Népszabadság, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)
1969-09-19 / 218. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér 1969. szeptember 19. péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVII. évfolyam, 218. szám Pénz a diákoknak Nem szalonképes a kifejezés, de a diákok így szokták mondani: sóher vagyok. Finomabban fogalmazva: ez azt jelenti, hogy az illetőnek nincs pénze. Ez az állapot a diákoknál — egy szőkébb, elkényeztetett, tekintélyes zsebpénzzel ellátott réteget kivéve — általában jellemző egészen az érettségiig, vagy ha tovább tanulnak, azon túl is. A szűkös zsebpénzt, a tartós pénztelenséget még úgyahogy meg lehet szokni, ha otthon különben a diák megkap mindent, ami tanulásának a folytatásához szükséges. Sok család él azonban olyan körülmények között, hogy a szülőknek alaposan meg kell fontolniuk: egyáltalán beirathatják-e gimnáziumba gyermeküket, ki tudják-e várni azt a viszonylag hosszabb időt, amíg a fiú vagy lány keresni fog? Elsősorban a kisebb keresetű, fizikai dolgozók gyermekeinél találkozni ezzel a dilemmával. Két éve határozta el a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága, hogy a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben levő fizikai dolgozók tehetséges gyermekei segítésére tanulmányi és szociális segélyt létesít. A segélyalap — kiegészülve a kerületi tanácsok saját hozzájárulásaival — az idén már megközelíti a kétmillió forintot. Most, az új tanév elején, a kerületi tanácsok sorra megtárgyalják a segély felhasználásának korábbi tapasztalatait. A héten például a főváros VIII .kerületében a tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott ezzel a fontos témával és csakúgy, mint másutt, itt is azt állapították meg, hogy a szociális és tanulmányi segély fenntartása szükséges és hasznos, mert jól szolgálja a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek középiskolai továbbtanulását. Ezt tények igazolják. A segélyezett diákok közül a legutóbbi tanév során egyetlenegy sem hagyta abba a tanulást, és ha szerény mértékben is, de növekedett a gimnáziumokban a fizikai dolgozók gyermekeinek az aránya. Hiba volna túlbecsülni a pénzbeli segítség jelentőségét, hiszen egyáltalán nem falrengető összegekről van szó. (A szociális segély tanévenként az egy főre eső jövedelemtől függően 1000-től 2000 forintig, a tanulmányi segély pedig 500-tól 1000 forintig terjedhet.) Bár kaphatnának többet a tehetséges munkásgyerekek, hogy minél zavartalanabb körülmények között tanulhassanak — ez a cél. A legszükségesebbek — ruha, cipő — beszerzésében azonban feltétlenül segítség ez az öszszeg is a szerényebb jövedelmű munkáscsaládoknak. A legtöbb helyen — a VIII. kerületben is — a szociális és tanulmányi segélyt, nagyon helyesen, úgy tekintik, mint a tehetséges munkásgyerekek segítésének egyik lehetséges formáját, ami azonban egymagában kevés. Ezt felismerve, mind több olyan iskola akad, ahol a fizikai dolgozók gyermekeivel megkülönböztetett gonddal foglalkoznak a pedagógusok, figyelemmel kísérik tanulmányaikkal vagy otthoni életükkel kapcsolatos gondjaikat, segítenek azok megoldásában korrepetálással, családlátogatással vagy más módon. Ez azonban még korántsem általános. Ahhoz, hogy ne kallódjon el egyetlen tehetséges, jófejű munkásgyerek sem, még sok a tennivaló. Pénzügyi és pedagógiai vonatkozásban egyaránt. Árkus József Megkezdődött az ENSZ-közgyűlés általános vitája Nixon magyarázkodó felszólalása csalódást keltett (Tudósítónk New York-i jelentése.) Csütörtökön az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székházában megkezdődött a közgyűlés általános vitája, amelyben a tagországok küldöttei kifejtik véleményüket a legfontosabb nemzetközi problémákról. Elsőnek Brazília küldötte szólalt fel, aki a fegyverkezési hajsza megfékezésével foglalkozott, majd Nixon, az Egyesült Államok elnöke szólt a közgyűléshez. Beszéde elején az amerikai elnök az Egyesült Államok „nemzetközi kötelezettségeiről” beszélt, aláhúzva, hogy országa „nem fordul el a világtól s nem hagyja cserben szövetségeseit”. Kijelentette — nyilvánvaló utalásként arra, hogy Washington nagyobb áldozatokat követel szövetségeseitől —, hogy az amerikai jelenlét nem helyettesítheti egyes államok nemzeti erőfeszítéseit. Az elnök felszólalásának Vietnammal foglalkozó része kifejezetten defenzív volt s igyekezett elejét venni a várható heves bírálatnak. „Amióta mint elnök hivatalba léptem, egyetlen más kérdés sem vette igénybe időm és energiám olyan nagy részét, mint a vietnami háború” — jelentette ki. Azt állította, hogy az Egyesült Államok egész sor békejavaslatot tett, és a szemben álló felet vádolta a párizsi tárgyalások eddigi eredménytelenségéért. A szokásos módon „a dél-vietnami nép önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával” próbálta indokolni az amerikai politikát és a Thieu-kormányhoz való makacs ragaszkodását. Az amerikai békeszándék legfőbb bizonyítékaként a bombázások beszüntetését és a hatvanezres amerikai csapatkontingens kivonását említette... „Megismétlem, készek vagyunk teljes egészében kivonni az amerikai erőket. A hatvanezres kontingens kivonása jelentős lépés.” De csakúgy, mint keddi nyilatkozatában, ezúttal is hallgatott a további csapatkivonások tervezett üteméről, s ehelyett felhívta a világszervezet tagjait, „gyakoroljanak nyomást Hanoira”. Az Egyesült Államok és a szocialista országok viszonyával általánosságban foglalkozva az elnök azt mondta, hogy „a konfrontációk időszakát a tárgyalások korszakának kell felváltani”. Az amerikai—szovjet kapcsolatokról szólva kijelentette, hisz abban, hogy a tárgyalásokat az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása alapján lehet folytatni. „Mint tudják, már beható konzultációt folytattunk a Szovjetunióval — mint másokkal is — a Közel-Keletről, ahol a múlt napok eseményei aláhúzták a stabil béke sürgősségét.” Állást foglalt a stratégiai fegyverek korlátozásáról tervezett amerikai—szovjet megbeszélések megkezdése mellett, majd kijelentette: „Alá kívánom húzni, támogatjuk azokat a leszerelési javaslatokat, amelyeket — a tengerfenékkel, valamint a vegyi- és bakteriológiai fegyverekkel kapcsolatban — a genfi konferencia remélhetően a közgyűlés elé terjeszt.” Kifejezte azt a reményét, hogy az atomsorompó-egyezmény hamarosan életbe lép. Kínával kapcsolatban az amerikai elnök egyetlen mondatot mondott, amelynek visszautalásáta múltra éppoly nehéz elfogadni, mint célzásait a jövőre kiismerni: „Amikor a kommunista Kína azt választja, hogy feladja izolációs politikáját, amelyet maga kezdett el, akkor készek vagyunk a tárgyalásra, hasonló őszinteséggel és komolysággal.” Beszédének befejező részében Nixon az ENSZ előtt álló feladatokkal foglalkozva azt mondotta, hogy a világszervezetnek szerepe lehet a gazdasági fejlődés és a születésszabályozás problémáinak megoldásában, az űrkutatás előmozdításában, a nemzetközi légi közlekedés biztonságának szavatolásában. Az elnök beszédét bizonyos fokú csalódottság fogadta: az első kommentárok kiemelik, hogy Nixon általánosságokban mozgó felszólalása egyetlen új dokumentumot sem tartalmazott, csupán megismételte az EgyesültÁllamok korábbi javaslatait és állásfoglalásait. Nixon a nap folyamán a többi között a tunéziai, a jordániai, a román és az izraeli külügyminiszterrel találkozott, s e megbeszélései középpontjában a közelkeleti kérdés állt. A közgyűlés részvevői tiszteletére rendezett fogadáson az Egyesült Államok elnöke találkozott Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A közgyűlés csütörtökön az ügyrendi bizottságban folytatta a vitát arról, napirendre kerüljön-e az észak-írországi helyzet. Az Ír Köztársaság e probléma megvitatását kívánja, míg a brit álláspont szerint ..ez belügy, melynek megvitatása ártalmas lenne”. A többi 103 napirendi témát, amelyet az ülésszak alatt megtárgyalnak, jóváhagyták. Sharp kanadai külügyminiszter felkereste U Thantot, az ENSZ főtitkárát; megbeszélésük középpontjában a Kína ENSZ-képviseletéről várható vita állt. Sharp újságíróknak kijelentette: azoknak a tárgyalásoknak alapján, amelyeket ottawai diplomaták pekingi partnereikkel folytattak, úgy véli — s ezt a felfogását az ENSZ főtitkára is osztja —, hogy a Kínai Népköztársaság, ha erre lehetősége lenne, az idén elfogadná a világszervezet tagságát. Vajda Péter MAI SZÁMUNKBAN: Közös Piac Hívd Wilsont találkára! (3. oldal.) Házkezelés Nyíltan beszélni (3. oldal.) Munkás legyen-e a Ham? 1. „Princ voltam a négy polgárimmal” (4. oldal.) Pártok és programok a bonni választási kampányban Kiküldött tudósítónk kommentárja (4. oldal.) Közvélemény-kutatás és szociológia (5. oldal.) Heti rádió- és tv-műsor (10. oldal.) Németh Angéla Európa-bajnok Tudósításunk a 12. oldalon A KGST-országok pénzüggyminisztereinek tanácskozása A KGST-országok pénzügyminiszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak. Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitelrendszere továbbfejlesztésének kérdéseit, a KGST idevonatkozó határozatainak végrehajtását. A pénzügyminiszterek látogatást tettek a Balatonboglári Állami Gazdaságban. A minisztereket csütörtökön fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Egymillió építőmunkás sztrájkja Olaszországban Párizsban a metróvonalak felén szünetel a forgalom Vasutasok munkabeszüntetése Argentínában Csütörtöki hírügynökségi jelentések arról számoltak be, hogy a franciaországi és olaszországi sztrájkmozgalom tovább terjed. Argentínában a sztrájkolók több városban megütköztek a hadsereg alakulataival. Az országban a diákság szolidaritási akciót tervezett a sztrájkoló munkások politikai támogatására. Olaszország-szerte folytatódnak a sztrájkok. Csütörtökön befejeződik a gyógyszer-, a vegy- és a cementipari munkások kétnapos sztrájkja, a vas- és kohóipari dolgozók tartományonkénti lépcsőzetes sztrájkja azonban tovább tart, csaknem egymillió építőipari munkás 48 órás általános sztrájkja pedig csütörtökön második napjába lépett. Az elavult olasz egészségügyi rendszer reformját és fizetésemelést követelő kórházi orvosok és betegápolók szeptember 24-én kezdenek kétnapos sztrájkot. Az Alitalia légiforgalmi társaság pilótái a jövő hét végére hirdettek meg kétnapos sztrájkot. Az elektromos művek dolgozói szintén sztrájkkal fenyegetőznek, amennyiben nem intézkednek nyugdíjuk emeléséről. A gázművek dolgozói hétfőn kilenc napon keresztül lépcsős sztrájkot kezdenek, ez azonban a gázellátásban csak szeptember 29-én és 30-án érezteti hatását, amikor a lépcsőzetes sztrájk általános munkabeszüntetéssé válik. A UPI római tudósítója szerint az olasz kormányt a sztrájkok mindjobban aggasztják, mivel egyre inkább éreztetik hatásukat az ország gazdasági életében. A nap folyamán bejelentették, hogy országos vasutassztrájkot is tartanak. Október első harmadában rendezik meg a 24 órás munkabeszüntetést, amelyre a mozdonyvezetők szakszervezete adott ki csütörtökön felhívást. A sztrájk időpontját később határozzák meg. A mozdonyvezetők több bért, jobb munkafeltételeket és rövidebb munkaidőt követelnek. Párizsi tudósítónk jelenti: A francia mozdonyvezetők nyolcnapos sztrájkja a vasútigazgatósággal folytatott 30 órás tárgyalás után csütörtök reggel véget ért Miután az igazgatóság kötelezte magát a munkafeltéte(Folytatás a 2. oldalon.) (MTI Külföldi Képszolgálat.) Építőmunkások és vasmunkások ezrei sztrájkolnak Rómában. A Colosseum előtt elvonuló menet jelszavai: magasabb béreket és új kollektív szerződést. Dél-vietnami partizánok támadása egy amerikai tengerészgyalogos-tábor ellen Dél-vietnami partizánok csütörtökre virradó éjszaka merész, rajtaütésszerű támadást intéztek az amerikai tengerészgyalogság egyik megerősített állása ellen Quang Tri tartományban. A szabadságharcosok tüzérségi támogatással betörtek a tengerészgyalogosok táborába, és noha a harcba amerikai helikopterek és vadászbombázók is beavatkoztak, a hajnali órákig tartott, amíg a támadókat sikerült visszaszorítani. Súlyos veszteségeket, szenvedett az időközben helyszínre érkező amerikai erősítés is. Az amerikai szenátus szerdán tárgyalta azt a törvényjavaslatot, amely maximálisan 2500 millió dollárt irányoz elő a dél-vietnami, valamint a laoszi és thaiföldi kormánycsapatok anyagi támogatására. A szerdai vitában 86 szavazattal, ellenszavazat nélkül, olyan módosító indítványt fogadtak el, amely előírja, hogy amerikai csapatok Thaiföldön és Laoszban közvetlenül nem vesznek részt a harci tevékenységben, kivéve azt, az esetet, „ha amerikaiak életének védelméről van szó”.