Szabad Nép, 1944. december (2. évfolyam, 5. szám)
1944-12-01 / 5. szám
A fegyveres harc hírei A német megszállók elleni aktív nemzeti ellenállás még nem tekint vissza nagy múltra. A fegyveres akciók októberben kezdődtek s a Gömbös szobor felrobbantása óta hozzánk érkező hírek nemcsak a fegyveres akciók számának növekedését, hanem hatásosságuk fokozódását is mutatják. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a fegyveres harc még most sem éri el azt a fokot, ami a polikai helyzetnek megfelelne. Sokkal több és öntevékenyen dolgozó kis harci csoportnak kell haladéktalanul működésbe lépnie, hogy az eddigi szórványos, elszigetelt egyes akciók állapotából harcunk a nemzeti ellenállás tömegharcává szélesedjen, érzékeny csapásokat mérhessen a német hadigépezetre és kellően megtorolhassa a nyilasok minden egyes gaztettét. A fegyveres vállalkozások sorába tartozik a német gépkocsik elleni merénylet. Még októberben az Astoria szálló mellett lángra lobbant egy néllet autó. Hasonló módon robbant fel egy másik a Wien szálló előtt. Nem sokkal utóbb a Nagykörúton robbant kézigránát egy tehergépkocsin szállított német ágyú alatt. A Valériatelep előtt kézigránát találat ért egy német katonákkal zsúfolt autót. Hasonló eset ismétlődött meg Óbudán. Már jelentősebb eredményűek azok az akciók, amelyek a német vasúti közlekedést bénítják. Pestújhely közelében a körvasúton és a Kelenföldi pu. közelében történt egy-egy sínrobbantás. November végén 18 helyen szakadt meg robbantás következtében a pálya az összekötő Hnd és Kelenföld között. Óbudán a bánhidai villamosvezetéket a tartóoszlopok kirobbantásával két ízben is megszakították. Novemberben a nyilasok is kaptak „látogatást“. Az andrássy úti nyilasház kapuőrségét egy délután kézigránát támadás érte, ezalatt a mellékutcából néhány kézigránát repült a kivilágított tanácsterembe. Hasonló látogatásban volt része a Lehel utcai nyilasháznak is. A nyilasok elleni fegyveres akciók közül kiemelkedik a december elején a Városi Színházban rendézett nyilas nagygyűlés „felrobbantása“. A gyűlés előtti szombaton szétrombolták a bejáratot, vasárnap pedig a gyűlés kezdetén, az első szónok beszéde alatt robbant az első „pokolgép“ a nézőtéren. A keletkezett pánikot még úgy ahogy elnyomták a rendezők, de a rövidesen bekövetkező második robbanás után már hanyatt-homlok menekültek a testvérek a teremből Nagy hangon meghirdetett tömeggyűlésük így már az első negyedórában kudarcba fulladt. Budapest népének őszinte örömet okozott a Kossuth Lajos utcai nyilas könyvesbolt felrobbantása is. Az ott felhalmozott szellemi maszlag másnap reggel otthevert, ahová való — az utca sarában. December 16-án az Alkotmány utcában két hernyótalpas lőszeres autó robbant fel; az Erzsébet és Ferenc József hidak budai hídfőjénél négy darab páncéltornyot szaggatott darabokra a beléhelyezett robbanóanyag A német gépkocsik ellen intézett kézigránátos támadásokról pedig mind sűrűbben érkeznek hírek.Kézigránáthoz és pisztolyhoz ma mindenki hozzájuthat! Célpont minden utcasarkon akad! Fel a fegyveres partizán harcra a német katonák, járművek, nyilasok ellen folyton egyetemeinket minden felszerelésével együtt Németországba telepítik át Kijelentette, hogy az egyetemi tanároknak is menniök kell, ha másként nem, parancsszóra. Tudományos életünk elleni merénylettervre a választ egyik kiváló professzorunk adta meg, az egybegyűrt tanárok egyhangú helyeslése mellett. Zemplén Géza ezt mondta: „Ha el kell pusztulni, itt pusztulok el, de egy lépést sem megyek. Amit ez az úr itt összebeszélt szemenszedett hazugság. Az igazság az, hogy a miniszter úr félti a bőrét és a mi bűnrészességünkkel akar takarózni. Ehhez sem én, de azt hiszem, hogy az itt egybegyűltek nagy része sem nyújt neki segédkezet. Az úr beszélhet, amit akar, de mi itt maradunk.