Népszabadság, 1968. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-01 / 230. szám

2 népszabadság HUSAK: Kritikusan keli tekintenünk január utáni f Husak, a SZLKP Központi Bi­zottsága első titkára, a CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja szombaton rádió- és televí­ziós beszédet mondott. Bevezető­ben hangoztatta: „Úgy vélem, egy­értelműen­­ jelenthetjük, hogy az a Műt, amelyet államunk és kom­munista pártunk vezetősége az augusztusi események nyomán mutatott, az egyetlen helyes M­ vezető út.” Sok híresztelés terjedt el arról, hogy sokakat letartóztattak, hogy egyeseket el akarnak távolítani pártunk és államunk vezetőségé­ből. E híresztelésekkel kapcsolat­ban­­ jelenthetem, hogy teljesség­gel megalapozatlanok — mondotta Husak. — Mint ismeretes, azt kö­vetően, hogy visszatértünk a moszkvai tanácskozásokról, Cseh­­szlovákiában politikai­ nézeteiért, vagy politikai tevékenységéért sen­t nem tartóztattak le és sen­­k nem is akar ilyen eszközhöz fo­lyamodni. A pánikkeltésben — különösen a Nyugaton tartózkodó csehszlovák állampolgárok köré­ben — nagy szerepet játszanak a nyugati rádióállomások. A föderáció problémái — A konszolidáció érdekében végzett munka egy hónapja után elgondolkodhatunk a második sza­kasz, fejlődésünk következő sza­kasza fölött.­­ Gondolkoznunk kell azon, hogy milyen végleges politi­kai megoldást találjunk, amely­­vezetne az augusztusban kiala­kult helyzetből. Ezek azok a prob­lémák, amelyekkel pillanatnyilag szembe kell néznünk, amelyeknek megoldásán a párt és az állam vezetősége fáradozik. Úgy vélem, hogy a CSSZK vezetősége hama­rosan az ország közvéleményéhez fordul e problémákkal kapcsolat­ban. Bizonyos híresztelések keltek Szárnyra — különösen a cseh la­kosság körében — az SZLKP rendkívüli XIV. kongresszusát követően arról, hogy a szlovákok készülnek „tenni valamit”, vala­mit a köztársasággal, hogy a föde­rációval kapcsolatos kérdések esetleg köztársaságunk gyengíté­sére irányulnak. Úgy gondolom, a múlt hónap megmutatta, hogy senM, Szlováka új politikai veze­tősége pedig különösen nem szán­dékozik semmi ilyesmit tenni, hogy igen becsületesen keresi a megoldást közös ügyeinkben, s ar­ra törekszik, hogy erősödjék a bi­zalom nemzeteink és nemzetisé­geink között, s tovább szilárdul­jon államunk. Az, hogy napjaink­ban országos vita folyik a föderá­ció kérdéseiről, a szlovák nép szempontjából történelmi jelentő­ségű, hiszen a csehszlovák állam fennállásának 50 esztendeje óta a szlovák nép most léphet fel elő­ször egyenjogú félként. Egyidejű­leg demokratikus úton rendezni akarjuk a magyar, az ukrán, a lengyel és a német nemzetiségek­hez fűződő kapcsolatunkat is. A legrövidebb időn belül a lakosság elé tárjuk megvitatásra a Cseh­szlovákiában élő nemzeti kisebb­ségek helyzetének rendezését cél­zó alkotmányjogi tervezetet. A demokratizálás kérdéséről gyakran felvetődik a demok­ratizálás kérdése is — folytatta Husak. — Államunk politikai ve­zetősége — és az SZLKP vezető­sége is — politikánk egyik legfon­tosabb kérdésének tartja ezt. Tel­jes felelősséggel­­ akarom jelen­teni, hogy ebben senki sem akadá­lyoz minket, senM nem gyakorolt ránk nyomást a moszkvai tanács­kozáson és jelenleg sem gyakorol ránnk nyomást sen, sem annak érdekében, hogy ne valósítsuk meg hazánkban a szocialista de­mokrácia egészséges eszméit. Nem akarunk visszatérni a ja­nuár előtti időszakhoz, az ötvenes évek torzításainak időszakához. Jómagam és az SZLKP vezetősé­gének többi tagja is minden mó­don harcolnánk az ilyen törekvé­sek ellen. Természetes viszont, hogy a szocializmus húsz eszten­deje alatt nem csupán negatívu­mok voltak, hanem sok pozitív tény is. Ezeket senk nem törölheti ki történelmünkből. Ki akarjuk viszont javítani a múltban elköve­tett hibákat és lehetőséget aka­runk biztosítani ahhoz, hogy ál­lampolgáraink részt vegyenek po­litikánk Malartásában, a