Szabad Nép, 1948. június (6. évfolyam, 123-147. szám)
1948-06-01 / 123. szám
KETTn, 1948 JÚNTUS SZABAD NÉP Országszerte lelkes hangulatban folytak le a két munkáspárt egyesítő konferenciái A magyar nép akaratából június végén törvénnyé lesz az iskolák államosítása Farkas Mihály és Marosán György elvtársak a pest megyei MKP és SzDP egyesülési konferenciáján Az ország minden részében izzó lelkesedéssel, ünnepi külsőségek között folytak le a két munkáspárt egyesülési konferenciái. A megalakult Alagyar Dolgozók Pártjának tagsága viharos helyesléssel üdvözölte a felekezeti iskolák államosításának követelését. A legtöbb konferencián már megtárgyalták az MDP most nyilvánosságra hozott új szervezeti szabályzatát is, örömmel üdvözölték és helyeselték a tagjelöltség bevezetését. Az Országos Szervező Bizottság az egyesítő küldöttközgyűlések jó megrendezéséért dicséretben részesítette a Pest, Zala-, Szabolcs, és Szatmár vármegyei, valamint a Nagybudapesti Pártbizottságokat. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt pestmegyei szervezeteinek küldöttei vasárnap ültek össze egyesülési konferenciára. Házi Árpád elvtárs, pestmegyei alispán bevezetői szavai után Farkas Mihály elvtárs, az MKP főtitkár-helyettese mondott beszédet A nemzetközi munkásmozgalom elmúlt évtizedeinek történetét ismertetve megállapította, hogy ahol a munkásmozgalom, marxista-leninista irányzata győzött, ott és csak ott került hatalomra a munkásság, a dolgozó nép. A magyar munkásmozgalom is erre az útra, a győzelem útjára lépett és aki megkísérli erről az útról letéríteni, azt kíméletlenül félreállítják. Méltatta a Szovjetunió érdemeit abban, hogy népünk felszabadult és a felemelkedés útjára kerülhetett, majd ismertette azt a harcot, amelyet a Szociáldemokrata párt baloldala vívott a Kommunista Párt támogatásával, a Payer, Szélig, Bán és Kéthlyvezette jobboldal ellen. Az a harc, melyet a munkásosztály a soraiba befurakodott ellenség ellen végigvitt, valamint a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták összekovácsolódása ebben a harcban hozta létre az ország legnagyobb szervezeti erejét, a Magyar Dolgozók Pártját Ezzel a munkásság és az egész dolgozó nép élére történelmünkben egyedül, álló, hatalmas erő került és létrejöt a magyar nép eddiginél szorosabb politikai és szervezeti egységének feltétele. A koalíció jellege megváltozott, a demokrácia kormánya munkás-paraszt kormány. A feladat most az, hogy az MDP hatalmas erejére támaszkodva megteremtsük a magyar nép többmilliós politikai egységszervezetét a Függetlenségi Front átszervezése útján. Ezáltal akkora szervezett erő jön létre, amely győzedelmeskedik a nép minden ellenségén, megvédi országunk szabadságát, függetlenségét, békéjét. Hangoztatta: a népi demokráciának ezért szüksége van erős, ütőképes hadseregre. Ennek a hadseregnek tisztjei a munkások és parasztok legjobb, legtehetségesebb fiaiból kell, hogy kikerüljenek. Az MDP programjáról szólva, kijelentette: annak ismertetésére fokozott gondot kell fordíani. A program évtizedekre előre megmondja: mit kell tennünk, hogy a magyar nép minél előbb eljusson a szebb és boldogabb éléhez. Végül rátért az iskolák államosíásának kérdésére. — Az egyházi iskolák államosítását — mondotta — a magyar nép helyesli. A dolgozók azt kívánják, hogy gyermekeiket demokratikus szellemben neveljék. Ilyen nevelést Mindszentytől nem várhatók. A magyar ifjúság