Népszabadság, 1971. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
19*1. február 18. csütörtök TiíeunÍ!{yM;fr "vcrinrk s/á/liu s/.«n hrf ■■crrlöol í Ii «n baii A most elkészült felmérés gdaai szerint az országban 127 nevesotthon működik, amelyekben több mint tizennégyezer gyermekről gondoskodnak. Az intézmények lakóinak 91 százaléka állam gondozott. Az óvodáskorúak száma 1785, az általános iskolába járóké 0106, a szakmunkástanulóké 1143 (926 már dolgozó fiatal, 211 pedig középiskolás diák). A nevelőotthonokban élő gyerekekkel csaknem 1300 pedagógus és 473 gyermekfelügyelő foglalkozik. A gondozottak 41 százaléka lány. A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az országban 35 626 állami gondozott fiatalt tartanak nyilván, akiknek 88,4 százaléka intézetben van, 31,6 százaléka pedig nevelőszülőknél él. NDK-hangjátékok fesztiválja a rádióban (Tudósítónktól.) A Magyar Rádió és Televízió és az NDK kulturális és tájékoztató központ közös sajtófogadást rendezett abból az alkalomból, hogy március 5. és 17. között kerül sorra az NDK-hangjátékok szemléje a magyar rádióban. Gábor Viktor, a dramaturgiai osztály vezetője mutatta be dr. Peter Gugischt, az NDK-rádió drámai oszályának vezetőjét, aki a tájékoztató során elmondotta, hogy öt új hangjáték bemutatásával és két felújítással igyekeznek a magyar hallgatóknak műfajban is változatos keresztmetszetet adni az NDK-ban igen népszerű műfajnak. A szerzők között nemzeti és Leseing-díjas írókat éppúgy találunk, mint újonc, bár máris nemzetközi sikert kivívott hangjátékírót. Wolfgang Kohlhaase, Rolf Schneider, Siegfried Pfaff, Günther Rücker, Gerhard Rentzsch műveit a legjobb magyar rádiórendezők gondozásában hallhatjuk. A fesztivál elindítja azt a sorozatot, melynek célja a baráti országok hangjáték-irodalmának alaposabb, tervszerűbb megismertetése. NÉl’SZABADSAG Több ezer új vöröskeresztes aktíva Iostás István nyilatkozata a Magyar Vöröskereszt idei terveiről Jó eredményekkel zárta 1970-et a Magyar Vöröskereszt; Budapesten és vidéken egyaránt több ezer új aktivista kapcsolódott be szervezeteik tevékenységébe, jelentékenyen kiszélesedett a véradómozgalom, s növekedett az egészségügyi felvilágosító előadások, elsősegélynyújtó tanfolyamok és egyéb rendezvények részvevőinek száma. A tavalyi eredmények alapján 1971-ben még jelentősebb feladatokat tűznek maguk elé a Vöröskereszt hivatásos és önkéntes munkásai.Erről nyilatkozott Rostás István főtitkár az MTI munkatársának. — Idei programunkban — mondta többek közt — kiemelt helyen szerepel, éppen a nők helyzetével kapcsolatos tavalyi KB-határozat indíttatására, a családvédelmi munka színvonalának emelése, a nők egészségügyi kérdéseivel, a terhes anyákkal való foglalkozás, valamint az anyaságra történő felkészítés új, népszerű formáinak kialakítása. Kezdeti lépés, hogy több helyütt az anyák iskoláit már az apák bevonásával szervezik, s így készítik fel a fiatal házasokat a szülői hivatásra; ezt általánossá szeretnénk tenni. A Vöröskereszt legsikeresebb akciói közé tartozik a véradómozgalom kiterjesztése, az életek százait megmentő folyamatos akció szervezése és irányítása. 1970- ben a donorok mintegy hat és fél százalékkal több vért juttattak a rászorulóiknak, mint a korábbi esztendőben, s ezzel lényegében a kórházak, egészségügyi intézmények teljes vérszükségletét biztosítani tudtuk. Az idén azt a célt tűztük magunk elé, hogy kiszélesítjük az úgynevezett behívásos véradómozgalmat, azaz kialakítjuk azok táborát, akik szükség esetén azonnal mozgósíthatók véradásra. Az István kórház kezdeményezésére Budapesten eddig 18 gyár dolgozói kötöttek szerződést különféle egészségügyi intézményekkel ilyen esetenkénti véradásra, s Baranyában, Bács, Hajdú, Győr, Szolnok, Vas és Veszprém megyékben ugyancsak ígéretes kezdeményezések bontakoztak ki. Folytatni kívánjuk erőfeszítéseinket az alkoholizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tételéért. Elsősorban a megelőzésre törekszünk: a különböző munkahelyeken több ezer ismeretterjesztő előadáson adunk tudományos igényű? formájában azonban mindenki számára világos képet a mértéket nem ismerő italfogyasztás törvényszerű következményeiről, pusztító hatásáról. Erőnkhöz mérten részt kérünk és vállalunk az alkoholmentes szórakozóhelyek hálózatának bővítésében, s az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kívánunk fordítani az elvonókúrán részt vettek utógondozására. Jelenleg a főváros öt kerületében, s további öt vidéki városban működik a gyógyult alkoholisták klubja. 