Népszabadság, 1966. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1. oldal . Ara 80 fillér IÉPSZABADSÁG 1966. október 9. vasárnap A HI AGYA NI SZOCIALISTA MUNKÁSPÁNT KÖZPONTI LAPJA XXIV. évfolyam, 239 szám Európa békéjéért,biztonságáért Aligha akad bárki is, aki kétségbe vonná, hogy Európa problémáinak jelentősége túlnő e kontinens határain. Itt húzódik két világrendszer elválasztó határvonala, s az államcsoportok viszonya ezen a földrészen egyszersmind sajátságos barométere a nemzetközi politikai időjárásnak is. Ezért azután az is igaz, hogy az európai problémákat nem lehet a világhelyzettől elvonatkoztatva szemlélni: a más földrészeken folyó küzdelmek harci zaja itt is visszhangzik, s az agresszió más övezetekben az európai légkört is mérgezi. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy az európai béke, a Duna, a Rajna, a Temze s a Volga partján élő népek biztonsága szempontjából közvetlen veszélyt is jelent az Egyesült Államok jelenlegi agresszív politikája. E politika jegyében szőnek összeesküvéseket az arab világban és Latin-Amerikában, tagadják a népek önrendelkezési jogát, és támogatják világszerte a népellenes, korrupt rendszereket. E politika jut legszemléltetőbben kifejezésre a vietnami nép ellen napról napra kíméletlenebb eszközökkel folyó rablóháborúban. Az Egyesült Államok céljai Európában sem mások, mint a többi kontinensen. Az amerikai kormánypolitika tervezői Nyugat- Európát — ma is, éppúgy, mint tegnap — eszköznek tekintik az amerikai globális politika végrehajtásához. Tekintet nélkül a végbement politikai, gazdasági és pszichológiai folyamatokra — amelyeket legérzékletesebben Franciaországnak a NATO-tól való elhatárolódása fejezett ki — szeretnék ráerőszakolni akaratukat szövetségeseikre s egész Nyugat-Európára is. Céljuk: megállítani, visszafordítani a népek felszabadulásának, a társadalom átalakulásának történelmi folyamatát, tovább mélyíteni Európa megosztottságát, fokozni a fegyverkezési hajszát, s a nemzetközi feszültséget, és megakadályozni a történelmileg indokolt, normális kapcsolatok kialakítását a földrész keleti és nyugati fele között. Ezért állomásoznak még mindig Európában az Egyesült Államok csapatai, a nyugat-európai országokban ezért vannak ott katonai támaszpontjai, ezért létesülnek termonukleáris fegyverraktárak, ezért köröznek éjjelnappal az amerikai stratégiai légierő atombombákat hordozó repülőgépei az európai országok égboltján. " A stabilitást kontinensünkön, amelynek közepén a tőkés és a szocialista világrendszer határa húzódik, mindenekelőtt az a sajátos katonai szövetség fenyegeti, amely Washington és Bonn között jött létre. Ma az amerikaiak segítségével létrehozott és felszerelt Bundeswehr a legnagyobb fegyveres erő a NATO-ban. 460 ezer ember áll fegyverben, 12 nyugatnémet hadosztályt szereltek fel korszerű tüzérséggel és rakétafegyverekkel. És a Bundeswehr arzenáljába tartoznak atomfegyverek hordozására alkalmas rakéta- és repülőgéptípusok is! A fegyverkezés mérve és üteme elválaszthatatlan a bonni állam politikai céljaitól. Az NSZK ma az egyetlen olyan állam, amely nem titkolja, hogy azoknak a határoknak megváltoztatását kívánja, amelyek a hitlerizmus szétzúzásának eredményeképpen jöttek létre. Mennyire jellemző, hogy még az iskolai térképeken is „ideiglenesen idegen közigazgatás alatt álló övezetnek” tüntetik fel a Szovjetunió, Lengyelország nyugati területeit! A nyugatnémet külpolitika bizonyos taktikai változásai csak még jobban aláhúzzák ennek az anakronisztikus politikának változatlanul revansista pilléreit, stratégiai céljainak állandóságát. És éppen ez a nyugatnémet állam ma az Egyesült Államok legfontosabb európai partnere, rá épülnek a NATO-n belüli és azon kívüli amerikai katonai tervek! Abban az időszakban, amikor Nyugat-Európa-szerte sok államférfi figyelemmel tanulmányozza azokat a következtetéseket, amelyek logikusan adódnak a francia politika bizonyos realista lépéseiből — a nyugatnémet vezető körök tisztában vannak saját fontosságukkal, kulcsszerepükkel az Észak-atlanti Szövetség egész rendszerén belül. Szövetségük az Egyesült