Szabad Nép, 1948. június (6. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-01 / 123. szám

KETTn, 1948 JÚNTUS­­ SZABAD NÉP Országszerte lelkes hangulatban folytak le a két munkáspárt egyesítő konferenciái A magyar nép akaratából június végén törvénnyé lesz az iskolák államosítása Farkas Mihály és Marosán György elvtársak a pest megyei MKP és SzDP egyesülési konferenciáján Az ország minden részében izzó lelkesedéssel, ünnepi külsőségek kö­­zött folytak le a két munkáspárt egyesülési konferenciái. A megalakult Al­agyar Dolgozók Pár­tjá­nak tagsága viharos helyesléssel üdvözölte a fele­kezeti iskolák államosításának követelését. A legtöbb konferencián már megtárgyalták az MDP most nyilvánosságra hozott új szervezeti szabály­zatát is, örömmel üdvözölték és helyeselték a tagjelöltség bevezetését. Az Országos Szervező Bizottság az egyesítő küldöttközgyűlések jó meg­­rendezéséért dicséretben részesítette a Pest­, Zala-, Szabolcs, és Szatmár­ vármegyei, valamint a Nagybudapesti Pártbizottságokat. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt pestmegyei szervezeteinek küldöttei vasárnap ültek össze egyesülési konferenciára. Házi Árpád elvtárs, pestmegyei al­ispán bevezetői szavai után Farkas Mihály elvtárs, az MKP főtitkár-he­lyettese mondott beszédet­ A nem­zetközi munkásmozgalom elmúlt év­tizedeinek történetét ismertetve meg­­állapította, hogy ahol a munkásmoz­galom, marxista-leninista irányzata győzött, ott és csak ott került hata­lomra a munkásság, a dolgozó nép. A­ magyar munkásmozgalom is erre az útra, a győzelem útjára lépett és aki megkísérli erről az útról letérí­­teni, azt kíméletlenül félreállítják. Méltatta a Szovjetunió érdemeit ab­ban, hogy népünk felszabadult és a felemelkedés útjára kerülhetett, majd ismertette azt a harcot, amelyet a Szociáldemokrata párt baloldala ví­vott a Kommunista Párt támogatá­sával, a Payer, Szélig, Bán és Kéthly­­vezette jobboldal ellen. Az a harc, melyet a munkásosz­tály a soraiba befurakodott ellenség ellen végigvitt, valamint a kommu­nisták és a baloldali szociáldemo­kraták összekovácsolódása ebben a harcban­­ hozta létre az ország legnagyobb szervezeti erejét, a Ma­gyar Dolgozók Pártját Ezzel a munkásság és az egész dolgozó nép élére történelmünkben egyedül, álló, hatalmas erő került és létre­­jöt a magyar nép eddiginél szoro­sabb politikai és szervezeti egységé­­nek feltétele. A koalíció jellege meg­változott, a demokrácia kormánya munkás-paraszt kormány. A feladat most az, hogy az MDP hatalmas erejére támaszkodva megteremtsük a magyar nép többmilliós politikai egységszervezetét a Függetlenségi Front átszervezése útján. Ezáltal akkora szervezett erő jön létre, amely győzedelmeskedik a nép min­den ellenségén, megvédi országunk szabadságát, függetlenségét, békéjét. Hangoztatta: a népi demokráciá­nak ezért szüksége van erős, ütő­képes hadseregre. Ennek a hadse­regnek tisztjei a munkások és pa­rasztok legjobb, legtehetségesebb fiaiból kell, hogy kikerüljenek. Az MDP programjáról szólva, ki­jelentette: annak ismertetésére foko­zott gondot kell fordí­ani. A pro­gram évtizedekre előre megmondja: mit kell tennünk, hogy a magyar nép minél előbb eljusson a szebb és boldogabb élé­hez. Végül rátért az iskolák államosí­ásának kérdésére. — Az egyházi iskolák államosítá­sát — mondotta — a magyar nép he­lyesli. A dolgozók azt kívánják, hogy gyermekeiket demokratikus szellemben neveljék. Ilyen nevelést Mindsz­entytől nem várhatók. A ma­gyar ifjúság