Népszabadság, 1965. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

1965. december 1. szerda NÉPSZABADSÁG Húsz éves a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Akik ott voltak az indulásnál: Dzsina Welfish, Nyina Popova, Eugenie Cotton és Dolores Ibarruri 1945-ben az NDN alakuló kongresszusán. „Az egységes baloldalért11 című kiáltvány elfogadásával befejeződött Nagy-Britannia EP kongresszusa (Londoni tudósítónktól.) A brit kommunisták 29. országos kongresszusa kedd délben befejezte tanácskozásait. A küldöttek túlnyomó többsége kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a kongresszus új szakaszt nyit meg a brit párt harcaiban. A küldöttek bizakodva tekintenek a párt jövője elé a taglétszám és a Daily Worker példányszámának tavalyi átmeneti csökkenése ellenére is. A tanácskozáson rendkívüli aktivitás nyilvánult meg. Példamutatóan demokratikus vitákban bírálták el az alapszervezetek több száz kiegészítő és módosító javaslatát, amelyeknek egy része bekerült a vezetőség által előterjesztett és a kongresszus által elfogadott határozati javaslatba. Megválasztották az új 42 tagú végrehajtó bizottságot, amelyben jelentős számban szerepelnek új nevek is, és amely átlagéletkorát tekintve, jóval fiatalabb az előzőnél. A kongresszus több politikai határozati javaslatot fogadott el, és jóváhagyta a pártnak a brit nép tömegeihez intézett kiáltványát, amelynek címe: Az egységes baloldalért. A kiáltvány megállapítja, hogy a brit társadalom különböző rétegeiben újra meg újra igen sok mozgalom és kampány szerveződik konkrét haladó célok elérése érdekében. E mozgalmak közt azonban nincs kapcsolat, s részvevői így „képtelenek egyesíteni egészében hatalmas erőiket egy ellenállhatatlan erejű akcióvá”, amely elérné a brit politika megváltoztatását. A brit kommunisták ezért javasolják olyan egységes baloldali mozgalom létrehozását, amely „demokratikus nyomást gyakorolna a kormányra, s ezáltal elérné, hogy hozzálássanak a brit népet aggasztó problémák megoldásához”. A párt vitára bocsátja nyolc pontból álló minimális akcióprogramját, amelyet alkalmasnak tart az angol baloldal tömörítésére, a toryk hatalomba való visszatérésének megakadályozása s a nép békés és virágzó jövőjének biztosítása céljából. A nyolc pontban szerepel: 1 A bérkorlátozás és a szakszervezetek elleni támadások viszszautasítása; Q az áremelkedések megállítása A kormánybeavatkozással; 3 a lakbérek, helyi adók és a • jelzálogkölcsönök kamatlába emelkedésének megakadályozása; 4 az acélipar azonnali államosí■tása, mint első lépés a monopóliumok elleni harcban; 5 a faji megkülönböztetésen alapuló bevándorlási törvény visszavonása; 6 az amerikaiak vietnami agressziója támogatásának megszüntetése, az atomleszerelés előmozdítása ; 7 azonnal véget vetni a brit • gyarmati háborúknak Adenban és Malaysiában, véget vetni a faji elnyomásnak Rhodesiában; 8 a hadikiadások csökkentése, • a tőkés vállalatokra és a tőkenyereségre kivetett adók növelése, a közvetett adók csökkentése, a szociális szolgáltatások kiterjesztése. P. I. Stewart Moszkvában Mikoljannal és Gromikóval tárgyalt A szovjet külügyminisztérium tanácstermében kedd reggel megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Gromiko szovjet és Stewart brit külügyminiszter között. A megbeszéléseken szovjet részről jelen van Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese. Stewart mellett foglal helyet Lord Chalfont leszerelésügyi miniszter. Stewart angol külügyminiszter a nap folyamán a Kremlben látogatást tett Mikojannál, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökénél. A két államférfi megbeszélést tartott. A TASZSZ jelentése szerint Stewart angol külügyminiszternek Mikojannál tett látogatása idején „őszinte beszélgetést folytattak a mindkét országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről”. (MTI) Gromiko és Stewart a tárgyalóasztalnál. Munkatársunk megkérte Dergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettest, hogy a mezőgazdasági termékek és termények felvásárlásának idei tapasztalatairól, várható eredményeiről adjon tájékoztatást. A következőkben ismertetjük a kérdéseket és a válaszokat. Az előzetes számítások szerint miként alakul az idén a mezőgazdasági termékek felvásárlása? — Az 1965. évi népgazdasági terv — az előző évi eredményekhez képest — a felvásárlás 5 százalékos növekedését irányozta elő. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a felvásárlás volumene mintegy másfél százalékkal nagyobb lesz a tavalyinál, a tervezettnél viszont három és fél százalékkal kevesebb. Ha az 54 legfontosabb felvásárlásra kerülő cikk értékét nézzük, megállapíthatjuk, hogy a tavalyihoz képest mintegy 350 millió forinttal nő a felvásárlás. A tervet elsősorban azért nem sikerült teljesíteni, mert főleg a zöldség-, gyümölcsfélék, valamint a szőlő termése a vártnál jóval kedvezőtlenebbül alakult. Az idei időjárás, az ár- és belvizek, valamint a száj- és körömfájás rendkívül érzékenyen érintették a termelést. A szokásosnál hűvösebb és csapadékosabb idő, az átlagosnál kevesebb napfény főleg a zöldség-, a gyümölcs-, a fűszerpaprika-, a dohány- és a szőlőtermést érintette hátrányosan. E természeti tényezők hatására erőteljesebben károsított a peronoszpóra, csökkent a szőlő cukorfoka, alacsonyabb a borok szesztartalma. A kenyérgabona, a cukorrépa és a kukorica termelésére kedvezett az időjárás. Búzából 12,5 mázsás, cukorrépából pedig minden számítás szerint több mint 170 mázsás holdankénti átlagot értek el a mezőgazdasági üzemek. Mindkét termésátlag rekordnak számít. A felvásárlás technikai lebonyolítására az átvevő vállalatok általában jól felkészültek. Így elkerülhettük a korábbi években gyakran előforduló torlódásokat, pedig az idén a szokásosnál több kenyérgabona, hízott sertés, baromfi és tojás került a központi készletbe. A kenyérgabona-felvásárlás gyakorlatilag befejeződött. Milyen eredmények születtek, milyen tapasztalatokat szereztük az idén, különös tekintettel a csapadékos időjárásra? A Kenyérgabonából a 140 000 vagonos felvásárlási tervvel szemben ez ideig több mint 160 000 vagonnyi került az állami magtárakba. Decemberben még mintegy 3000 vagonnyi kenyérgabona felvásárlásával számolhatunk. Az idei felvásárlás mennyisége tehát 163 000—164 000 vagon körül alakul. Ez a mennyiség 16—17 százalékkal haladja meg a tervezettet, s 12—13 százalékkal több mint a tavalyi. A felvásárlás kedvező alakulása a jó termésnek köszönhető, mezőgazdaságunk az idén a tervezettnél mintegy 30 000 vagonnal több búzát, rozsot takarított be. A változékony, csapadékos időjárás az aratókat, a cséplőmunkásokat és a felvásárlókat rendkívül nehéz helyzet elé állította. A sok eső gátolta a gépek optimális kihasználását, a betakarítás elhúzódott, s emiatt a szokásosnál nagyobbak lettek a betakarítási veszteségek. A felvásárlásnál nagy segítségünkre volt, hogy a tárolóteret az előző évhez képest mintegy 18 000 vagonnal növeltük. Emellett a felvásárlásra kerülő mennyiség háromnegyed részét nagyüzemi módszerekkel vettük át, gépekkel mozgattuk. Az átvételt meggyorsították a feldolgozó üzemek mellé telepített vasvázas színek. A csapadékos időjárás következtében a termés egy része sok vizet tartalmazott. Ezért az előző esztendeinél több mint tízszeres mennyiséget, csaknem 20 000 vagonnyi kenyérgabonát mesterségesen kellett szárítani. A betakarítás elhúzódása miatt az elcsépelt kenyérgabona minősége egyenetlen volt. Legjobb minőséget az első tételek adtak. A megkésve betakarított gabona túlérett, sokat vesztett fajsúlyából, s egyikmásik tétel már ki is csírázott, összességében azonban a termés minősége, sütőipari értéke jobb a tavalyinál. Miképpen alakult eddig az állattenyésztés termékeinek felvásárlása, milyen eredmények várhatók? — Az állattenyésztésből származó termékek (vágósertés, vágómarha, vágójuh, süldő, malac, baromfi, tojás, tej stb.) felvásárlása általában kedvezően alakult. Ezekből a termékekből a felvásárlási tervet november közepéig már 82 százalékra teljesítettük. Az eddig átvett mennyiség 10 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Év végéig a tervezettnél mintegy másfél százalékkal, a tavalyinál pedig 8,2 százalékkal jobb eredményre számítunk. Vágósertésből, süldőből, malacból, vágóbaromfiból, valamint tojásból lényegesen többet vásárolunk fel, mint az előirányzat. A száj- és körömfájás következtében a tejfelvásárlás tervét nem tudjuk teljesíteni. Hasonló a helyzet a vágómarha súly szerinti felvásárlásánál is. E két területen mutatkozó elmaradás azonban nem érinti hátrányosan a belföldi ellátást. Azoknak az állattenyésztésből származó termékeknek a segítségével, amelyekből lényegesen többet sikerült felvásárolni, fokozottabban ki tudjuk elégíteni a hazai szükségleteket. Ugyanakkor növelhetjük az exportot is, amelynek rendkívül fontos szerepe van népgazdaságunk fizetési mérlegének javításában. Zöldség- és gyümölcsfélékből — bár a tavalyihoz hasonló méretű exportot bonyolítottunk le — nem sikerült a kivitel tervezett szintjét elérni. A hús- és állati termékek fokozottabb exportja részben pótolja az e területen