Népszabadság, 1967. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-18 / 246. szám

2 Kuznyecov részt vesz az ENSZ közgyűlésén Hétfőn New Yorkba érkezett Kuznyecov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyettese, hogy részt vegyen az ENSZ-köz­­gyűlés idei ülésszakának munká­jában. A repülőtéren Kuznyecov nyi­latkozott a sajtónak. „A szovjet küldöttség megtett és a jövőben is megtesz minden erőfeszítést azért, hogy a mostani ülésszak — az ENSZ-alapokmány elveinek megfelelően — olyan határozato­kat hozzon, amelyek megfelelnek a népek érdekeinek, a tartós vi­lágbéke biztosításának. A szovjet küldöttség továbbra is kész együttműködni mindazokkal a küldöttségekkel, amelyek fellép­nek az agresszió ellen, a más ál­lamok belügyeibe való beavatko­zás ellen, s támogatják a szabad­ságukért és függetlenségükért harcoló népeket. A Szovjetunió a 22. ülésszakon olyan javaslatokat tett, amelyek hozzájárulnak az említett nemes célok eléréséhez. Reméljük, hogy e javaslatainkat az ENSZ-tagál­­lamok támogatják” — jelentette ki repülőtéri nyilatkozatában Kuznyecov.„ Hétfőn kézigránát robbant a New York-i Fifth Avenue egy elegáns lakóházában, a jugoszláv ENSZ-küldöttség szállásától nem messze, a kubai küldöttség szál­lásával szemben. A robbanás — amelyet az amerikai hadseregben használatos gránát okozott — senkit sem sebesített meg. (MTI) Bonn változatlanul gátolja az atomsorompó-egyezmény kidolgozását A genfi tizennyolc hatalmi le­szerelési tárgyalásokon kedden felszólalt Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képviselője. Kijelen­tette, hogy az atomsorompó­­szerződésről folyó tárgyalások rendkívül felelős szakaszba lép­tek. A bizottságnak most az a feladata, hogy befejezze a szer­ződéstervezet kidolgozását. Gya­korlatilag a tizennyolc hatalmi bi­zottság valamennyi tagja — bár­milyen különbségek mutatkozza­nak is a szerződés egyes részlet­­kérdéseivel kapcsolatban — ezt a tervezetet a leszerelési tárgya­lások fontos eredményének te­kinti, olyan eredménynek, amely közelebb hozza az atomfegyve­rek további terjedésének meg­akadályozását — mondotta Ros­csin. A Szovjetunió képviselője rá­mutatott, hogy a tervezet harma­dik cikkelye (az ellenőrzés) egye­lőre kidolgozatlan. Az a fő ne­hézség, hogy az NSZK befolyá­sos körei mindenképpen igyekez­nek megakadályozni e cikkely elfogadását és ezzel megtorpedóz­ni az atomsorompó-szerződés egé­szét. Bonn vonakodik elfogadni, hogy a szerződés ellenőrzését a Nemzetközi Atomerő Ügynökség végezze, amelyet a világ csaknem száz országa ismer el. Az álla­mok többségének akaratával el­lentétben az NSZK kormánya olyan helyzetbe szeretné juttatni Nyugat-Németországot, hogy ne terjedjen ki rá e nemzetközi szerv hatásköre. Az NSZK azt indítvá­nyozza, hogy a Közös Piac szerve, az Euratom gyakorolja az ellen­őrzést, ami tulajdonképpen afféle önellenőrzés lenne. Adrian Fisher amerikai dele­gátus válaszában védelmébe vet­te a nyugatnémet álláspontot és azt bizonygatta, hogy a szovjet képviselő „túlságosan sötét képet fest” a szerződés harmadik cik­kelyéről kulisszák mögött folyó tárgyalásokról. Roscsin válaszában ismét leszö­gezte: nem szabad hozzájárulni, hogy az Euratom szervezetéhez tartozó országok, kivonják magu­kat a nemzetközi ellenőrzés rend­szere alól. Roscsin hangoztatta továbbá, hogy az úgynevezett bé­kés célú atomrobbantások, ame­lyek jogához Nyugat-Németország ragaszkodik, nagy kibúvót jelen­tenének és lehetővé tennék a szerződés megsértését. (TASZSZ) Decemberben napirendre tertik a NATO átszervezésére vonatkozó javaslatokat Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője kedden kijelen­tette: a NATO-tagállamok kép­viselői beható tanulmányokat folytatnak a szövetség átszerve­zésére, új feladatainak kidolgo­zására. A tagállamok képviselői az utóbbi hetekben több értekez­letet tartottak és javaslatokat terjesztenek majd a szervezet miniszteri tanácsának