Népszabadság, 1967. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-21 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára fió fillér NÉPSZABADSÁG 1967. november 21. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXV. évfolyam, 275. szám Elismerés és köszönet a dolgozók százezreinek A SZOT és a KISZ a jubileumi verseny eredményeiről és továbbviteléről A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a KISZ központi bizottságának in­téző bizottsága, értékelve a ju­bileumi verseny tapasztalatait, örömmel állapította meg, hogy az egész haladó világ nagy ün­nepének, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lójának megünneplésére irányu­ló kezdeményezések méltó fogad­tatásra találtak társadalmunk minden rétegében. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának a dolgozók kezdeményezéseit meg­erősítő és lelkesítő határozata, valamint a SZOT elnökségének és a KISZ intéző bizottságának közös felhívása után a jubileumi verseny országos mozgalommá fejlődött, és az év során jelentős társadalmi üggyé vált. A jubi­leum jegyében folyó verseny — inkább, mint eddig — mély po­litikai tartalmat kapott. A ma­gyar dolgozók, köztük is elsősor­ban a szocialista címért küzdő kollektívák, tetteikkel fejezték ki a szovjet nép nagy történelmi érdemeinek elismerését, az irán­tuk érzett mély tiszteletét. Ez a verseny a dolgozók millióiból őszinte érzelmet és aktív cselek­vőkészséget váltott ki, amellyel méltóképpen fejezték ki a szo­cializmus ügye iránti odaadásu­kat. A jubileumi verseny eddigi ta­pasztalatai és az elmúlt tíz hó­nap népgazdasági eredményei azt is bizonyítják, hogy az interna­cionalizmus gondolata, összefo­nódva a nagy nemzeti felada­taink teljesítéséért érzett felelős­séggel, hatásosan segítette gazda­ságpolitikai célkitűzéseink ered­ményes megvalósítását, a dolgo­zók élet- és munkakörülményei fejlesztésének megalapozását. A jubileumi verseny eredmé­nyeiben helyesen tükröződik a gazdaságosságra, a takarékosság­ra, a termékek minőségének ja­vítására irányuló törekvés. Nö­vekszik az olyan kollektívák szá­ma, amelyek becsületbeli ügynek tekintik a minőség javítását. Örömmel üdvözöljük és támo­gatjuk e kezdeményezéseket, mert úgy véljük, hogy a jövőben az új gazdasági mechanizmus viszo­nyai között ezeknek egyre jelen­tősebb szerepük lesz a vállalati gazdálkodás eredményességében. A versenyben százezrek vettek részt a dolgozók minden rétegé­ből, örvendetesen fejlődik a szo­cialista brigádok, műhelyek, vál­lalatok kölcsönös összefogása és együttműködése, nőtt a szocialis­ta szerződéskötések száma, s mindez a vállalati kötelezettsé­gek eredményesebb teljesítését segítette elő. A vállalatok, a ku­tató- és tervezőintézetek műsza­ki dolgozói közül egyre többen kapcsolódtak be a versenybe. Erősödik, szélesedik a gazdasági vezetők, a műszakiak és a fizikai dolgozók alkotó összefogása, ami­nek eredményeként nagy jelen­tőségű helyi kezdeményezések születtek. Elismerésünket és köszönetün­­ket fejezzük ki a fizikai és szel­lemi dolgozók százezreinek, a szo­cialista brigádoknak és műhely­kollektíváknak, a kiváló dolgozók, a kiváló újítók ezreinek, akik a jubileumi versenyben tanúsított lelkes, áldozatkész munkájukkal tiszteletre méltó eredményeket ér­tek el. Köszönet és elismerés illeti a vállalatok, gazdaságok és intéz­mények politikai szerveit, gazda­sági és műszaki vezetőit a jubi­leumi verseny irányításában és szervezésében kifejtett tevékeny­ségükért, hasonlóképpen a sajtó, a rádió, a televízió dolgozóit, akik rendszeresen ismertették a jubileumi verseny eredményeit. A jubileumi munkaverseny a nagy évforduló ünnepségeivel azonban nem fejeződött be. Fel­hívjuk a dolgozókat, ifjúmunkáso­kat, a jubileumi munkaverseny valamennyi részvevőjét, hogy lan­kadatlan lendülettel folytassák a versenyt a kötelezettségvállalások, a vállalati és népgazdasági tervek mielőbbi és minél eredményesebb teljesítéséért. A jubileumi verseny gazdag tapasztalatainak