Államokkal azt a lehetőséget jelenti számukra, hogy rátegyék kezüket a nukleáris fegyverek kilövésére alkalmas ultramodern rakéták után, magukra az atomfegyverekre is. Azok a washingtoni jelentések, amelyek szerint „Johnson elnök továbbra is tanulmányozza Nyugat-Németország fokozottabb részvételének lehetőségeit az európai nukleáris védelemben”, a mindennapi politika nyelvére lefordítva azt jelentik, hogy ennek veszélye nem csökkent. A szocialista államok, a Varsói Szerződés országai — köztük hazánk is — elsőrendű politikai céljuknak tekintik az európai biztonság megvalósítását. Ezt tükrözte a Varsói Szerződés államainak bukaresti deklarációja és ezt fejezik ki országaink külpolitikai kezdeményezései az ENSZ most folyó New York-i közgyűlésén s a nemzetközi politika minden más fórumát is. A jelenlegi helyzetben is lehetne lépéseket tenni az európai biztonság érdekében. Ha például közös nyilatkozat születne az európai határok megváltoztathatatlanságáról, ez hasznos és eredményes lépés lenne. Ha kinyilvánítanák azt, hogy Nyugat- Németország sem most, sem később, sem nyíltan, sem búr, kélt formában nem juthat nukleáris fegyverekhez — ez is igen nagy hozzájárulás lenne a feszültség csökkentéséhez. E valóban alapvető két kérdés megoldása nélkül elképzelhetetlen stabil európai biztonsági rendszer kiépítése. Senki sem tagadhatja, hogy a jelenlegi európai helyzet a veszély sok elemét rejti magában. A hidegháborús állapot állandósítása csak azoknak előnyös, akik Európát a feszültség állapotában akarják tartani, s akiknek teljesen közömbösek az európai népek igazi érdekei. Ha létrejönne a kontinens országainak párbeszéde, a tanácskozás, amely egy hatalom ellen sem irányul, ahol a tárgyalóasztal mellett volna hely minden nyugat- és kelet-európai állam képviselőjének ez kiváló lehetőséget jelentene az építő javaslatok — például az atommentes övezetek létesítésére irányuló indítványok — megvitatására, a nézetek kölcsönös megismerésére s még többre is. Arra, hogy ki is munkálják azokat a tényleges politikai lépéseket, amelyek állandósíthatnák Európában a biztonság és a nemzetközi együttműködés atmoszféráját. Vajda Péter Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának 25. ülésszakáról 1966. október 4 és 7 között Moszkvában tartotta 25. ülésszakát a KGST végrehajtó bizottsága. Az ülésszakon részt vett: Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Otakar Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Damdinyija Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Julius Balkow, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gogu Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnökhelyettese. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között Jugoszláviának a KGST-szervek munkájában való részvételéről kötött megállapodás értelmében a végrehajtó bizottság ülésszakán részt vett Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja. A végrehajtó bizottság ülésszakán a Román Szocialista Köztársaság képviselője, Gogu Radulescu miniszterelnök-helyettes elnökölt. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának jelentését A KGST- országok és Jugoszlávia 1966— 1970-re szóló hosszú lejáratú árucsere-egyezményeivel összefüggő tárgyalásokról és az egyezmények megkötéséről. Megállapítást nyert a végrehajtó bizottság ülésszakán, hogy a KGST-országok és Jugoszlávia 1966—1970-re szóló hosszú lejáratú árucsere-egyezményei előirányozzák az árucsere-forgalom további növekedését, ami azt tanúsítja, hogy állandóan bővül és mélyül az említett országok gazdasági együttműködése. A végrehajtó bizottság javasolta, folytassák a szóban forgó országok kölcsönös kereskedelmének bővítését az 1966—1970-es időszakban. A KGST-országok, valamint Jugoszlávia 1966—1970. évi hosszú lejáratú árucsere-egyezményeivel összefüggő tárgyalások és az egyezmények megkötése kérdéseinek megvitatásában a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság képviselője is részt vett. A végrehajtó bizottság megvitatta azokat a javaslatokat, amelyek értelmében az 1967—1970 közötti időszakban az érdekelt országok között szakosítani