Népszabadság, 1963. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
2 (Folytatás az l. oldalról.) A késedelem döntő oka ma már nem is annyira a szocialista párttal folytatott vita a kormány összetételéről, mint inkább az a belső harc, amely a kereszténydemokrata párt különböző áramlatai között dúl a tárcák szétosztásáért. Római körökben figyelemre méltónak tartják azt a tevékenységet, amellyel Segnn köztársasági elnök igyekszik befolyást gyakorolni a kormány összetételére, mindenekelőtt úgy, hogy a hozzá közelálló és Moró- jtól jobbra elhelyezkedő „dorottyás szárny” mind nagyobb képviseletet kapjon. Eközben a szocialista párton belül változatlanul feszült a helyzet. Ha a szakadásról szóló hírek szombaton valamelyest csökkentek is , Nenni úgynevezett autonomista szárnya és a 40 százalékot képviselő balszárny között változatlanul éles az ellentét. Terror Venezuelában a választások előtt December 1-én, vasárnap, Venezuelában általános választásokat tartanak: ekkor választják meg a köztársasági elnököt, a nemzeti kongresszus szenátorait és képviselőit, a községtanácsok tagjait és 20 állam törvényhozó testületének képviselőit — összesen több mint tízezer személyt. A választásokat a terror és a haladó erők elleni megtorlások súlyosbodó légkörében készítették elő A kommunista pártot és a baloldali forradalmi mozgalmat a hatóságok illegalitásba kényszerítették. E pártok szenátorait és képviselőit — tekintet nélkül a mentelmi jogra — börtönbe vetették. A választási kampány folyamán több mint ötezer embert tartóztattak le, közöttük olyan neves személyiségeket, mint Jesus Faria szenátort, a kommunista párt főtitkárát, Gustavo Machado és P. Marquez képviselőket, a KP titkárait. A venezuelai belügyminisztérium további letartóztatásokat foganatosít. A legújabb letartóztatott: Domingo Alberto Ranges, a baloldali forradalmi mozgalom vezetője. Caracas fontosabb középületei előtt megerősített őrség áll, bezárták az egyetemet, a szakszervezeti központ épületét. Az egész országban eluralkodó terrort a Betancourt-kormány provokációs hazugságokkal próbálja igazolni. Legutóbb a forradalmi Kubát vádolták felforgató tevékenységgel. Péntek este Venezuela hivatalosan kérte, hogy üljön össze az Amerikai Államok Szervezetének konzultatív tanácsa, hogy kivizsgálja „a kubai kormány beavatkozását Venezuela belügyeibe”. Algéria elveti a francia olajtrösztök neokolonialista tervét Mint az MTI jelenti, Pierre Guillaumat volt francia hadügyminiszter, a francia olajtröszt elnöke Algírban tárgyalásokat folytatott Ben Bella köztársasági elnökkel és Bumira nemzetgazdasági miniszterrel a szaharai olaj- és földgázforrások kiaknázásáról. A francia olajvállalatok ugyanis egy harmadik olajvezeték építésével akarják meggyorsítani a szaharai olaj kitermelését. Egyben javaslatot tettek Algériának egy további vezeték építésére, amelyen a szaharai földgázt Európába juttatnák. A francia olajtársaságok terve az algériai kormány ellenállásába ütközik. Ben Bella egyik legfőbb gazdasági tanácsadója, Zerdani képviselő a Revolution Africaine című lapban kifejti, hogy Algéria nem akarja a nyersanyag-szolgáltató ország szerepét játszani Nyugat-Európa irányában. Belgrádiban aláírták a vaskapui erőmű felépítéséről szóló egyezményt Jugoszláv—román közös közlemény Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke és Gheorghe Gheorghiu- Dej, a román államtanács elnöke, szombaton Belgrádban egyezményt írt alá a vaskapui vízi erőmű és hajózási rendszer létesítéséről. Az okmány szabályozza a vaskapui vízi erőmű és hajózási rendszer építésében részt vevő felek jogait és kötelességeit. Az egyezmény alapvető jellegzetessége, hogy Jugoszlávia és Románia az építésre, valamint a vaskapui vízi energia és hajózási rendszer kihasználására vonatkozóan minden területen teljes egyenjogúságot élvez. Tito és Gheorghiu-Dej elnök egyébként szombatom közös közleményt írt alá a jugoszláv—román tárgyalásokról.A két küldöttség megállapodott abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni a Románia és Jugoszlávia közötti áruforgalom növelésére, az