Népszabadság, 1969. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-29 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér 1969. január 29. szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAMMA XXVII. évfolyam, 23. szám Lakás a vállalat segítségével A közvéleményben tavaly nagy visszhangra talált az a kormányzati döntés, hogy a vállalatok a gazdaságirányítás új rendjében nyereségük meghatározott részét dolgozóik lakásépítésének támogatására fordíthatják. Előnyös ez a vállalatoknak, hiszen a kollektívát ezzel is ösztönözhetik a jobb munkára, a gyárhoz, az üzemhez való ragaszkodásra. Előnyös a népgazdaságnak is, mert az ösztönzés révén új erőforrások tárulnak fel az országos lakásépítési tervektúlteljesítésére, a lakásviszonyok javítására. A reform első évének lezárulásával elérkezett az idő az új lehetőségek valóra váltására. A múlt héten megjelent a pénzügyminiszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a munkaügyi miniszter együttes rendelete, amely most már egyértelmű útba igazítást ad a vállalatoknak ahhoz, hogy 1968. évi eredményeik ismeretében, az egyéb juttatásokkal összhangban, döntsenek a részesedési és fejlesztési alapjukból a lakásépítésekre fordítható öszszegekről, meghatározzák a támogatás fő elveit, s kialakítsák a helyi adottságoknak leginkább megfelelő formákat és módszereket. A lakásépítés vállalati támogatása nem egyszerűen egy, a napirenden levő tennivalók közül, már csak azért sem, mert sürget az idő, hogy az óhajtott új lakások mielőbb meg is épüljenek, hogy biztosítani lehessen a szükséges kivitelezőkapacitást, anyagot, tervet stb. Fontos tehát, hogy a vállalatok a kollektív szerződések kidolgozásával összhangban, késedelem nélkül hozzálássanak a támogatás belső szabályainak kidolgozásához, eldöntsék kiknek,, milyen formában és milyen feltételekkel nyújtanak segítséget, kik kapjanak kölcsönt, engedményt vagy vissza nem térítendő hozzájárulást. Az új rendelkezések szerint a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői döntik el, hogy milyen típusú építéshez nyújtanak segítséget dolgozóiknak! Ugyanannyi pénzből, anyagból persze jobban, gazdaságosabban lehet építeni, ha az új lakásokat az anyagi eszközök koncentrálásával egy helyen, egyidejűleg, korszerű társasház-, vagy csoportos családiház-építés keretében létesítik, ha a kisebb lakásépítési alappal rendelkező vállalatok, szövetkezetek egymással társulnak, s a tanácsokkal összefogva igyekeznek megvalósítani elképzeléseiket. A tanácsok és a vállalatok lakásépítési együttműködésének már sok jó hagyománya van a fővárosban s a vidéken is. Ezt az együttműködést most új, szélesebb alapokra kell helyezni, hiszen a vállalatok most már valóban számottevő anyagi, pénzügyi eszközök- kel kapcsolódnak be a lakásépítési és városfejlesztési tervek megvalósításába. A vállalatok, szövetkezetek a tanácsokkal való megállapodás alapján szövetkezeti lakást is igényelhetnek dolgozóiknak, sőt jogot kaphatnak tanácsi lakások első bérlőinek kijelölésére, szolgálati lakásokat építhetnek saját pénzükből. A tanácsok pedig új építési területek előkészítésével, telkek kijelölésével, közművesítéssel s más egyéb módon segíthetik az akciók sikerét. Közös gondokról, közös érdekekről van tehát szó, s most már a vállalatokon és a tanácsokon múlik, hogy bátran és kezdeményezően éljenek a megnövekedett lehetőségekkel. Oroszi István Csaknem nyolcmilliárd forinttal gazdálkodik az idén Budapest Nagyszabású városfejlesztési program • Javul a közművek szolgáltatása A FŐVÁROSI TANÁCS