decemberi értekezlete elé. Diplomáciai körökből szárma­zó értesülés szerint a tanulmá­nyok lényege, hogy fokozzák a NATO-n belüli politikai együtt­működést a katonai integráció megvalósítását követően. A New York Times kedden azt jelentet­te, hogy a javaslatok a többi között lényegében kötelező erejű, politikai vonal kidolgozására irá­nyulnak. A washingtoni külügyminisz­térium szóvivője tagadta, hogy bármiféle kötelező erejű döntés született volna, közölte azonban, hogy négy munkacsoportban be­ható vizsgálat folyik a kelet­­nyugati kapcsolatokról, a NA­­TO-n belüli kérdésekről, a szö­vetség katonai problémáiról és azokról a nemzetközi kérdések­ről, amelyek a NATO területén kívül esnek ugyan, de érintik a szövetség tagállamainak érde­keit. A munkacsoportok összege­zett jelentését­ a decemberi mi­niszteri értekezlet elé terjesztik.­­(MTI) Ceausescu elvtárs cikke a Pravdában A Pravda keddi száma Nico­­lae Ceausescunak­, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárának cikkét köz­li az októberi forradalom 50. év­fordulója alkalmából. " A Szovjetunió és a többi szocialista ország eredményei, vívmányai, a világ fejlődése az októberi forradalom óta eltelt fél évszázadban — írja — bizonyít­ják a marxista—leninista taní­tás helyességét, megújhodást kel­tő erejét, új energiát öntenek a nemzetközi munkásosztályba, a világ forradalmi erőibe. A szo­cializmusról, amely történelmi valósággá lett, mind szélesebb körben ismerik el, hogy az a tár­sadalom fejlődésének elkerülhe­tetlen perspektívája. A szocia­lizmus világszerte harcra lelke­síti az emberek millióit a szabad­ság, a haladás és a jólét eszméi­nek megvalósításáért. „Az egész világ antiimperia­­lista erői harcos szolidaritásá­nak elsőrendű feltétele a szo­cialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egysége. Pártunk vélemé­nye szerint — írja Ceausescu — a kommunista és munkásmozga­lom valamennyi csapatának je­lenleg legfőbb kötelessége min­dent megtenni akcióik egységé­nek biztosításáért az imperializ­mus ellen vívott küzdelemben. Az, ami a szocialista országokat, a kommunista pártokat egyesíti, a marxista-leninista tanítás, a szocialista internacionalizmus, a harc az imperializmus, a közös ellenség ellen, a békéért és a szo­cializmusért — összehasonlítha­tatlanul fontosabb és mérhetet­lenül erősebb mindennemű né­zeteltérésnél” — írja cikkében Ceausescu. (TASZSZ) 1967. október 18. szerda NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány Sorban Moszkva és Hanoi barátsága napján, tegnap a szovjet főváros­ban ünnepi gyűlést rendeztek, amelyen megjelent Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja és több más szovjet hivatalos személyiség. (MTI) Koszigin szovjet kormányfő­­ kedden a Kremlben fogadta Ti­­demand norvég hadügyminisz­tert és Grecsko marsall szovjet honvédelmi miniszter jelenlété­ben őszinte, baráti megbeszélést folytatott vele. (TASZSZ) Indira Gandhi, aki hivatalos látogatáson Romániában tartóz­kodik, kedd délelőtt a Prahova­­ völgyében járt, megtekintette a brazi olajfinomítót, majd Ploesti­­be, az olaj­városba érkezett.­­ (MTI) Borsén norvég miniszterelnök­­ Mika Spiljaknak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nökének meghívására kedden hat­­­­napos hivatalos látogatásra Belg­­­­rádba érkezett. A jugoszláv—nor­­­­vég tárgyalások előterében nem­­­­zetközi kérdések állnak. (MTI) A Norvég Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumot tartott, amelyen megvitatta Lar­­sennek, a párt elnökének beszá­molóját a párt további feladatai­ról. A plénum határozata alapján 1968 március közepére össze­hívták a párt soron következő kongresszusát. (TASZSZ) Vitryben, Párizs egyik előváro­sában kedden megnyílt a Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottságának plénuma, amelyen a többi között Waldeck Rochet fő­titkár a párt nemzetközi tevé­kenységéről tart beszámolót. Bolíviai zárójelentés­­Guevara