pénzbírsággal sújtottak. S.T. 4-es metró: egyeztetnek a költségekről Április 8-ig kell elkészülnie annak a tervezetnek, amely meghatározza, milyen arányban vállalja a 4-es metró építésének költségeit az állam, illetve a fővárosi önkormányzat — értesülésünk szerint ebben egyezett meg múlt hét végi találkozóján László Csaba pénzügyminiszter és Budapest vezetése, Demszky Gábor főpolgármester, Atkári János (SZDSZ) és Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettesek. Az anyag a szakmai egyeztetések lezárása után kerül a kormány elé. A metróval, a nagyvárosi tömegközlekedéssel és a BKV-val összefüggő pénzügyi kérdések tisztázása után dől el, a fővárosnak értékesítenie kell-e közműcégekben meglévő részesedéseit, részvényeit, egyéb vagyontárgyait ahhoz, hogy fedezni tudja az idei költségvetés 35 milliárdos többletkiadását. E döntésektől is függ, hogy elkezdődhetnek-e más, nagyobb beruházások a fővárosban, például a Műjégpálya 3,7 milliárd forintos felújítása. Mint azt Bakonyi Tibor szocialista főpolgármesterhelyettestől megtudtuk, a főpolgármesteri kabinet tegnapi ülésén egy hónapos halasztást kért annak érdekében, hogy - reményeik szerint vissza nem térítendő - uniós pályázati forrást találjanak az önkormányzati költségek csökkentésére. A politikus úgy gondolja, az idegenforgalom területén lesz mód és lehetőség ilyen pályázati kiírást találni. A sportügyekért felelős főpolgármester-helyettes szeretné, ha a felújítás során kicserélnék a jégpálya teljes gépészetét, újjáépítenék a pálya melletti épületegyüttes 1945-ben lebombázott részét, a meglévőt pedig rendbe hoznák. E. N. Összeférhetetlen városatyák A fővárosi gyakorlattal ellentétben nem lehet képviselő az önkormányzat által alapított egyszemélyes közhasznú társaság tagja - döntött a Legfelsőbb Bíróság a napokban. A főváros még nem kapott értesítést a határozatról, vezetői ezért hétfőn úgy döntöttek, hogy az érintett cégeknél (ilyen például a Trafó Kortárs Művészetek Háza vagy a Studio Metropolitana) intézkedéseikkel megvárják a májust. Tavasszal dönt ugyanis a fővárosi önkormányzat a tulajdonába tartozó cégek felügyelőbizottságába, igazgatóságába delegált személyekről és illetményükről. Értesüléseink szerint a bírói döntéssel érintett kht.-kban nem anyagi szempontok miatt dolgozik mintegy 5-6, túlnyomórészt szocialista vagy szabad demokrata városatya, javadalmazásuk ugyanis jelentéktelen, vagy éppen semmi. T. E. G. Lapszél Budavár A nyugdíjasokat érintő EU-s kérdésekről, valamint egészségügyi és szociálpolitikai témákról tájékozódhatnak ma 17 órától az Európai Fórum budavári estjének hallgatói. A Corvin téri Hagyományok Házába meghirdetett előadást a Budavári Önkormányzat a fővárossal és az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvánnyal közösen szervezi. Erzsébetváros Az Európai Unió történetét bemutató kiállítás nyílik holnap délután négykor az Almássy téri Szabadidőközpontban. Az Erzsébetváros Európában gondolkodik címen futó programsorozat részeként meghirdetett tárlatot Lamperth Mónika belügyminiszter nyitja meg. Városliget Ingyenes program lesz szombaton a Vidám Parkban. Az Évadnyitó kavalkád keretében koncert, artistabemutatók és versenyek, például lufihajtogatás várja a gyerekeket. A dinójelmezben érkezők ingyenbelépőt kapnak a Dino Parkba.