Szabad Nép, 1949. augusztus (7. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-03 / 178. szám

SZERDA, 1940 AUGUSZTUS 3 SZABAD NÉP A Ganz Hajógyár új szerelőcsarnoka 95 százalékban ELŐREGYÁRTOTT ELEMEKBŐL ÉPÜL! Új utakon a magyar építőipar Az építőipar elavult, korszerűtlen,­­ ez az általános tapasztalat. De nem mindenütt elmaradott ez az iparág­ ,a fejlett, gépesített, elsőrangú szak­munkásokkal dolgozó szovjet építőipar mutatja az utat. Nálunk is folynak már kísérletek az építőipar nagy­iparrá való átalakítására. Mi is meg­kezdtük az épületek elemeinek — oszlopok, tartók, födémek, ablakok és ajtók — előregyártását és a helyszí­nen való összeszerelését Lássunk egy példát. A Ganz Hajógyár új szerelő­csarnokát 95 százalékban előregyár­tott elemekből építik. A földön k­észül a tető is A Váci­ úton, a Duna partján folyik az építkezés. A hatalmas épület már áll, csak néhány „alkatrésze" hiány­­zik. Például egy hosszú betonoszlop, amely a mozgódarut fogja tartani. Félig már elkészült, az árokban fek­szik. Kifeszítettek 300 acéldrótot, ez tesz­­ az oszlop ,,csontváza". A csont­vázra jön a „hús“, — a beton. Az oszlop hossza 40 méter, súlya csaknem 40 tonna. Mikor a beton, „megköt“, egy darabban a helyére emelik. A tetőt *t. színtén a..földön.Az előre elkészí­tett tartókból és födémlemezekből ál­lítják össze. Olyan az egész, mintha apró embe­rek óriási'építőkockákkal játszanának. Ez azonban nem játék. Kisebb a költség Ki első tervek négymillió forintot irányoztak elő. Aztán jött az új épí­tési­ terv — az előregyártott elemek­kel, — s a szerelőcsarnok 3.300.000 forint költséggel épül fel. A megta­karítás 700 ezer forint. A zsaluzáshoz kétszer annyi fát használtak azelőtt. Most a formákat többször egymásután fel lehet hasz­nálni — hiszen típuselemek készül­nek! Mindenütt gépekkel dolgoznak. Eltűnik az iparág idényjellege, — té­len egyszerű fabarabokban lehet előre­gyártani. Könnyebb a munka Megváltoznak a munkaviszonyok is. Az egyik ács egy félig kész, kisebb épületre mutat. — Itt látható együtt a régi és­ az új — mondja. — Ott van az az épü­let, azon még úgy dolgoztunk, mint azelőtt. Sietni kellett, hajtottuk ma­gunkat, állandóan túlóráztunk. Most heti 48 órával megkeresek ugyan­annyit. A különbség nyilvánvaló, csak meg kell nézni az új szerelőcsarnokot. A másikat a régi módon zsaluzták,­­ itt előgyártást alkalmaztak. Amott rengeteg fát pocsékoltak, fent dolgoz­tak a magasban, körülményesebb volt az anyagszállítás az emeletekre. Itt a földön „csinálják“ az épület elemeit majd összeillesztik azokat. Olyan egy­szerűnek látszik mindez! _ Persze, a gyakorlatban nem olyan egyszerű — találja ki gondola­tunkat Tomonyiczki elvtárs, a munka­vezető. A nehézségek — Mindent itt kell a helyszínen ki­­kísérleteznünk. Néha elszámítjuk ma­gunkat, nem sikerül valami és kezd­hetjük elölről. A régi „betonosoknak“ sokszor nem „fekszik“ a dolog. Na­gyon új, szokatlan ez a módszer. Pe­­dig hogy kellenek a szakmunkások! Sok idő telik el, míg egy földmunkás­ból betonszerelőt képezünk. De ha voltak is zökkenők, — most már bele­jöttünk. Az első darupályát még 17 napig csináltuk. Aztán lefaragtuk az időt 13, majd 11 napra, — most 7 nap­nál tartunk. —­­Csakhogy még mindig kevés