haláláról A bolíviai hatóságok hétfőn kiadták záróközleményüket Er­­nesto Che Guevara haláláról. A közlemény a korábbi állításokat ismétli meg, amelyek szerint Guevara­­ „súlyosan sebesülten esett a kormánycsapatok fogsá­gába”. Október 8-án este a sebe­sültet Higu­era városába szállítot­ták, ahol meghalt. A katonai közlemény hozzáfű­zi: három argentin szakértő meg­állapította, hogy a holttest Gue­­varáé. (AP) Befejeződött a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsának ülése Négy záródokumentum elfoga­dásával kedden befejeződött a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség négynapos prágai ülése. A tanács, amely mintegy 60 or­szág képviselőinek részvételével ülésezett, elítélte az Egyesült Ál­lamok vietnami agresszióját, kö­vetelte a VDK bombázásának azonnali beszüntetését és a genfi egyezmények tiszteletben tartását. A küldöttek követelték, hogy von­ják ki Dél-Vietnamból az ameri­kai csapatokat, és ismerjék el a a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítási Frontot, mint a dél-viet­nami nép jogos képviselőjét. A tanács ezenkívül megtárgyal­ta a nők jogaival kapcsolatos kér­déseket és szolidaritását fejezte f­l azokkal az asszonyokkal és leá­nyokkal, akiknek hazájában há­ború pusztít és elnyomásban él­nek. A tanács mostani ülése, amely egyben előkészítette a jövő év de­cemberében megrendezendő vi­lágkongresszust, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor­dulójának jegyében zajlott le. (CTK) Forradalmi bíróság elé kerülnek az egyiptomi összeesküvők Az EAK közvéleménye sürge­ti és nagy érdeklődéssel várja az öngyilkosságot elkövetett Amer marsall csoportjának összeesküvé­­si perét, valamint a felderítő szol­gálat vezetőinek felelősségre vo­nását. Perbe fogják a júniusi ka­tonai vereségért felelős táborno­kokat is. E tárgyalásra forradalmi bíró­ságot hoztak létre, amely elé azok kerülnek, akik meg akarták­­szállni a hadsereg keleti frontjá­nak (a Szuezi-csatorna körzeté­ben állomásozó fő erők) parancs­nokságát­, hogy a marsallt a had­erő élére, Badran volt hadügymi­nisztert, az összeesküvés igazi irá­nyítóját pedig a kormány élére állítsák. Rajtuk kívül a felderítő és biztonsági szolgálatnak azok a vezetői — Szaleh Naszr tábornok és társai — állnak az újonnan lé­tesítendő forradalmi bíróság elé. A vereségért felelős főtisztek ügyét elválasztották ettől a per­től. Az Al Ahram szerint a kato­nai kérdés „más lapra tartozik”. Feltehető, hogy a hadbíróság a tá­bornokok perét biztonsági okok­ból, zárt ajtók mögött tárgyalja majd. (MTI) Brandt elutazott Párizsból Kedden folytatódtak Brandt nyugatnémet és Couve de Murville francia külügyminiszter tárgyalá­sai. Brandt a délutáni órákban el­utazott a francia fővárosból. A nyugatnémet külügyminiszter újságírók kérdésére válaszolva, röviden beszámolt a megbeszélé­sekről. Elmondta: a francia kor­mány biztosította arról, hogy nem helyezkedik szembe eleve Nagy-Britannia közös piaci felvételével. Couve de Murville hozzáfűzte, hogy több ezzel kapcsolatos kér­dést a hat tagország képviselői­nek kell megvitatniuk. Mindkét fél egyetértett abban, hogy az an­gol felvételi kérelem elbírálásához feltétlenül meg kell várni az EGK európai bizottságának beszá­molóját, amelyet a következő mi­niszteri tanácsülésen terjesztenek elő. (MTI) Max Reimann az októberi forradalomról A Német Kommunista Párt il­legális lapja, a Freies Volk leg­újabb számának vezércikkében Max Reimann, az NKP első titká­ra méltatja az Októberi Szocialis­ta Forradalom jelentőségét. A többi között megállapítja: „A német történelem tanulsága sze­rint antikommunizmus és szov­­jetellenesség háborúhoz és pusz­tuláshoz vezet. A barátság a né­met nép és a szovjet népek kö­zött pedig békét és biztonságot jelent. Ezért a barátság a Szov­jetunióval népünk nemzeti ér­deke.” (MTI) Válságjelek a görög junta háza táján AMIKOR HELEN VLAHOSZ asszony, az egyik legtekintélye­sebb