Népszabadság, 1968. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér 1968. október 9, szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVI. évfolyam, 237. szám Gondoskodás az öregekről A főváros kerületeiben sorra rendezik a héten az olyan össze­jöveteleket, amelyeken az öregek hete alkalmából idős embereket látnak vendégül, s nemcsak me­leg szavakkal, hanem uzsonnával, egy-egy pohár itallal is. Az egyik kerületi „öregdélutánon” a kö­szöntő szavak között hangzott el ez a kifejezés: államilag és em­berileg. Vagyis hogy államilag és emberileg is mindent meg kell tenni az idős emberek nyugal­mas öregkorának biztosításáért. Rögtön tegyük hozzá, hogy a „minden” a reális lehetőségeken belüli mindent jelenti. Vajon így értve is megteszünk-e mindent az öregekért? Ami az államot illeti, azt e tekintetben sem érheti rossz szó. A költségvetésből — hogy csak a legfontosabb tételeket említsük — sok milliárd forint jut évente nyugdíjakra, a társadalombiztosí­tás — ingyenes orvosi kezelés, kórházi ápolás, gyógyszerellátás — feltételeinek javítására, több száz millió forintot fordítanak a szociális otthonok fenntartásá­ra. A múlttal ellentétben ma­napság teljesen természetesnek tekintjük, hogy az állam intéz­ményesen gondoskodik az öre­gekről. Ez nem karitászkodás, nagylelkű jótékonykodás, ha­nem a szocialista állam lényéből eredő erkölcsi kötelesség a társa­dalom munkában elfáradt, idős tagjai iránt. Az erőfeszítések, a mindenna­pos gondoskodás ellenére is még sok a tennivaló. Az átlagos élet­kor örvendetes megnövekedése, másrészt a születések számának sajnálatosan lassú emelkedése kö­vetkeztében ott tartunk, hogy la­kosságunkból minden hatodik ember hatvan éven felüli. A fő­városban még ennél is nagyobb az arány: minden ötödik pesti nyugdíjas. Statisztikusok kiszá­mították, hogy 1980-ra a nyug­díjasok száma el fogja érni a két­milliót. Ez a körülmény súlyos­bítja az úgynevezett öregkér­dést, szerteágazó gondokkal jár. Közülük legfontosabb az öreg­kori megélhetés anyagi fedezeté­nek biztosítása, a szociális ott­honok férőhelyének növelése, mint állami feladat. Nem lényegtelen azonban a do­log emberi oldala sem. Különö­sen a magukra maradt öregeknél, de a családban élőknél sem kö­zömbös, hogy megőrzik-e élet­kedvüket, testi-lelki egyensúlyu­kat. Ezer és ezer, szinte számta­lan példa bizonyítja, hogy a nyugdíjasélet harmóniája az anyagiakon túl azon is múlik: érzik-e az idős emberek, hogy a társadalomnak még szüksége van rájuk, munkájukra, közéleti tevékenységükre? Sajnos nem mindig érzik. Viszonylag kevés még az olyan munkahely, ahol a lehetőségekhez képest foglalkoz­tatnának nyugdíjasokat, s a tár­sadalmi szervezetek is gyakran el-elfelejtik, hogy a közélet kü­lönböző területein mennyire hasznosak lehetnek az idősek ta­pasztalatai, hogy az öregek azok, akiknek a kedvükön kívül idejük is volna a közösségért végzett munkára. Az öregek napja jó alkalom le­het arra, hogy a nyugdíjasok kö­szöntésén és megvendégelésén túl mindenütt érezzék át az öregek hétköznapjainak gondjait is. És az együttérzés mellett tegyenek meg valóban mindent — állami­lag és emberileg egyaránt — a körülöttünk, közöttünk élő idős emberek nyugodt, harmonikus öregkorának biztosításáért. Árkus József Meggyorsult a munka a szántóföldeken Közepes vagy jobb termés ősziekből • Jól halad a vetés A termelőszövetkezeti tagok és­­ az állami gazdasági dolgozók or­­­­szágszerte kihasználnak minden alkalmas időt az őszi-téli növé­nyek betakarítására, s a jövő évi jó termést megalapozó talajmun­kákra, vetésre. Többfelé már vé­geztek az őszi árpa, a rozs és az őszi takarmányfélék vetésével. Vas megyében most már a ve­tőszántás túlnyomó többségét be­fejezték, s a tervezett vetésterü­letnek is több mint harmadrészén jól előkészített földbe került a vetőmag. A Körösök vidékén is vetőgépek százai dolgoznak, s nemcsak a termelőszövetkezeti tagok, hanem családtagjaik és az iparban foglalkoztatottak közül is sokan törik a kukoricát, vágják a szárat, szedik a burgonyát Ugyanez a szorgalom jellemzi a szőlő- és gyümölcstermő vidéke­ket. Végleges adatok