kérdé­sek megoldásában és azok ellen­őrzésében. Mindehhez az is szükséges, hogy kritikusan tekntsük január utáni fejlődésünket is, hogy lássuk azt, mi volt benne helyes, mi felelt meg szándékainknak, mi támogat­ta népeink fejlődését, de látnunk kell azt is, mi volt az, ami ártott nekünk, mi volt hibás tevékeny­ségünkben, mi volt az, ami bizo­nyos mértékg hozzájárult nem­zetközi kapcsolataink megzavará­sához. Nem lehet egy időszakot kizáró­lag dicsőíteni,­ közben pedig nem észrevenni a hibákat és a hiányos­ságokat. Tudnunk kell, hogy mi volt egészséges, hasznos jelenség, mit kell megőriznünk és tovább fejlesztenünk, de azt is, hogy mi volt az, ami veszélyeztette népeink nyugodt életét. Tudom — mondotta Husak —, hogy az emberek ezzel a kérdéssel kapcsolatban sok esetben külön­böző nézetet vallanak, éppen ezért szükséges, hogy a politikai veze­tés teljes nyíltsággal beszéljen e problémákról. Bizonyos kétkedés tapasztalható azzal kapcsolatban, vajon képe­sek leszünk-e folytatni a megkez­dett gazdasági reformot. Pártunk vezetősége, kormányunk és min­den illetékes szerv kijelentette, semmi és senki nem zavar min­ket abban, hogy a gazdasági élet területén olyan új megoldásokat dolgozzunk ki, amelyeket helyes­nek tartunk és amelyek megfelel­nek érdekeinknek. Következés­képpen továbbra is tanulmányoz­ni fogjuk e kérdéseket és keres­ni fogjuk a legjobb szervezési és egyéb formákat, hogy új lendüle­tet adhassunk gazdasági életünk­nek. A fő feltétel: a politikai konszolidáció Népeinket élénken érdekli a szövetséges csapatok Csehszlová­kiában tartózkodása is. A problé­mához azonban igen gyakran helytelenül közelítenek. Egyesek úgy vetik fel a kérdést, hogy amikor e csapatok elhagyják majd országunkat, egy csapásra minden rendben lesz, s azt köve­tően pedig már a teljes normali­zálásról beszélhetünk. Meg kell mondanom, hogy ez a kérdés megközelítésének meglehetősen naiv módja. Naiv, már csak azért is, mert e kérdésben nem egyma­­gun­k döntünk. Államunk vezető­sége tárgyalásokat folytat e kér­désekről és kijelenthetem, hogy a csapatok döntő többsége el fog­ja hagyni hazánk területét, egy meghatározott része viszont Csehszlovákiában marad. Közvé­leményünket hamarosan részle­tesen tájékoztatni fogjuk a tár­gyalásokról. Annak, hogy a szövetséges csapatokat többségükben, majd­nem egészükben vagy teljesen kivonják országunkból, első és fő feltétele a politikai konszolidáció. Nem csupán az élet jelenlegi konszolidációja, amelyről beszél­tem, hanem a politikai konszoli­dáció is, vagyis a moszkvai meg­állapodások következetes teljesí­tése, ami a szocialista erők meg­szilárdítását, a szocialistaellenes erőkkel, a szélsőségesekkel való politikai harcot jelenti, valamint azt a biztosítékot, hogy államunk és népeink a szocialista népek közösségében akarnak és fognak is élni, hogy ebben látják jövő­jük és biztonságuk szavatolását. Nem akarom azt állítani, hogy államunk és pártunk vezetőségé­ben minden egyes kérdést ille­tően teljes a nézetazonosság. Amíg véglegesen meg nem határozzuk a követendő politikai irányvona­lat, addig bizonyos kérdésekben lehetnek véleményeltérések. Mi azonban mindannyian arra törek­szünk, hogy közös kivezető utat találjunk. Úgy vélem, hogy rö­vid időn belül a központi bizott­ság általános, minden párttagra és az egész pártra nézve köte­lező irányvonalat fog kidolgozni, a közelmúlt eseményeinek érté­kelésével és soron következő fel­adataink meghatározásával kap­csolatban. Olyan körülményeket kell létre­hoznunk — mondotta végül Husak —, amelyek között minden csehszlovák állampolgár érezheti, hogy szabadon, emelt fővel élhet. (CTK) Mlynar beszéde a CSKP olomouci kerületi konferenciáján. Dr. Mlynar, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, a köz­ponti bizottság küldöttségének élén szombaton részt vett és be­szédet mondott a közép-morvaor­­szági Olomouc