Népszabadság, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)
1969-09-12 / 212. szám
2 Vietnami szabadságharcosok támadásai Saigon körül Abrams tábornok Washingtonba utazott A Ho Si Minh halála alkalmából meghirdetett háromnapos tűzszünet lejártával, a csütörtökre virradó éjszaka a dél-vietnami szabadságharcosok 31 helyen zúdítottak tüzérségi támadást az amerikaiak és a dél-vietnami kormánycsapatok állásaira — jelentették csütörtökön reggel a nyugati hírügynökségek. Az amerikaiak a maguk részéről a B— 52-es nehézbombázókat vetették be a hajnali órákban. A légierődök Da Nang térségében szórták le bombaterhüket. Ezzel, a hírügynökségi jelentések szerint, az ellenségeskedések szintje elérte a fegyverszünet előtti helyzetet. A dél-vietnami szabadságharcosok támadásainak zöme a Saigont környező térségben történt. Az amerikaiak az első jelentések szerint öt halottat és 12 sebesültet vesztettek. A fegyverszünet ideje alatt sem volt teljes a nyugalom. Az amerikaiak sokszor megsértették a tűzszünetet, amelyet a szabadságharcosok hirdettek meg és az amerikaiak hivatalosan nem deklaráltak. Az amerikai katona szóvivők az incidensekért a partizánokra próbálják hárítani a felelősséget. Közlésük szerint a három napon 63 amerikai és dél-vietnami kormánykatona vesztette életét és 174 sebesült meg, bár a harci tevékenység jelentősen csökkent ebben az időszakban. Abrams tábornok, a Dél-Vietnamban harcoló amerikai erők parancsnoka csütörtökön Washingtonba érkezett. A tábornok pénteken részt vesz azon a kulcsfontosságú megbeszélésen, amelyen Nixon elnök és a szűkebb kabinet tagjai megvitatják a vietnami helyzetet és döntenek a távol-keleti országban harcoló amerikai erők létszámának esetleges csökkentéséről. Nixon elnök eredetileg augusztus végére ígérte az ezzel kapcsolatos döntést, de a katonai tevékenység fokozódására hivatkozva, végül is elhalasztotta azt. Saigonban az AP jelentése szerint olyan megerősítetten hírek keringenek, hogy Abrams tábornok hajlandó elfogadni újabb 35 000 főnyi létszámcsökkentést. Az amerikai főparancsnok egyébként elutazása előtt szerdán egyórás megbeszélést folytatott Thieu dél-vietnami elnökkel. Köztisztviselőket gyilkoltak — „a Viet Kong nevében" (Washingtoni tudósítónktól.) Az amerikai hadsereg különleges alakulatai, a hírhedt „zöldsapkások” ügye — amelyről lapunk hasábjain már beszámoltunk — újabb fordulathoz érkezett. Azzal kapcsolatban, hogy az alakulat parancsnokát és hét beosztottját gyilkossággal vádolják, az NBC tv-állomás magánnyomozást folytatott. Robert Goralski, az NBC hadügyminisztérium tudósítója kijelentette: illetékesek közölték vele, hogy a zöldsapkások háromszáz politikai merényletet hajtottak végre Dél-Vietnamban 1965 óta. Egyes esetekben az áldozatok magas rangú saigoni köztisztviselők voltak. A merényleteket bizonyos alkalmakkor úgy követték el, „hogy az egész ügy a Viet Kong munkájának tűnjön”. V. P. Ellentétek jegyében kezdődött a gaulleisták tanácskozása Zárt ajtók mögött megkezdődött Amboise-ban az UDR, a gaulleista párt parlamenti képviselőinek értekezlete. A tanácskozásra a párt belső ellentétei nyomják rá bélyegüket. A gaulleista képviselők egy jelentékeny csoportja még júniusban, „De Gaulle tábornok jelenléte és akciója védelmére” parlamenti baráti társaság néven szervezetet alakított, amely két nappal az amboise-i találkozó előtt külön tanácskozást tartott Versaille környékén. A körülbelül 40 nemzetgyűlési képviselőt egyesítő, rendkívül heterogén összetételű csoport tagjai elhatározták, hogy Amboise-ban bírálni fogják a kormányt. Hangsúlyozták azonban, hogy nem tekintik magukat frakciósoknak és szakadást sem kívánnak előidézni a kormánytöbbségen belül. Saját kijelentésük szerint folyton emlékeztetni akarják a kormányt a tábornok politikája iránti hűségre. Michel Debré hadügyi államminiszter megnyitó beszédében kijelentette, hogy senkinek sincs joga ma De Gaulle tábornok nevében beszélni és éppen a párt egységének a fenntartása szolgálja a gaulleizmus érdekeit. Külpolitikai kérdésekről szólva a hadügyi államminiszter hangsúlyozta az ország függetlensége fenntartásának szükségességét. Rámutatott azonban arra, hogy a függetlenség nem önmagában való cél. — Nem vagyunk semlegesek vagy közömbösek — mondotta. — Franciaországot függetlensége elsősorban arra ösztönzi, hogy igen jó kapcsolatokat tartson fenn a legnagyobb hatalmakkal. Jól tudjuk, hogy nyugati nemzet vagyunk