nevelését éppen ezért a népi állam kezébe kell letenni. — Mindszenty — folytatta a szó­nok — kiközösítéssel fenyeget, har­cot akar provokálni a demokrácia és a nép között. De azok az idők örökre elmúltak, amikor a népet szembe lehetett állítani kormányá­val. Az elmúlt esztendők harcai köz­ben a magyar nép megtanulta, hogy egy a kormányával. Abból a politi­kai agitációból — folytatta Farkas elvtárs —, amelyet az utóbbi hetek­ben az egyházi reakció a templomok­Farkas elvtárs nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után Marosán György elvtárs, a SzDP főtitkár-helyettese beszélt. Hangsúlyozta, hogy az utolsó 30 esztendőben egyetlen világnézet, a marxizmus-lenin­izmus állotta ki a történelem próbáját. A jobboldal el­leni harcról szólva kijelentette: a Szociáldemokrata Párt becsülete-", a baloldal mentette meg. ..Minden jó szociáldemokratának jó marxisig-’?, ninistává kell fejlődnie. Meg kell mutatni­uk a szociáldemokatáknak, hogy ők is tudnak tanulni- Marosán elvtárs ismertette ezu­tn a jobboldal aknamunkáját az SzDP-ban, majd rátért az egyházi reakció elleni harc kérdésére. „A múltban egyetlen egy­házi főhatóság sem lépett közbe, hogy a péklegényeknek ne kelljen vasárnap és ünnepnap dolgozni©!­. A demokrácia biztosította számukra is a vasárnapi munkaszünetet, Mind­­szenty mégis vallásellen­ességgel vá­dolja a magyar d­emokráciák A ma­gyar demokrácia nem vallásellenes­­ban is folytat, kitűnik, hogy Mind­­szentyéknek nem is az iskola álla­mosítása, hanem a földosztás és a magyar nép békéje fáj. A templomi filmvetítés, a szó­székről történő reakciós szellemű politizálás, az amerikai atom­bombával való fenyegetőzés és a földreform elleni támadások bi­zonyítják, hogy az iskolaállamo­sítás csak ürügy a reakció moz­gósítására. Ezt látják a demokrácia hívei is, akik mind nagyobb számban vonul­nak ki ilyenkor a templomokból. Jel­lemző — mondotta —, hogy Mind­szenty a templomok bezárásával fe­­nyegetőzik, azzal, amivel a magyar reakció és fasizmus a Szovjetuniót és a Vörös Hadsereget rágalmazta. A népnevelés egységesítését és de­­mokratizálását méltatva Farkas elv­társ kijelentette: a demokrácia a nép gyermekeiből orvosokat, mérnökö­ket, tanárokat akar nevelni. Mind­­szentyék ezt nem akarják, mert erejük a falu elmaradottságában van. Mi az egész magyar nép műveltsé­gének fejlesztésére, a falu és a vá­ros közötti kulturális különbség el­­tüntetésére törekszünk, ezért köve­teljük a kötelező volásoktatás tisz­­teletben tartása mellett az iskolák ál­lamosítását. „Az ország. .. dolgozó nép — mondotta Farkas elvtárs — végrehajtja ezt, júnis végéig tör­­vény lesz belőle!” Marosán elvtárs a volt szociáldemokraták feladatairól csupán a polgári demokratikus fejlő­­désnek azt a feladatát teljesíti, ame­­lyet a reakció által olyan sokszor példaképnek állított Nyugat már ré­­gen megoldott." A beszámoló után elhangzott fel­­szólalásokra Farkas és Marosán elvtársak válaszoltak, majd Farkas elvtárs átad a Harmati József, Haj­cser János, Halimba István és Rudi­ Lajos elvtársaknak a köz­ársasági elnök adományozta kitüntetéseket. A konferencia ezu­tn 43 rendes és 7 póttagból álló választmányt vá­lasz­tot, majd egyhangú lelkesedéssel kimondotta a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását Pest me­gyében. üdvözlő távira­t küldött Rákosi Kov­­ácsnak, állást foglalt az egyházi iskolák államosí­ása­ mellett és ha­ározati java­latban megjelölte a vármegye dolgozóinak legfőbb fel­­adatait. Az