nevelését éppen ezért a népi állam kezébe kell letenni. — Mindszenty — folytatta a szónok — kiközösítéssel fenyeget, harcot akar provokálni a demokrácia és a nép között. De azok az idők örökre elmúltak, amikor a népet szembe lehetett állítani kormányával. Az elmúlt esztendők harcai közben a magyar nép megtanulta, hogy egy a kormányával. Abból a politikai agitációból — folytatta Farkas elvtárs —, amelyet az utóbbi hetekben az egyházi reakció a templomokFarkas elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után Marosán György elvtárs, a SzDP főtitkár-helyettese beszélt. Hangsúlyozta, hogy az utolsó 30 esztendőben egyetlen világnézet, a marxizmus-leninizmus állotta ki a történelem próbáját. A jobboldal elleni harcról szólva kijelentette: a Szociáldemokrata Párt becsülete-", a baloldal mentette meg. ..Minden jó szociáldemokratának jó marxisig-’?, ninistává kell fejlődnie. Meg kell mutatniuk a szociáldemokatáknak, hogy ők is tudnak tanulni- Marosán elvtárs ismertette ezutn a jobboldal aknamunkáját az SzDP-ban, majd rátért az egyházi reakció elleni harc kérdésére. „A múltban egyetlen egyházi főhatóság sem lépett közbe, hogy a péklegényeknek ne kelljen vasárnap és ünnepnap dolgozni©!. A demokrácia biztosította számukra is a vasárnapi munkaszünetet, Mindszenty mégis vallásellenességgel vádolja a magyar demokráciák A magyar demokrácia nem vallásellenesban is folytat, kitűnik, hogy Mindszentyéknek nem is az iskola államosítása, hanem a földosztás és a magyar nép békéje fáj. A templomi filmvetítés, a szószékről történő reakciós szellemű politizálás, az amerikai atombombával való fenyegetőzés és a földreform elleni támadások bizonyítják, hogy az iskolaállamosítás csak ürügy a reakció mozgósítására. Ezt látják a demokrácia hívei is, akik mind nagyobb számban vonulnak ki ilyenkor a templomokból. Jellemző — mondotta —, hogy Mindszenty a templomok bezárásával fenyegetőzik, azzal, amivel a magyar reakció és fasizmus a Szovjetuniót és a Vörös Hadsereget rágalmazta. A népnevelés egységesítését és demokratizálását méltatva Farkas elvtárs kijelentette: a demokrácia a nép gyermekeiből orvosokat, mérnököket, tanárokat akar nevelni. Mindszentyék ezt nem akarják, mert erejük a falu elmaradottságában van. Mi az egész magyar nép műveltségének fejlesztésére, a falu és a város közötti kulturális különbség eltüntetésére törekszünk, ezért követeljük a kötelező volásoktatás tiszteletben tartása mellett az iskolák államosítását. „Az ország. .. dolgozó nép — mondotta Farkas elvtárs — végrehajtja ezt, júnis végéig törvény lesz belőle!” Marosán elvtárs a volt szociáldemokraták feladatairól csupán a polgári demokratikus fejlődésnek azt a feladatát teljesíti, amelyet a reakció által olyan sokszor példaképnek állított Nyugat már régen megoldott." A beszámoló után elhangzott felszólalásokra Farkas és Marosán elvtársak válaszoltak, majd Farkas elvtárs átad a Harmati József, Hajcser János, Halimba István és Rudi Lajos elvtársaknak a közársasági elnök adományozta kitüntetéseket. A konferencia ezutn 43 rendes és 7 póttagból álló választmányt választot, majd egyhangú lelkesedéssel kimondotta a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását Pest megyében. üdvözlő távirat küldött Rákosi Kovácsnak, állást foglalt az egyházi iskolák államosíása mellett és haározati javalatban megjelölte a vármegye dolgozóinak legfőbb feladatait. Az új választmány