felhasz­nálásával és széles körű terjeszté­sével készüljenek a gazdasági mechanizmus reformjának beve­zetésére, a szocializmus építésének jövő évi nagy feladataira. SZOT elnöksége, KISZ központi bizottság intéző bizottsága. Az amerikai légierő súlyos veszteséges Hanoi felett Az amerikai légierő súlyos vesz­teséget szenvedett vasárnap, ami­kor több hullámban támadást in­tézett Hanoi, a VDK fővárosa el­len. Hanoi fölött 12 amerikai gé­pet lőttek le, s ezzel egyidejűleg gyakorlatilag szétszórták a légi­támadást. Az ország más részein a támadók két légi csatában öt gé­pet vesztettek. A főváros elleni támadásokban hétfőn további, tíz­nél több amerikai repülőgépet lőt­tek le. Vasárnap reggel Thanh Hoa tér­ségében a VDK légierejének piló­tái lelőttek egy KB—66 típusú, elektronikus berendezésű felderítő gépet Egy ilyen gép értéke a nyu­gati hírügynökségek szerint mint­egy 12 millió dollár. B-52-es típusú, nyolcmotoros amerikai nehézbombázók támad­ták vasárnap a közép-vietnami fennsíkon fekvő Dak To környé­két. A kambodzsai határ közelé­ben fekvő, a korábbi hadijelenté­sekben már többször is szerepelt magaslati pon­trt dúló harc vasárnap újra kiéleződött. Három amerikai ejtőernyősszázad egymás után esett a partizánok csapdájá­ba. Saigonban közölték, hogy a csatatéren 40 amerikai ejtőernyős holttestét találták meg a vasár­napi ütközet után. William Y­estmoreland tábor­nok, a Vietnamban harcoló ameri­kai csapatok főparancsnoka és Ells Worth Bunker, saigoni nagy­követ, vasárnap este együttesen vett részt a NBC­ televízió Talál­kozás a sajtóval elnevezésű kerek­asztal-programjában. Westmoreland kijelentette, hogy továbbra is ellenzi az észak-viet­nami bombázások beszüntetését. — Ez volna a legjobb módszer a háború meghosszabbítására — mondta gúnyosan. Mind ő, mind Bunker nagykövet, az amerikaiak és dél-vietnamiak „fokozatosan javuló hadi helyzetét” bizonygatta, és a szabadságharcosoktól elszen­vedett vereségeket ,,elszigetelt in­cidenseknek" tüntette fel. (MTI) Londoni tudósítónk telefonj­elentése: A Wilson-kormány a dolgozókra hárítja át a font leértékelésének terheit Nagy-Britannia súlyos tekintélyveszteséget szenvedett A konzervatívok bizalmatlansági indítványt készítenek elő a kormány ellen Amikor szombaton, a font ster­ling több napos vergődése után Callaghan pénzügyminiszter be­jelentette a 14,3 százalékos deval­vációt, a brit valuta leértékelésé­vel együtt nagyot zuhant a brit kormány árfolyama is. Wilson és minisztertársai három éven ke­resztül, a sorozatos gazdasági buk­tatók alkalmával nem győzték hangoztatni, hogy tűzön-vízen át megvédik a fontot, és nem lépnek a devalváció útjára. Sőt váltig bi­zonygatták, hogy a devalváció nem oldaná meg a brit gazdaság krónikus bajait, s csak fokozott terheket róna a dolgozó lakos­ságra. Wilson miniszterelnök most va­sárnap esti tv-beszédében azon­ban a devalváció már mint „új kezdet”, „új lehetőség” szerepelt, amely módot ad arra, hogy Ang­lia „kitörjön az utóbbi évek gaz­dasági kényszerzubbonyából”, és 1969-re új fellendülést érjen el. Az üres frázisok iránt érzékeny és egyébként Labour-ellenes tv-szer­­kesztők­ nem mulasztották el, hogy ezt követően a miniszterel­nök és a pénzügyminiszter régebbi beszédeiből ne vetítsenek le né­hány részletet. Kísérteties emlé­keztető volt ez a munkáspárti kor­mány megszegett ígéreteire, meg­tagadott gazdaságpolitikájára... Az átlagembert mostani elkese­redett hangulatában talán az bosszantja legjobban, hogy az ed­dig rákényszerített áldozatok hiá­bavalónak bizonyultak. Sem a majd egyesztendős bérbefagyasz­­tás, sem a magas munkanélküli­ség nem tudta egyensúlyba hozni Nagy-Britannia fizetési mérlegét. Wilson is elismerte: — Három évig harcoltunk, hogy leküzdjük a deficitet. Súlyos árat fizettünk s fizetett az egész ország ... S az emberek most azt kérdik: vajon az újabb, sokszorta súlyosabb ter­hek, amelyek szükségszerű velejá­rói a devalvációs csomagtervnek, vissza tudják­-e rántani Nagy- Britanniát