Népszabadság, 1970. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
Losoncai Pál ftlonfliában (Folytatás az 1. oldalról.) — Örömmel jegyzem meg — folytatta —, hogy kedves vendégeink jelenlétében, épp a napokban avatjuk fel az ulánbátori ruhagyárat, amely Magyarország műszaki közreműködésével épült. Ugyancsak e napokban írjuk alá az 1971—1975. évekre szóló gazdasági együttműködés fejlesztésének okmányait. Különösen nagy örömmel jegyezzük meg, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya, kérésünk figyelmes és gondos mérlegelésének eredményeként, ez év májusában nagy jelentőségű határozatot hozott arról, hogy az 1971—75-ös évekre gazdasági segítséget nyújt országunknak, s ezen belül jelentős térítésmentes segélyt a vízgazdálkodás fejlesztésére. Őszinte hálánkat tolmácsoljuk a testvéri magyar népnek, a magyar pártnak és a kormánynak azért a nagy segítségért, amelyet országunk szocialista építéséhez nyújtanak — hangoztatta a szónok. — Pártunk és kormányunk a jövőben is minden erejével szilárdítani fogja a Szovjetunióval, a népi Magyarországgal és a többi testvéri szocialista országgal való barátságot. Úgy fogjuk őrizni ezt a barátságot, mint legértékesebb internacionalista kincsünket, mint az új társadalom felépítéséért vívott harc legnagyobb vívmányát, mint a mongol nép boldogulásának kiapadhatatlan forrását. Meggyőződésünk — mondotta végezetül Cedenbal —, hogy Losonczi Pál magyar államfő látogatása, a soron következő találkozók és megbeszélések jelentősen előmozdítják a testvéri mongol—magyar kapcsolatok erősödését, a béke és a népek barátsága szilárdulását. Losonczi Pál pohárköszöntőjében hangsúlyozta: — Bár csak az imént léptünk szép országuk földjére, talán nem korai, ha egyetértéssel és megelégedéssel állapítjuk meg: eddigi találkozásaink és tanácskozásaink máris felölelték a két országot kölcsönösen érdeklő kérdések hosszú sorát, át tudtuk tekinteni a nemzetközi helyzet időszerű problémáit, számba vehettük országaink és népeink együttműködésének további tennivalóit. — Örömmel látjuk, önök is, kedves elvtársak, mi is, hogy kapcsolataink egyre gyümölcsözőbbek, kiterjednek az élet minden területére — mondotta Losonczi Pál, majd így folytatta: — A Mongol Népköztársaság dicső történelmi múltjával, a gazdaságban, kultúrában elért eredményeivel megbecsült helyet vívott ki magának a világban. Megnövekedett nemzetközi tekintélye, a szocializmus és a béke nagy küzdőterén hervadhatatlan elismerést szerzett. A Magyar Népköztársaságban tisztelet és szeretet övezi a testvéri mongol népet, ismerik és igen nagyra becsülik a párt és az állam vezetőit, Cedenbal elvtársat és Szambu elvtársat. — Biztosíthatom önöket, hogy pártunk, kormányunk, dolgozó népünk a jövőben is mindent megtesz hagyományos barátságunk, sokoldalú testvéri együttműködésünk fejlesztéséért. Az a megtisztelő megbízatásunk, hogy mostani tanácskozásaink új mérföldkövet jelentsenek a magyar—mongol barátság útján. Annyit már most is megállapíthatunk, hogy minden reményünk megvan e megbízatásunk maradéktalan teljesítésére. Az ebéden államfőnket érte a megtiszteltetés, hogy a vendég jogán, híven a tradíciókhoz, húst szeljen a mellette ülőknek. Délután Losonczi Pál megtekintette a Központi Állami Múzeumot. Délután Zs. Szambó viszontlátogatást tett a magyar államfő szállásán, ahol bensőséges ünnepségre került sor. Losonczi Pál átadta Szambó elvtársnak a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített első fokozatát „a szocializmus építése, a mongol—magyar kapcsolatok fejlesztése terén elért kiemelkedő érdemei elismeréseképpen, 75. születésnapja alkalmából”. Losonczi Pál örömét fejezte ki, hogy a kitüntetést személyesen adhatja át. Zs. Szambó köszönetet mondott a megtiszteltetésért, amely — mint mondotta — meggyőződése szerint népeink barátságának és testvériségének újabb kifejezője. Este az Állami Opera és Balettszínházban díszelőadást tartottak a magyar