a gépünk — szól közbe Villics elvtárs az emelőbrigádból. — Ennek a daru­pályának a súlya 40 tonna, — három vasúti kocsi bírná el. Két munkásnak kézicsörlővel kell hét méterre emelni, pedig hát nem gyerekjáték! Hiába — nincs villanydarunk. Ez a gépműhely volt az első na­gyobb kísérlet és fényesen kiállotta a próbát! Az itteni tapasztalatok alapján megindulhatott az ennél sokkal na­gyobb diósgyőri szerelőcsarnok építése és az ajkai, felsőgallai, ózdi gyárépí­tés­i előregyártással. A Ganz Hajó gépműhelyének ma­gasba szökkenő betonoszlopai, mercsi­, karcsú tartói, vasbeton ablakai és ja megelégedett, könnyebb munkát végiő a dolgozók bizonyítják az előgyártás he­lyességét. Az új szerelőcsarnok Plakátpályázat Az Alumíniumipari és Kereskedelmi Propaganda Bizottság pályázatot hirdet az alumíniumot népszerűsítő és fogyasztását növelő plakát készí­tésére. Pályázatok jeligés borítékkal augusz­tus hó 20-án déli 12 óráig nyúj­tandók be a Bizottsághoz (Bpest, V., Bajcsy-Zsilinszky­ út 24.) Díjak: I. díj 1500.— ft, II. díj 1200.— ft Pályázati feltételek a Bizottságnál és az Iparművészek Szakszerveze­­ténél vehetők át. A szocialista munkaverseny első négy hónapjának élüzemei A Szakszervezetek Országos Tanácsa a szocialista munkaverseny első négy hónapjának eredményei alapján az alább felsorolt üzemeknek ítélte oda az „Élüzem” kitüntetést: I. SZÉNBÁNYÁSZAT. XII. POSTA. Borsodi Szénipari Központ: Ormos­puszta, Salgótarjáni N. V.: Forgács Lej­tősakna, Dorogi N. V.: II. akna, Tata­bányai N. V.: XVIII. akna. Középdunán­túli Szénipari Központ: Jolán-akna, Me­cseki N. V.: Máza, MESZHART: Mecsek­­szabolcs. Bauxitbányák: Gánt, Ércbányá­szat: Eplény. II. VASIPAR. Kohóipari üzemek: Élüzem nincs, Nehézgépipar: Ganz Hajó, Általános Gépipar: Friedrich Siemens, W. M. üze­mek: VV. M. Törzstelep, Finommecha­nika: Élüzem nincs, Híradástechnika: Élü­zem nincs, Erősáramú berendezési üzemek: Él­üzem nincs, Erőművek: Ajkai Erőmű, Elosztótelepek: RVKVSZ Szeged, Alumíniumipari üzemek: M. Szovj. Bauxit Székesfehérvár, Tömegcikkipari üzemek: Háztartási eszközök bádoggyár, III. TEXTILIPAR. Pamutipar: M. Textilipari Bpest, Posztóipar: Élüzem nincs, Finomposztó­­ipari: Richards Richard, Győr, Fonóipar: Francia-Magyar pamutipar, Kender- és Lenipar: Juta és Kenderipari fonodája, Dunántúli Textilipari üzemek: Szombat­­helyi M. Pamutipar Szövődéje, Kötszövő­­ipar: Fehér és Radványi Hódmezővásár­hely, Selyemipar: Adria Selyemszövő­gyár, Rövidáruipar: Reich Á. és Fiai Zsinórgyár, Ruházati ipar: Férfiruha­ipari N. V., Harisnyaipar: Viktória Köt­­szövőgyár, Goldberger N. V.: Szövődő Kelenföld, Kistext N. V.: Élüzem nincs. IV. VEGYIPAR. Szervetlen: Hungária Vegyi- és Kohó­művek, I­latos­ út, Gyógyszeripar: Chi­­noin, Gumiipar: M. Ruggyantaárugyár Ásványolaj: Élüzem nincs, Szénfeldol­gozó: Bp. Szfér. Gázművek, Feste­:: Élüzem nincs, Papír: Élüzem nincs, Szerves: MOSZK Vegyészeti gyár, Al­bertfalva, Kátrány: Élüzem nincs, Szesz-élesztő: Élüzem nincs, Szeszfel­­dolgozó: Élüzem nincs, Növényolaj­szappan: Élüzem nincs, Keményítő: Él­üzem nincs, Kelmefestő: Élüzem nincs, Olajtermelők: Élüzem nincs. V. ÉLELMEZÉSI IPAR: Malomipar: Zsófia-malom, Selyp, Kon­zervipar: Élüzem nincs, Húsipar: Köz­ponti Húsüzem