ÜLÉSE Kedden az Újvárosháza nagytermében megtartotta idei első ülését a fővárosi tanács. Napirenden Budapest idei fejlesztési tervjavaslata, tanácsi költségvetése szerepelt. Az előterjesztés szerint 1968 végén a főváros lakossága mintegy kétezerrel meghaladta a kétmilliót. A budapesti ipar 3, az építőipar 4 százalékkal termelt többet, mint 1967-ben. A fővárosi lakosság pénzbevétele 6,7 százalékkal, reáljövedelme 2—3 százalékkal nőtt. Összesen 12 500 lakás épült fel — 15 százalékkal több, mint 1967-ben —, ebből 4770 volt a tanácsi és szövetkezeti lakás. Az idei tervjavaslat értelmében a fővárosi tanács összesített fejlesztési és fenntartási alap költségvetése 7 milliárd 877 millió forint. A többi között ennek révén a harmadik ötéves tervben előirányzott 58 ezer lakásból az idén mintegy 12—13 ezret adnak át. Ebből a tanácsi és a szövetkezeti lakások száma 5400, ez a tavaly épülteknél 13 százalékkal több. A lakások háromnegyede házgyári elemekből épült beépített bútorokkal. Táv-, illetve tömbfűtés szolgálja majd a lakók kényelmét. Növelik a kiskereskedelem áruellátását is. Az alapvető élelmiszerekből egész éven át biztosítják a szükséges mennyiséget. A gyapjú- és méterárukból mind mennyiségben, mind választékban jó lesz az ellátás. A közműszolgáltatási igények további emelkedésével számolva, 34 millió köbméterrel növelik az idén a városi gázszolgáltatást, ebből 20 millió köbméterrel a földgáz mennyiségét. Ez lehetővé teszi, hogy 10 ezer újabb háztartási gázfogyasztót és 15 ezer fűtési gázfogyasztót kapcsoljanak a hálózatba. Hatvanöt kilométerrel bővítik a víz- és harminc kilométerrel a csatornahálózatot, a víztermelő kapacitást pedig napi 25 ezer köbméterrel emelik. A távfűtésbe, melegvíz-szolgáltatásba újabb négyezer lakást kapcsolnak be. Egészségügyi célokra 1,3 milliárd forintot fordítanak az idén a fővárosban. A tanácsülés megvitatta s elfogadta a főváros idei fejlesztési tervét, költségvetését, majd jóváhagyta a fővárosi népi ellenőrzési bizottság első félévi munkatervét is. A népi ellenőrök megvizsgálják a többi között a Pest környéki tsz-ek melléküzemági és kiegészítő tevékenységét, elemzik a munkaerő-gazdálkodás néhány kérdését és ellenőrzik a középiskolai diákotthonok, felsőfokú oktatási intézmények kollégiumainak működését, gazdálkodását. F. G. / MAI SZÁMÚNKBANI Azhari szudáni elnök nyilatkozata (2. oldal.) Nehéz a kezdőnek (5. oldal.) Tájékoztatás a KRESZ várható módosításáról (9. oldal.) Közgazdaság: Termelékenység és nyereség (10. oldal) Az arab szakszervezetek kongresszusa Nasszer elnök szerdán nyitja meg az arab szakszervezetek negyedik kongresszusát, amelyet az Arab Szocialista Unió kairói székházában tartanak meg. 43 országból érkeznek küldöttek és vendégek a tanácskozásra, amelyen részt vesznek a nagy nemzetközi szakszervezeti szövetségek delegátusai is. A kongresszus a legnagyobb lesz az afrikai és az arab szakszervezeti mozgalom történetében. A magyar szervezett dolgozókat Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára képviseli. Programot dolgoznak ki a KGST-országok gépiparának további szakosítására KÖZLEMÉNY A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL Gombozsov, a Mongol Népköztársaság kormányának elnökhelyettese, P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnökhelyettese, G. Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és F. Hamour, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében a végrehajtó bizottság ülésén részt vett A. Grlicskov, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja. Az ülés elnöki tisztét G. Weiss látta el. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának , a KGST-tagországok külkereskedelmének és Jugoszláviával folytatott kereskedelmének a legutóbbi két-három év folyamán elért fejlődéséről; az 1966—1968. évekre szóló, a KGST-tagországok kölcsönös áruszállításait magában foglaló, hosszú lejáratú megállapodások végrehajtásáról; a KGST- tagországok és Jugoszlávia között létrejött, 1966—1970. évekre szóló, (Folytatás a 4. oldalon.) A KGST végrehajtó bizottságának Berlinben tartott üléséről az alábbi közleményt adták ki: Január 23-a és 27-e között, Berlinben tartotta 38. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülésen a KGST tagországainak a végrehajtó bizottságba delegált képviselői vettek részt: T. Colev, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, G. Weiss, az NDK kormányának elnökhelyettese, D. A KÖNNYŰIPAR 1969. ÉVI ÉS TÁVLATI TERVEIRŐL Több bútort, ruházati cikket gyártanak Gyorsabban fejlesztik a papír-, nyomda- és a bútoripart Nagy Józsefné könnyűipari miniszter kedden tájékoztatta a sajtót a könnyűipar 1968. évi munkájáról, az 1969. évi és távlati terveiről. 1968-ban a könnyűipar számára legfontosabb a belföldi piac egyenletes ellátása, a kereslet differenciáltabb kielégítése volt — mondta. — Ez alapjában sikerült annak ellenére, hogy 1968- ban a könnyűipari ágazat termelése csupán 2,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Különböző felmérések szerint a megkérdezett vásárlók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy nem romlott vagy jobb volt a ruházati cikkek ellátása, mint egy évvel korábban — mondta a miniszter. — Ennek ellenére korántsem tartjuk kielégítőnek a cikkek választékát, sokféle termék minőségét, bár meg kell jegyezni, hogy nincs általános minőség, egy-egy fogyasztó igénye ugyanabból a cikkből is más és más lehet. A cipők választékában és a minőség alakulásában is tapasztalható javulás, de változatlanul jogosnak tartjuk a vásárlók panaszainak jelentős részét. Kérjük azonban (Folytatás az 5. oldalon.) ÚJ GIMNÁZIUM RÁKOSPALOTÁN Rákospalotán a Dózsa György úti általános gimnázium új épületét január végén adják át műszakilag. A 43-as Építőipari Vállalat dolgozói által épített 16 tantermes új gimnáziumi épületben még ez évben megkezdődik a tanítás. (Kéri Dániel felvétele.) Kiküldött munkatársunk telefonjelentése: A csehszlovák jobboldal ismét a visszavonulási taktikát választotta Kedden eltűntek azok a rendbontó csoportok, amelyek hetek óta szinte megszállva tartották a prágai Vencel tér felső részét. Nem adtak ki hivatalos jelentést arról, hogy hétfőn történtek-e újabb őrizetbe vételek és nincs hír a vasárnap előállított 199 személy további sorsáról sem. Egyetlen rövid közleményből azonban arra lehet következtetni, hogy a vasárnapi rendzavarokat — legalábbis egy részüket — bíróság vonja felelősségre. Időnként egy-egy röplap jelenik meg a főváros központi részein, amelyben követelik, hogy a rendőrség „adja vissza” a Vencel tér felső végét, ahol — a röplap állítása szerint — nem politikai tüntetést akarnak rendezni, hanem az „elesett hősök” iránti tiszteletüket fejezik ki. Ezek a gyűlésezések és az úgynevezett megemlékezések azonban mindig az antiszocialista és a szovjetellenes csoportok nyílt demonstrációjává válnak. A beállt viszonylagos nyugalom okai és indítékai között Prágában legtöbben a rendőrség magatartását említik az első helyen. A rendőrség a zavargásokkal szemben a korábbinál sokkal határos Folytatás a 3. oldalon.)