athéni lapkiadó a közelmúlt­ban négy és fél órás kihallgatás után elhagyta a katonai ügyészség épületét, a várakozó újságíróknak a következőket jelenítette ki: „Pert készítenek elő ellenem a hatósá­gok megsértése címén. Mondha­tom azonban, hogy a fogorvosom­tól jobban félek, mint a mostani kormánytól." Enyhült volna-e a féktelen ka­tonai diktatúra Görögországban, hogy ilyen nyilatkozatot meri tenni Helen Vlahosz egy politikai per és a várhatóan súlyos ítélet árnyékában — vagy csupán egy bátor asszony vakmerő kijelenté­seiről van szó? Nem, a diktatúra nem lett eny­hébb, sőt, ha lehet, még nyomasz­tóbban nehezedik a görög népre. Pár nappal később Vlahosz asz­­szonyt őrizetbe vették, s pere teg­nap megkezdődött. Az ügyészsé­gek nap nap után új áldozatokat hurcolnak a Vádlottak padjára, a bíróságok pedig rövid úton öt—tíz éves börtönbüntetéseket szabnak ki. A sablonszerű indokolás: „A hatóságok megsértése, katonai pa­rancsok megszegése.” Helen Vlahosz asszony bátor kiállása azonban, amely egyéb­ként valószínűleg súlyosbítja az ellene készülő ítéletet, többet is jelent egy gerinces ember bátor­ságánál. Jelzi, hogy az athéni köz­hangulat felébredt a diktatúra első csapásai okozta bénultságból. A junta hiába erősíti az elnyo­mást, az idő nem az ezredeseknek dolgozik. Fokozódik az ellenállás, mind többen vannak, akik nyil­vánosan fellépnek a diktatúra el­len, és tudatosan megszegik anti­demokratikus rendeleteit. E demonstráció egyik igen lát­ványos részletét a napokban Ka­­nellopulosz volt miniszterelnök szolgáltatta. Három nap leforgása alatt kétszer szegte meg a politi­kai nyilatkozatok közzétételének tilalmáról szóló rendeletet. A jun­ta korbácspolitikájának alig érzé­kelhető, de azért felismerhető el­bizonytalanodására vall, hogy — szemben a korábbi gyakorlattal, például Averoff volt külügymi­niszter hasonló, sőt enyhébb ügyé­ben, amikor rövid úton ötévi bör­tönbüntetést szabtak ki — most napokig semmi ellenintézkedést nem tettek, és azután is csak házi őrizetbe vették Kanellopuloszt. A JUNTA szemmel láthatóan ideges, és szeretné stabilizálni uralmát. A belső ellenállással pár­huzamosan növekszik ugyanis a diktatúrát elítélő, a polgári kor­mányzás helyreállítását követelő külső nyomás is. Görögország nemzetközi tekin­télye április 21 óta a mélyponton van, a katonai diktatúrát nemcsak a szocialista országok, hanem a polgári demokráciák közvélemé­nye, sőt sok nyugati ország kor­mánya is hivatalos nyilatkozatok­ban ítélte el. A király néhány héttel ezelőtti amerikai utazása elsősorban azt a célt lett volna hivatott szolgálni, hogy az Egyesült Államok kormá­nyát a katonai diktatúra látvá­nyos támogatására hangolja, és ez a támogatás segítse elnémítani a junta nyugati bírálóit. Az ameri­kai külpolitika irányítói azonban nem látták kifizetődőnek a görög katonai diktatúra nyílt védelme­­zését, és a király csekély­ ered­ménnyel tért haza tüntetésektől és botrányoktól hangos tengerentúli útjáról: az Egyesült Államok csak éppen annyi segítséget ígért, amennyi Görögországnak a NATO- ban való megtartásához szüksé­ges. Hamarosan követte ezt az Eu­rópa Tanács plénuma, amelyen elsősorban az északi országok léptek fel a görögországi demok­rácia helyreállítása, a politikai foglyok szabadon bocsátása mel­lett. Dr. Brúnó Pittermann volt osztrák alkancellár, a Szocialista In­ternacionálé jelenlegi elnöke odáig ment el, hogy a juntaellenes illegális földalatti szervezetek tá­mogatását ajánlotta az Európa Tanács közgyűlésének. Hasonló álláspontot fogadott el az angol Munkáspárt konferenciája is. KÖZVETLENÜL A PUCCS UTÁN az ezredesek arról beszél­tek, hogy csak rövid ideig kivan­nak kormányozni, amíg a „kom­munizmus veszélye megszűnik”, és azután helyreállítják a polgári kormányzatot, vele együtt az ál­lampolgárok jogait. Most erről mind kevesebb szó esik, és a ha­táridő az „ameddig szükségesre” módosult. S hogy meddig lesz

Next