Népszabadság, 1969. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,íra: 80 fillér 1969. január 14. keddi hiszmi* központi lapja XXVII. évfolyam, 10. szám Moszkva-Párizs A szovjet—francia kapcsolatok a kétoldalú érdekeltségnek, a gazdasági előnyöknek és a nemzetközi politika legégetőbb kérdéseiben a nézetazonosságnak vagy az álláspontok közelségének alapjára épültek (noha a különböző társadalmi berendezkedésű országok viszonylatából adódóan vannak véleményeltérések is). A szovjetfrancia „grande comission” múlt heti párizsi ülését De Gaulle és munkatársai mindenesetre felhasználták arra, hogy ezt az értékelésüket demonstratív formában kifejezzék. S nyilvánvaló, hogy gesztusaikat nemcsak Moszkvához intézték — biztatásként, hanem Washingtonnak és Bonnnak is szánták — figyelmeztetésként. A vietnami kérdésben a szovjet és a francia vélemény már akkor harmonizált, amikor még Amerika mindenféle feltételekhez kötötte a VDK bombázásának megszüntetését. Diplomáciai tüntetésnek számít, hogy Debré külügyminiszter nemrég hivatalos kormánymegbízottat megilletőformák között fogadta a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak a párizsi tárgyalásokra érkezett képviselőjét. Párizs nemigen titkolja, hogy az amerikaiak és saigoni bábjaik kisstílű ügyrendi manőverjeit nem kevésbé tekinti tisztességtelennek és egyben kilátástalannak, mint a szovjet kormány. A közel-keleti kérdésben a szovjet és francia álláspont közeledett egymáshoz az utóbbi időben, különösen a Franciaországgal hagyományosan szoros kapcsolatban álló Libanon ellen intézett izraeli provokációk után. S ezt nemcsak az egyidejű és egy tendenciájú szovjet és francia diplomáciai akciók tanúsítják. A francia fegyverszállítási embargó elrendelése, különösen azzal egyidejűleg, hogy az Egyesült Államok 50 Phantom repülőgépet szállít Izraelnek, félreérthetetlen figyelmeztetés. De Gaulle láthatóan osztja azt a szovjet álláspontot, hogy az arab országok a politikai megoldás útját keresik, míg Izrael — tengerentúli támogatói biztatására — a végsőkig akarja feszíteni a húrt a Közel-Keleten. Ami az európai problémákat illeti: a szovjet—francia vegyes bizottság párizsi tanácskozásainak ideges bonni fogadtatása önmagáért beszél. De Gaulle láthatóan nem felejtette el, milyen nyomást fejtettek ki az európai — gazdasági és politikai — vezető szerepre törő nyugatnémet kormánykörök a frankra és a francia gazdaságra a novemberi pénzügyi kríziskor. S az atlanti egység bonni korteseinek a francia külpolitika független irányvonalának megváltoztatására irányuló erőszakoskodásait Párizs megérdemelt gyanúval fogadja. Moszkvában természetesen számolnak azzal, hogy afrancia politikai életben nem jelentéktelen erőt képvisel az atlanti szárny, amelynek szemében szálka a szovjet—francia jó együttműködés. De itt bíznak abban is, hogy azok az alapok, amelyeket az utóbbi években, mindkét fél közreműködésével leraktak, valamint a közös politikai lépések kibontakozó sikerei és nem utolsósorban a francia tömegek egyetértő segítsége együttesen erősebb és ellenállóbb lesz, mint ezekkel szemben bármilyen makacs törekvés. Nemes János Megtört a fagyhullang, küszöbön az enyhülés Tudósítások az időjárásról, a szabadban dolgozók helytállásáról Dermesztően hideg téli napokat hagytunk magunk mögött. Fagyoskodott az ország, s a