és az Egyesült Államok az első nyugati nagyhatalom, ezért állandó gondunk az Egyesült Államokkal a baráti kapcsolatok javítása. Tudjuk azonban azt is, hogy európai nemzet vagyunk, és Európának hosszú enyhülési időszakra van szüksége, legalább egy generáció számára. Ebben az enyhülésben fontos szerepe van a Szovjetuniónak, ezért a kormány feladatának tekinti, hogy csatlakozzon minden olyan erőfeszítéshez, amely az enyhülésen keresztül a megegyezéshez vezet, sőt az enyhülés megteremtésének az élvonalában kíván haladni. (MTI) NÉPSZABADSÁG Nigéria kész a tárgyalásokra Biafrával Nigéria hajlandó „előzetes feltételek nélkül” tárgyalni Biafrával — jelentette ki szerdán este az Addisz Abeba-i csúcsértekezletről hazaérkezett Gowon tábor-nok, nigériai államelnök. A tábornok azt javasolta, hogy Nigéria és a szakadár Biafra kép- viselői „azonnal” üljenek le a tár- gyalóasztalhoz, és hogy Biafra „teljhatalommal felruházott” delegációt küldjön a tárgyalásokra. KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány torton Nixon elnök jövő csütörtökön beszédet mond az ENSZ-közgyűlésen. Úgy tudják, felszólalása az amerikai politika fő mozzanatainak kifejtése lesz. (MTI) Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök javaslatára az államtanács felmentette tisztségéből Piotr Lewinski közlekedésügyi minisztert és helyébe Mieczyslaw Zajfryd eddigi közlekedésügyi miniszterhelyettest nevezte ki. (MTI) Nyugat-Németországban csütörtökön 5 százalékról 6 százalékra emelték fel a kamatlábat. Legutóbb júliusban emelték fel négyről 5 százalékra. (MTI) Franz Jónás, Ausztria államelnöke csütörtökön a román államtanács elnöke meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezett. (MTI) Rendkívüli állapotot hirdettek ki Chile Acatama tartományában, miután több száz középiskolás diák rohammal elfoglalta Copiapo csendőrlaktanyáját, majd felgyújtotta. (AFP) Bányalégrobbanás történt a törökországi Karadonban. Az első jelentések szerint 10 ember vesztette életét. (AFP) Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök csütörtökön ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg a 77. Zágrábi Nemzetközi Vásárt, amelyen 47 országból több mint hatezer kiállító mutatja be termékeit. (MTI) 1969. szeptember 12. péntek „Az amerikai politikát nem korlátozza a polgári lakosság féltése" Szent-Györgyi Albert és George Wald a vegyifegyverek ellen Dr. Szent-Györgyi Albert, az Egyesült Államokban élő Nobeldíjas magyar származású tudós felszólalt a New York-i tudományos akadémia ülésén és az amerikai militarizmus térhódításával foglalkozott. Szent-Györgyi tiltakozott az ellen, hogy a legfontosabb amerikai tudományos kutatások és felfedezések eredményét először a hadsereg használja fel. „Mi, tudósok, alaposan megismertük az idegtevékenység mechanizmusát: a hadsereg idegmérgekhez jutott. Ragyogóan haladtunk előre a járványos betegségek megismerésében: a hadsereg megteremtette a bakteriológiai hadviselést. Feltártuk az atom rejtett energiáját s a hadsereg eljuttatott minket a pusztulás pereméhez. A közvélemény bennünket okol mindezért. Ha van valami, amit sürgősen az emberek tudomására kell hoznunk, akkor ez az: véget kell vetni annak, hogy a tudományos kutatás eredményeit tömegpusztító eszközökre váltsák át.” Egy másik Nobel-díjas kémikus, dr. George Wald, aki korábban sohasem foglalkozott politikával, elmondotta, hogy visszautasította a Pentagon ajánlatát, ahonnan időleges vakságot okozó vegyianyag tökéletesítésére kérték fel. A hadügyi tisztviselő így akarta meggyőzni: „Nem vakítana szívesebben, semhogy gyilkoljon?” Wald elmondotta, mit válaszolt: „A fegyvereket először valutásra használnák, hogy azután más eszközökkel legyilkolják az embereket. Éppúgy, ahogy a mérges gázt Vietnamban arra használják, hogy kifüstöljék az embereket, akiket azután más fegyverekkel támadnak meg.” Az idős tudós megállapította, hogy az amerikai arzenálban ma minden elképzelhető pusztítóeszköz szerepel. „Az ezzel kapcsolatos amerikai politikát többé nem korlátozza sem a humanizmus, sem a polgári lakosság féltése.” Nixon beavatkozása ellenére Peru átvette az IPC vagyonát A perui kormány bejelentette, hogy törvényes keretek között átvette az amerikai tulajdonban levő International Petroleum Company (IPC) Peruban levő minden vagyonát. Egy perui bíróságnak erre vonatkozó ítélete akkor rendelte el az átvételt, amikor lejárt az IPC-től az elmúlt 44 év során a