Népszabadság, 1971. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

19*1. február 18. csütörtök TiíeunÍ!{yM;fr "vcrinrk s/á/liu s/.«n hrf ■■crrlöol í Ii «n baii A most elkészült felmérés gda­­ai szerint az országban 127 neve­­sotthon működik, amelyekben több mint tizennégyezer gyermek­­ről gondoskodnak. Az intézmé­­nyek lakóinak 91 százaléka álla­­m­ gondozott. Az óvodáskorúak száma 1785, az általános iskolába járóké­­ 0106, a szakmunkástanulóké 1143 (926 már dolgozó fiatal, 211 pedig középiskolás diák). A neve­lőotthonokban élő gyerekekkel csaknem 1300 pedagógus és 473 gyermekfelügyelő foglalkozik. A gondozottak 41 százaléka lány. A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az ország­b­an 35 626 állami gondozott­­ fia­talt tartanak nyilván, akiknek 88,4 százaléka intézetben van, 31,6 százaléka pedig nevelőszülőknél él. NDK-hangjátékok fesztiválja a rádióban (Tudósítónktól.) A Magyar Rádió és Televízió és az NDK kulturális és tájékoz­tató központ közös sajtófogadást rendezett abból az alkalomból, hogy március 5. és 17. között ke­rül sorra az NDK-hangjátékok szemléje a magyar rádióban. Gábor Viktor, a dramaturgiai osztály vezetője mutatta be dr. Peter Gugischt, az NDK-rádió drámai oszályának vezetőjét, aki a tájékoztató során elmondotta, hogy öt új hangjáték bemutatá­sával és két felújítással igyekez­nek a magyar hallgatóknak mű­fajban is változatos keresztmet­szetet adni az NDK-ban igen nép­szerű műfajnak. A szerzők között nemzeti és Lesei­ng-díjas írókat éppúgy talá­lunk, mint újonc, bár máris nem­zetközi sikert kivívott hangjá­­tékírót. Wolfgang Kohlhaase, Rolf Schneider, Siegfried Pfaff, Günther Rücker, Gerhard Rentzsch műveit a legjobb ma­gyar rádiórendezők gondozásában hallhatjuk. A fesztivál elindítja azt a sorozatot, melynek célja a baráti országok hangjáték-irodal­­mának alaposabb, tervszerűbb megismertetése. NÉl’SZABADSAG Több ezer új vöröskeresztes aktíva I­ostás István nyilatkozata a Magyar Vöröskereszt idei terveiről Jó eredményekkel zárta 1970-et a Magyar Vöröskereszt; Budapes­ten és vidéken egyaránt több ezer új aktivista kapcsolódott be szer­vezeteik tevékenységébe, jelenté­kenyen kiszélesedett a véradó­mozgalom, s növekedett az egész­ségügyi felvilágosító előadások, elsősegélynyújtó tanfolyamok és egyéb rendezvények részvevőinek száma. A tavalyi eredmények alapján 1971-ben még jelentősebb feladatokat tűznek maguk elé a Vöröskereszt hivatásos és önkén­tes munkásai.­­Erről nyilatkozott Rostás István főtitkár az MTI munkatársának. — Idei programunkban — mondta többek közt — kiemelt helyen szerepel, éppen a nők helyzetével kapcsolatos tavalyi KB-határozat indíttatására, a csa­ládvédelmi munka színvonalának emelése, a nők egészségügyi kér­déseivel, a terhes anyákkal való foglalkozás, valamint az anyaság­ra történő felkészítés új, népszerű formáinak kialakítása. Kezdeti lépés, hogy több helyütt az anyák iskoláit már az apák bevonásával szervezik, s így készítik fel a fia­tal házasokat a szülői hivatásra; ezt általánossá szeretnénk tenni. A Vöröskereszt legsikeresebb akciói közé tartozik a véradó­­mozgalom kiterjesztése, az életek százait megmentő folyamatos ak­ció szervezése és irányítása. 