Népszabadság, 1970. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér amr a VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1970. február 25. szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 47. szám A szövetkezeti jelleg erősítése Befejeződtek a legtöbb terme­lőszövetkezetben a zárszámadá­sok. Sok közgyűlésen a belépési és kilépési kérelmekről is dön­töttek. Ha jelentősen nem is fog változni a tsz-ben dolgozók száma, mégis az új tagok s az eltávozók és a nyugdíjkorba lé­pők egyaránt figyelmet érdemel­nek. Most is érezhető annak hatása, hogy a kormány az utóbbi évek­ben igen jelentős intézkedéseket tett a tsz-tagok szociális ellátott­ságának növelésére. Ugyanakkor a tsz-ekben javultak a kereseti le­hetőségek, biztonságosabbá váltak a jövedelmek. Ismeretes az a ren­delkezés is, mely szerint nemcsak a családfő, hanem minden tsz-tag jogosult háztájira. Nem véletlen tehát, hogy tavaly, tavalyelőtt sok új taggal erősödtek a szövet­kezetek. A faluról való nyugtala­nító eláramlás megszűnt. Egyre több olyan fiatal is akad, aki jövőjét a közös gazdálkodás­ra alapozza. Helyesen cseleksze­nek azok a tsz-ek, amelyek igye­keznek a fiatalok növekvő igé­nyeit is kielégíteni. Az új fia­tal tagokra igen nagy szükség van. Mezőgazdaságunk korszerűsítése, további gépesítése nélkülük egy­szerűen megoldhatatlan. Nem titok azonban, hogy a fa­lusi fiatalok még ma is sok he­lyütt szívesebben vállalnak a tsz­­ekben alkalmazottként munkát. A tagsági viszonytól húzódoznak. Ennek oka, hogy — különösen a gyengébb tsz-ekben — ma még jobban járnak az alkalmazottak, biztonságosabb jövedelemhez, több családi pótlékhoz, kedvezőbb nyugdíjfeltételekhez, munkaru­hához stb. jutnak. Ezeket az elő­nyöket a tsz-tagoknak adott na­gyobb háztáji föld nem egyenlíti ki. Ugyanakkor a tsz-ek maguk sem igen ösztönzik az új jelentke­zőket vagy a régebbi tsz-alkal­­mazottakat arra, hogy tagként vé­gezzék munkájukat a szövetkezet­ben. Hiszen az új tagok növelnék a tsz táppénzterheit. A tagok táppénzét ugyanis a tsz, az alkal­mazottakét az SZTK fizeti. Igaz, a szövetkezetre 8 százalékkal megemelt közteher hárul az al­kalmazottak után, de a legtöbb tsz inkább ezt vállalja, mint az újabb táppénzterheket és az újabb háztáji földek kiadását. Elismerést érdemelnek azok a tsz-ek, amelyek látva a problé­mákat, saját erejükből törekednek arra, hogy a tagok szociális ellá­tottságát fokozatosan közelítsék az alkalmazottakéhoz. Ezt most még csak a gazdagabb tsz-ek ké­pesek megtenni. A közös gazdaságok szövetke­­­eti jellegét erősíti az, ha a fiata­lok, az új jelentkezők tagként kapcsolódnak be a munkába, a szervezeti életbe és ha egyre több tsz-alkalmazott kéri felvételét a tagok sorába. Mindezt tudva is helytelen és káros lenne most minden esetben ellenezni a szö­vetkezeti alkalmazotti viszonyt. Ez a merevség csak felesleges ne­hézségeket, munkaerőgondokat okozna épp a kedvezőtlen adott­ságú, gyenge tsz-ekben. A járható út csak az, ha foko­zatosan olyan feltételeket terem­tünk, hogy az új jelentkezők és a régebbi tsz-alkalmazottak — szer­zett jogaik sérelme nélkül — ön­ként és szívesen lépjenek a tsz­­be, így válnak ők is igazi erejé­vé a szövetkezeti mozgalomnak. Tóth Benedek Növekszik a belvízveszély 2.7M IHtO haiti ri's alatt — .'ttfOO vntbvr vasa rásat a rátrakanásban, flamatmaatfM hatc­san a károsultaknak (Tudósítónktól.) Nem kívánatos rekordokról kaptunk tájékoztatást az Országos Vízügyi Hivatalban. 