Népszabadság - Pest Vidék melléklet, 2001. szeptember
2001-09-01
A Bíróság dönt a piliscsabai népszavazásról Legkevesebb egy héttel később kezdhetik el gyűjteni az aláírásokat a népszavazás kiírásához Piliscsabán azok, akik meg akarják akadályozni, hogy újabb lakóparkok épüljenek a faluban. A jegyző ugyanis nem hitelesítette a tervezett kérdéseket. A Budakörnyéki Bíróság a jövő héten dönt, kell-e új kérdést fogalmazni, vagy maradhat az eredeti. A népszavazás kezdeményezői szerint a falu vezetői próbálják elodázni a szavazás kiírását. Népszavazás kiírását kezdeményezte még július végén a Piliscsabáért Egyesület, de egyelőre még a szavazás kiírásához szükséges aláírások gyűjtését sem kezdhették el, mert a jegyző nem hitelesítette a tervezett kérdéseket. A civil szervezet titkára, László Erika elmondta, azért kezdeményezték a népszavazás kiírását, mert arról értesültek, hogy az önkormányzat mintegy hetvenhektárnyi területet minősítene belterületté, és lakóparkokat, vállalkozói övezetet hozna létre. Szerintük azonban ha ezeket a terveket valóra váltanák, akkor a falu lakossága hatezerről csaknem tízezerre nőne. Ez pedig elviselhetetlen terheket jelentene nemcsak a falunak, hanem az egész térségnek. Állítják ugyanis, hogy a tízes főút már jelenleg is túlterhelt, és ha még többen kiköltöznének a fővárosból - akiknek többsége vélhetően továbbra is Budapesten dolgozna -, végképp megbénulna a közlekedés a 10-es főúton. A népszavazáson két kérdést tennének fel. Az első: „Akarja-e ön, hogy Piliscsaba belterülete 2010-ig megmaradjon az 1999. 03. 26-án elfogadott településszerkezeti terv belterületi határai között, és újabb területeket ne lehessen lakóparkká, lakóövezetté nyilvánítani?” A második kérdés az lenne: „Akarja-e, hogy Piliscsabán csak olyan kereskedelmi szolgáltató vagy gazdasági tevékenységet lehessen végezni, amely a legkisebb mértékben terheli a környezetet és az emberi egészséget (vagyis környezeti hatásvizsgálat köteles, illetve a környezetvédelmi hatóság által hatásvizsgálatra kötelezhető tevékenységre engedélyt ne lehessen kiadni?” Piliscsaba jegyzője, Licskai Imre arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy magánszemély és egy civil szervezet kifogásolta a kérdések megfogalmazását. Szerintük ugyanis azok túl általánosak, nem egyértelműek, és nem biztos, hogy mindenki számára érthetőek. A jegyző ezért a Budakörnyéki Bírósághoz fordult, hogy ott döntsék el, megfelel-e a kérdésfeltevés, és várhatóan a jövő hét végén születik döntés az ügyben. Licskai hozzátette: ha a bíróság jóváhagyja a kérdéseket, akkor nincs akadálya a hitelesítésüknek, és elkezdődhet az aláírásgyűjtés. Ha pedig ötszázan támogatják a kezdeményezést, akkor kihirdetik a népszavazás időpontját. László Erika szerint a kérdéseket egyszer, éppen az önkormányzat kérésére módosították már, ezért nem gondolják, hogy azok érthetetlenek lennének. A titkár nem zárta ki, hogy a település vezetése így próbálja eltolni a népszavazás kiírásának időpontját. Boda András A meglévő lakóparkok ellen nincs kifogásuk, de újakat már nem szeretnének FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT NÉPSZABADSÁG PestVidék 2001. