Népszabadság, 1962. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-18 / 244. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * Ara 60 fülé, 1962. október 18. csütörtök A HI AGYAI! SZOCIALISTA MUNKÁSPÁNT KÖZPONTI LAPJA XX. évfolyam, 214. szám fi szavak nyomán — tettek idestova két hónapja, hogy a Központi Bizottság nyilvánosságra hozta kongresszusi irányelveit. Pártcsoportokban, tömegszervezetekben, csoportos beszélgetésekben, mindenekelőtt pedig a kongresszusi előkészületek jegyében zajló taggyűléseken és pártértekezleteken azóta sok szó esett az irányelvekben vázolt feladatokról. Az adott munkahelyen dolgozók közelebbi érdeklődési köre szerint a fokozott figyelem természetesen a tézisek egyik-másik fejezete vagy pontja felé fordul. A legközelebbi jövő összefüggő képe iránt azonban a szakszempontoktól függetlenül általános az érdeklődés. A távolabbi, de mégis már jól belátható perspektíva a 15 éves lakásépítési tervünket jelentősen túlteljesítve, a következő évtizedben elérjük, hogy lakása lesz minden önálló családnak, húsz év alatt ötszörösére nő az ipar, két és félszeresére a mezőgazdaság termelése, s négyszeresére a nemzeti jövedelem — érthetően vonz, lelkesít országunkban mindenkit. A taggyűlések, pártértekezletek hangulata, az irányelvekről folyó vita élénk, itt-ott szenvedélyes hangja arról tanúskodik, hogy nem egyszerűen csak érdeklődésnek, nem semleges kívülállók figyelmes szemlélődésének vagyunk tanúi. „Nem azért jöttem ide, hogy ünnepélyesen kinyilatkoztassam: egyetértek az irányelvekkel — mondotta például a Kőbányai úti egészségház taggyűlésén a környék köztiszteletben álló idős orvosa, dr. Milch Lajos —, hanem, hogy elmondjam: mindazt, ami abban van, magaménak érzem, és mindent megteszek, hogy minél hamarabb meg is valósuljon." S már sorolta is elgondolásait, hogyan lehetne a kerület egészségügyi ellátását a meglevő eszközökkel is jobbá, hatásosabbá tenni. Népünk egy nehéz időszak fáradságos, áldozatos munkájával, sok erőfeszítéssel rakta le a szocializmus épületének alapjait. Most, amikor már magának az épületnek a körvonalai is egyre világosabban bontakoznak ki, amikor már látjuk, hogy két kezünk munkájával a belátható jövőben a falakat is felhúzhatjuk, könnyebb nekigyürkőzni az újabb erőfeszítéseknek. S érthető, az emberi természetből fakad az a sürgetés, az a serkentő türelmetlenség, hogy mindennel, ami erőnkből telik, siettessük e falakat felhúzni, a szocializmus egész épületét tető alá hozni. Ezért mindenütt, ahol az irányelvek lényegét igazán megértették, a vita akörül folyik: az adott munkahelyen kinek, hogyan, mit kell tenni, hogy a jövő minél hamarabb jelenné, élvezhető valósággá legyen. S a szavakat, a javaslatokat nagyon sok helyen máris tették követvk. Amit a mérnök, az igazgató, a tsz-elnök, az osztályvezető a pártértekezleten a füzetébe jegyzett, az fokozatosan a munka hétköznapjainak programjává válik. Sok nagyüzemi, kerületi és járási pártbizottságon társadalmi munkások gyűjtik egybe és csoportosítják az elhangzott bírálatokat, észrevételeket, hogy a kerület valamennyi üzemére, a járás minden tszére kidolgozzák az ésszerű javaslatok megvalósításának módját. Bizonyos, hogy az elhangzott javaslatokat nyomon követő tettek eredménye — több és jobb termék, alacsonyabb önköltség, fegyelmezettebb munka, gondosabb együttműködés — már ebben az évben megmutatkozik, sok helyen már a kongresszus tiszteletére lesz belőle mit „letenni az asztalra”. A kritikától a hiba kijavításáig, a javaslattól annak megvalósításáig természetesen nem mindig ilyen sima az út. A bírálatnak a megbírált rendszerint akkor sem örül, ha az teljes egészében helytálló, és ha ahhoz a szubjektivizmusnak árnyéka sem fér. A gazdasági vezető és a műszaki szakemberek között olyanok is akadnak, akik első pillanatban munkájukba való beavatkozásnak vagy akár okvetetlenkedésnek tekintenek még nyilvánvalóan helyes és félreérthetetlenül jó szándékkal előadott termelési javaslatot is. Nem is szólva olyan — szintén nem ritka — esetekről, amikor a bíráló kissé érdesen fogalmaz vagy amikor a javaslattevő hangjában türelmetlenség, sürgetés érződik. Az érzékenység, a sértődöttség azonban rossz tanácsadó. Az a helyes, ha az érintettek mindenekelőtt a bírálat jószándékát és a javaslatok lényegét nézik; azt, hogy a felszólalókat még hangjuk esetleges érdességében, szavaik türelmetlenségében is az az egyedüli szándék vezeti, hogy