1969. decem­ber 1. és 1970. február 23. között Kalocsán 293, Baján 273 és Szege­den 232 milliméter csapadék hul­lott. Ez a mennyiség a legutóbbi száz évben — amióta mérik a le­hullott csapadékot — példátlan ebben a térségben. A belvíz feb­ruár 17-én érte el eddigi tetőpont­ját, 241 ezer katasztrális holddal, ez vasárnapra 214 ezer holdra csökkent, de mára ismét 230 ezer katasztrális hold áll belvíz alatt. A talajvíz szintje az Alföld je­lentős részén erősen megemelke­dett, egy méterre, egyes helyeken 50 centiméterre közelítette meg a felszínt. Mint Szőcs József belvíz­­védelmi csoportvezető elmondta: ha április közepéig csak átlagos mennyiségű csapadék hullik is, a Duna—Tisza köze és a Tiszántúl nagy részén hasonló lesz a hely­zet. Ennek veszélyessége már­is látszik az épületkárok növekedé­sében. Csongrád megyében a legsúlyo­sabb a helyzet. A legfrissebb ada­tok szerint 1588 épület rongáló­dott meg — Szegedet nem számít­va —, közülük 1568 nagymérték­­­ben. A megye tizennégy községé­ben és városában belvízvédelmi készültséget tartanak. A már ko­rábban megalakított kárbecslő bi­zottságok járják a falvakat, szak­­véleményük alapján az OTP ka­matmentes kölcsönt ad a károsul­taknak. A fedél nélkül maradt családokat szükséglakásokba köl­töztették. Az esős időjárás követ­keztében további épületrongáló­­dások­ra lehet számítani, s ez ki­váltképp gond az építőanyag- és kapacitáshiány miatt. Szegeden, a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályvezető­jének tájékoztatása szerint 30 épület dőlt össze, illetve vált lak­hatatlanná, elsősorban a külső városrészekben. A belterületi szu­­terénlakások lakóit is beleértve,­­ összesen mintegy 110 családot­­ kellett kiköltöztetni, s a helyzet tovább romlik, noha 200 ember, 1­12 nagy teljesítményű szivattyú­­ és három árokásó gép vesz részt­­ a védekezésben. Bács-Kiskun megyében 366 épület rongálódott meg, közülük 1 104 lakhatatlanná vált. Eddig­­ csak a családok mintegy 30 szá­­­­zalékának sikerült szükséglakáso­­­­kat biztosítani, a többiek roko­noknál, ismerősöknél húzódnak meg. Január 1. és február 10. között országosan 454 millió köbméter víz jutott el természetes úton, a belvízcsatornákon keresztül a folyókba, a szivattyútelepek és a mozgatható szivattyúk pedig 248 millió köbméter vizet emeltek át. A területi vízügyi igazgatóságok több mint 3000 dolgozója vesz részt éjjel-nappal a védekezés­ben. MAI SZÁMUNKBAN: Pártmunka Ösztönző segítség (3. oldal.) Amerikai külpolitika Rogers afrikai fiaskója (3. oldal.) A családforma változása falun (4. oldal.) Modena bizonyít Olaszországi tudósítónk riportja (6. oldal.) Szülőknek nevelésről Pályaválasztás, jellemzés (8. oldal.) Kulturális jegyzetek (7. oldal.) Közgazdaság A gazdasági reform megvalósulása a Szovjetunióban A. Birman cikke (10. oldal.) PÉTER JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER BRÜSSZELBEN Ma megkezdődnek a magyar—belga hivatalos tárgyalások Péter János külügyminiszter Pierre Harmel belga külügymi­niszter meghívására kedd délben hivatalos látogatásra Belgiumba utazott. Útjára elkísérte a Kül­ügyminisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Külke­reskedelmi Minisztérium több ve­zető munkatársa. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Paja F­rigyes, a külügyminiszter első helyet­tese, Szilágyi Béla külügymi­niszter-helyettes s a Külügymi­nisztérium több vezető munka­társa. Jelen volt a búcsúztatásnál Michel Servais, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.­­ (Brüsszelbe küldött tudósítónk­tól.) Péter János külügyminiszter kedd délután megérkezett Bel­giumba. A magyar és a belga nemzeti zászlókkal díszített brüsszeli repülőtéren fogadására megjelent Pierre Harmel külügy­miniszter, E. Indekeu, a Belga Királyság budapesti nagykövete, a belga külügyminisztérium több vezető beosztottja, Molnár Lász­ló, hazánk brüsszeli nagykövete, és a nagykövetség valamennyi beosztottja. Kedd délelőtt a belga külügy­minisztérium szokásos heti sajtó­­értekezletén a magyar külügymi­niszter látogatása kapcsán hang­zott el a legtöbb kérdés. A külügyminisztérium szóvi­vője elmondotta, hogy a NATO tavaly decemberi tanácsülése óta Péter János az első miniszter, aki a Varsói Szerződés országai­ból Belgiumba látogat. Hangsú­lyozta, hogy a tanácskozások köz­pontjában az európai biztonság problémája áll majd. A magyar külügyminiszterrel erről folyó tárgyalásnak a belga kormány különös jelentőséget tulajdonít, már csak azért is, mert az össz­európai értekezlet megtartására szóló felhívás Budapesten hang­zott el. A szóvivő egyébként idézte a Pierre Harmel külügymi­niszter 1967. évi budapesti tár­gyalásai alkalmával kiadott ma­gyar—belga közös közleményt, amely szerint a két fél már ak­kor kívánatosnak és szükséges­nek minősítette egy ilyen érte­kezlet összehívását. A két országot közvetlenül érintő kérdések közül a szóvivő a kereskedelmi kapcsolatokat említette meg, különös tekintet­tel arra, hogy március 2-án Brüsszelben tanácskozások kez­dődnek magyar—belga hosszú le­járatú kereskedelmi egyezmény megkötésére. Kedd este az Interparlamen­táris Unió belga csoportja és belga—magyar szekciója vacso­rát adott Péter János tisztele­tére. Szerdán megkezdődnek a hiva­talos tárgyalások. Ugyan­csak szerdán kerül sor Péter János előadására is, ame­lyet a nemzetközi kapcsolatok királyi intézetének felkérésére tart ezzel a címmel: Magyaror­szág és az európai biztonság. Az előadás iránt nagy az érdeklő­dés. Fábián Ferenc Ilarmel belga külügyminiszter üdvözli Péter Jánost. Gromiko Berlinben A Német Demokratikus Köz­társaság kormányának meghívá­sára kedden hivatalos látogatás­ra Berlinbe érkezett Andrej Gro­miko, a Szovjetunió külügymi­nisztere. A szovjet külügyminisztert kedden az Államtanács épületé­ben fogadta Walter Ulbrich­t, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph, az NDK miniszter­­tanácsának elnöke. (Folytatás a 2. oldalon.) W­alter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke és Stoph mi­niszterelnök fogadta Gromiko szovjet külügyminisztert. Megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának 45. ülésszaka Kedden Moszkvában megnyílt a KGST végrehajtó bizottságá­nak 45. ülésszaka. A napirenden a tagállamok gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együttműködé­sének kérdései szerepelnek. Az ülésszakon — amelyen Piotr Jaroszewicz, a lengyel miniszter­tanács elnökhelyettese, lengyel megbízott elnököl — részt vesz­nek Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mon­gólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szov­jetunió miniszterelnök-helyette­sei. (MTI)

Next