árucsere szerkezetének javítására, a gazdasági együttműködés fokozására a műszaki-tudományos együttműködés kibővítésére és elmélyítésére. A közös közlemény rámutat: a jugoszláv és a román kormány úgy döntött, hogy állandó szervezetként közös bizottságot létesít a két ország közötti gazdasági együttműködés előmozdítására. A továbbiakban a nemzetközi helyzetről szólva a jugoszláv—román közös közlemény hangoztatja: a két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy Románia és Jugoszlávia nézetei az alapvető nemzetközi kérdéseket illetően azonosak vagy hasonlóak. A két küldöttség megállapította, hogy a Balkán félszigetnek békeövezetté, a jószomszédság és sokoldalú együttműködés övezetévé nyilvánítása megfelel a balkáni országok és népeik érdekeinek. A delegációk — mutat rá a közlemény — elvtársi eszmecserét folytattak a nemzetközi munkásmozgalomnak a békéért és a szocializmusért vívott harcában felvetődött problémáiról. Ezzel összefüggésben aláhúzták: állandó erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi munkásmozgalom egységének, a szocializmus és a haladás összes erős egységének erősítésére, az egyes kérdésekben felmerülő nézeteltérések egyenjogú és elvszerű megvizsgálása alapján. A román—jugoszláv közös közlemény végezetül hangoztatja, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dei látogatásra hívta meg Joszip Broz Titót a Román Népköztársaságba. A meghívást — hangoztatja a közös közlemény — jugoszláv részről örömmel elfogadták. (MTI) Jövő szeptemberben folytatódik a vatikáni zsinat Róma, november 30. (MTI) A második vatikáni zsinat harmadik szakasza 1964. szeptember 4-én kezdődik, és november 20-án fejeződik be — jelentette be Fehér érsek, a zsinat főtitkára. Mint már közöltük, a jelenlegi ülésszak december 4-én, szerdán ér véget. Ezen az ülésen fogadják el és hirdetik ki végleges formájában a liturgiáról és a társadalmi érintkezésről (Communicationi Sociali) szóló témát. Nagy várakozás előzi meg VI. Pál pápa záróbeszédét. A Vatikánhoz közel álló körökben figyelemre méltónak tartják, hogy a pénteki ülésen megválasztott 43 új kongregációs bizottsági tag között mindössze egy olasz főpap található. A megfigyelők szerint az új tagok nemzeti összetétele a választás mérlegét az egyház reformjait követelő főpapok javára billenti a konzervatív szárnnyal szemben. NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Foy D. Kohler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete az Izvesztyija szerkesztőségébe küldött levelében mélységes köszönetet mond mindazoknak a szovjet szervezeteknek és állampolgároknak, akik részvétüket nyilvánították az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén Kennedy elnök tragikus halála alkalmával. Növelte mandátumainak számát az ausztráliai választásokon Menzies miniszterelnök liberális pártja. (MTI) Menedékjogot kért a Szovjetunióban az iraki hadsereg egyik tisztje, aki repülőgépével leszállt Azerbajdzsánban. Azért hagyta el Irakot, mert nem ért egyet a kormány kurdellenes hadjáratán val. (TASZSZ) 1 Újabb önkéntes tűzhalál Dél-Vietnamban Az AP amerikai hírügynökség saigoni tudósítása szerint újabb dél-vietnami állampolgár választotta az önkéntes tűzhalált. Az áldozat ez alkalommal egy 20 éves leány, Tran Bath Nga volt, aki hátrahagyott levelének tanúsága szerint azért lett öngyilkos, hogy tiltakozzon „a vietnamiak testvérháborúja ellen”. Meghalt Kennedy kanadai újságíró Az AFP közölte, hogy a kaliforniai Monteryben pénteken egy gépkocsi elütötte Edward Kennedy kanadai újságírót, aki nevét 1945-ben azzal tette ismertté, hogy mint a szövetségesek nyugat-európai főhadiszállásánál működő tudósító elsőinek jelentette: a hitlerista Németország megadta magát. Edward Kennedy nem állt rokonságban az elhunyt amerikai elnök családjával. 