a konferencia után Sőb . Imre elvtársat megválaszota az MDP pesztmegyei titkárává. Megalakult az MDP szagj* budapesti pástszervezet® A nagybudapesti egyesítő küldöttközgyűlést az ünnepi zászlódíszbe öltözött újvárosháza dísztermében tartották meg, Szakosíts, Gerő, Rajk és Molnár Erik elvtársak, valamint a Bevezetőjében megállapította: az egyesülés, a munkásosztály nagy győzelme kedvező nemzetközi helyzetben következik be. Ma már megmutatkoznak a Szovjetunió szilárd, egyenesvonalú békepolitikájának eredményei. Tudatosan. Vagy nem tudatosan, de ezt a békepolitikát követik a tömegek, a nyugati országokban és Amerikában is. ,,Nem valamiféle vasfüggöny választja ketté a világot, hanem az olyan nagy kérdések, mint hogy béke lesz-e vagy háború? A demokrácia és béke erői ott vannak az ellenség hátában is” — mondta. Hangoztatja, hozgy a magyar demokrácia nagy győzelmei Budapesten érlelődtek meg, a pesti munkásság alaposan kivette részét azok kivívásából. A jobboldali szociáldemokrata munkásárulók elleni harc is a fővárosi és pestkörnyéki üzemekben dőlt el, a fővárosi végrehajtó bizottság volt a baloldali szociáldemokrácia fellegvára. Áttérve a közvelen harci feladatokra, kijelentette: Az egyházi realekció programja a háborús program. Az imperialista háborús politikának ma MindsZCijty egyik legfontosabb képviselője Magyarországon. Az egyház palástja alá nemcsak a reakció, hanem az új háborús provokáció is odarejtőzött. Képtelenség eltűrni, hogy az egyházi iskolák megmaradjanak a reakció sündisznóállásaiként. Azt akarjuk, hogy gyermekeink színvonala, koalíciós pártok képviselőinek jelenlétében. Köböl József elnöki megnyitója után Horváth Márton tartott meg politikai beszámolóját. jobb és demokratikusabb nevelést, kapjanak és ez megéri, hogy a harcot vállaljuk és győzelemre vigyük. De nem szabad m gondni hogy az egyházi reakció elleni harc elterelje figyelmünket a termelés fokozásáról, az újjáépítés nagy munkájáról és általában demokráciánk építéséről, — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Horváth Márton. Vágvölgyi Tibor szervezeti beszámolójában közölte, hogy a nagybudapesti MDP-szervezet taglétszáma meghaladja a 400 ezret. Az MDP lényegesen erősebb párt lesz, mint a két munkáspárt együttvéve volt. Ezzel a konferenciával Nagybudapesten befejeződött a munkáspártok egyesülése. Rubleczky Géza a Kisgazdapárt, Kardos Ferenc a Nemzeti Parasztpárt nevében üdvözölte az értekezetet majd megkezdődött a vita, amelyre Kádár János elvtárs adott összefoglaló választ, üdvözölte azt a tényt, hogy előrehaladt a volt kommunita pártiak és szociáldemokrata pártiak ,,összemelegedése”, hangsúlyozta a nők szerepének fontossága, az egyházi iskolákkal kapcsolatos küzdelemben, majd a pacifizmus jelszaváról szólott. ,,A pacifizmus — mondta —, az imperialisták egyik segítő eszköze. Arra szolgál, hogy illúziókban ringassa a munkásságot, lefegyverezze, elaltassa harckészséget. De a háború ellen nem a pacifizmus, hanem a béke erői védené meg. Egy fegyvertelen, szabad nép, nem visszatartja, hanem sarkallja az imperialistákat támadásra. Ezért kell gondoskodnunk arról, hogy nekünk is legyen erős hadseregünk.