vendégek tiszteletére. Az előadáson jelen volt Zs. Szambu és J. Cedenbal, és ott voltak a mongol párt- és állami élet más vezetői is. Egyébként a mongol főváros kiemelkedő eseményéről meleg hangon emlékezik meg a sajtó is. Az Unen, a párt központi bizottságának orgánuma vezércikkben köszönti a magyar vendégeket, közli Losonczi Pál fényképét, életrajzát, majd egy teljes oldalon ad áttekintést országaink virágzó kapcsolatáról. Ma hivatalos tárgyalásokkal kezdődik Losonczi Pál látogatásának második napja. Komornik Ferenc A gaulleisták „földindulástól'' tartanak (Párizsi tudósítónktól.) Franciaország északkeleti nagyvárosában, Nancyban, vasárnap a képviselői pótválasztás második fordulójában Jean-Jacques Servan-Schreiber megszerezte a szavazatok 55 százalékát és elnyerte a mandátumot. A gaulleista jelölt, Roger Sonchal, még az első fordulóban elszenvedett súlyos vereségéhez képest is tovább veszített szavazataiból és a két évvel ezelőtti 63 százalékkal szemben ebben a hagyományosan gaulleista körzetben most mindössze 24 százalékot kapott. A kormánypárt köreiben ez nagy nyugtalanságot keltett. A gaulleista párt múlt hét végén tartott kongresszusán a legtöbb felszólaló szintén a nancyi tanulság alapján sürgetett intézkedéseket a párton és a kormánykoalíción belüli ellentétek megszüntetésére és a fenyegető „földindulás” megállítására. Tanulságul szolgált azonban ez a választás a baloldalnak is. Az itt egyébként sem túl erős szocialista párt és az egyesült szocialista párt (PSU) az első fordulóban szintén vesztett szavazataiból. A második fordulóban pedig e két párt szavazóinak csak egy része támogatta a baloldal közös jelöltjeként induló kommunista jelöltet. Egyébként egyedül az FKP őrizte meg szilárdan, sőt erősítette pozícióját Nancyban. Mint az MTI párizsi tudósítója írja, Servan Schreiber sikere nyomán újabb kísérlet kezdődik Franciaországban a nem kommunista baloldal és a centrista jobboldal összefogásával egy „harmadik erő” létrehozására. A korábbi hasonló kísérletek kudarcot vallottak. A harmadik utas vállalkozás ezúttal is, mint minden korábbi alkalommal, a baloldal egységének megvalósítását kívánja megakadályozni. ©©npflBflfl Besszarábia és Moldva egyesülésének évfordulójáról A vasárnapi Pravdában Iván Bogyul, a Moldvai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára cikket írt abból az alkalomból, hogy 1 30 éve állították helyre a szovjet hatalmat Besszarábiában és az egyesült Moldvával. A szovjet hatalom — emlékeztet a cikkíró — 1917 végén és 1918 elején győzedelmeskedett az országnak ezen a területén. „A Moldus jobb parti részében azonban — írja Iván Bogyul — a szocialista átalakulás folyama- ta megszakadt. A királyi Románia, szövetségre lépve az impe- rialisták által bujtogatott és támogatott moldvai és ukrán bur-zsoá nacionalistákkal, hitszegően , Besszarábiára tört. Az imperialis-ta propaganda a burzsoá naciona- listák kijelentéseire és a királyi Románia történészeinek koholmányaira hivatkozva, úgy próbálta beállítani az intervenciót és Besz- szarábia elfoglalását, mint „a moldvai nép önrendelkezési tö- I rekvéseinek” valamifajta »következményét«.” A cikk írója utal arra a szakadatlan küzdelemre, amelyet Beszszarábia dolgozói vívtak a szocialista hazával való újraegyesülésért, majd megállapítja: „A kommunista párt és a szovjet kormány állhatatos harcát a besszarábiai kérdés igazságos rendezéséért végül siker koronázta. A történelmi igazság diadalmaskodott. Besszarábia 1940 nyarán ismét szovjet terület lett.” Iván Bogyul ezután foglalkozik azokkal a mélyreható társadalmi, gazdasági, politikai és kulturálisváltozásokkal, amelyek 30 esztendő alatt Szovjet-Moldvában végbementek, és hangsúlyozza, hogy a moldvai népnek a kommunista párt vezetésével a gazdasági és a kulturális életben kivívott sikerei a lenini nemzetiségi politika győzelmét jelentik. A KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Mongólia