Szabad Nép, 1949. július (7. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-06 / 154. szám

8 Pályát nagyobbít az NB I-be felkerült Dorog és Nagykanizsai MAORT A labdarúgóbajnokság véget ért. Az NB II. egyes csoportjaiból négy csa­pat került fel: a Dorog, a Nagykani­zsai MAORT, a Debreceni Lokomotiv és a BSZKRT-Előre. A Dorog nagy küzdelemben vívta ki az első­ségét a BMTE és a Gázgyárral szem­ben. Nehéz feladat vár a bányász­csapatra a labdarúgás élvonalában. A Dorog azonban rutinnal rendelkezik, hiszen két évvel ezelőtt már szerepelt az NB I.-ben .Tudja azt is, hogy csa­patát erősítenie kell, mert csak így tud helyt állni. Dorogon nagy népszerűségnek ör­vend a labdarúgás, 5—6000 néző előtt játszanak a hazaiak. A pálya befo­gadóképessége azonban kicsinek fog bizonyulni az NB I-ben. Györgyei Ferenc, a volt birkózóbajnok irányítása mellett már dolgoznak a pálya meg­­nagyobbításán. Kiépítik az állóhely betonlépcsőzetét, megnagyobbítják a lelátót, a pályára új fűmagot vetettek be. Nagykanizsán a MAORT-szabotázs leleplezése után új szellem költözött a sportpályára is. Eltávolították azokat a vezetőket, akik kirakat­sportra, törekedtek, nem pedig a széles alapokon nyugvó tö­megsportot tartották szem előtt. Rá­tértek a helyes útra, az ifjúság neve­lésére. Nagy segítséget nyújtott a MAORT-nak az MDP helyi szervezete. Az eredmény nem maradhatott el. A II. MAORT bajnokságot nyert, fel­jutott a legjobb csapatok sorába. Nagy érdeme van ebben a csapat edzőjének, Csapkay Károlynak­­ is. Tudják azonban Nagykanizsán, hogy most fokozottabb feladatok előtt áll­nak. Akárcsak Dorogon, itt is a pálya megnagyobbításán fáradoznak. 10.000 fő befogadására akarják kiépíteni a pályát Nagykanizsán. Dorog és Nagykanizsa készül a nagy küzdelemre. Bizonyos, hogy a munkásosztály irányításával Dorog és Nagykanizsa a magyar sport erőssé­gévé lehet. Tízezer nézőt várnak a magyar-francia Davis-Kupa mérkőzésre Budapest ismét nagy nemzetközi sportesemény színhelye lesz. Szombaton, vasárnap és hétfőn a magyar tenisz csapat a Davis-Kupa mérkőzései során a francia együttessel mérkőzik. A fran­cia DK-csapat kiváló képességű együt­tes, úgyhogy Asbóthéknak minden ere­jüket össze kell szedniük, ha helyt akar­nak állni a nagy ellenféllel szemben. Érthető tehát, hogy eddig még nem látott érdeklődés nyilvánul meg a ma­gyar-francia mérkőzés iránt. A rendel­kezésre álló teniszpályák befogadó képessége minden bizonnyal szűknek bi­zonyult volna, ezért úgy határoztak, hogy „átalakítják” a Millenáris-pályát és a futballpálya helyére teniszpályát építenek. A munka lázas ütemben folyik. A szakértők remélik, hogy a teniszpálya talaja kifogástalan lesz. Kedden már az új pályán tartott edzést a magyar csapat. A verseny rendezősége — helyesen — olcsó szakszervezeti jegyeket bocsá­tott ki a dolgozók részére — két forin­tos árban. Bizonyos, hogy a „fehér sport" hívei nagy számban keresik majd fel a Millenáris-pályát. A mérkőzésre 10.000 nézőt várnak, de hely lesz 12—15 ezer sportrajongó számára is. Asbóth József *.Az egymillió kerékpár fokozottabb sportolási lehetőséget nyújt Véget ért az ötnapos­ Magyar Kör­verseny, amely nemzetközi viszonylat­ban is számottevő verseny volt. A francia együttes meg­érdemelten győzött a csapatversenyben, mert az egész me­zőnyben a legjobb átlagteljesítményt nyújtotta. A Magyar Körversennyel kap­csolatban Sáfár Tibor elvtárs, a Ma­gyar Kerékpáros Szövetség