NV, Tejipar: Tejért NV, 4. telep, Söripar: Élüzem nincs, Édes­ipar: Kőbányai Cukorkagyárak NV, Sütőipar: Községi Kenyérgyárak NV. Petneházy-u., Hűtőipar: Hűtőipari NV. Tóth Kálmán-u., Baromfiipar: Élüzem nincs. VI. BŐRIPAR. Bőrgyárak: Szombathelyi Bőrgyár, Cipőgyárak: Wolfner Cipőgyár. VII. FAIPAR. Lemezgyárak: Furnér- és Lemez­művek NV, Újpest, Bútorüzemek: Neu­­schloss-Lichtig, Albertfalva, Vegyesüze­mek: Nagykőrösi Ládagyár NV, Fűrész­üzemek: Élüzem nincs. VIII. ÉPÍTŐIPAR: Magasépítőipar: Élüzem nincs, Mély­építőipar: Sz­óládi Hídépítés, Cement­gyárak: Felsőgallai Cementgyár, Mész­kőbányák: Élüzem nincs, Mészégetők: Élüzem nincs, Kőbányák: Bélapátfalva­ Kőbánya, Tégla- és Cserépipar: Dräsche Téglagyár, Tűzállóipar: Élüzem nincs, Finomkerámia: Budapesti Zsolnay Ke­rámiagyár, üvegipar: Salgótarján: Üveggyár. IX. NYOMDAIPAR Lapnyomdák: Állami Nyomda N. V., Könyvnyomdák: Szikra Lapnyomda N. V., Papírfeldolgozó üzemek: Riegler N. V. X. DOHÁNYIPAR, Óbudai Dohánygyár. XI. VASÚT, Istvántelki Főműhely, Nyíregyházi Osztálymérnökség, Szolnoki Állomás, Békéscsaba Fűtőház, Szombathelyi Szer­tár, úttörővasút, Központi Járműtelep, 62. postahivatal. Központi Javítóműhely, Átviteltechnikai szerelési csoport. XIII. BSZKRT. forg. p. u., Füzessy Fő-XIV. GÉPJÁRMŰVEZETŐK. Autótaxi N. V. XV. HAJÓZÁS. Nemzeti Szabadkikötő. XVI. MAGÁNALKALMAZOTTAK Cső és szerelvényért. N. V. XVII. KERESKEDELMI ALKALMA­­ZOTTAK. Fűszerértékesítő N. V. Kelenföldi műhely. Magyarországi nyaralásra érkeztek csehszlovák vasutas-gyermekek A Magyar Vasutas Szakszervezet meghívására kedden délelőtt a prágai gyorssal csehszlovák vasutas-gyerme­kek jöttek nyaralni Magyarországra. Ahogyan hétfőn a mi egyenruhás út­törőink zászlókkal, virággal és zen szóval búcsúztatták a Tátrába indít kis vasutas pajtásaikat, ugyanoly­ díszes fogadtatásban volt kedden ré­szük Budapesten a csehszlovák vasutas-gyerekeknek. A csehszlov­ vasutas-gyerekek Balatonszabad nyaralnak majd, ahol 390 magyar vasutas-gyermek, 100 görög kisfiú is kislány várja őket. Megszűntek az építésügyi főigazgatóságok A minisztertanács július 15-i ha­tározata elrendelte, hogy az építés­ügyi főigazgatóságokat, mint fele­s­­leges, a fejlődés által­­túlhaladott bü­rokratikus szerveket, augusztus 1-ig meg kell szüntetni. A felszámolás­­ a kitűzött határidőre megtörtént­­és augusztus 1-én a hat főigazgatóság ténylegesen megszűnt. A főigazgató­ságok hatáskörét Budapesten a pol­gármesteri hivatal és a kerületi elöl­járóságok vették át. Az építésügyi igazgatóságok veze­tésével az építésügyi miniszter mun­kásokat bízott meg. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártja központi lapja Főszerkesztő: RI­VAI JÓZSEF Felelős szerkesztő: HORVÁTH MÁRTON Lapkiadótulajdonos: SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vill. József krt­­. T: 138 378 és 138­ 372 Hird osztály: 135­ 725 Előfizetési osztá­lyok Egyéni előfizetés: József-krt 3. T 220-003 és 220-004 Üzemi előfizetés József-krt 5, N­, T: 139-150 és 139 If­­ Előfizetési díj havi 11 Ft Postatakarék pénztárt érsekszámla száma 5971 Az x-lelő közlemények fizetett hír­­lelések Nyomatott a SZIKRA Lapnyomda N. V körforgógépem­. Budapest Vili, Rökk Szilárd­ utca 4. — Felelős nyomdavezető: RADNÓTI