“ Mindszentt programja: a háború Ma egy éve lépett hivatalába a Dinnyés-kormány. Eredményes, építő munkában, győztes harcokban gazdag esztendő volt ez, amely alatt gyökeresen megváltozott az ország képe. Kezdetén, 1947 júniusában a bankok és a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemek még a tőkések tulajdonai voltak. Ma: mindez a népé, a dolgozók javát szolgálja. Akkor: a Pfeiffer fasiszták még a jobboldali szociáldemokratákkal összefogva törtek a magyar demokrácia ellen, s ma: erős, egységes munkásosztály vezeti az egyre szorosabb demokratikus egységbe kovácsolódó dolgozó népet, a hároméves terv, a felemelkedés útján. Akkor: a demokratikus szomszéd népek, a hatalmas Szovjetunió jogos bizalmatlansággal figyelték a belső ellenségeivel küszködő magyar demokráciát. Ma a baráti szövetség kapcsoja össze hazánkat és népünket a Szovjetunió vezette demokratikus békefront országaival. Egy évvel ezelőtt még a népi demokrácia kivívására gyűjtötte és használta fel erőit a magyar nép. Ma márátléptük a Rubikont és a népi demokrácia útján haladunk a szocializmus felé. A Dinnyés-kormány munkájának első esztendeje egybeesik a magyar dolgozók nagy győzelmeinek idejével. Nem egy esztendőt, egy egész évtizedet léptünk előre ezalatt s ma már a szabadság, a szellemi és gazdasági jólét új, magasabb csúcsai felé halad a nemzet. Mindszenty isiásza nem sokáig tartott, őeminenciája csütörtökön, az úrnapi körmeneten nem vett részt, azzal az indokolással, hogy isiásza van. Vasárnap viszont már beszédet mondott a Szent István-bazilikában, épen és egészségesen, őeminenciája betegsége tehát szabályozható betegség.Jelentkezik akkor, ha a köztársasági elnök és a kormány képviselőjével kellene résztvennie a körmeneten, de rögtön eltűnik, mihelyt a köztársaság ellen kell uszítani. Ezért volt beteg a prímás csütörtökön s ezért gyógyult meg vasárnapra. Vasárnapi beszédében azután elszónokolta, hogy „a fájdalmak, vér és könnyek országa lettünk’*. Szájából bőven ömlöttek a soviniszta irredentizmus igéi. Mindez nem új: az lenne meglepő, ha Mindszentytől mást hallana az ország. A prímás újra meg újra — ez alkalommal is — beigazolja, hogy azoknak volt igazuk, akik benne közönséges reakciós politikust és agitátort láttak, nem pedig főpapot A nagybudapesti pártbizottság Kádár János lelkes éljenzéssel fogadott szavai után az értekezlet ünnepélyesen kimondta a két Az országos egyesítő kongresszusra 126 küldöttet választottak, élükön Rákosi Mátyás és Szakosíts Árpád elvtárakkal. Az egyesítő értekezlet határozatában örömmel üdvözli az MDP programtervezetet, szükségesnek tartja Nagy-Budapest közigazgatási egységének megvalóslását szükségesnek munkáspárt nagybudapesti szervezeteinek egyesítését, majd megválasztaná a nagybudapesti pártbizottságot. Tagjai: tartja, hogy a budapeti kerületi elöljáróságok az eddiginél nagyobb autonómiát élvezzenek; az MDP programtervezete szociálpolitikai céljai értelmében utasítja a nagybudapesti pártbizottságot, hogy szálljon síkra a fővárosi lakásépítés fokozásáért, a közlekedés megjavításáért, a dolgozók üdültetésének megszervezéséért. Ajtai Miklós Anal János Bakanek János Benke Valéria Biró László Dabronaki Gyula Döbrentei Károly Farkas László Farkas Mihály Fenyvesi Gáborné Fodor Gyula Földes László Földes Mihály Gáspár Sándor Harmat Olga Hidas Ferenc Hidasi Ferenc Jóssa Sándor Kádár János Kelen Béla Kanta Gyuláné Kovács István Kovács Zoltán Köböl József Lakatos Éva Lakatos Sándor Marosán György Mező Imre Ferem Pongrácz Kálmán Réti László Sarlós István Szirmai István Szirmai József Tenisz János Tóth Matild Török Júlia Varga István Varga Jenő Váczi