főtitkára ezeket mondta: —A magyar fiúk mindent elkövet­tek, hogy jó helyezést érjenek el. Vé­gig teljes erővel küzdöttek és Serét csak a balszerencse fosztotta meg az utolsó napon a győzelemtől. Ezen a versenyen is bebizonyosodott, hogy kerékpársportunknak a legszélesebb tömegek között is milyen sok híve van. Az egymillió kerékpár, amit az öt­éves terv során a dolgozók rendelke­zésére bocsát a magyar népi demo­krácia, nemcsak a dolgozók olcsó közlekedését, hanem azok fokozottabb sportolási lehetőségét is előmozdítja. Jean Marechal, a magyar kerékpá­rosok fran­cia edzője így nyilatkozott: — A magyar kerékpáros gárda ki­tűnő. Az ilyen csapatverseny sorsát nem az egyéni teljesítmény, hanem a csapatmunka dönti el. Ezen a téren még sok a tanulnivalója a magyar együttesnek. Remélem, a magyar népi demokrácia hathatós támogatásával sikerül majd a magyar kerékpáros­­versenyzők tudását olyan magas színvonalra emelni, hogy egyenrangú ellenfelei lesznek a legjobb külföldiek­nek is. A tátrai motorosverseny első napján jól szerepeltek a magyarok (Munkatársunk távbeszélő jelentése Ótátrafüredről.) Két nap óta a festői környezetű Ótátrafüred a központja annak a nagyszabású motoros békedemonstrá­ciónak, amelyet a három baráti népi demokratikus ország versenyzői, a csehszlovákok, lengyelek és magyarok rendeznek. A zászlókkal, feliratokkal díszített híres üdülőhelyre szombat este érkeztek meg a magyar motoro­sok, akiket a határon őszinte barát­sággal fogadott a csehszlovák moto­rosok küldöttsége, a Csehszlovák Kommunista Párt képviselője, Kassa polgármestere és számos érdeklődő. A tátrai autó- és motorverseny túl­nő az eddigi versenyek keretein. Két nap alatt a résztvevők három orszá­gon haladnak át, hogy ezzel is hir­dessék a népi demokráciák között egyre szorosabbá váló barátságot és a béke gondolatát. Ótátrafüreden, az indulás helyénél hatalmas felirat: „ZA MIR", — A békéért. Ez a két szó díszeleg vala­mennyi autón és motoron is. A ma­gyar motorsport képviselőiből 16 ver­senyző vonult fel az induláshoz, 16 fiatal motoros: műszerészek, szerelők, vasmunkások. Reggel 5-től 7-ig tart, mire az 50 autó és 150 motor neki­vág a célnak, az első napi 425 kilo­méter teljesítésének. Vadregényes tá­jakon, hegyipatakok, égigérő havas csúcsok mellett kanyargó és soha vé­get nem érő keskeny szerpentinek, sza­kadékok maradnak a motorosok és autósok mögött.. Kilenc óra felé ér­kezik az első versenyző a lengyel ha­tárra a Fehérpatakhoz: mosolygós lengyel határőrök futó pillantást vet­nek a motoros kezében levő iratokra és máris mehet tovább a mezőny. Zakopanéban nagy tömeg várja az érkezőket. Ezután következik az első ellenőrző állomás. A különböző kate­góriájú gépekről itt állapítják meg, hogy betartották-e az átlagsebességet. A lengyel terület végén Gujdár Lajos áll gépével az országút szélén. El­romlott motorját felteszik a gépek vé­gén haladó szerkocsira. Délután újra csehszlovák területen haladnak. A mezőny mintegy 30 kilométer hosszú távban szakad szét. Ismét festő­­tája­kon halad a karaván. Trugly Pál gé­pében van még valami zavar, a többi a következő ellenőrző állomásra is ide­jében érkezik. A 100 köbcentis moto­rok 35, a 125-ösök 40 kilométer átlag­­sebességgel haladnak. Több mint 300 kilométer van a hátuk mögött, amikor ismét közelednek indulási helyükre, Ótátrafüredre. Hat óra, amikor a kö­zönség lelkes ünneplése közben érkez­nek be a célba, bizonyítva, hogy