mutatkozó hiányt. Hol tartanak a termeltető - és felvásárló vállalatok a fontosabb cikkek szerződéskötésével? — A tsz-tervezés korszerűsítése a szerződéskötéseknél előtérbe helyezi a termelőszövetkezetek és a vállalatok kétoldalú, közvetlen kapcsolatát. A korábbihoz képest tehát a változás lényege az, hogy növekszik a közös gazdaságok önállósága, termelésszerkezetük alakításánál jobban figyelembe tudják venni helyi adottságaikat. A termeltető és a felvásárló vállalatok a szerződéseket a tervkészítés előtt kötik meg a szövetkezetekkel. A jövő esztendőre szóló szerződések kötése már augusztus elején megkezdődött. A munka még nem fejeződött be, s így nem lehet a végleges helyzetről képet adni. A november 15-i adatok szerint a vállalatok a kenyérgabona 92, az étkezési burgonya 90, a konzerv- és hűtőipari zöldség 90,5 százalékát szerződték le. Az előirányzott napraforgó 74 százalékára, a cukorrépa és a dohány 76 százalékára, a MÉK-zöldség 68 százalékára, a fűszerpaprika 75,5 százalékára van szerződés. Az állatnevelési és hizlalási szerződések csak a már beállított állatokra köthetők, s így az eddigi eredményekből nem lehet következtetni az évi terv megalapozására. A szerződéskötések üteme mind a hízott sertésnél, mind a vágómarhánál hasonló a tavalyihoz. Tennivaló még bőven adódik. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy általában kedvezően fogadták a termelőszövetkezetek a szerződéskötés mostani rendszerét, s a vállalatok is eredményesen dolgoznak a népgazdasági és termelőszövetkezeti érdekek összhangbahozataláért — fejezte be nyilatkozatát Dergács Ferenc elvtárs. Mintegy 350 millióval több értéket vásárolhatunk fel az idén a mezőgazdaságból Dergecs Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Bővülnek a magyar—csehszlovák kulturális kapcsolatok Aláírták az 1966—1967. évi kulturális munkatervet kedden a Művelődésügyi Minisztériumban — a november 25-től 30-ig Budapesten tartott tárgyalások eredményeképpen — ünnepélyesen aláírták a magyar —csehszlovák kulturális csereegyezmény 1966—1967. évi munkatervét. Az okmányokat magyar részről Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, csehszlovák részről Frantisek Písek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete írta alá. Az ünnepélyes aktuson megjelent a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézete több vezető képviselője. A következő időszakra szóló munkaterv a két ország kulturális együttműködésének további szélesítését irányozza elő. Javítják — egyebek között — a felsőoktatási intézmények kapcsolatait; tervbe vették egyetemi tanárok, fiatal egyetemi oktatók, ösztöndíjas hallgatók cseretanulmányútjait és termelési gyakorlatok egész sorát. A közoktatás területét, kölcsönösen segítik a tanítást a szlovákiai magyar nemzetiségi iskolákban, illetve a magyarországi szlovák nemzetiségi iskolákban. A kulturális és művészeti rendezvények egyik kiemelkedő eseménye lesz a Cseh Filharmonikusok Zenekarának fellépése 1966-ban a budapesti zenei heteken. A Magyar Állami Operaház együttese 1967-ben részt vesz a Prágai tavasz műsorában. A X. Magyar Képzőművészeti Kiállítás válogatott anyagát jövőre bemutatják Prágában és Pozsonyban, viszonzásképpen nálunk Antonin Slavicek cseh festőművész gyűjteményes tárlatát rendezik meg. A munkatervet előkészítő tárgyalásokkal egy időben ugyancsak Budapesten ülésezett — ezúttal negyedik alkalommal — a magyar —csehszlovák kulturális munkabizottság is. Szó esett az együttműködés további javításának lehetőségeiről, együttműködési munkaterveket dolgoznak ki például a budapesti Vígszínház és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház, továbbá a győri Kisfaludy Színház és a komáromi Magyar Területi Színház között; elhatározták ezenkívül színészek, rendezők cserelátogatásait is. A tárgyalások befejeztével értékelték a magyar—csehszlovák kulturális munkabizottság eddigi tevékenységét, és elfogadták a bizottságnak a következő két esztendőre szóló munkatervét. A munkabizottság legközelebbi ülését 1966. első felében tartják, a két ország felsőoktatási kapcsolatairól tanácskoznak majd. E megállapodásokat egyébként jegyzőkönyvben rögzítették, amelyet az 1966 —1967. évi magyar—csehszlovák kulturális munkatervvel együtt ugyancsak aláírtak. Kedd este Frantisek Písek budapesti csehszlovák nagykövet a nagykövetségen koktélt, majd Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes a Gundel Étteremben vacsorát adott a munkatervi tárgyalásokon részt vett magyar, illetve csehszlovák kulturális küldöttségek tiszteletére. (MTI)