KÁROLY* Aki megkönnyíti társai munkáját... LANGMÁR BÉLA, a HPS főgépésze érdekes újítást hajtott végre. A szövő­­nők állandóan panaszkodtak a műhely forróságára 35—36 fokos hőségben dol­goztak! Langmár elvtárs átalakította a műhely klimatizáló berendezését, úgy, hogy a hőmérsékletet 27 fokra csökkentette. Ugyanakkor növelte a műhely levegőjének páratartalmát, s ennek következtében kevesebb a szájszakadás. A lázár és Offner-gyár dolgozói az önköltségcsökkentésért A Lázár és Offner-gyárban is meg­indult a munkások harca az önkölt­ség csökkentéséért, a termelékeny­ség emeléséért. Az extrah­áló-üzem dolgozói műszakonként azt a célt tűzték maguk elé, hogy kipréselés után minél jobban csökkentsék a napraforgó-darában maradó olaj­százalékot. Igyekezetük hamarosan eredményre is vezetett. Az eddigi 1,22 olajveszteségi százalékot 0,61 százalékra csökkentették. A Lázár és Offner-gyár extraháló üzemének munkásai ezzel havi 30.000 forintot takarítanak meg. A Kerékpár I. brigádjának kitűnő eredményei Alig három hete alakult meg a WM Kerékpár I. üzemében Farkas László brigádja. A brigád tíz tagja egymás kö­zött kicseréli tapasztalatait, helyes fo­gásokra tanítja egymást. A munkaidő jó beosztásával máris szép eredménye­ket értek el. A megalakulás előtt a brigád tagjai 100—110 százalékot teljesítettek. Ma átlagos teljesítményük 140—150 száza­lék között változik. Kétszer annyi asztali só fogy, mint tavaly Azelőtt a finomabb, csomagolt asztali sót külföldről hoztuk be. A hároméves tervben már­­ sóőrlőmalom épült Budapesten. Itthon finomítjuk és csomagoljuk a sót. Egyre többre van szükségünk: tavaly egész évben 557.727 kiló asztalisót vásároltak, idén félév alatt, július 30-ig 602.1,81 kiló asztalisó fogyott el* Versenyre hívják a jutalmazottakat az Egyesült Izzó dolgozói Az Egyesült Izzóban a jutalmazási értekezlet után új lendületet vett a ver­seny. Számos új brigád alakult. A „Sza­bad Nép” brigád elvállalta, hogy 420 lámpáról 528-ra emeli teljesítményét, a selejtet pedig 5 százalékról 3,5 száza­lékra csökkenti. Az Aucion-műhelyben a dolgozók Tö­­rökné elvtár­snőt javasolták jutalomra, ülésné, aki nem kapott jutalmat, most egyéni versenyre hívta Töröknét. A fel­lendülő mozgalom azt bizonyítja: a dol­gozók tudják, látják, hogy a legjobbak részesülnek jutalomban , és legköze­lebb már ők is ezek között akarnak lenni. A román dolgozók mozgalma a terv túlteljesítéséért A romániai petrillai bányászok jeb­lius 8-án teljesítették az 1949. évi ter­melési előirányzatot. Pop Ludovic és csoportja szocialista versenyfelhívás­sal fordult a román dolgozókhoz a terv­előirányzat korábbi megvalósítására. A nagybányai bányászok lelkes hangu­latú tömeggyűlésen vitatták meg a felhívást és vállalták, hogy idő előtt teljesítik az idei termelési programot. A kereszthegyi bányában dolgozó és a „Munka érdemrendjével" kitüntetett Pop Ioan bányász csoportja nevében kötelezettséget vállalt, hogy október­ 15-ig teljesíti az idei termelési elő­irányzatot. A versvölgyi aranybánya dolgozói november 1-re vállalták a tervteljesítést. A petrosani arany- és, ólombányákban dolgozó Norber­t. csoportja szeptember 15-ig, Hotea Alexandru csoportja október 15-ig vállalta az idei termelési előirányzat végrehajtását.