új választmány a kon­­ferencia utá­n Sőb . Imre elvtársat megválas­zo­ta az MDP pesztmegyei titkárává. Megalakult az MDP szagj* budapesti pástszervezet® A nagybudapesti egyesítő küldött­közgyűlést az ünnepi zászlódíszbe öl­­tözött újvárosháza dísztermében tar­­tották meg, Szakosíts, Gerő, Rajk és Molnár Erik elvtársak, valamint a Bevezetőjében megállapította: az egyesülés, a munkásosztály nagy győzelme kedvező nemzet­közi helyzetben következik be. Ma már megmutatkoznak a Szovjet­unió szilárd, egyenesvonalú békepoli­­tikájának eredményei. Tudatosan. Vagy nem tudatosan, de ezt a béke­politikát követik a tömegek, a nyu­gati országokban és Amerikában is. ,,Nem valamiféle vasfüggöny vá­lasztja ketté a világot, hanem az olyan nagy kérdések, mint hogy béke lesz-e vagy háború? A demo­krácia és béke erői ott vannak az ellenség hátában is” — mondta. Hangoztatja, hozgy a magyar de­mokrácia nagy győzelmei Budapes­ten érlelődtek meg, a pesti munkás­ság alaposan kivette részét azok ki­vívásából. A jobboldali szociálde­mokrata munkásárulók elleni harc is a fővárosi és pestkörnyéki üze­mekben dőlt el, a fővárosi végre­­hajtó bizottság volt a baloldali szo­­ciáldemokrácia fellegvára. Áttérve a közvelen harci felada­tokra, kijelentette: Az egyházi realek­ció programja a háborús program. Az imperialista háborús politikának ma MindsZCijty egyik legfontosabb képviselője Magyarországon. Az egyház palástja alá nemcsak a reakció, hanem az új háborús provokáció is odarejtőzött. Képtelenség eltűrni, hogy az egy­házi iskolák megmaradjanak a reak­ció sündisznóállásaiként. Azt akar­juk, hogy gyermekeink színvonala, koalíciós pártok képviselőinek jelen­létében. Köböl József elnöki megnyi­tója után Horváth Márton tartott meg politikai beszámolóját. jobb és demokratikusabb nevelést, kapjanak és ez megéri, hogy a har­cot vállaljuk és győzelemre vigyük. De nem szabad m gon­­d­ni hogy az egyházi reakció elleni harc elterelje figyelmünket a termelés fokozásáról, az újjáépít­és nagy munkájáról és általában demokráciánk építéséről, — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Horváth Márton. Vágvölgyi Tibor szervezeti beszá­molójában közölte, hogy a nagybudapesti MDP-szervezet taglétszáma meghaladja a 400 ezret. Az MDP lényegesen erősebb párt lesz, mint a két munkáspárt együtt­véve volt. Ezzel a konferenciával Nagybudapesten befejeződött a mun­káspártok egyesülése. Rubleczky Géza a Kisgazdapárt, Kardos Ferenc a Nemzeti Paraszt­­párt nevében üdvözölte az értekez­­­etet majd megkezdődött a vita, amelyre Kádár János elvtárs adott összefoglaló választ, üdvözölte azt a tényt, hogy előrehaladt a volt kom­mun­it­a pártiak és szociáldemokra­ta pártiak ,,összemelegedése”, hang­­súlyozta a nők szerepének fontos­sága, az egyházi iskolákkal kapcso­latos küzdelemben, majd a pacifiz­mus jelszaváról szólott. ,,A pacifiz­mus — mondta —, az imperialisták egyik segítő eszköze. Arra szolgál, hogy illúziókban ringassa a munkás­ságot, lefegyverezze, elaltassa harc­készséget. De a háború ellen nem a pacifizmus, hanem a béke erői vé­den­é meg. Egy fegyvertelen, szabad nép, nem visszatartja, hanem sar­kallja az imperialistákat táma­dásra. Ezért kell gondoskodnunk arról, hogy nekünk is legyen erős hadse­regünk.