perui olajmezők törvénytelen kiaknázásáért követelt 690 millió dollár megfizetésére kitűzött határidő. A perui kormány közölte, hogy az államosított amerikai társaság vagyonát elárverezik. Az így szerzett pénzből fedezik a társaság 690 millió dolláros tartozását a perui államnak. Az új fejleményre néhány órával azután került sor, hogy John Irwin, Nixon elnök személyes küldötte visszatért New Yorkba, miután nem sikerült megegyezésre jutnia a limai kormánnyal folytatott tárgyalásokon. (Reuter) Elkészült a faji politikán alapuló rhodesiai alkotmánytervezet tét Nagy-Britanniával és Erzsébet királynővel. Az alkotmányt tartalmazó törvényjavaslat a parlament szeptember 30-án kezdődő ülése elé kerül. A tervbe vett alkotmány Rhodesiát köztársaságnak nyilvánítja, mégpedig, amint azt Smith miniszterelnök nemrég kifejtette, minden „kikiáltási” ceremónia nélkül. A függetlenség napja továbra is október második hétfője marad. A köztársaság élén elnök áll,alit ötévenként választanak meg. Egyazon elnök legfeljebb két ízben választható meg. Az alkotmány biztosítja a fehérei uralmát, és amint azt megfigyelők megjegyzik, a dél-afrikai apartheidrendszerhez hasonló felépítésű rendszert vezet be. Erre utal például, hogy az alkotmány szigorúan különválasztja a fehér és színes bőrű szavazópolgárokat: a fehérek 50 parlamenti képviselőt, a színes bőrűek nyolc afrikai képviselőt, a törzsfőnökök pedig további nyolc afrikai képviselőt választanak. Az afrikai parlamenti képviselők számát akkor növelik, ha a színes bőrű lakosság jövedelme, illetveaz általuk befizetett jövedelmi adó szintje eléri a fehérekét. Erre természetesen a közeljövőben nem lehet számítani, hiszen a szegény rétegeket alkotó színes bőrű lakosság az összes jövedelmi adónak kevesebb mint egy százalékát fizeti. Az alkotmány 23 tagú szenátus létesítését írja elő. A szenátus tíz fehér és tíz afrikai politikusból áll; három tagját az elnök jelöli ki. A törvényjavaslat értelmében az elnöki teendőket egyelőre Clifford Dupont kormányzó látja el mindaddig, amíg a jövő év április-májusában megtartandó általános választás után hivatalosan ki nem nevezik a köztársasági elnököt. (MTI) Rhodesia fajüldöző kormánya csütörtökön nyilvánosságra hozta új alkotmánytervezetét, amelyben megszakít minden kapcsolat Nyugatnémet, olasz és francia munkások sztrájkharcai A nyugat-európai tőkésországok munkásosztálya megkezdte őszi bérkövetelési akcióit. A nyugatnémet bányászokon és fémmunkásokon kívül az olasz vasmunkások és a francia vasutasok is sztrájkba léptek. Szerdán éjfélkor kezdődött 1,3 millió olasz vasmunkás 24 órás általános sztrájkja. A szakszervezetek a bérek 20 százalékos emelését és a 40 órás munkahét bevezetését követelték az eddigi 44 óra helyett. A csütörtök esti jelentések szerint a Fiat-művekben 98, az Alfa Romeo- és a Siemens-művekben pedig több mint 90 százalékban tettek eleget a szakszervezetek sztrájkfelhívásának. A gyáriparosok szövetsége azzal utasítja el a munkások béremelési követeléseit, hogy az fokozná az inflációt. A vasmunkások 24 órás sztrájkja csak az első láncszem az olasz dolgozók küszöbönálló nagyszabású sztrájksorozatában. Pénteken és szombaton ugyanis 48 órás sztrájkot kezd 880 ezer építőipari munkás, a jövő szerdán és csütörtökön pedig újabb építőmunkáscsoportok lépnek sztrájkba. Párizsi tudósítónk jelentése szerint a francia vasutasok sztrájkja csütörtökön az egész országban, de különösen Párizs közvetlen környékén súlyos fennakadásokat idézett elő. . A szakszervezetek és a vasútigazgatóság napok óta tartó tárgyalásai szerdán megszakadtak. A vasutasok a munkafeltételek megjavítását, mindenekelőtt az éjszakai munkaidő csökkentését követelik. Követeléseik nagy része több munkás alkalmazásával megoldható lenne, ez viszont ellenkezik a kormánynak a frank leértékelése nyomán bevezetett takarékossági rendszabályaival. Bár a szakszervezetek nem hívták fel a vasutasokat általános sztrájkra, a nagyvárosok pályaudvarain és a fűtőházakban szerda estétől egymás után hirdették meg a részleges sztrájkot. A sztrájk következtében több párizsi pályaudvaron teljesen megbénult a forgalom. Párizs külvárosaiból katonai teherautók szállítják a városba a munkába érkezők zömét. A francia kormány tart attól, hogy a munkabeszüntetés a vasútról más területekre is átterjed. Megbénult a forgalom Párizsban, a lyoni pályaudvaron. Sztrájkoló nyugatnémet bányászok Dortmundban. (MTI felelősök.)