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Magy. Levdég Kis parcellákon gazdálkodnak Pest megyében a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan csökkent a mezőgazdasággal foglalkozók száma Pest megyében tavalyi adatok szerint csaknem hetvenhétezer egyéni gazdaság és ötszáznál több gazdálkodószervezet foglalkozott mezőgazdasági termeléssel - derül ki a KSH tájékoztatásából. A legnagyobb probléma: kis földterület áll a gazdálkodók rendelkezésére. Ezeken az országos átlagnál jóval kisebb birtokokon nehéz gazdaságosan termelni, de csak részben magyarázható azzal, hogy folyamatosan csökken a mezőgazdasággal foglalkozók száma. A múlt év tavaszán lefolytatott általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint valamivel kevesebb mint hetvenhétezer egyéni gazdálkodó tevékenykedik Pest megyében - derül ki a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának tájékoztatásából. A felmérés eredménye arra utal, hogy a kilencvenes évek elejéhez képest jelentősen csökkent az egyéni gazdaságok száma Pest megyében. A szakemberek szerint a csökkenés főként a termelés eszköz- és tőkehiányával, valamint a megtermelt árucikkek értékesítési nehézségeivel magyarázható. A tőke- és birtokkoncentrációt jelzi, hogy az elmúlt években egyre több gazdálkodószervezet kezdte meg működését. Bár az agrárágazatban is megjelentek a kft.-k és a részvénytársaságok, az 562 gazdálkodószervezet többsége ma is szövetkezeti formában működik. PEST MEGYE KISTÉRSÉGEINEK MEZŐGAZDASÁGA* * A pontozott vonal fölött a dinamikusan fejlődő és a fejlődő, a vonal alatt pedig a felzárkózó kistérségek. Forrás: KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Akár egyéni gazdaságról, akár gazdálkodószervezetről van szó, egyaránt gondot jelent a termőterületek mérete. A március végi felmérés adatai szerint a 366 ezer hektár 42 százalékát az egyéni gazdaságokban művelték meg. Az egyéni gazdálkodók több mint hetven százaléka azonban fél hektárral vagy annál is kisebb területtel rendelkezett, és csak kevesebb mint négy százalékuk birtokolt legalább tíz hektárt. A félhektárosnál kisebb gazdaságok aránya az országosnál jóval nagyobb, a tíz hektár fölöttieké jelentősen kisebb. A megyében az egy egyéni gazdaságra jutó termőterület éppen csak elérte a két hektárt, szemben az országos mintegy három hektárral. Szakemberek szerint piacképes, nyereséges termelés csak abban az alig négyszáz egyéni gazdaságban folyhatott, ahol a termőterületek nagysága meghaladta az ötven hektárt. A birtokviszonyok sajátosságát jelzi, hogy ennél a mintegy négyszáz gazdálkodónál koncentrálódott az egyéni gazdaságok által művelt földterület több mint egyharmada. A viszonylag kis termőterületek nemcsak az egyéni gazdaságokra jellemzőek: a gazdálkodószervezetek mintegy negyven százaléka ötven hektárnál kisebb területet művel (ez magasabb az országos átlagnál). Az ezer hektárnál nagyobb területet megművelő szervezetek aránya viszont meghaladja a 16 százalékot (ez az országos átlagnál némileg magasabb). A két véglet Budaörs és Szentendre kistérsége. Előbbi környékén nincs száz hektárnál nagyobb területen gazdálkodószervezet, miközben az utóbbi kistérségben - az erdőterülettel rendelkező társaságok és szövetkezetek miatt - 4400 hektár fölött volt az egy szervezetre jutó földterület. Ez utóbbi, kirívóan nagy szám ellenére a Pest megyei termőföldek területe jóval elmarad az országos átlagtól. A legmeghatározóbb művelési ág megyénkben is a szántó. Ebből országosan több mint ötszáz hektár jut egy-egy gazdálkodószervezetnek, Pest megyében azonban csak 444 hektár. Ha minden művelési ágazatot figyelembe veszünk, akkor - a megye nyugati területein lévő erdőgazdaságok nagyobb kiterjedésének köszönhetően — 628 hektár az egy gazdálkodószervezetre jutó földterület, ami szintén alacsonyabb a 663 hektáros országos átlagnál (Budapest adatait is figyelembe véve a közép-magyarországi régió még rosszabb, 580 hektáros a mutatója). A mezőgazdasággal foglalkozók száma az elmúlt években tovább csökkent — derül ki a statisztikai