1963. december 1, vasárnap ANGLIA SZEREPET KERES Milyen új lehetőségei vannak Angliának a világpolitikában? Kennedy elnök halála és Johnson hivatalba lépése után erről folyik a vita az angol vezető körökben. A brit kormány — úgy látszik — elérkezettnek látja az időt a taktikai manőverezés helyett egy nagyobb stílű külpolitikai koncepció kidolgozására. Az erről folyó tanácskozásoknak két kiindulópontja van. Az egyik, amellyel lehetetlen a kormánynak nem számolni, hogy az angol nép békevágya rendkívül erős. Ezt annál is inkább figyelembe kell venni, mert rövidesen parlamenti választások lesznek. A másik tényező, hogy ez az ország valójában „olyan export-import részvénytársaság, amelyet Nagy- Britanniának neveznek”, vagyis a külpolitikában döntő szerepet játszanak az angol gazdasági érdekek. A jelenlegi viták — e tényezők mellett — abból a feltételezésből indulnak ki, hogy az új amerikai elnök hosszabb ideig elsősorban belpolitikai kérdésekre összpontosítja majd figyelmét, és olyan átmeneti időszak következik be a nemzetközi helyzetben, amelyben Amerika vezető szerepe a nyugati világban meggyengülhet, Angliáé viszont megnövekedhet. Az angol külpolitika egyik eldöntendő problémája az, hogy Angliának milyen szerepe legyen a Kelet és a Nyugat közötti viszony további kialakításában. E tekintetben az Amerikából hazatért miniszterelnök — mint korábban Butler külügyminiszter is — péntek este Grantham városában tartott első nagyobb külpolitikai beszédében leszögezte: „A két diplomáciának minden szellemi erejét és befolyását latba kell vetnie, hogy csökkenjen a feszültség a kommunisták és a Nyugat között.. Az angol politikai életben a nézeteltérések ott kezdődnek, hogy milyen konkrét kérdésekben kell törekedni a keleti —nyugati megegyezésre. Néhány napja feltűnést keltett, hogy a Butler a NATO és a Varsói Szerződés államai közti megnemtámadási egyezményt is a megegyezési lehetőségek közé sorolta. Home eddig, és most is hallgatott erről, viszont a korábbi lehetőségekhez most, harmadiknak, az általános leszerelés felé teendő első lépésként a fegyverzet egy részének fizikai megsemmisítését javasolta. A másik, kulisszák mögött vitatott probléma: hogyan alakuljon Anglia szövetségi viszonya Amerikához és Nyugat-Európához? Egyes lapok ismételten hangot adnak, hogy az új helyzetben Anglia nem támaszkodhat feltétlenül az Egyesült Államokra a világpolitika alakításában. A miniszterelnök viszont most leszögezte: Anglia többé nem világbirodalom, csak egy ország, és oda kell állnia, ahol erőt érez maga mellett — márpedig a Nyugaton a legnagyobb erő az Egyesült Államoké. Mindamellett az Amerikától való nagyobb függetlenedés politikáját követelő hangok csak elhalkultak, de nem hallgattak el. A befolyásos pénzügyi körök lapja, így a Financial Times úgy véli: „Johnson elnöknek könnyebb lesz elfogadtatni Kennedy belpolitikáját otthon, mint elnyerni a Nyugat vezetőjének kijáró bizalmat a többi nyugati hatalom vezetőinél.” Mellesleg Home miniszterelnök arról is szólott, hogy Anglia vezető szerepét és előbb jellemzett külpolitikáját csak szilárd belső gazdasági helyzet alapján fejtheti ki. Ezért ezt máris megpróbálják kihasználni a bérbefagyasztás politikájának igazolására. A miniszterelnök beszédében változatlanul megnyilvánult az a törekvés, hogy a kommunizmust befeketítse a brit nép előtt, és az „erőről való lemondás” követelését olyan fenyegetésekkel társítsa, hogy a nukleáris háború veszélyével terhes időben is „elmennek — úgymond — a végsőkig, Berlin és Malaysia védelmében”. Patkó Imre Sok kéz nyoma a puskán... Túl sok ember kezében, volt az elnökgyilkos merénylet színhelyén talált puska — jelentette Daliasból az osztrák Arbeiter Zeitung tudósítója. Nem csoda hát, ha a rendőrség nem tudott választ adni a minduntalan feltett kérdésre: mit bizonyítanak az ujjlenyomatok? Úgy, hogy joggal keltett megrökönyödést, amikor Oswald halála után a hatóságok egyszeriben előrukkoltak az oly fontos bizonyítékkal: Oswald tenyér- és ujjlenyomatát megtalálták a puskán, mi több, a szobában levő tárgyakon. „...No meg ujjlenyomatokat is találtak a puskán — felelte az Oswald halála után tartott sajtóértekezleten Wade dallasi ügyész, válaszul arra a kérdésre, hogy milyen további bizonyítékok vannak Oswald bűnösségére —, ezt nem mondtam még?...” — s nagyon csodálkozott, mikor az újságírók meglepetten