körzetének ez évi második rendkívüli pártkonfe­renciáján. A konferenciát a kerületi párt­­szervezetek többségének kérésére hívták össze. A többség ugyanis megvonta bizalmát a kerületi bi­zottságtól, különösképpen június folyamán, mivel nem­­ találta ki­elégítőnek a bizottság néhány tagjának tevékenységét. Beszédében Mlynar kifejtette, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága által január után elfogadott politikát a társadalom és a párt fejlődése követelte meg. Mlynar a jelenlegi helyzetről beszélve kijelentette, hogy véle­ménye szerint három alapvető politikai kérdésre kell megoldást találni: 1. Miképpen lehet egyesíteni a pár­tot a január utáni politika alapján; e politika megfogalmazását és végrehaj­tását meg kell tisztítani a szélsőséges liberalisztikus, valamint a dogmatikus és szélsőségesen konzervatív irányza­toktól. 7. Miképpen lehet fenntartani a párt és a nép egységét a január utáni po­litika alapján; fel kell ismerni, hogy ezt az egységet nem lehet huzamo­sabb időn át kizárólag pillanatnyi nemzeti érzelmekre alapozni. 3. Miképpen lehet megszilárdítani a szövetséget a szocialista országok­kal, a Szovjetunióval. Mlynar a továbbiakban rámu­tatott: nemzeteink érdekében a kommunista párt csakis a Varsói Szerződéssel való szövetség irányvonalát folytatja. A jelenlegi helyzetben ebből a szemszögből fogjuk fejleszteni saját január utáni politikánkat, hogy ezzel a politikával hozzájá­ruljunk a szocialista erők fej­lődéséhez, azzal az elvvel össz­hangban, hogy az Internaciona­lizmus egyet jelent a szocialista mozgalom közös érdekeinek tisz­teletben tartásával, ami elképzel­hetetlen minden ország , és min­den párt különleges sajátos hely­zetének és szükségleteinek tiszte­letben tartása nélkül. 1968. október 1, kedd •­dvözlő távirat a kínai nemzeti ünnep alkalmából A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSÁNAK P­eking A Kínai Népköztársaság megalakulásának 19. évfordulója alkal­mából üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a testvéri kínai népnek. A Kínai Népköztársaság megalakulását az egész haladó emberi­ség a haladás, a szocializmus történelmi jelentőségű győzelmeként ér­tékelte. A magyar nép elismeréssel adózik a kínai népnek a szocializmus építésében elért eredményeiért, és további sikereket kíván országépítő munkájához. Budapest, 1968. október 1. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI MUN­KÁS-PARASZT KORMÁNYA * Péter János külügyminiszter táviratban fejezte ki jóívánságait Csen Ji külügyminiszternek. (MTI) Egy év híján hét évtizede, hogy az ősi Pekingben a Men­­­nyei Béke Kapuja, az egykori Tiltott Város bejárata előtti té­ren felvonták a Kínai Népköz­­társaság vörös lobogóját, a hosszú, áldozatos forradalmi harc győzelemmel ért véget, a föld legnépesebb országában néphatalom jött létre, megala­kult a Kínai Népköztársaság. Amilyen kitartó hősiességgel harcolt, olyan lendülettel látott az építőmunkához felszabadulá­sa után a kínai nép. Ipari üze­mek egész sorát hozta létre, si­keresen vette fel a küzdelmet a pusztító népbetegségek ellen, harcba szállt a rettenetes, gyak­ran egész járásokat elnéptelení­­tő éhínséggel. Ahogyan forradal­mi harca idején, úgy hazája fel­építésében is mindig érezte Kí­na népe a szocialista testvérné­pek, elsősorban a Szovjetunió internacionalista segítségét. A mai Kínának szinte minden nagy létesítménye szovjet segítséggel épült. Annál döbbenetesebb az a féktelen nacionalizmus, amely­nek segítségével az ország mos­tani vezetői, sajnos, ellenségesen szembefordítják Kínát a prole­tár nemzetköziséggel, forradal­ma győzelmének és felemelke­désének forrásával, a Szovjet­unióval és a szocialista orszá­gok nagy többségével. A szocialista országok, köztük hazánk, mély rokonszenvvel vi­seltetnek a szorgalmas, tehetsé­ges, a történelme során már sok nehézséggel megbirkózott kínai nép