1970- ben a donorok mintegy hat és fél százalékkal több vért juttattak a rászorulóiknak, mint a korábbi esztendőben, s ezzel lényegében a kórházak, egészségügyi intézmé­nyek teljes vérszükségletét bizto­sítani tudtuk. Az idén azt a célt tűztük magunk­ elé, hogy kiszéle­sítjük az úgynevezett behívásos véradómozgalmat, azaz kialakít­juk azok táborát, akik szükség esetén azonnal mozgósíthatók vér­adásra. Az István kórház kezde­ményezésére Budapesten eddig 18 gyár dolgozói kötöttek szerződést különféle egészségügyi intézmé­nyekkel ilyen esetenkénti vér­adásra, s Baranyában, Bács, Haj­dú, Győr, Szolnok, Vas és Veszp­rém megyékben ugyancsak­­ ígére­tes kezdeményezések bontakoztak ki. Folytatni kívánjuk erőfeszíté­seinket az alkoholizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tételéért. Elsősorban a megelőzésre törek­szünk: a különböző munkahelye­ken több ezer ismeretterjesztő előadáson adunk tudományos igé­nyű? formájában azonban min­denki számára világos képet a mértéket nem ismerő italfogyasz­tás törvényszerű következményei­ről, pusztító hatásáról. Erőnkhöz mérten részt kérünk és vállalunk az alkoholmentes szórakozóhelyek hálózatának bővítésében, s az ed­diginél jóval nagyobb figyelmet kívánunk fordítani az elvon­ókú­­­­rán részt vettek utógondozására. Jelenleg a főváros öt kerületében, s további öt vidéki városban mű­ködik a gyógyult alkoholisták klubja. 1971-ben tovább szeret­nénk bővíteni e klubok hálózatát. Az elmúlt esztendő egyik leg­nagyobb pozitívuma, hogy jelen­tékenyen megnőtt az ifjú vörös­keresztesek száma. A nyáron a­­ Fóti Gyermekvárosban megren­dezzük az első ifjúsági elsősegély­­­­nyújtó olimpiát, amelyre előre­láthatólag valamennyi európai­­ ország elküldi­ fiatal vöröskeresz­teseit. Megrendezzük az úttörők­­ országos egészségőr-vetélkedőjét, valamint a középiskolások orszá­gos elsősegélynyújtó-versenyeit is. Rosszul számítottak az ügyeskedők Bíróság előtt a Budafoki Lakáskarbantartó Ktsz elnöke és kilenc társa Márciusban­­ hirdet ítéletet a XXI—XXII. kerületi bíróság dr. Haneschné tanácsa Ladányi Ká­roly, a Budafoki Lakáskarban­tartó Ktsz elnöke és kilenc társa bűnügyében. Az elnök a tárgya­láson elmondta: — Huszonegy éve vagyok a szövetkezeti mozgalomban, min­dig oda tettek, ahol nagy volt a baj. Amikor a lakáskarbantartó ktsz­élére kerültem, bizony, itt is siralmas állapotok uralkodtak, hogy mást ne mondjak, én vagyok a tizennegyedik elnök a sorban. De meg lehet nézni, hogy mhire ju­tottunk néhány év alatt. A mesteri húzás Az elnök szavai nem tekinthe­tők üres dicsekvésnek, valóban ismeri a szakma minden csínját­­bínját, otthonosan mozog a ren­deletek útvesztőiben. Egy kevés­bé „ügyes” vezető például, ha azt látja, hogy egyre nehezebben kap­nak segédmunkást — s részben emiatt csaknem 300 ezer forint­tal túllépték a béralapot —, megpróbál több pénzt adni ne­kik, hátha akkor inkább jönnek, esetleg megnézi, nem túlzott-e az improduktív dolgozók aránya a ktsz-ben, de aligha folyamodik olyan megoldáshoz, mint Ladá­nyi Károly. Az elsőrendű vádlott 1969 nyarán, amikor az említett gondok felmerültek, kitalálta, hogy nyugdíjasokat kell alkal­mazni, az ő alacsony bérük majd ellensúlyozza a magas fizetése­ket. Felvettek hát 98 nyugdíjast az 500 fős szövetkezetbe, mond­ván, hogy most, a nagy lakásfel­újítások idején, szükség van min­den munkáskézre, s gondolván, ezzel beáll a kívánt szintre az átlagbér, nem lesz baj a részese­déssel. Az igazán mesteri húzás még­sem a nyugdíjasok felvétele, ha­nem elbocsátása volt. 1969 de­cemberében megjelent egy pénz­ügyminiszteri rendelet, amelyből Ladányi remek érzékkel felis­merte, hogy ha ezentúl a lét­számcsökkentésből eredő bér­megtakarítás bizonyos hányadá­val a részesedési alap növelhető, akkor már nem is olyan égető a munkaerőhiány. 