Népszabadság, 1968. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér 1968. október 9, szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVI. évfolyam, 237. szám Gondoskodás az öregekről A főváros kerületeiben sorra rendezik a héten az olyan összejöveteleket, amelyeken az öregek hete alkalmából idős embereket látnak vendégül, s nemcsak meleg szavakkal, hanem uzsonnával, egy-egy pohár itallal is. Az egyik kerületi „öregdélutánon” a köszöntő szavak között hangzott el ez a kifejezés: államilag és emberileg. Vagyis hogy államilag és emberileg is mindent meg kell tenni az idős emberek nyugalmas öregkorának biztosításáért. Rögtön tegyük hozzá, hogy a „minden” a reális lehetőségeken belüli mindent jelenti. Vajon így értve is megteszünk-e mindent az öregekért? Ami az államot illeti, azt e tekintetben sem érheti rossz szó. A költségvetésből — hogy csak a legfontosabb tételeket említsük — sok milliárd forint jut évente nyugdíjakra, a társadalombiztosítás — ingyenes orvosi kezelés, kórházi ápolás, gyógyszerellátás — feltételeinek javítására, több száz millió forintot fordítanak a szociális otthonok fenntartására. A múlttal ellentétben manapság teljesen természetesnek tekintjük, hogy az állam intézményesen gondoskodik az öregekről. Ez nem karitászkodás, nagylelkű jótékonykodás, hanem a szocialista állam lényéből eredő erkölcsi kötelesség a társadalom munkában elfáradt, idős tagjai iránt. Az erőfeszítések, a mindennapos gondoskodás ellenére is még sok a tennivaló. Az átlagos életkor örvendetes megnövekedése, másrészt a születések számának sajnálatosan lassú emelkedése következtében ott tartunk, hogy lakosságunkból minden hatodik ember hatvan éven felüli. A fővárosban még ennél is nagyobb az arány: minden ötödik pesti nyugdíjas. Statisztikusok kiszámították, hogy 1980-ra a nyugdíjasok száma el fogja érni a kétmilliót. Ez a körülmény súlyosbítja az úgynevezett öregkérdést, szerteágazó gondokkal jár. Közülük legfontosabb az öregkori megélhetés anyagi fedezetének biztosítása, a szociális otthonok férőhelyének növelése, mint állami feladat. Nem lényegtelen azonban a dolog emberi oldala sem. Különösen a magukra maradt öregeknél, de a családban élőknél sem közömbös, hogy megőrzik-e életkedvüket, testi-lelki egyensúlyukat. Ezer és ezer, szinte számtalan példa bizonyítja, hogy a nyugdíjasélet harmóniája az anyagiakon túl azon is múlik: érzik-e az idős emberek, hogy a társadalomnak még szüksége van rájuk, munkájukra, közéleti tevékenységükre? Sajnos nem mindig érzik. Viszonylag kevés még az olyan munkahely, ahol a lehetőségekhez képest foglalkoztatnának nyugdíjasokat, s a társadalmi szervezetek is gyakran el-elfelejtik, hogy a közélet különböző területein mennyire hasznosak lehetnek az idősek tapasztalatai, hogy az öregek azok, akiknek a kedvükön kívül idejük is volna a közösségért végzett munkára. Az öregek napja jó alkalom lehet arra, hogy a nyugdíjasok köszöntésén és megvendégelésén túl mindenütt érezzék át az öregek hétköznapjainak gondjait is. És az együttérzés mellett tegyenek meg valóban mindent — államilag és emberileg egyaránt — a körülöttünk, közöttünk élő idős emberek nyugodt, harmonikus öregkorának biztosításáért. Árkus József Meggyorsult a munka a szántóföldeken Közepes vagy jobb termés ősziekből • Jól halad a vetés A termelőszövetkezeti tagok és az állami gazdasági dolgozók országszerte kihasználnak minden alkalmas időt az őszi-téli növények betakarítására, s a jövő évi jó termést megalapozó talajmunkákra, vetésre. Többfelé már végeztek az őszi árpa, a rozs és az őszi takarmányfélék vetésével. Vas megyében most már a vetőszántás túlnyomó többségét befejezték, s a tervezett vetésterületnek is több mint harmadrészén jól előkészített földbe került a vetőmag. A Körösök vidékén is vetőgépek százai dolgoznak, s nemcsak a termelőszövetkezeti tagok, hanem családtagjaik és az iparban foglalkoztatottak közül is sokan törik a kukoricát, vágják a szárat, szedik a burgonyát Ugyanez a szorgalom jellemzi a szőlő- és gyümölcstermő vidékeket. Végleges