a csőd széléről, vagy csak néhány hónapos haladékot biztosítanak a következő fontkrí­­zisig? Mindenki egyetért abban, hogy az idei tél nehezebb, keservesebb lesz Angliában, mint amilyennek a legborúlátóbb jósok is jöven­dölni merték volna. A miniszter­­­­elnök és hívei is elismerik, hogy­­ az életszínvonal drasztikus csök­­­­kenése az ár, amelyet az export­­­­szállítások remélhető növekedő­. (Folytatás a 2. oldalon.) Londoni utcakép a leértékelés után. Tovább éleződött a török-görög viszony Gr­vasz Athénban • Tűzharc egy trákiai határszakaszon A legutóbbi két napon fokozód­ó­dott a feszültség Törökország és­­ Görögország között a Cipruson történt események nyomán. Érde­keinek védelmét hangoztatva,­­ mindkét fél harcias nyilatkozato­kat tesz, és csapatmozdulatokat hajt végre. Az amerikai kormány közvetíteni próbál két NATO- partnere közt. A Pravda hétfői számában megállapítja, hogy Cip­rus sorsáról csak a ciprusiaknak van joguk dönteni, és ki kell von­ni a szigetországból az idegen csapatokat. Grivasz tábornok, a Cipruson állomásozó görög csapatok és a ciprusi nemzeti gárda főparancs­noka, vasárnap Athénba érkezett. Sem indulásakor, sem Athénba ér­kezésekor nem találkozott ciprusi, illetve görög hivatalos személyek­kel. E körülményben hírügynök­ségi tudósítók igazolva látják azo­kat a feltételezéseket, hogy a sú­lyos válságot okozó ciprusi inci­dens miatt Grivaszt a görög kor­mány hazarendelte. A UPI, diplomáciai körökre hi­vatkozva, arról tudósított, hogy Grivasz valószínűleg sohasem tér vissza a szigetországba. Mint is­meretes, néhány napja Grivasz közvetlen utasítására vonultak be ciprusi görög csapatok a ciprusi törökök által lakott Kofinu faluba. Az AFP értesülése szerint a va­sárnapra virradó éjjel Trákiában, a Marica határfolyónál török és görög őrjáratok tüzeltek egymás­ra. Komotini községben (Görög­ország) törökök felrobbantottak egy távvezetéket. A határ két ol­dalán továbbra is farkasszemet néznek a felvonultatott csapategy­ségek. A ciprusi válság hétfőn tovább súlyosbodott: a sziget északi part­vidékének közelében török hadi­tengerészeti egységek cirkálnak és a török légi haderő sugárhajtású repülőgépei hétfőn több ízben el­repültek a szigetország fölött. A törökországi Izmirben 30 000 tün­tető követelt háborút Görögor­szág ellen. A török 39. hadosztály Iskende­­run térségéből nyugati irányba, Törökország Ciprushoz legköze­lebb eső részei felé vonul és he­lyét az ország keleti részéből újonnan érkező egységek foglal­ják el. A török haditengerészet Iskenderun kikötőjében katonai célokra lefoglalt egy ötezer ton­nás kereskedelmi hajót. A Reuter ankarai tudósítója megbízható forrásból úgy érte­sült, hogy a török kormány öt pontból álló jegyzéket adott át Athénban, követelve Grivasz tá­bornok leváltását a ciprusi nem­zeti gárda főparancsnoki tisztsé­géből, a mintegy 20 000 főnyi gö­rög haderő kivonását Ciprusról, kártérítést a múlt heti ciprusi összecsapásokban megölt törö­kök hozzátartozóinak, a ciprusi török közösségre gyakorolt nyo­más megszüntetését, s végül a cip­rusi görög polgári szervezetek le­fegyverzését. Caglayangil török külügymi­niszter hétfőn sajtónyilatkozatá­ban kijelentette, hogy bármi tör­ténjék is, a kormány eltökélt szándéka a ciprusi probléma egy­szer s mindenkorra történő meg­oldása. A külügyminiszter szerint Görögország az utóbbi időben nagy mennyiségű fegyvert jutta­tott el Ciprusra és az ott állomá­sozó ENSZ-haderőktől is jelentős mennyiségű fegyvert szereztek a ciprusi görögök. Caglayangil sze­rint fokozódik a ciprusi törökökre nehezedő nyomás és a szigeten „a terror légköre” uralkodik. Washingtoni jelentések utalnak arra, hogy az amerikai diplomá­cia megfeszített tevékenységet fejt ki a kulisszák mögött, két NATO- partnerének „lecsillapítása” érde­kében. Az amerikai külügyminisz­térium sajtófőnöke úgy nyilatko­zott, hogy Washington jelenleg állandó kapcsolatot tart fenn a tö­rök, a görög és a ciprusi kor­mánnyal. (MTI)

Next