és Olaszország nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolátot létesít egymásal — jelentették be a két fővárosban. (MTI) Poljanszkij, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese fogadta Maceven kanadai miniszterelnök-helyettest, kereskedelmi és iparügyi minisztert, aki a szovjet kormány vendégeként tartózkodik Moszkvában. (TASZSZ) Nimeri szudáni állam- és kormányfő Csehszlovákiából vasárnap Lengyelországba érkezett . Szerdára az NDK-ba várják, ugyancsak hivatalos látogatásra. (MTI) Manescu, román külügyminiszter, aki az ENSZ-ünnepségek alkalmából tartózkodik San Franciscóban, vasárnap megbeszélést folytatott Rogers amerikai külügyminiszterrel. Manescu hétfői programján, a Fehér Ház közlése szerint, szerepelt egy Nixon elnökkel tervezett találkozó is (MTI) Bolíviában megalakították a forradalom védelmének nemzeti bizottságát, azzal a céllal, hogy mozgalmat szervezzen a demokratikus átalakulási folyamat meggyorsítására. (TASZSZ) A szovjet ifjúság napján vasárnap a szovjet főváros fiataljai koszorút helyeztek el a Leninmauzóleumon és az Ismeretlen katona síremlékénél. (TASZSZ) Mitja Ribicsics jugoszláv kormányfő háromnapi leningrádi tartózkodás után vasárnap különrepülőgépen az Észt Szovjet Köztársaság fővárosába, Tallinnba utazott. (MTI) A Thant ENSZ-főtitkár üzenetet intézett a máltai „Béke az óceánokon” konferenciához, s derűlátóan nyilatkozott a tengerfenék atommentesítésének kilátásabról. (MTI) A Közös Piac és a tagfelvételét kérő négy ország (Anglia, Dánia, Írország és Norvégia) ma félnapos formális értekezletet tart. (MTI) 1970. június 30. GABONABETAKARÍTÁS Óvjuk, ami megtermett! Milyen lesz aratás idején az időjárás? A kérdés mindenekelőtt a termelőket, felvásárlókat foglalkoztatja. Az időjárás alakulásán ugyanis sok minden múlik. Az aratás gyorsasága, a termés minősége, mennyisége egyaránt függ az időjárástól. De a raktározás feltételeibe is beleszólnak az esetleges esőzések. Tudjuk, hogy a legutóbbi hetek — főként az ország keleti és északi vidékein — nem szűkölködtek csapadékban. Viszont a Dunántúl néhány vidékén szárazságra panaszkodnak a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. Mindenesetre helyes számítani arra, hogy a gabona aratásának napjaiban — ellentétben a tavalyi nyárral — csapadékos idő járja. Ez végső soron a még viaszérésben levő búzának kedvez, de a már teljesen érettnek nem. A felázott talajokon lassabban haladnak a kombájnok, az aratás üteme csökken, s a napok múltával több szem pereg ki a kalászokból, az esőzések után kisebb lesz a búza hektolitersúlya. Esős időjárásban nehezíti a helyzetet a sok gyomos gabonatábla. Szinte az ország minden vidékén bőven találni pipacstól vagy vadrepcétől tarkálló búzatáblákat. A gyomos gabona aratása egyébként is nehezebb, lassúbb munka, mint a tiszta vetéseké. Esőzések alkalmával ezek a nehézségek még fokozódnak. Most, a felkészülés utolsó szakaszában, érdemes minden gazdaságban a kedvezőtlenebb körülményekre készülni. A betakarítás csak akkor haladhat jó ütemben, ha az üzemben jó összhangot teremtenek a kombájnok, a szállító járművek, a gabonatisztítók és a szárítók között. Az előkészületekből kitűnik, hogy a korábbi évek tapasztalatainak hasznosításával a legtöbb gazdaságban tudatosan törekszenek az összhang megteremtésére, a jó munkaszervezéire. Egyvalamiről azonban több helyen — ott is, ahol erre a technikai feltételek megvannak — megfeledkeznek. Ez pedig a szárítás. Sok gazdaság rendelkezik már korszerű vagy kevésbé korszerű szárítóval. A szemes termény szárítására alkalmas berendezéseket rendszerint a kukorica gépi betakarításához állították fel. A kombájnnal való kukoricabetakarítás ugyanis általában elképzelhetetlen szárítók nélkül, a búza szárítására viszont csak esős időjárás esetén van szükség. A legtöbb gazdaságban így gondolkodnak: ha esős lesz a nyár, majd üzemelteti a gabonafelvásárló vállalat a