adatok még nincsenek az őszi betakarítású termények holdankénti átlagterméseiről, de a részeredmények arra engednek következtetni, hogy a rendkívüli aszály ellenére közepes, helyenként pedig annál jobb termést takarítanak be. Szabolcs-Szatmár megyében például, ahol befejezéshez közeledik 23 000 hold napraforgó betakarítása, óvatos becslések szerint körülbelül egy mázsával kisebb lesz ugyan a termés a korábbi évek átlagánál, olajtartalma azonban jobb, s így a mennyiségi kiesést nagyrészt pótolja az értékesebb minőség. Békés, Csongrád és Szolnok megye rizstermelő gazdaságaiban a betakarítás sok nehézséget okoz, de a tsz-ek és az állami gazdaságok földjein dolgozó emberek a kedvezőtlen körülmények ellenére is elismerésre méltóan haladnak. A karcagi hántoló-malomban most már naponta 18—20 vagon rizst dolgoznak fel. A kender aratása befejeződött. Ezt a növényt összesen 23 000 holdon termelték az országban. A termésátlagok Csongrád és Békés megyében 40 mázsa körül van, míg más vidékeken 30 mázsa alatt maradt. Több gyár már megkezdte a kender feldolgozását. A nádudvari Vörös Csillag Tsz 3200 holdon termeszt kukoricát az idén. Az aszályos idő ellenére is, holdanként 30—32 mázsa májusi morzsokra számítanak. Az idén jugoszláv hibrideket termesztettek és öntözték a tengerit. Képünkön: Danka János üzemeltetési vezető, Tóth György traktoros brigádvezető és B. Nagy Sándor növénytermelési brigádvezető a termést ellenőrzik. Mindhárom amerikai elnökjelölt az erőpolitikát hirdeti Nixon köztársasági párti elnökjelölt hétfőn a UPI hírügynökség szerkesztőinek beszámolt néhány külpolitikai elképzeléséről. Kijelentette, ha elnökké választják, „ütőkártyául” próbálja majd felhasználni a VDK ellen intézett részleges bombatámadásokat. Azt állította, hogy az Egyesült Államoknak idő előtt nem szabad kijátszania lapjait a párizsi vietnami—amerikai tárgyalásokon. E félreérthetetlenül erő politikusi megnyilatkozása után Nixon azt bizonygatta, hogy Párizsban igyekszik tisztes békét kötni és erre csak ő alkalmas, mert Humphrey alelnök — ha elnök lenne — kénytelen lenne Johnson háborús politikáját képviselni. Nixon emlékeztetett arra, hogy szüntelenül bírálta a Johnsonkormányzatot, amely — mint mondta — csak elfecsérelte az Egyesült Államok katonai erejét. Ő viszont törekedni fog arra, hogy Vietnamban a harc oroszlánrészét a dél-vietnami hadsereg vállalja. Igyekszik majd „kiszélesíteni a diplomáciai tárgykört”, olyan kérdések megvitatását óhajtja napirendre tűzni, amelyek nem szerepelnek a párizsi tárgyalásokon. Hangoztatta: „olyan békét akar, amely nem jelenti egyben az Egyesült Államok dicstelen meghátrálását”. Nixon hétfőn a New York állambeli Buffalóban is tartott beszédet 25 000 főnyi hallgatóság előtt, támadta a Johnson-kormányzat eddigi ténykedését, mondván, hogy az Egyesült Államok csaknem 490 000 millió dollárt költött eddig katonai célokra, ez a katonai erő mégis szétfoszlott. 35 milliárd dollárt fordítottak az amerikaiak az űrkutatásra, mégis lemaradtak a versenyben. Amerika vezető szerepét — folytatta elmélkedését — csak egy új vezető gárda, vagyis a Nixon-kormányzat biztosíthatja. Humphrey demokrata párti elnökjelölt hétfőn a Pennsylvania állambeli Erie-ben beszélt. Hevesen támadta Nixont és Wallace-t, az úgynevezett harmadik párt elnökjelöltjét. Nixonnál ismét azt kifogásolta, hogy nem hajlandó érdemben nyilatkozni a létfontosságú kérdésekről és kijelentései a körülményeknek megfelelően szüntelenül változnak. Wallace hétfőn a UPI szerkesztőivel találkozott. Kijelentette, hogy a vietnami háborút tárgyalások útján akarja befejezni, de nyomban hozzáfűzte: ha ez nem sikerül neki, akkor „erősen igénybe veszi” a vezérkari főnökök egyesített bizottságának a tanácsát a katonai győzelem elérése érdekében. Egyéb nemzetközi kérdésekről szólva, kijelentette: továbbra is támogatni kívánja a NATO-t, mert „Nyugat-Európában erősnek kell maradnunk”. Kijelentette, kész felfüggeszteni a fajüldöző Dél-afrikai Köztársasággal és Rhodesiával szembeni gazdasági korlátozásokat, viszont „a Castrorendszer megdöntése érdekében” növelni akarja a gazdasági nyomást Kubára. MAI SZÁMUNKBAN: Miért sok a túlóra? (3. oldal.) A kisipari árak (3. oldal.) Elvtársi viták légkörében Tudósítások vezetőségválasztó taggyűlésekről (5. oldal.) 