még nincsenek az őszi betakarítású termények holdankénti átlagterméseiről, de a részeredmények arra engednek következtetni, hogy a rendkívüli aszály ellenére közepes, helyen­ként pedig annál jobb termést ta­karítanak be. Szabolcs-Szatmár megyében például, ahol befeje­zéshez közeledik 23 000 hold nap­raforgó betakarítása, óvatos becs­lések szerint körülbelül egy má­zsával kisebb lesz ugyan a termés a korábbi évek átlagánál, olajtar­talma azonban jobb, s így a mennyiségi kiesést nagyrészt pó­tolja az értékesebb minőség. Békés, Csongrád és Szolnok megye rizstermelő gazdaságaiban a betakarítás sok nehézséget okoz, de a tsz-ek és az állami gazdaságok földjein dolgozó em­berek a kedvezőtlen körülmények ellenére is elismerésre méltóan haladnak. A karcagi hántoló-ma­­lomban most már naponta 18—20 vagon rizst dolgoznak fel. A kender aratása befejeződött. Ezt a növényt összesen 23 000 hol­don termelték az országban. A termésátlagok Csongrád és Békés megyében 40 mázsa körül van, míg más vidékeken 30 mázsa alatt maradt. Több gyár már meg­kezdte a kender feldolgozását. A nádudvari Vörös Csillag Tsz 3200 holdon termeszt kukoricát az idén. Az aszályos idő ellenére is, holdanként 30—32 mázsa má­jusi morzsok­ra számítanak. Az idén jugoszláv hibrideket termesz­tettek és öntözték a tengerit. Képünkön: Danka János üzemelte­tési vezető, Tóth György traktoros brigádvezető és B. Nagy Sán­dor növénytermelési brigádvezető a termést ellenőrzik. Mindhárom amerikai elnökjelölt az erőpolitikát hirdeti Nixon köztársasági párti elnök­jelölt hétfőn a UPI hírügynök­ség szerkesztőinek beszámolt né­hány külpolitikai elképzeléséről. Kijelentette, ha elnökké vá­lasztják, „ütőkártyául” próbálja majd felhasználni a VDK ellen intézett részleges bombatámadá­sokat. Azt állította, hogy az Egyesült Államoknak idő előtt nem szabad kijátszania lapjait a párizsi vietnami—amerikai tár­gyalásokon. E félreérthetetlenül erő politikusi megnyilatkozása után Nixon azt bizonygatta, hogy Párizsban igyekszik tisztes békét kötni és erre csak ő alkalmas, mert Humphrey alelnök — ha el­nök lenne — kénytelen lenne Johnson háborús politikáját kép­viselni. Nixon emlékeztetett arra, hogy szüntelenül bírálta a Johnson­­kormányzatot, amely — mint mondta — csak elfecsérelte az Egyesült Államok katonai erejét. Ő viszont törekedni fog arra, hogy Vietnamban a harc orosz­lánrészét a dél-vietnami hadsereg vállalja. Igyekszik majd „kiszéle­síteni a diplomáciai tárgykört”, olyan kérdések megvitatását óhajtja napirendre tűzni, ame­lyek nem szerepelnek a párizsi tárgyalásokon. Hangoztatta: „olyan békét akar, amely nem je­lenti egyben az Egyesült Álla­mok dicstelen meghátrálását”. Nixon hétfőn a New York ál­lambeli Buffalóban is tartott be­szédet 25 000 főnyi hallgatóság előtt, támadta a Johnson-kor­­mányzat­­ eddigi ténykedését, mondván, hogy az Egyesült Álla­mok csaknem 490 000 millió dol­lárt költött eddig katonai célok­ra, ez a katonai erő mégis szét­­foszlott. 35 milliárd dollárt for­dítottak az amerikaiak az űrku­tatásra, mégis lemaradtak a ver­senyben. Amerika vezető szerepét — folytatta elmélkedését — csak egy új vezető gárda, vagyis a Nixon-kormányzat biztosíthatja. Humphrey demokrata párti el­nökjelölt hétfőn a Pennsylvania állambeli Erie-ben beszélt. Heve­sen támadta Nixont és Wal­­lace-t, az úgynevezett harmadik párt elnökjelöltjét. Nixonnál is­mét azt kifogásolta, hogy nem hajlandó érdemben nyilatkozni a létfontosságú kérdésekről és kije­lentései a körülményeknek meg­felelően szüntelenül változnak. Wallace hétfőn a UPI szerkesz­tőivel találkozott. Kijelentette, hogy a vietnami háborút tárgya­lások útján akarja befejezni, de nyomban hozzáfűzte: ha ez nem sikerül neki, akkor „erősen igénybe veszi” a vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának a ta­nácsát a katonai győzelem elérése érdekében. Egyéb nemzetközi kérdésekről szólva, kijelentette: továbbra is támogatni kívánja a NATO-t, mert „Nyugat-Európában erősnek kell maradnunk”. Kijelentette, kész felfüggeszteni a fajüldöző Dél-afrikai Köztársasággal és Rhodesiával szembeni gazdasági korlátozásokat, viszont „a Castro­­rendszer megdöntése érdekében” növelni akarja a gazdasági nyo­mást Kubára. MAI SZÁMUNKBAN: Miért sok a túlóra? (3. oldal.) A kisipari árak (3. oldal.) Elvtársi viták légkörében Tudósítások vezetőségválasztó taggyűlésekről (5. oldal.) 