Meteorológiai Intézet ismét rekordról számolhatott be, például arról, hogy ezen a télen még nem volt olyan hideg ünnepnapunk, mint a legutóbbi vasárnap. A „legmelegebb” magyar városokban, Sopronban és Pápán is mínusz 7 fokra hűlt a levegő, az ország sok pontján viszont jeges szél és mínusz 12—17 fok adott okot a didergésre. A sarkvidéki eredetű hideg levegő gátolta a közlekedést. Budapesten hétfőn reggel harminc autóbusz rostokolt a garázsban, befagytak a motorok. Meglehetősen nagy késéssel közlekedtek a vonatok is. A Duna jégpáncélja már 90 kilométerre közelítette meg a fővárost. A Balatonon 35 centiméter vastagra hízott a jég. Csak megfeszített munkával tudott úrrá lenni a fagyon a Vízművek, fővezetékek repedései miatt, vízkivételű műveken kellett úgyszólván éjjel-nappal „jégügyeletet” tartaniuk, hogy ne legyen fennakadás a vízszolgáltatásiban. A jelek szerint azonban a kemény hideg most már lassan visszaszorul. Az óceán felől nagy erővel közelednek és mind mélyebbre hatolnak a szárazföld belsejébe az enyhe, páradús légtömegek. A már megindult élénk déli szél szárnyán előbb-utóbb hozzánk is megérkezik az enyhülés; erre mutat, hogy a Dunántúlon hétfőn megkezdődtek a havazások, több helyütt ónos eső hullott. Az erős szél rövid időn belül felszaggatja azt a hideg jégpárnát, amely oly régóta borítja el a Kárpát-medencét. (Folytatás a 4. oldalon.) Ezek a napok nehéz próba elé állították a hajóépítőket. Képünkön: Az angyalföldi hajógyár Herczeg-brigádjának hajókovácsai hegesztenek, s mindennap száz százalék fölött teljesítették feladatukat. MAI SZÁMUNKBAN: Továbbfejlődik a nemzetközi személyszállítás (5. oldal.) Brazília — a jövő országa? Munkatársunk riportsorozata (6. oldal.) Az olvasó véleménye (6. oldal.) Tudomány és technika: A hús házi tartósítása (10. oldal.) Újabb svéd lépés: nagykövetség Havannában Gusztáv Adolf király hétfőn megnyitotta a Riksdag, a svéd parlament ülésszakát. Az uralkodó a múlt héten személyesen vett részt a Vietnami Demokratikus Köztársaság Svédország részéről történt elismerését elhatározó kabinetülésen. Parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy az országa igyekszik „bátorítani a kelet—nyugati kapcsolatok építő jellegű fejlődéséhez való visszatérést”. Kifejtette azt is, hogy a „kelet—nyugati enyhülésre irányuló erőfeszítéseket a tavalyi európai események bonyolulttá tették”. Torsten Nilsson külügyminiszter a megnyitóülésen beszámolt kormányának arról a döntéséről, hogy havannai diplomáciai képviseletét nagykövetségi rangra emeli- Eddig Svédország csak konzulátust tartott fenn a kubai fővárosban. (Reuter) Izraeli csapatösszevonás a jordániai tűzszüneti vonalnál Jarring ismét elhalasztotta közel-keleti utazását A kairói Al Ahram közli, az iraki és jordániai hírszerzés értesüléseire hivatkozva, hogy Izrael nagy csapatösszevonásokat hajt végre a Jordániával határos tűzszüneti vonalon. A lap értesülései szerint Izraelnek kettős célja lehet: egyfelől csapást mérni a Jordániában állomásozó iraki csapatokra, amelyek a jordániai haderő megsegítésére tartózkodnak az országban, másfelől megölni vagy elfogni az ellenálló Palesztinai szervezetek lehető legtöbb vezetőjét. Az izraeli támadás veszélye leginkább El-Agvár vidékét fenyegeti, ahol a Palesztinai kommandók tömörülnek. A Gumhurija főszerkesztője tobéból