1970. január 1-én rövid úton megvált nyugdíjasai­tól. Csak sétáljanak el a munkahely előtt? Mindez, amiről idáig szóltunk, nem bűncselekmény, sőt el kell ismernünk, az elnök és munka­társai voltaképpen kihasználták az akkori jogszabályok adta le­hetőségeket. Ladányi Károly és társai azonban túllépték az ügyeskedés és a bűnözés közti ha­tárt. A felvett 98 nyugdíjas kö­zül 65-öt csak fizettek, de nem foglalkoztattak, ilyen módon 211 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont. A vádirat szerint Ladányi­t megszerezve Göcsei Lajos fő­könyvelő, Ferenczi Istvánná anyag- és áruforgalmi osztályve­zető és Rácz Márton főmérnök hozzájárulását — egy­ műszaki értekezleten utasítást adott a részlegvezetőknek, hogy alkal­mazzanak nyugdíjasokat, azt is megszabta, hogy melyikük há­nyat vegyen fel. S amikor töb­ben szóvá tették, hogy nincs szük­ség ennyi idős emberre, munká­val úgysem tudják majd ellátni őket, Ladányi állítólag kijelentet­te: „Nekünk akkor is megéri a nyugdíjasok alkalmazása, ha csak elsétálnak a munkahely előtt.” Az első tárgyaláson érdekes fordulat állt elő, „megtalálták” a műszaki értekezlet jegyzőkönyvét a ktsz-ben, noha korábban arra sem emlékeztek, hogy egyáltalán készült ilyen. A jegyzőkönyv sze­rint az értekezlet nem egészen úgy zajlott le, ahogy a részleg­vezetők előadják. „Alkalmazza­nak nyugdíjasokat — kérte az el­nök — olyan munkakörökben, ahol a bérért valóban meg is tudnak dolgozni.” Ladányi, en­nek megfelelően, mindvégig azt vallotta, sejtelme sem volt arról, hogy a nyugdíjasokat nem foglal­koztatták a részlegvezetők. Álta­lánosságban viszont a tapasztalt szakember magabiztosságával ál­lítja, hogy ő mindenről tudott, ami a szövetkezetben történt. Az értekezletet követően a ktsz dolgozói ismeretségi körükben megkezdték a nyugdíjasok felku­tatását, tekintet nélkül korukra, egészségi állapotukra.­ Az idős embereknek — van köztük süket és vak rokkant is — megígérték, hogy a szövetkezet alkalmazza őket, már küldenek értesítést , és elkérték a munkakönyvüket. Néhányan később érdeklődtek, hogy mikor kell megdolgozniuk a felvett bérért, ezeket meg­nyugtatták, legyenek türelem­mel. A 211 ezer forint bért a rész­legvezetők létszámjelentése alap­ján számfejtették a nem dolgozó nyugdíjasoknak, a bérjegyzéket is a részlegvezetők írták alá, a nyugdíjasok borítékban vették át a pénzt. Így fordulhatott elő, hogy — a vádirat szerint — a „mun­kavállalók” csak 155 ezer forintot kaptak kézhez, 55 ezer pedig el­tűnt a részlegvezetők és a nyug­díjasok között... Túl magas ár Hogy Ladányi Károly miről tudott és miről nem, ezt természe­tesen a bíróság fogja eldönteni, mint ahogy tisztázza majd az em­lítetteken kívül a többi vádlott felelősségét is. De az már az ed­digiekből is nyilvánvaló, hogy a ktsz vezérkara rosszul értelmez­te a gazdaságirányítási rendszer­ben kapott­­ nagyobb önállóságot, nem élt, hanem visszaélt vele. Elégtelenre vizsgáztak azok a szövetkezeti tagok is, akik, bár a szemük láttára folytak az üzel­mek, mégis csendben maradtak. Ezek azok az összefüggések, amelyek a mai napig időszerűvé teszik az 1969-ben történteket, annak ellenére, hogy az új bér­­szabályozás mellett már nincs le­hetőség a részmunkaidőben fog­lalkoztatottakkal és a nyugdíja­sokkal való manipulálásra. Kéri Tamás 9 Akadály Van a Boráros térnek egy tenyér­nyi szakasza, amely évek óta éke­sen cáfolja, hogy a városi ember immár a civilizált „második termé­szetben” él. Aki a 11-es vagy a 2-es villamos megállója felől igyekszik a csepeli gyorsvasút felé, útközben ízelítőt kap az elsőből is: a sima aszfaltjárdát hirtelen nyaktörő ba­zaltkockák váltják