Miklósné Vágvölgyi Tibor Veres József Virágh Sándorné Póttagjai: Janosecz Magda Jodell Sándor Köves László Krausé József László Györgyné Mahl János Révai Józsefné Sándor József Kalamár József Révai elvtárs az MDP jelentőségéről Kaposvárott a két munkáspárt egyesi konferenciáján Révai József elvtárs kiemelte, hogy az MDP megalakulásával véget ér a két munkáspárt testvérharca. Az MKP tagjainak azt üzente: kövessenek el mindent, hogy a szociáldemokraták otthon érezzék magukat az MDF- ben, a szociáldemokratáknak pedig azt üzente, hogy ne hátrafelé nézzenek, hanem előre. A továbbiakban Révai elvtárs az égész népet megmozgató munkaversenyről, a elmelég fokozásáról, a hároméves tervnek két és fél év alatt való megvalóslásáról, a készülő új 5 éves tervről beszél , majd részletesen ismerteti az MDP progamnyilatkozatát. Behatóan foglalkozott a felekezeti iskolák államosításának kérdésével és az egyházi reakció szerepével. A politikai élet minden kérdését felölelő helyzet ismertetését a külpolitikai problémák feltárásával fejezte be. Révész Ferenc elvtárs megbélyegezve a jobboldali szociáldemokratákat, az egyesült párt tagjait arra kér le, hogy a múltból vigyék magukkal a munkásmozgalom harcos szellemét, de ne vigyék magukkal a megalkuvás politikáját. Zalaegerszegen ünnepélyes keretek közt alakult meg az MDP Zalamegyei szervezete. Kiss Károly elvtárs az iskolák államosításának szükségességéről és fontosságáról beszélt, mert ez nyitja meg igazán a falu ifjúsága előtt a művelődés kapuit. Riesz István elvtárs beszédében visszautasította az egyházból való kiközösítés eszközének alkalmazását, majd igazságügyi kérdésekről beszélt. A szatmár-bodrog megyei munkáspárti szervezetek mátészalkai egyesítő értekezletén Balogh József, az UFOSz megyei titkára, majd Molnár Imre elvtárs és Szirmai István elvtárs szólaltak fel. A munkáspártok szabolcsmegyei egyesítő gyűlését Nyíregyházán tartották meg és itt Kovács István és Szurdi István elvtársak adtak részletes politikai beszámolót. A két munkáspárt vessprém megyei szervezetének konferenciáján Harustyák József elvtárs, majd Kossa István, a Szaktanács főtitkára hangoztatta, hogy a két párt egyesülése az ideológiai egység alapján történt, de nem úgy, hogy valahol a félúton találkoztak, hanem úgy, hogy az MDP magáévá tette az MKP ideológiáját, a marxizmus, leninizmust és átveszi a Szociáldemokrata Pártból mindazt, ami jó volt. A Parasztpárt üdvözletét Szabó Kálmán, a Kisgazdapártét Fel Károly főispán tolmácsolták. A dombóvári egyesítő gyűlésen Szőnyi Tibor és Horváth Zoltán elvtársak számoltak be a politikai helyzetről. r~ A KÖNYVKAP 3 KIEMELKEDŐ ESEMÉNYE ■› Körmendi Ferenc regénye: így kezdődött Két iskolatárs történetét írja meg, akiket az élet, a sorsukba betörő politika, a faji gyűlölködés szembefordít egymással, s az egyik gyilkosa lesz a másiknak. Könyvnapjára kötve 30.— Ft Könyvnan után kötve 40.— Ft 1048 A szabadság éve Írta: Eckhart Ferenc egy tanár Minden magyar kötelessége megismerni, hogy tulajdonképen mit is ünnepelhetünk. Ennek a célnak a szolgálatába szegődött ez a könyv. 320 oldal Propaganda ára a könyvnap befejezéséig 18.80 Ft könyvnap után 32.— Ft Kosztolányi Dezsőné naplója: Tüzes cipőben Budapest végzetes éveit idézi meg ez a regény kíméletlen őszinteséggel és bátor hitelességgel. Könyvnapjára kötve 28.— Ft Könyvnap után kötve 38 — Ft Káldos* György könyvkiadóvállalat kiadványai.