az új 125-ös Csepel jobban kiállta a próbát, mint a 100-as. A 125-ösön hibapont nélkül érkezett be Huszty, Kincses, Petra, Wagner, Gulyás, Enke és Sipos. A késéses kategóriából Csepregi, Reisz J., Bolla és Pálok. Kedden reggel 6 órakor folytatódik a verseny, ezúttal Magyarország felé veszik útjukat a motorosok. Lukács László SZOB&9 iiisp SZERDA, 1949 JULIUS 6 Hibapont nélkül futottak a magyar versenyzők a tátrai motorverseny második napján A három országon át futó tátrai mo­torkerékpáros verseny résztvevői Ótátrafüredről kiindulva, kedden dél­előtt futottak át Miskolcon. A verseny­zők délelőtt Bánrévénél lépték át a magyar határt. Az első versenyző ki­lenc óra előtt futott be a miskolci el­lenőrző állomásra. Az elsőnek beérkező csehszlovák Zettovát a város vezetői üdvözölték. A magyar versenyzők eddig hibapont nélkül tették meg az utat. Ír francia szakszervezetek sport-kiküldöttje Budapesten A francia szakszervezetek sportosz­tályának vezetője, Mension Róbert, megtekintette a magyar sportlétesít­ményeket. Elismerését fejezte ki a látottak felett, a Sportcsarnokot mint Európa egyik legkorszerűbb, és leg­szebb sportcsarnokát emlegette. Men­sion Róbert elragadtatással beszélt a magyar sportéletről, a tömegsportról, amely — mint az eredmények is bizo­nyítják — egyetlen biztos alapja a minőségi sportnak. A francia szakszer­vezeti kiküldött összehasonlítást tehe­tett a kapitalista Franciaország üzleti alapokra fektetett sportja és a népi demokratikus Magyarország egyre jobban fejlődő, a tömegsportra alapo­zott sportélete között. A Rádió Sportszövetség felhívása Több ízben felhívta a Rádió Sport­szövetség tagegyesületeit, hogy tagjai birtokában lévő adóberendezéseket je­lentsék be a postaigazgatóságnál. A be­jelentés határidejét, mint utolsó időpon­tot, július 10-re tűzték ki. Rádió adóbe­rendezés birtoklása és üzemben tartása büntetendő cselekmény. Ha valaki a be­jelentést elmulasztja, az illetékes ható­ságok ellene büntetőeljárást tesznek fo­lyamatba. 100-100 forint sportberuházásokra Az ötéves terv keretében egymás után épülnek vidéken sporttelepek, uszodák és egyéb sportlétesítmények. A kor­mány most 100.000 forintot juttatott különböző sportintézmények létesíté­sére. Ezek között szerepel a szent­endrei OSH-sporttelep, a pesterzsébeti városi sportcsarnok, a kőszegi városi uszoda, az ajkai sporttelep, az ajka­­csingervölgyi sporttelep és a debre­ceni D­ MEFESZ-pálya. Természetesen ez csak kis része az anyagi juttatás­nak. A szakszövetségek jelentékeny tá­mogatást kapnak, hogy a sport egész­séges fejlődését biztosíthassák. I Totó 28. számú szelvényén három válogatott mérkőzés is szerepel. Az egyes mérkőzésekre a következők a jóslatain­k: Magyarország—Lengyelország 1. 1, Lengyelország B)—Magyarország B) x, 2, Magyarország ifj.—Lengyel­­ország ifj. 1, X, Wolfner—Pécsi Loko­motiv 1, x, Székest. Lók.—Szombathelyi AK 1, x, Perutz—UMTE 1, x, Szolnoki Lók.—Előre 1, x, Cegléd—BMTE 1,­­ x, Szegedi MTE—MTK tart. 1, 1, Csongrád —Elektromos 1, 1, III. ker. TVE—Szeg. Lokomotiv 1, 1, VVSZ—Moszkvai Tor­pedo 1, X. Pótmérkőzések: Pamut— M. Posztó 1, x, NYVSE—Ferencváros tart. X, 2, Ganz—Kerámia 1, x, UTE Vasas (vízilabda) 1, x. ­ KITŰNŐ ERŐKBŐL ÁLL a csehszlo­vák szakszervezeti válogatott. Július 11-én Magyarországra érkezik a cseh­szlovák szakszervezeti labdarúgócsapat, hogy több mérkőzésre álljon ki külön­böző városokban. A csehszlovákok na­gyon erős csapattal jönnek, játszani fog többek között Balázsi, Markó, Preis, Simansky Venglar, Vicán és Simanski.