iránt. A forradalom útja, a marxizmus a leninizmus, a pro­letár nemzetköziség útja, csak és kizárólag ez vezet a szocializ­mushoz. Azt kívánjuk a testvéri kínai népnek, amely 19 éve ezen az úton indult el, hogy ezen az úton haladjon előre. A katonai bizottság­ javaslata : Növeljék a NATO-csapatok létszámát A NATO katonai bizottsága brüsszeli ülésén szombaton felszó­lította a tagországokat, hogy te­gyenek az eddiginél nagyobb erő­feszítéseket a szerződés katonai kiépítésére. A bizottság a NATO állandó tanácsának javasolni akarja, hogy a szerződés tagor­szágai tartalékainak riadókészült­ségét növeljék, és helyezzenek át újabb amerikai csapatokat Euró­pába. A bizottság az európai katonai helyzetről megtartott katonai ta­nácskozásait megelőzően, provo­kációs szemleútra küldte megbí­zottait Görögországba, Törökor­szágba és Olaszországba. (ADN) Működik az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság Eljárás indul a chicagói tüntetők ellen Az amerikai képviselőház hír­hedt Amerika-ellenes tevékenysé­get vizsgáló bizottsága kedden kezdi meg a tárgyalását az au­gusztusi, véres chicagói esemé­nyekről. A bizottság eljárást akar indítani azok ellen a baloldali és békeharcos szervezetek és szemé­lyiségek ellen, amelyek, illetve akik a demokrata párt konvenció­ja idején tüntetéseket szerveztek Chicagóban. A békeharcos szerve­zetek bejelentették, hogy tilta­kozó gyűléseket rendeznek Wa­shingtonban. (MTI) A VDK küldöttségének sajtóértekezlete A párizsi tárgyalások eddig semmi eredményt nem hoztak Nguyen Thanh Le, a párizsi előzetes béketárgyalásokon részt vevő észak-vietnami küldöttség szóvivője hétfő­n megtartott sajtó­­értekezletén ismét egyértelműen kifejtette kormányának álláspont­ját, s egyúttal cáfolta a tárgyalá­sok menetéről terjesztett ameri­kai híreszteléseket. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság és az Egyesült Államok kormánymegbízottjainak megbe­szélései mind ez ideig nem hoz­tak semmiféle eredményt — álla­pította meg, majd hozzáfűzte, hogy kzárólag a VDK bombázá­sának és az ellene irányuló összes többi háborús cselekményeknek haladéktalan és feltétel nélküli megszüntetése teremthet kedvező feltételeket a vietnami hadműve­letekkel összefüggő más kérdések megvitatásához. Georg Ball lemondott amerikai ENSZ-fődelegátus, Humphrey de­mokrata párti elnökjelölt jelen­legi politikai tanácsadója ugyanis vasárnap kijelentette, hogy a pá­rizsi tárgyaló felek éppen azon a ponton állnak, hogy ejussanak a zsákutcából, s anélkül, hogy már kéznél volna a megoldás „mozgás tapasztalható”. (MTI) Külföldi események­­ néhány sorban Franz Jónás osztrák köztársa­sági elnök hétfőn hatnapos hiva­talos látogatásra Jugoszláviába érkezett. (MTI) A párizsi Sorbonne filozófiai fakultásán — hogy elejét vegyék újabb zavargásoknak — október 23-ig elhalasztották a vizsgákat. (DPA) A lengyel hatóságok kiutasítot­ták az országból azt a négy dán fiatalt, akik egy varsói áruház­ban a csehszlovákiai események­kel kapcsolatban uszító tartalmú röpiratokat terjesztettek. (PAP) Csou En-laj kínai miniszterel­nök vasárnap Pekingben az al­bán miniszterelnök-helyettes tisz­teletére adott fogadáson durva kirohanást intézett a Szovjetunió és más szocialista országok ellen. Több szocialista ország, köztük hazánk diplomáciai missziójának vezetője tiltakozásul kivonult a fogadásról. (MTI) A mexikói katonaság továbbra is megszállva tartja a főváros egyetemét. (Reuter) A New York-i pedagógus­sztrájk a munkaadókkal kötött új megállapodás után vasárnap véget ért. Ezzel egymillió New York-i tanuló számára hétfőn, háromhetes késéssel, megkezdő­dött az új tanév. Salazar volt portugál minisz­terelnök állapota vasárnap vala­mit javult, de változatlanul sú­lyos. (UPI) Az uruguayi kormány katonai behívással véget vetett a bank­­tisztviselők sztrájkjának. Száz banktisztviselőt letartóztattak.

Next