1919: Beregi szavai Máté György riportsorozata (6. oldal.) Hogyan fejleszthető a tsz-ek vagyonbiztosítása ? (10. oldal.) Október közepén: nagy NATO-hadgyakorlat Lemnitzer amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek főpa­rancsnoka kedden bejelentette, hogy a szervezet október 16 és 25 között, Fallex—68 elnevezéssel, két év óta a legnagyobb hadgya­korlatát tartja, amelyet­ a főpa­rancsnokságon kívül részt vesz­nek a NATO atlanti parancsnok­sága alá tartozó egységek, száraz­földi haderők és légierők. A belgiumi Casteau-ban, a NATO európai főhadiszállásán nem vol­tak hajlandók felvilágosítást adni arról, hogy a hadgyakorlatokon hány ország milyen létszámú csapatokkal vesz részt. (AP) Négyezer kilométer árvédelmi töltés Nemzetközi folyószabályozási tanácskozás Budapesten (Tudósítónktól.) Hazánkban — a kisebb vízfo­lyásokat is beleértve — mintegy 4000 kilométer hosszúságú kiépí­tett árvédelmi töltés van. A folyó­szabályozási szervek kezelésében összesen csaknem 3000 kilométer­nyi folyószakasz tartozik; ezekből 820 kilométernyi a szabályozási művekkel megerősített szakasz. A legutóbbi évtizedekben világ­szerte végbement fejlődés, vala­mint a különböző jellegű s nö­vekvő vízigények kielégítése sür­getően követelte a folyók olyan szabályozását, amely megfelel a korszerű vízgazdálkodás kívánal­mainak. Ehhez új szabályozási művek és módszerek kialakítása vált szükségessé: előtérbe került a tárolás, a csatornázás, a vízierő hasznosítása. Ezek a problémák a központi témái annak a nagyszabású nem­zetközi tudományos tanácskozás­nak, amely kedden nyílt meg az Akadémián, az MTA műszaki tu­dományok osztálya vízgazdálko­dás-tudományi bizottsága és a Vízgazdálkodási Tudományos Ku­tató Intézet rendezésében. A négynapos tanácskozást, amelyen 20 ország mintegy félszáz tudósa, kutatója vesz részt, dr. Csanádi György akadémiai levelező tag, közlekedés- és postaügyi minisz­ter nyitotta meg. Az első nap a folyószabályozás modern irányelveiről folyt a vita, az ismertetett külföldi kutatási eredmények és hazai tapasztala­tok alapján. A vita élénkségét, e speciális tudományos és szakte­rület iránti érdeklődést az indo­kolja, hogy minden országnak nagy gondot okoz olyan szabályo­zási módok kialakítása, amellyel biztosítani lehet folyamatosan a szükséges vizet a nagy folyókban. Ezt csak folyócsatornázás útján lehet elérni. Mint ismeretes, ezért van nálunk napirenden a Tisza csatornázása: most épül a II ti­szai vízlépcső, ami nagyban segíti az Alföldön a mezőgazdaság víz­­szükségletének biztosítását, majd a III. vízlépcső megépítésével tel­jessé válik a Tisza csatornázása hazánkban. Sztrájkok, földfoglalások Olaszországban (Római tudósítónktól.) A legújabb jelentések szerint Szardínia-szigetén általános sztrájk bénítja meg több körzet életét. A lakosság a sziget gazda­ságát fellendíteni hivatott terv végrehajtásáért harcol. A kor­mány azonban a banditák ellen annak idején oda küldött csendőri erőket most a tüntető lakosság el­len használja fel. Tula községben a pásztorok elfoglalták a legelő­ket. Lódéban a csendőrök megöl­tek egy fiatal pásztort. Az össze­tűzéseknek Nuoróban is volt egy halálos áldozata. Loculiban meg­verték és a kaszárnyába hurcol­ták a helység polgármesterét. Mindez pedig akkor történik, ami­kor a tartományi gyűlés nagy többséggel újra megszavazta azt, a központi kormány által egyszer már visszautasított törvényjavas­latot, amely szerint 35 százalékkal csökkentenék a legelők bérleti dí­ját Újabb sztrájkok robbantak ki az ország más részein is, minde­nekelőtt Perugia megyében. Ró­mában 24 órás sztrájkot tartottak a távirdászok, és munkabeszünte­tést helyeztek kilátásba a városi közlekedési vállalat dolgozói is. A római Pischiutta gyár munkásai a gyárfoglalás 104. napján elérték, hogy teljesítették követeléseiket Faragó Jenő

Next