“ A bátor professzort a nyilasok letartóztatták. A hitleristák Operaházunk kottatárát, hangszereit, díszleteit és jelmezeit Németországba viszik. A magyar zenei kultúrát mérhetetlen csapás érte is Thuróczy Ferenc bíró és két társa jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy Újszászon az SI. rendőrhadosztály emberei november 10-én reggel 9 órakor benzinnel leöntötték és felgyújtották a templomot. Debrecen lakosságának felhívásából, melyet röpiratként szórtak Budapest felett, idézzük a következőket: „Debrecen romokban hever. A németek visszavonulásuk előtt könyörtelenül felrobbantották az ország legnagyobb vidéki malmát, az István malmot, miáltal lehetetlenné tették Debrecen és környékének kenyérellátását. Felrobbantották postai berendezéseinket, elhurcolták vagy megsemmisítették terményraktárainkat, elhurcolták vagy megrongálták ipartelepeinket. A vagongyár elpusztításával a magyar államnak mérhetetlen kárt okoztak és a munkások ezreit fosztották meg mindennapi kenyérkeresetüktől. Rombadöntöttek igen sok magánházat és feldúltak számos magángazdaságot. Elhajtották az állatállomány tekintélyes részét... Az oroszoktól ne féljetek. Ne higgjetek a német propagandának. Ok nélküli gyújtogatás, a tanult emberek kiirtása, a nép deportálása Szibériába, templomok bezárása és papok meggyilkolása stb. nem következett be. A közigazgatás régi tisztviselői a helyükön vannak. Új rendszert senki sem kényszerített ránk, temlomaink nyitva vannak, papjaink zavartalanul végzik hivatásukat.“ A kiáltványt elsőnek Révész Imre református püspök, Bánáss László római katholikus prépostplébános, Papp Gyula görög katholikus lelkész írták alá. Továbbá Bodnár János az egyetem prorektora, Sántha Kálmán dékánhelyettes, egyetemi tanár, Vásáry István polgármester, Herpay Gábor Hajdú vm. alispánja, Hátszeghy Ottó vk. ezredes, Juhász-Nagy Sándor volt igazságügyminiszter és a demokratikus pártok képviselői. Kereszténység és kultúra „Dr. Mindszenthy József veszprémi megyéspüspök és társai ellen a katonai beszállásolás érdekében folytatott helyszíni megállapítás alkalmával a hatósági rendelkezéssel való szembehelyezkedés, hatósági közegek elleni erőszak, tüntető felvonulás és lázítás, továbbá hűtlenség miatt van bűnügyi eljárás folyamatban. Dr. Schiebner Ferenc főispán." — olvassuk a veszprémi lap december 2-i számában. A püspök — mint értesültünk — a nyilasok erőszakos és tolakodó fellépése ellen tiltakozott. Erre a püspököt és védelmére kelt 61 kispapot a nyilasok letartóztatták. A püspök teljes főpapi díszben vonult végig az utcákon, hívei az utcán letérdepeltek. Áldást osztogatva vonult be őrei között a börtönbe. A hitleristák elhatározták, hogy a magyar tudományos életet is Németországba deportálják. A napokban összehívták az egyetemi tanárokat és az ülésen Baráth Tibor közölte, hogy Hitler „nagylelkűsége“ HÍREK mindenfelől Moszkva magyar adása angol lapokat idézett a magyarországi front elsőrendű fontosságáról. Viszszautasítja a feltevést a moszkvai rádió, hogy a magyar front másodrendű jelentőségű. Az 51. magyar gyalogezred teljes egészében átállt a Vörös Hadsereghez: 29 tiszt és 1390 legénység. Az ezred parancsnoka Bátai ezredes amikor parancsot kapott a védekezésre, összehívta a tisztikart, s miután megállapították, hogy az ellenállás nemcsak céltalan volna, hanem lelkiismeretlen vérontást is jelentene, elhatározták, hogy átmennek az oroszokhoz. Puskaropogás, jajveszékelés és rimánkodás hátborzongató zaja veri fel a Duna-part lakóinak nyugalmát. Éjjel 2-4 közt a Margitszigeten, a szigettel szembeni pesti Dunaparton, a Lánchíd budai oldalán napnap után a zsidók százait végzik ki. A szerencsétlen zsidókat előbb levetkőztetik, nyilas hóhéraik elveszik tőlük cipőjüket, ruhájukat, felsorakoztatják őket a part szélére és azután sortüzet adnak le rájuk. A tömeggyilkosságok színhelyéről a hallgatag Duna hullámai sodorják el a sebesülteket és holtakat. A németek a főváros élelmezésére szánt árukkal teli uszályokat, azon a címen, hogy az uszályokra sürgős szükségük van, egyik óráról a másikra elvontatták. Majd az élelmiszerek árát megfizetik — mondották. A nyilasok kivonulásuk után csak 3 kórházat akarnak visszahagyni Budapesten. A pesti oldalon a tervek szerint mindössze 4 patika maradhat. Budapest lakóinak egészségügyi ellátása szörnyű katasztrófa elé néz. Nyomatott a Kommunista Párt nyomdájában Budapesten.