­­ Munkamódszerátadás a bányában A dorogi bánya aknáiban igen jóó eredményt ért­ el a munkamódszerát­adási mozgalom. Ennek hatására a Borsod-medence sajószentpéteri bánya­üzemei is bekapcsolódtak a mozga­lomba. Itt egy-egy kiváló szakmunkás néhány hétre egy gyengébb csapatba állt be és azt megtanította az ő jó munkamódszerére. A sajószentpéteri bányaüzem 4. lejtősaknájához két ki­tűnő vájár, Osztrovszki Gábor és Pollák Rezső ment át, hogy átadják jó munka­­módszerüket. Míg a munkamódszer át­vétele előtt a csapat fejenkint 11,1 centiméter műszakonkinti előrehaladást ért el, egy heti tanulás után melszakon­­kinti előrehaladásuk már 18.5 centi­méter volt és az engedélyezett 4.27 kiló robbanóanyag helyett 1.9 kiló robbanó­­anyagot használtak fel folyóméteren, kint. Évi másfélmillió forint megtakarítás A műrossal kevert fésüsfonálból gyártott fésűsszövet nagyon­ sak fel nem bontott műrostcsomót, úgyneve­zett noppot tartalmaz. Eltávolításuk eddig kézierővel történt, ami igeis hosszadalmas munka volt. Pál Imre ési Sidi Imre művezetők hosszas kísérle­­­tezéssel új eljárást dolgoztak ki a csomók gépi eltávolítására. Az újítás bevezetésével várható évi megtakarítási összege másfél millió forint. Megindult az építőipari újítómozgalom •Falazó-kaloda, fab­ornygyalu, újfajta gömbvas-egyenesítas az újítások­­között A minisztertanácsnak az építőipar­ról szóló határozata felkéri a Szak­­szervezeti Tanácsot és a MÉMOSZ-t, hogy fokozottan szervezze, irányítsa az építőipari újítómozgalmat is. A határozat megjelenése óta máris történtek lépések ebben az irányban, így például tervbe vették, hogy a választófalak felhúzására mozgó falazóbrigádokat szerveznek. Ez az úgynevezett „falazó kaloda" széleskörű alkalmazását jelentené. A­ falazó kalodát 2 kőműves: Gyeb­­rovszki László­­ és Rudolf Ferenc találta fel. Lényege, hogy az építés­nél nem kell minden téglát függőzni, hanem két tartóoszlop közé szerelt falazó léc mellett rakják a téglát és a lécet mindig a megfelelő magas­ságba állítják. Jól begyakorolt szak­munkások 40—50 százalékkal emelik ezzel a módszerrel teljesítményüket. Most készítik elő az építőipar egy másik fontos újításának, a „falhorny­­gyalu"-nak szériagyártását. A vízve­zeték és a villanydrótok számára a falba 5X5 centiméteres mélyedést,­­hornyot“ kellett vágni. Ez a munka nehéz és fárasztó, azonkívül erősen rongálja az üreges­ téglákból álló vér laszfalakat. Paár Lajos gépész és Osztrovics István villanyszerelő újí­tása, a „falhornygyalu“ az eddigi 8 perces folyóméterse­bességgel szemben 1 perces sebes­séggel dolgozik. A keletkező törmeléket és port porszí­­vóval távolítják el. Ez az újítás egy kétszobás lakásnál átlag 10 munka­óra megtakarítást jelent. 5000 la­kást számítva, a készülék évi 125.000, forint megtakarítást eredményez. A gömbvasakat, amelyeket a vasbe­tonépítkezésnél jelentős mennyiségben használnak, eddig kalapáccsal, lassú és fárasztó munkával egyenesítették ki. A Kőbányai Középítési NV egyik dolgozójának javaslatára ma már gör­gők közötti áthúzással egyenesítik ki a gömbvasakat. Ezzel az óránkénti teljesítmény 6 milliméteres gömbvasa­­kat számítva, 2,5 mázsáról 9,6 mázsára emelke­dett. Bevezetése más vállalatoknál már fo­lyik.

Next