vezércikket közöljön az agresszió címmel. A vezércikk szerint Izrael válaszút elé került a kudarcra kárhoztatott hazugság és az expanzió nyílt folytatása között Mivel békeszólamainak nem hisznek, és ezek nem hoznak számára hasznot, arra készül, hogy álarcát levetve újabb agressziót indítson. Ez az egyetlen út ugyanis, amelyen fölényben érzi magát. A logika azt diktálja, hogy Izrael új expanzív kalandot fog indítani. Nem akar távozni a megszállt arab területekről, el akarja érni azokat a céljait, amelyeket eddig nem tudott megvalósítani. Ezért nem fogadta el a Biztonsági Tanács határozatát és utasította el a szovjet javaslatot. „Az arab diplomácia sikeres akciói mellett szükséges tehát katonai erőfeszítéseink legsürgősebb fokozása — írja a Gumhurija. — Ellenségünket válsága az újabb katonai agresszió útjára vezeti.” Ugyancsak az Al Ahram hétfői számában közli, hogy Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottja úgy döntött, " január közepéről február derekára halasztja újabb közelkeleti békéltető missziójának" megkezdését. Ezt az elhatározását, a lap szerint, Ghalebbal, az EAK moszkvai nagykövetével közölte vasárnap. A halasztás fő oka az, hogy a svéd diplomata úgy gondolja, kellő időt kell hagyni a január 20-án hivatalba lépő Nixon-kormánynak, hogy válaszoljon a december végén Washingtonba küldött szovjet emlékiratra. Az izraeli kormány hétfőn Jeruzsálemben összeült, hogy meghallgassa Abba Eban külügyminiszter beszámolóját a francia kormány fegyverszállítási embargójának politikai kihatásairól és (Folytatás a 2. oldalon.) DNFF-partizánok benyomulása egy amerikai támaszpontra A DNFF erői a vasárnapi nap folyamán és hétfő délelőtt öt ízben intéztek tüzérségi támadást a dél-vietnami kormánycsapatok és az amerikaiak támaszpontjai ellen — közük nyugati hírügynökségek. Hétfő reggel a gyalogság indult harcba: tüzérségi előkészítés után a partizánok benyomultak Can Tho légi támaszpontra, amely a deltavidéken fekszik és 18 amerikai helikoptert elpusztítottak, illetvemegrongáltak. A támaszpontot védő amerikai katonák közül nyolcan életüket vesztették, mintegy tizenöten megsebesültek. A hajnali rajtaütés után a szabadságharcosok visszahúzódtak. Tüntetők és rendőrök harca Londonban Nagy tüntetés volt vasárnap — a nemzetközösségi értekezlet alkalmából — a brit fővárosban a rhodesiai és dél-afrikai fajüldözők és pártolóik ellen. (Tudósítónk jelentése lapunk 3. oldalán.) Termelésre kész a külfejtéses szénbánya Visontán A visontai Thorez külfejtéses bányaüzem történetében új szakasz kezdődött. Befejezték annak a hatalmas nyitógödörnek az építését, amely a szénbánya kapuja. Ezer méter hosszú és 150 méter széles sávban átlagosan 30 méter mélyre jutottak a bányagépek, ahol már teljesen eltakarították a szénmezőt borító földréteget. Ezzel termelésre kész állapotba helyezték az ország legnagyobb külfejtéses bányaüzemét. Az első nyitóárokban két és fél millió tonna szénvagyon áll rendelkezésre. A külfejtéses bánya feltárását 54 hónapon át tartó megfeszített munkával, különleges gépóriások üzembe helyezésével a tervezettnél korábban fejezték be. A szénmezőről eddig 19 millió köbméter földet távolítottak el. A Thorea bánya a szomszédos Gagarin Hőerőművet látja majd el fűtőanyaggal és az épülő energiaközpont igényeinek megfelelően az idén megkezdi a termelést.