kell a Diesel-hajók gyártását és szállítását. A kommunista és munkáspártok vezetőinek és a KGST-országok kormányfőinek 1966 júliusában Bukarestben megtartott találkozóján folytatott eszmecserével összhangban a végrehajtó bizottság megvitatta a tanács 1966 decemberében Szófiában megtartandó ülésszakának előkészületeit. A végrehajtó bizottság a gazdasági együttműködés néhány más kérdését is megvizsgálta. Az ülésszak a testvéri barátság és a teljes egyetértés légkörében folyt le. A szovjet—magyar gazdasági és tudományos műszaki kormányközi bizottság ülése Moszkvában megnyílt a szovjet —magyar gazdasági és tudományos-műszaki kormányközi bizottság ülése. A kormányközi bizottságnak ez a negyedik tanácskozása 1964-ben történt megalakulása óta. A Kreml nagy palotájában találkoztak a küldöttségek Apró Antal és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek vezetésével. Apró Antal az ülés megnyitása alkalmából elhangzott felszólalásában méltatta a kormányközi bizottság munkájának jelentőségét. A bizottságot hatékony eszköznek nevezte a két ország sokoldalú együttműködésének fejlesztésére és elmélyítésére, s megelégedését fejezte ki Magyarország és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak fejlődése felett. Megjegyezte, hogy a múlt évben 900 millió rubelt tett ki a két ország közötti áruforgalom. A jelenlegi ötéves tervben (1966—1970) az áruforgalom jelentősen megnövekszik, ami kétségtelen tanúbizonysága a gazdasági együttműködés kölcsönös előnyeinek. VÁLLALTÁK, TELJESÍTETTÉK November 15-ig teljesítik az éves tervet a Budapesti Vegyiművek dolgozói A Budapesti Vegyiművek dolgozói különösen szép eredménynyel kívánják köszönteni a párt IX. kongresszusát: versenyfelajánlásukat kiegészítve vállalják, hogy évi tervüket november 15-ig teljesítik. Ez pedig azt jelenti, hogy az eredetileg vállalt 30 millió forint értékű többtermelés helyett 100 millió forint értékű terméket gyártanak terven felül a belföldi felhasználóknak és az exportra. Erre a nagy vállalkozásra az eddig eltelt kilenc hónap eredményei, a verseny várakozáson felüli sikerei adnak alapot. A gyárvezetőség által kitűzött kongreszszusi zászlóért 11 üzemrész vetélkedik és 71 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. A növényvédő szereket gyártó üzemrész kollektívája már október 5-én befejezte évi tervét, túlteljesítették az év elején tett felajánlást is, és pótfelajánlást tett 300 tonna Hungarin gyomirtó szer és 300 tonna DL—40 porozószer gyártására. Nagy erőfeszítést tett és tesz még ezután is a szuperfoszfát-üzemrész is, hiszen amikor a mezőgazdaság és a külkereskedelem a harmadik negyedévben újabb megrendelésekkel jelentkezett, terven felül 42 000 tonna szuperfoszfát gyártására vállalkozott. Adottságainál fogva ez a két üzemrész vállal oroszlánrészt a 100 milliós túlteljesítésből, de a vállalat vezetői igen sokra becsülik, egyenértékű műszaki teljesítményként tartják számon az egyébként is feszített tervvel dolgozó kénsavüzemrész 2000 tonnás, és a kaprolaktám-üzemrész 20 tonnás többletfelajánlását. És hasonló elismerésre méltó az elektrolízisüzem teljesítménye is, amely ugyan elsősorban nem tervtúlteljesítéssel járul hozzá a vállalati kollektíva sikereihez — ebben az üzemrészben erre nincs mód —, hanem az energiamegtakarításban ért el a vártnál jobb eredményeket. Az eredetileg vállalt 1 millió kilowattórás energiamegtakarítást teljesítve további 200 000 kilowattórát takarít meg. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, nagy eséllyel vesznek részt a versenyben a vállalat „szürke emberei”, a karbantartók is, akik kiváló minőségben végezték el az idei nagyjavítást. A verseny anyagi elismerésére a vállalat vezetősége az éves jutalomkereten felül mintegy 30 000 forintot fordít. Ezen osztoznak majd a legjobb eredményt elért üzemrészek és brigádok. De ennek a vetélkedésnek csak nyertesei lesznek, hiszen a vállalt kötelezettségek teljesítésével a kollektíva minden tagja mintegy 16—18 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedéssel számolhat. S. Ej . Sánta Ferenc és Mozi Péter zsákba gyűjti az L—2-es porozószert.