­­ AZ MHK PRÓBÁZTATÁSOK vidéken is teljes erővel folynak Makón 260-an, Hajdúnánáson 246-an, Enyingen 130-an próbáztak. Szombathelyen Török Imre, az EPOSZ tagja, a 25 méteres gyors­­úszásban 15 másodperces időt ért el Láposi Piri, Hollós Tiborné és Rácz Jenőné összefogódzkodva és énekelve haladnak a hegyi úton, amely Hámor­ból a Palotaszállóba vezet. Mindhár­man a budapesti Standard-gyár 13-as számú műhelyének munkás­női. A „Poljuskát" dúdolják, a dal ütemére lépkednek, egyre sebesebben. — Te, Piri, ne bolondulj, ne siess! Nem jövünk el veled sétálni, ha táv­futónak akarsz kiképezni bennünket... — Te, csiga! Te, teknősbéka! Talán nem azért vagyunk itt, hogy a táj szépségeit élvezzük? — Azért, hogy pihenjünk, te ver­senyparipa! — Van rá két egész heted, jut is, marad is. Most gyerünk, egy ver­senyt, ki lesz az első a szálló kapu­jában ...? A verseny — verseny. Három fiatal nő kapkodni kezdi a lábát. A Poljus­kát — fújtatva, akadozva, de egyre gyorsabb ütemben darálják. Az úton sütkérező gyíkok, a virágokon billegő színes pillangók riadtan menekülnek, ki merre lát.* Mit keres ez a három,­­standardista ebben a csodálatos palotában? Tor­nyai a Bükk oldalára rajzolódnak — ősz a nyáreleji égre —, a regényes várfal törései a Tátra irányába mutat­nak, északra. A hatalmas terasz a Hámori-tó zöld vizében tükrözik és az ódon napóra, a színes üvegberakások és a falfestmények az egri lapály irá­nyába tekintenek. Palotaszálló! Száznegyvenöt luxusszoba a Bükk mélyén, Horthyék azért építették, hogy „végre legyen egy hely, ahová az a piszkos középosztály nem dughatja oda az orrát". Nem is dughatta! Szoba 1930-ban: napi 50 pengő, ebéd 20—30 pengő, — egy egyszerű uzsonna 8—10 pengő! Láposi Piriék ma ugyan már nem régi­­állócímeres nagy ezüst evő­eszközökkel étkeznek és száz szoba bútorzatát­­ ellopta a Wehrmacht. De nagyon jó, így is. Szép ma is még negyvenegy szoba. A fürdőszobák is jók. Piriék a reggeli, séta után most meg­­fürdenek, átöltöznek,­ már kint is van­nak a folyosón. Jönnek le a hatalmas középkori stílusú falépcsőn, mint va­lami újfajta kis várúrnők. — Szabadság ! Várhegyi Gabi köszönt nekik, a WM. gépgyár dolgozója. Tovább haladnak, már elérték a fa­burkolatú társalgót, a mennyezetig érő kandallót, a süppedő foteleket, a nehézfüggönyös duplaablakot. — Szabadság! Most Dobos Ferencné köszönti őket, Mucsila Józsefné, aztán az a fiatal­ember a Kistextből, az a fehérhajú­ elvtársnő a Goldbergerből. Már min­,­denkit ismernek. Második napja van­nak itten, a Lillafüredi Palotaszálló­ban, a Szaktanács többi százötven be­utaltjával. — Szabadság! — Láposi Piri, Hollós Tiborné, Rácz Jenőné, három ifjú elv­­társnő a budapesti Standard-gyárból már helyére érkezett. Hátratolják a párnás széket. A pincér elvtárs hozza a párolgó levest. A széles ablakon át Hidegkőláp csúcsa idelátszik. Sza­badság ... Ez a három lány életében először nyaral. „Mit keres ez a három standardista ebben a csodálatos palotában?" Piriék a cseppkőbarlangban, a „Tigrisfej",~és a 7.Szentély" között Most pedig örökítsük meg, örök barátság céljából, az egész társaságot... HAAS FÜLÖP ÉS FIAI féle Rt. rí/ tipkot nyitott SZŰCS és MÁRKUS CÉG helyiségében, IV. PETŐFI SÁNDOR UTCA 18.SZ.MT Különleges selyem-, vászon-, b­ár­­sonyáruk. Szövetkülönlegességek. iii­­ ii iil.-

Next