tagadó választ adtak. S ebben most már nem is az az érdekes, hogy a dallasi nyomozók, akik egy órával Oswald elfogása után világgá kürtöiték „bizonyított bűnösségét” s óráról órára közölték az újabb „bizonyságokat”, és hogy Wade, aki már 24 órával a merénylet után kész vádiratot lobogtatott — csak 48 órával az elnökgyilkosság után, s főként Oswald megölése után hozakodtak elő e fontos bizonyítékkal. Ez csak tünet. A lényeg a sok kéz nyoma a puskán, vagyis az, hogy ebben a nyomozásban nem megvizsgálják a bizonyítékokat, hanem produkálják őket — úgy, ahogy az előre kitervelt koncepció tátongó hézagjai követelik —, s eközben mind zavarosabbá válik a kép. Hadd idézzünk az utóbbi napokban ismertté vált vallomásokból és jelentésekből néhányat, amelyről csak úgy bűzlik az improvizáció, a valószínűtlenség, a kitalálás! Kezdődik azzal, hogy egy járókelő emígyen adott személyleírást Oswaldról a rendőrgyilkosság után: „Sápadt, hosszúkás arcú, sovány, 185 centi magas, 75 kiló.” Ilyen szakértő járókelők járnak Dallasban az utcán, miközben a rendőrök összefogdossák a bűnjeleket .. .1 Folytatódik Oswald menekülésének történetével. Ezek szerint Oswald a tett színhelyéről buszon, majd taxin hazament (albérletben lakott, egyedül, csak hétvégeken utazott Dallas közelében lakó családjához), ruhát váltott (ekkor vetette le barna zakóját, amelyet egyesek a lövések leadásakor a merénylőn láttak), majd elrohant otthonról. Tippitt rendőr, aki egyedül ült az autóban, megállította, beszélni kezdtek, a rendőr kiszállt, s ekkor Oswald lelőtte. Ezután menekült be egy moziba, ahol elfogták. Hogy mindez hol történt, azt Wade ügyész 48 órával Tippitt lelövése után sem tudta pontosan meghatározni. Arra sincs magyarázat, hogy Tippitt rendőr mit keresett, teljesen egyedül, Oswald és Ruby lakásának közelében. A hivatalos mese szerint Tippitt a rádión kiadott személyleírás alapján (amit a gyilkost az ablakban látó szemtanúkra alapítottak) „figyelt fel” Oswaldra. Ezt honnan tudják? Tippitt ugyanis azonnal meghalt. A következő fantasztikus részület: Oswald, aki úgymond a gyilkos fegyverből kipattant hüvelyeket gondosan egy láda mögé dugta a puskával együtt, a fel nem használt töltényeket a zsebében tartotta! Tehát nemcsak ujjlenyomatot, hagy a fegyveren, hanem még a töltényeket is magával viszi! Azután: az újabb jelentések szerint barna zakóját otthon hagyta, s a rendőrség először azt hangoztatta, hogy a mozi környékén találták eldobva, a moziban viszont egy barna zubbonyost kerestek. Vagy: az ominózus puskát Chicagóból poste restante küldték Dallasba márciusban. De Oswald csak hónapokkal később került át New Orleansból Dallasba. A vizsgálat azt sem tudta tisztázni, mikor ment át Oswald a puskáért Dallasba (miért oda küldette?), s esetleg, hogy nem is Oswald vette át. Ezek apró zavarosságok. De a fő, hogy a dallasi nyomozókat sohasem az ellentmondás érdekelte, hanem a lehetőségek közül csak azt választották, amelyik Oswald bűnösségére vallott. Azután itt van a háttér, amellyel azt akarják „bizonyítani”, hogy Oswald „baloldali” politikai indulatokból ölt. De akkor miért szigetelték el az újságíróktól Oswald feleségét, aki a „legdöntőbb” bizonyítékokat szolgáltatta? Ugyan miért? Hiszen a dallasi rendőrség fennen hirdette, hogy Oswald egyedül hajtotta végre a gyilkosságot, tehát nem a további, a bűntársakat kereső nyomozás érdekében volt e fura titkolózás. Feltűnő, hogy e „bizonyítékok” nem a logikus nyomozás sorrendjében kerültek elő (például az Oswaldot puskájával ábrázoló fénykép, és a tett színhelyét ábrázoló térkép), hanem amikor a rendőrséget a közvélemény sarokba szorította. S hogy hogyan peregtek le ezek az állítólag perdöntő bizonyítékok Oswaldról, aki nem sokkal halála előtt ezt kiáltotta oda az újságíróknak: „összevissza beszélnek, csupa képtelenséget.” (!) A dallasi rendőrségnek az egész ügyről az első pillanattól kezdve volt egy kizárólagos verziója, eleve csak azt akarta kiegészíteni. Az egyik olasz lap telefonbeszélgetése a dallasi rendőrfőnökkel bizonyítja, hogy a dallasi rendőröket még csütörtö-