tettekkel, kezük munkájával, amennyire csak lehet, közelebb hozzák az irányelvekben megrajzolt vonzó jövőt. Igen, kezük munkájával. A pártgyűlések felszólalóinak javaslatai ugyanis elsősorban arra vonatkoznak, hogy ők maguk mit tehetnek az irányelvek feladatainak mielőbbi végrehajtásáért. Az Alumíniumgyárban például többen is helytelenítették, hogy a termelés zökkenőiért csak a kooperációt okolják. „Pedig a kooperáló üzem gyakran azért késik a szállítmánnyal — mondották —, mert tőlünk nem kapják meg időben, hogy pontosan milyen cikkeket kérünk és mikorra.” Az Orionban néhány konkrét eset kapcsán arról esett szó, hogy a lemaradásért sokan hajlamosak bűnbakként megnevezni a kooperációt akkor is, amikor nyilvánvalóan saját üzemrészükben van a hiba. Nem arról van szó, hogy „mindenki saját portája előtt söpörjön”. Ott kell söpörni, ahol van mit. Ha szükséges, figyelmeztetni kell a szomszédot is, hogy tegye rendbe a portáját Saját házunk táján azonban mégiscsak hamarabb kell észrevenni, ha valami az útba kerül. Helyesen reagálni a bíráló szóra, megfelelőenfoglalkozni az ésszerű javaslatokkal nemcsak azt jelenti, hogy a szavak gyorsan tettekké válnak. De újabb ötletekre, további erőfeszítésre is serkent. Semmi nem ösztönöz annyira újabb kezdeményezésre, mintha az emberek látják, hogy szavaikat a vezetők megfontolják, hogy bírálatuknak van foganatja, javaslataiknak értelme. Az ezek nyomán született gyors intézkedéseket valóban sajátjuknak érzik, és végrehajtásukhoz is mint saját elgondolásuk megvalósításához látnak hozzá. Fábián Ferenc Sikeres szovjet rakétakísérlet A kozmikus repülőtestek hordozórakétái 12000 kilométeres út után a kijelölt célpont közvetlen közelében csapódtak a vízbe A Szovjetunióból kozmikus repülőtestek újfajtájú többlépcsős hordozórakétájának több példányát lőtték ki sikeresen a Csendes-óceán középső részébe. A rakéták több mint 12 000 kilométer utat tettek meg. A repülés a kitűzött programnak megfelelően zajlott le, a hordozórakéták utolsó előtti lépcsőinek makettjei az óceán vízfelületét a kijelölt célpont közvetlen közelében érték el. Az eseményről a TASZSZ a következő jelentést adta ki: „Október 16-án és 17-én a Szovjetunióban sikeresen lőtték ki a több mint 12 000 kilométer távolságra, a Csendes-óceán középső részébe kozmikus repülőtestek újfajta többlépcsős hordozórakétájának több példányát A rakéták a kitűzött programnak megfelelően tették meg útjukat és valamennyi lépcső ennek megfelelően működött A kísérletek sikeres lefolytatásával kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésével (amint tegnapi számunkban közöltük), hogy október 18-tól kezdve a TASZSZ 1962. október 16. közleményében megadott koordinátákkal körülhatárolt első körzet további értesítésig ideiglenesen szabaddá válik a tengeri hajózás és a repülők számára.* A Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz 10. mesterséges holdat , ( kozmikus /r*r.ví')/ tanulntekntiirztisztínszk f»Is/ttstiiNt* Moszkva, október 17. (TASZSZ) Október 17-én a Szovjetunióban pályájára bocsátották a [ Kozmosz 10. mesterséges holdat. A mesterséges hold kezdeti keringési ideje 90,2 perc, a Földtől való legnagyobb távolsága (apogeum) 380 kilométer, legkisebb távolsága (perigeum) 210 kilométer. A mesterséges hold pályájának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A mesterséges holdon tudományos készülékeket helyeztek el, amelyeknek feladata az 1962. március 16-án kiadott TASZSZ-közlemény programjának megfelelően a kozmikus térség tanulmányozásának folytatása. A mesterséges holdon elhelyeztek egy 19 995 megahertz frekvencián dolgozó rádióadót, egy rádióberendezést a pályaelemek pontos kiszámítására és egy rádiótelemetrikus berendezést a műszerek és a tudományos készülékek munkájáról szóló adatok továbbítására. A mesterséges holdon elhelyezett készülékek normálisan működnek, a koordinációs számítóközpontban folyik a nyert adatok feldolgozása. JÓL HALAD A TVK MŰTRÁGYAGYÁRÁNAK ÉPÍTÉSE A Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrágya-gyárának építkezése és gépi felszerelése tervszerűen halad. Az építészeti munka, amelyet az ÉM 31-es Építőipari Vállalat és az ÉM Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalat végez, befejezéshez közeledik. Megkezdődött a szovjet és hazai gyártmányú gépi berendezések szerelése. Képünkön: A műtrágyaszóró tornyok, háttérben a savüzem. (Herczeg István felvételt MTI fedb)