1919: Beregi szavai Máté György riportsorozata (6. oldal.) Hogyan fejleszthető a tsz-ek vagyonbiztosítása ? (10. oldal.) Október közepén: nagy NATO-hadgyakorlat Lemnitzer amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka kedden bejelentette, hogy a szervezet október 16 és 25 között, Fallex—68 elnevezéssel, két év óta a legnagyobb hadgyakorlatát tartja, amelyet a főparancsnokságon kívül részt vesznek a NATO atlanti parancsnoksága alá tartozó egységek, szárazföldi haderők és légierők. A belgiumi Casteau-ban, a NATO európai főhadiszállásán nem voltak hajlandók felvilágosítást adni arról, hogy a hadgyakorlatokon hány ország milyen létszámú csapatokkal vesz részt. (AP) Négyezer kilométer árvédelmi töltés Nemzetközi folyószabályozási tanácskozás Budapesten (Tudósítónktól.) Hazánkban — a kisebb vízfolyásokat is beleértve — mintegy 4000 kilométer hosszúságú kiépített árvédelmi töltés van. A folyószabályozási szervek kezelésében összesen csaknem 3000 kilométernyi folyószakasz tartozik; ezekből 820 kilométernyi a szabályozási művekkel megerősített szakasz. A legutóbbi évtizedekben világszerte végbement fejlődés, valamint a különböző jellegű s növekvő vízigények kielégítése sürgetően követelte a folyók olyan szabályozását, amely megfelel a korszerű vízgazdálkodás kívánalmainak. Ehhez új szabályozási művek és módszerek kialakítása vált szükségessé: előtérbe került a tárolás, a csatornázás, a vízierő hasznosítása. Ezek a problémák a központi témái annak a nagyszabású nemzetközi tudományos tanácskozásnak, amely kedden nyílt meg az Akadémián, az MTA műszaki tudományok osztálya vízgazdálkodás-tudományi bizottsága és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet rendezésében. A négynapos tanácskozást, amelyen 20 ország mintegy félszáz tudósa, kutatója vesz részt, dr. Csanádi György akadémiai levelező tag, közlekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg. Az első nap a folyószabályozás modern irányelveiről folyt a vita, az ismertetett külföldi kutatási eredmények és hazai tapasztalatok alapján. A vita élénkségét, e speciális tudományos és szakterület iránti érdeklődést az indokolja, hogy minden országnak nagy gondot okoz olyan szabályozási módok kialakítása, amellyel biztosítani lehet folyamatosan a szükséges vizet a nagy folyókban. Ezt csak folyócsatornázás útján lehet elérni. Mint ismeretes, ezért van nálunk napirenden a Tisza csatornázása: most épül a II tiszai vízlépcső, ami nagyban segíti az Alföldön a mezőgazdaság vízszükségletének biztosítását, majd a III. vízlépcső megépítésével teljessé válik a Tisza csatornázása hazánkban. Sztrájkok, földfoglalások Olaszországban (Római tudósítónktól.) A legújabb jelentések szerint Szardínia-szigetén általános sztrájk bénítja meg több körzet életét. A lakosság a sziget gazdaságát fellendíteni hivatott terv végrehajtásáért harcol. A kormány azonban a banditák ellen annak idején oda küldött csendőri erőket most a tüntető lakosság ellen használja fel. Tula községben a pásztorok elfoglalták a legelőket. Lódéban a csendőrök megöltek egy fiatal pásztort. Az összetűzéseknek Nuoróban is volt egy halálos áldozata. Loculiban megverték és a kaszárnyába hurcolták a helység polgármesterét. Mindez pedig akkor történik, amikor a tartományi gyűlés nagy többséggel újra megszavazta azt, a központi kormány által egyszer már visszautasított törvényjavaslatot, amely szerint 35 százalékkal csökkentenék a legelők bérleti díját Újabb sztrájkok robbantak ki az ország más részein is, mindenekelőtt Perugia megyében. Rómában 24 órás sztrájkot tartottak a távirdászok, és munkabeszüntetést helyeztek kilátásba a városi közlekedési vállalat dolgozói is. A római Pischiutta gyár munkásai a gyárfoglalás 104. napján elérték, hogy teljesítették követeléseiket Faragó Jenő