fel, amelyek gidres-gödrös, szeszélyes egymás­utánját csak igen nagy jóindulattal lehet útnak tekinteni. Száraz idő­ben inkább bokapróbáló akadálypá­lyára, esőben az ezer tó országának minizátonyokkal teletűzdelt kicsi­nyített mására emlékeztet. Nemrég végre megjelentek az asz­­faltozók, s kijavították a flaszter repedéseit — a bazaltkockákat kö­rülvevő területen. Csupán azt a kö­rülbelül 60—80 négyzetméternyi út­szakaszt hagyták érintetlenül, ame­lyen naponta legalább százezer em­bernek kell keresztülmennie. Hol­ott a szerény repedések helyett sokkal hasznosabb lett volna inkább az akadálypályát eltüntetniük. Vajon mi lehet az akadálypálya kijavításának az akadálya? V. M. ÉPÜL A HÉV-VONALALAGÚT Százötvenezer köbméter földet kell megmozgatni a HÉV Bem rakparti vonalalagútjának építéséhez. A Hídépítő Vállalat dol­gozói jelenleg a földmunkákat végzik és a tervek szerint március végén hozzákezdenek a betonozáshoz. (Mikó László felvétele.) Új kerámiai anyag: a nowozin Új kerámiai anyagot és festék­anyagot kísérletezett ki egy lengyel származású szobrászművész, a Pécsett élő Nowotarsky István. Az anyagot nowozinnak keresztelte el, családne­vének kezdő szótagja ugyanis lengye­lül újat jelent. Évek óta kutatott új formázó és színező anyag után, mígnem fárado­zása és a véletlen — egy sikertelen­nek vélt és félrerakott kombináció formájában — eredményre vezetett. Az új anyag könnyen formálható és a késő tárgyak tulajdonságai hason­lóak a porcelánéhoz: szép fénye van, meglepően kemény és csengő han­got ad. A festékanyagot négy szín­ben állította elő, és 400—500 fokos hő­mérsékleten süti rá a kiformált tárgy­ra. Nowotarsky István már a nowozin­­ból formálja legújabb alkotásait, két világhírű honfitársának, Korernikusa­­nak és Chopinnek a domborművét. Hűvösebb idő Kelet-Európában foly­tatódik a kemény hi­deg, a hőmérséklet haj­nalban Kijevtől keletre is mínusz 16—mínusz 22 fokra süllyedt, nem­csak az erősen északi tájakon. A hideg leve­gő határvonala nem sokat változott az utób­bi 24 óra folyamán, nagyjából a Riga— Dnyepropetrovszk vo­nalban fekszik. A vo­naltól északkeletre fek­vő területen kisebb ha­vazások fordulnak csak elő, néhány helyen las­san múló reggeli köd­del. Ezzel a még min­dig erős téllel szemben Nyugat-Európában eny­he. Közép-Európában igen enyhe az idő. Az óceán felől érkező eny­­hébb-hűvösebb légtö­megek egymást követő hullámai ugyan válto­zékony, sok helyen megismétlődő esővel tarkított időjárást okoznak, azonban a hőmérséklet éjszaka sem süllyed fagypont alá nagyobb terüle­ten, napközben pedig általában plusz 3,plusz 8 fokra emelkedik. A hét első felében a Kárpát-meden­ce ismét kiugróan enyhe volt: kedden Budapest az egyik legmelegebb euró­pai főváros lett. Budapest és Róma kora délutáni hőmérséklete plusz 13, Belgrádé 14, Athéné 15 fok volt. Ezek az egymáshoz közel eső hőmérsékleti értékek azonban éghajlati szempont­ból igen nagy különbséget rejtenek magukban. Míg ugyanis Róma és Athén fenti hőmérsékleti értéke az évszaknak megfelelően alakult, Belg­rádé 7, Budapesté 10 fokkal magasab­ban. Lényeges változást hazánk időjárá­sában nem várhatunk. Enyhe, de vál­tozékony marad az idő, a Dunántú­lon szerdán mutatkozott enyhe lehű­lés után ott kismértékű melegedés lesz. Várható időjárás ma estig. Általában erősen felhős idő, több­felé esővel. Főként a Dunántúlon időnként erős északi, északkeleti szél. A felmelegedés keleten is gyengül. Várható legmagasabb hőmérséklet 3—8 fok között. A Duna vízállása szerdán Buda­pestnél 210 centiméter volt.

Next