adatokból. Szakemberek szerint ez részben a fokozott koncentrációval (mely csökkenti a munkaerőigényt) és az ugyanilyen hatású gépesítéssel magyarázható. A mezőgazdaságból élők számának csökkentését indokolja emellett az agrárszféra egyre - más ágazatokkal összehasonlítva látványosan - csökkenő jövedelemtermelő képessége is. Ezt egyértelműen jelzi, hogy a megye dinamikusan fejlődő hét kistérségében negyedakkora a mezőgazdaságból élők aránya, mint a felzárkózó hat kistérségben. Budaörs, Dunakeszi vagy Szentendre környékén a lakosok kevesebb mint öt százalékának biztosítja megélhetését a mezőgazdaság, de a legfejlettebb kategóriába tartozó települések közül csak Gödöllő és Vác környékén éri el a tíz százalékot. A felzárkózó kistérségekben viszont a lakosok 28,8 százaléka (Cegléd és Dabas környékén több mint 32 százaléka) folytat mezőgazdasági tevékenységet. A számok jól érzékeltetik: minél fejlettebb egy földrajzi terület, annál kevésbé jelentős ott a mezőgazdaság (erre legjobb példa maga a főváros, az itt élőknek csak négytized százaléka él az agrárgazdaságból). Mivel a jelenlegi tendenciák szerint a megye mind a 14 kistérsége komoly fejlődéselé néz, várható, hogy a mezőgazdaságban alkalmazottak száma tovább csökken a következő években. Szakemberek szerint a csökkenés mértékét a mezőgazdaság jövedelmezőképességének változása mellett komolyan befolyásolja, hogy milyen mértékben folytatódik az ágazatban a termelői koncentráció. Ha tovább tart a gazdálkodószervezetek számának gyarapodása, és ezzel párhuzamosan kevesebb lesz az egyéni gazdaság, a mezőgazdasági tevékenységet folytató Pest megyei lakosok száma néhány év alatt várhatóan az össznépesség öt-öt és fél százalékára csökken a jelenlegi hét és fél százalékról. Haász János A kistérség központja Mezőgazdá-dal foglalkozók (százalék) Egyéni gazdaság (hektár) Gazdálkodószervezet (hektár) Budaörs 3,3 2,13 262,9 Dunakeszi 4,9 2,02 526,6 Gödöllő 10,2 1,71 405,1 Pilisvörösvár 6,7 1,53 652,7 Ráckeve 9,6 3,27 343,8 Szentendre 4,7 1,80 4416,3 Vác 15,0 2,01 539,7 Gyál 14,0 1,75 361,7 Aszód 25,7 1,30 763,4 Cegléd 32,4 2,34 522,1 Dabas 35,4 1,95 519,6 Monor 18,5 1,50 442,2 Nagykáta 26,8 2,11 526,8 Szob 25,0 1,83 424,5 Pest megye 7,5 2,06 628,0 Országos átlag 20,3 2,74 663,0 *4: ki Van, ahol már megkezdték az őszi munkákat FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT Lapszél Budakeszi Az új tanévben korszerűbb számítógéppark áll majd a diákok rendelkezésére a Nagy Sándor József Gimnáziumban. A tíz évvel ezelőtt vásárolt gépeket kicserélték, a beruházás csaknem egymillió forintba került. A régi számítógépeket az erdélyi testvérváros, Beregdéda középiskolája kapta meg. Péteri Szeptember 4-én, 5-én, 6-án, 7-én és 10- én tartják a 14 éven felüliek kötelező tüdőszűrését a sportszékház helyiségében (a posta épületében). Jövő kedden, csütörtökön és pénteken reggel 8-tól 13.30- ig, szerdán és szeptember 10-én 11-től 17 óráig fogadják a helyieket a szűrésre. Kérik, hogy a taj-kártyáját mindenki vigye magával, mert anélkül nem végzik el a szűrést. Solymár Befejeződött a Pihenő utca és a Váci Mihály utca aszfaltozása, az előbbinél vízelvezető is épült. A munkát a szentendrei székhelyű Rodart Kft. végezte el - az átadás-átvétel során kiderült, hogy jó minőségben. Tárnok Több céggel is tárgyalnak a kábeltelevíziós rendszer kiépítésével kapcsolatban. Az előzetes közvélemény-kutatás szerint a helyiek csekély érdeklődést tanúsítottak a kábeltelevízió iránt, pedig az annál olcsóbb, minél többen jelentkeznek, így még további egyeztetések szükségesek, hogy a községben legyen kábeltelevízió.