szárítóit. Tény, hogy a felvásárló vállalatok készülnek. Az azonban nem bizonyos, hogy győzik is a szárítást. Sőt, ha esős lesz az időjárás, nem fogják győzni, hiszen országosan naponta három műszakban csak 2200 vagon szemes terményből tudnak négy százaléknyi vizet elvonni. Szükség lehet tehát a mezőgazdasági üzemekben levő szárítókra is. Egyébként ők jóval több gabonát tudnak szárítani, mint a felvásárló vállalatok. A gabonaraktározás helyzete az idén sem ígérkezik valami rózsásnak. S nem lehet különösebben elmarasztalni a felvásárlókat sem, ha a raktározásra alkalmatlan nedves gabonát nem tudják idejében átvenni. Néhány gazdaság — helyesen — hozzálátott már saját szárítójának üzemképessé tételéhez. Most még nincs késő, ahol eddig másként gondolkodtak, még cselekedhetnek. Az utolsó percben viszont már hiába kapkodnak. Az a kevés többletköltség, amibe a meglevő, de használhatatlan szárító üzembe helyezése kerül, mindenképpen megéri, mert sok veszteségtől mentheti meg a gazdaságokat. Almási István MUNKASZERVEZÉS Jobbért több bért A vásárlók érdekeinek védelméről szólva, az árakon kívül legtöbbször a minőségről beszélnek. A népi ellenőrzés, a KERMI, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a különböző társadalmi szervek nagy gonddal figyelik a fogyasztási cikkek minőségének alakulását, s gyakran hoznak olyan döntéseket, javaslatokat, amelyek hátrányosan érintik a hanyagul dolgozó gyárakat. Nemegyszer arról is tudomást szerezhettünk, hogy a kiváló áruk fórumán megvonták néhány terméktől a megkülönböztető jelzés használatát, mert romlott a minőségük és ezért már nem méltók a kiváló megjelölésre. Máskor viszont — gondoljunk csak a cipőkre és egyes ruházati cikkekre — szinte állandó a reklamáció a gyenge minőség miatt. Talán azért van mindez, mert a gyárak szándékosan nem kívánnak segíteni a hibákon? Nincsen olyan gyárigazgató vagy üzemi kollektíva, amely ilyen elgondolással dolgozna. S máskülönben sem csak a minőség romlásáról lehet beszélni, hanem az igények növekedéséről is, amelyekhez hozzá kell igazítani, finomítani egyes termékek minőségét. A legtöbb helyen gondosan keresik is a hibák kijavításának módját: elemzik a munkafolyamatokat, a gyártástechnológiát, vizsgálják az alapanyagokat. Sok vita folyik arról is például, hogy milyen szigorú és milyen méretű legyen a gyártás közbeni minőségellenőrzés. Csakhogy a minőség javítása nemcsak szervezeti problémák megoldásától függ. Szükséges az üzem kollektívájának társadalmi összefogása és segítsége is. Ilyen például a nagykanizsai Kanizsa Bútorgyár KISZ-fiataljainak kezdeményezése, a „ne add tovább”. E jelszó azt jelenti, hogy ha a fiatalok hibás munkadarabot kapnak, azt nem adják tovább, hanem visszaadják az előző folyamatokat végzőknek. Ennek a módszernek újabb változatát dolgozták ki és vezették be a közelmúltban a Zalaegerszegi Ruhagyárban. Itt a minőség javítására nem újabb meósokat állítottak be a szalagba, hanem a kulcshelyeken dolgozó tapasztalt, idősebb szakmunkásokat kérték meg, hogy az összeillesztéseknél vagy más jelentős munkafolyamatok előtt gondosan nézzék meg az anyagot és az addigi munkát, s ha valami rendellenességet látnak, ne végezzék el a következő műveleteket, ne adják tovább a munkadarabot. A tapasztalt szakmunkások közbeeső alkalmi meózását veszik tehát igénybe a minőség javításáért. S hogy e munkát ösztönözzék, felajánlották: ha növekszik a szalagról lekerülő első osztályú termékek aránya, illetve csökken a végmeótól visszakerülő ruhák, öltönyök száma, akkor ezek a részellenőrök havonta 150 forint minőségi pluszt kapnak a fizetésükhöz. Bár a változás máris érezhető, ilyen rövid idő alatt a gyár vezetői még nem számolhattak be különösebb eredményről. Abból azonban, ahogyan a javaslatot, illetve a megbízatást a dolgozók fogadták, arra lehet következtetni, hogy ez a kezdeményezés is hozzájárul a minőség javulásához, a gyári márka védelméhez. Kapalyay Imre