“ Mindszentt programja: a háború Ma egy éve lépett hivatalába a Dinnyés-kor­mány. Eredményes, építő munká­ban, győztes harcokban gazdag esztendő volt ez, amely alatt gyö­keresen megváltozott az ország képe. Kezdetén, 1947 júniusában a bankok és a száznál több mun­kást foglalkoztató ipari üzemek még a tőkések tulajdonai voltak. Ma: mindez a népé, a dolgozók javát szolgálja. Akkor: a Pfeiffer fasiszták még a jobboldali szociál­demokratákkal összefogva törtek a magyar demokrácia ellen, s ma: erős, egységes munkásosztály ve­zeti az egyre szorosabb demokra­tikus egységbe kovácsolódó dol­gozó népet, a hároméves terv, a felemelkedés útján. Akkor: a demo­kratikus szomszéd népek, a hatal­mas Szovjetunió jogos bizalmat­lansággal figyelték a belső ellen­ségeivel küszködő magyar demo­kráciát. Ma a baráti szövetség kap­­csoja össze hazánkat és népünket a Szovjetunió­ vezette demokra­tikus békefront országaival. Egy évvel ezelőtt még a népi demo­krácia kivívására gyűjtötte és használta fel erőit a magyar nép. Ma már­­átléptük a Rubikont é­s a népi demokrácia útján haladunk a szocializmus felé. A Dinnyés-kormány munkájá­nak első esztendeje egybeesik a magyar dolgozók nagy győzelmei­nek idejével. Nem egy esztendőt, egy egész évtizedet léptünk előre ezalatt s ma már a szabadság, a szellemi és gazdasági jólét új, magasabb csúcsai felé halad a nemzet. Mindszenty isiásza nem sokáig tartott, őeminenciája csütörtökön, az úrnapi körmeneten nem vett részt, azzal az indoko­lással, hogy isiásza van. Vasár­­nap viszont már beszédet mondott a Szent István-bazilikában, épen és egészségesen, őeminenciája be­­tegsége tehát szabályozható be­tegség.­­Jelentkezik akkor, ha a köztársasági elnök és a kormány képviselőjével kellene résztvennie a körmeneten, de rögtön eltűnik, mihelyt a köztársaság ellen kell uszítani. Ezért volt beteg a prímás csütörtökön s ezért gyógyult meg vasárnapra. Vasárnapi beszédében azután el­­szónokolta, hogy „a fájdalmak, vér és könnyek országa lettünk’*. Szájából bőven ömlöttek a sovi­niszta irredentizmus igéi. Mindez nem új: az lenne meglepő, ha Mindszenty­től mást hallana az or­­szág. A prímás újra meg újra — ez alkalommal is — beigazolja, hogy azoknak volt igazuk, akik benne közönséges reakciós poli­tikust és agitátort láttak, nem pedig főpapot A nagybudapesti pártbizottság Kádár János lelkes éljenzéssel fo­gadott szavai után az értekezlet ünnepélyesen kimondta a két Az országos egyesítő kongres­szusra 126 küldöttet választott­ak, élükön Rákosi Mátyás és Szakosíts Árpád elvtárakkal. Az egyesítő értekezlet határoza­tában örömmel üdvözli az MDP pro­gramtervezetet, szükségesnek tartja Nagy-Budapest közigazgatási egysé­gének megvalóslását szükségesnek munkáspárt nagybudapesti szer­vezeteinek egyesítését, majd megválasztaná a nagybudapesti pártbizottságot. Tagjai: tartja, hogy a budapeti kerületi elöl­­járóságok az eddiginél nagyobb auto­nómiát élvezzenek; az MDP program­tervezete szociálpolitikai céljai értel­mében utasítja a nagybudapesti párt­­bizottságot, hogy szálljon síkra a fő­városi lakásépítés fokozásáért, a köz­lekedés megjavításáért, a dolgozók üdültetésének megszervezéséért. Ajtai Miklós An­al János Baka­nek János Benke Valéria Biró László Dabronaki Gyula Döbrentei Károly Farkas László Farkas Mihály Fenyvesi Gáborné Fodor Gyula Földes László Földes Mihály Gáspár Sándor Harmat Olga Hidas Ferenc Hidasi Ferenc Jóssa Sándor Kádár János Kelen Béla Kanta Gyuláné Kovács István Kovács Zoltán Köböl József Lakatos Éva Lakatos Sándor Marosán György Mező Imre Ferem Pongrácz Kálmán Réti László Sarlós István Szirmai István Szirmai József Tenisz János Tóth Matild Török Júlia Varga István Varga Jenő Váczi Miklósné Vágvölgyi Tibor Veres József Virágh Sándorné Póttagjai: Janosecz Magda Jodell Sándor Köves László Kraus­é József László Györgyné Mahl János Révai József­né Sándor József Kalamár József Révai elvtár­s az MDP jelentőségéről Kaposvárott a két munkáspárt egyesi­­ konferenciáján Révai József elvtárs kiemelte, hogy az MDP meg­alakulásával véget ér a két mun­káspárt testvérharca. Az MKP tag­­jainak­­ azt üzente: kövessenek el mindent, hogy a szociáldemokraták otthon érezzék magukat az MDF- ben, a szociáldemokratáknak pe­dig azt üzente, hogy ne hátrafelé nézzenek, hanem előre. A továbbiak­­ban Révai elvtárs az égész népet megmozgató munkaversenyről, a elmelég fokozásáról, a hároméves tervnek két és fél év alatt való meg­­valóslásáról, a készülő új 5 éves tervről beszél , majd részletesen is­merteti az MDP progamnyilatkoza­­tát. Behatóan foglalkozott a feleke­­zeti iskolák államosításának kérdé­sével és az egyházi reakció szerepé­­vel. A politikai élet minden kérdését felölelő helyzet ismertetését a külpo­litikai problémák feltárásával fejezte be. Révész Ferenc elvtárs megbélye­gezve a jobboldali szociáldemokratá­­kat, az egyesült párt tagjait arra kér­ le, hogy a múltból vigyék ma­gukkal a munkásmozgalom harcos szellemét, de ne vigyék magukkal a megalkuvás politikáját. Zalaegerszegen ünnepélyes keretek közt alakult meg az MDP Zala­­megyei szervezete. Kiss Károly elv­társ az iskolák államosításának szükségességéről és fontosságáról be­szélt, mert ez nyitja meg igazán a falu ifjúsága előtt a művelődés ka­puit. Riesz István elvtárs beszédében visszautasította az egyházból való kiközösítés eszközének alkalmazását, majd igazságügyi kérdésekről be­szélt. A szatmár-bodrog megyei munkás­párti szervezetek mátészalkai egye­­sítő értekezletén Balogh József, az UFOSz megyei titkára, majd Molnár Imre elvtárs és Szirmai István elv­társ szólaltak fel. A munkáspártok szabolcsmegyei egyesítő gyűlését Nyíregyházán tartották meg és itt Kovács István és Szurdi István elv­­társak adtak részletes politikai be­számolót. A két munkáspárt vess­­prém megyei szervezetének konferen­ciáján Harustyák József elvtárs, majd Kossa István, a Szaktanács fő­­titkára hangoztatta, hogy a két párt egyesülése az ideológiai egység alap­ján történt, de nem úgy, hogy vala­hol a félúton találkoztak, hanem úgy, hogy az MDP magáévá tette az MKP ideológiáját, a marxizmus, leninizmust és átveszi a Szociáldemo­­krata Pártból mindazt, ami jó volt. A Parasztpárt üdvözletét Szabó Kál­mán, a Kisgazdapártét Fe­l Károly főispán tolmácsolták. A dombóvári egyesítő gyűlésen Szőnyi Tibor és Horváth Zoltán elvtársak számoltak be a politikai helyzetről. r~ A KÖNYVKAP 3 KIEMELKEDŐ ESEMÉNYE ■› Körmendi Ferenc regénye: így kezdődött Két iskolatárs történetét írja meg, akiket az élet, a sorsukba betörő politika, a faji gyűlölködés szembefordít egymással, s az egyik gyilkosa lesz a másiknak. Könyvnapj­ára kötve 30.— Ft Könyvnan után kötve 40.— Ft 1048 A szabadság éve Írta: Eckhart Ferenc egy­ tanár Minden magyar kötelessége meg­ismerni, hogy tulajdonképen mit is ünnepelhetünk. Ennek a célnak a szolgálatába szegődött ez a könyv. 320 oldal Propaganda ára a könyvnap befejezéséig 18.80 Ft könyvnap után 32.— Ft Kosztolányi Dezsőné naplója: Tüzes cipőben Budapest végzetes éveit idézi meg ez a regény kíméletlen őszinte­­séggel és bátor hitelességgel. Könyvnapj­ára kötve 28.— Ft Könyvnap után kötve 38 — Ft K­áldos* György k­önyvkiadóvállalat kiadványai. ­

Next