1971-ben tovább szeretnénk bővíteni e klubok hálózatát. Az elmúlt esztendő egyik legnagyobb pozitívuma, hogy jelentékenyen megnőtt az ifjú vöröskeresztesek száma. A nyáron a Fóti Gyermekvárosban megrendezzük az első ifjúsági elsősegélynyújtó olimpiát, amelyre előreláthatólag valamennyi európai ország elküldi fiatal vöröskereszteseit. Megrendezzük az úttörők országos egészségőr-vetélkedőjét, valamint a középiskolások országos elsősegélynyújtó-versenyeit is. Rosszul számítottak az ügyeskedők Bíróság előtt a Budafoki Lakáskarbantartó Ktsz elnöke és kilenc társa Márciusban hirdet ítéletet a XXI—XXII. kerületi bíróság dr. Haneschné tanácsa Ladányi Károly, a Budafoki Lakáskarbantartó Ktsz elnöke és kilenc társa bűnügyében. Az elnök a tárgyaláson elmondta: — Huszonegy éve vagyok a szövetkezeti mozgalomban, mindig oda tettek, ahol nagy volt a baj. Amikor a lakáskarbantartó ktszélére kerültem, bizony, itt is siralmas állapotok uralkodtak, hogy mást ne mondjak, én vagyok a tizennegyedik elnök a sorban. De meg lehet nézni, hogy mhire jutottunk néhány év alatt. A mesteri húzás Az elnök szavai nem tekinthetők üres dicsekvésnek, valóban ismeri a szakma minden csínjátbínját, otthonosan mozog a rendeletek útvesztőiben. Egy kevésbé „ügyes” vezető például, ha azt látja, hogy egyre nehezebben kapnak segédmunkást — s részben emiatt csaknem 300 ezer forinttal túllépték a béralapot —, megpróbál több pénzt adni nekik, hátha akkor inkább jönnek, esetleg megnézi, nem túlzott-e az improduktív dolgozók aránya a ktsz-ben, de aligha folyamodik olyan megoldáshoz, mint Ladányi Károly. Az elsőrendű vádlott 1969 nyarán, amikor az említett gondok felmerültek, kitalálta, hogy nyugdíjasokat kell alkalmazni, az ő alacsony bérük majd ellensúlyozza a magas fizetéseket. Felvettek hát 98 nyugdíjast az 500 fős szövetkezetbe, mondván, hogy most, a nagy lakásfelújítások idején, szükség van minden munkáskézre, s gondolván, ezzel beáll a kívánt szintre az átlagbér, nem lesz baj a részesedéssel. Az igazán mesteri húzás mégsem a nyugdíjasok felvétele, hanem elbocsátása volt. 1969 decemberében megjelent egy pénzügyminiszteri rendelet, amelyből Ladányi remek érzékkel felismerte, hogy ha ezentúl a létszámcsökkentésből eredő bérmegtakarítás bizonyos hányadával a részesedési alap növelhető, akkor már nem is olyan égető a munkaerőhiány. 1970. január 1-én rövid úton megvált nyugdíjasaitól. Csak sétáljanak el a munkahely előtt? Mindez, amiről idáig szóltunk, nem bűncselekmény, sőt el kell ismernünk, az elnök és munkatársai voltaképpen kihasználták az akkori jogszabályok adta lehetőségeket. Ladányi Károly és társai azonban túllépték az ügyeskedés és a bűnözés közti határt. A felvett 98 nyugdíjas közül 65-öt csak fizettek, de nem foglalkoztattak, ilyen módon 211 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont. A vádirat szerint Ladányit megszerezve Göcsei Lajos főkönyvelő, Ferenczi Istvánná anyag- és áruforgalmi osztályvezető és Rácz Márton főmérnök hozzájárulását — egy műszaki értekezleten utasítást adott a részlegvezetőknek, hogy alkalmazzanak nyugdíjasokat, azt is megszabta, hogy melyikük hányat vegyen fel. S amikor többen szóvá tették, hogy nincs szükség ennyi idős emberre, munkával úgysem tudják majd ellátni őket, Ladányi állítólag kijelentette: „Nekünk akkor is megéri a nyugdíjasok alkalmazása, ha csak elsétálnak a munkahely előtt.” Az első tárgyaláson érdekes fordulat állt elő, „megtalálták” a műszaki értekezlet jegyzőkönyvét a ktsz-ben, noha korábban arra sem emlékeztek, hogy egyáltalán készült ilyen. A jegyzőkönyv szerint az értekezlet nem egészen úgy zajlott le, ahogy a részlegvezetők előadják. „Alkalmazzanak nyugdíjasokat — kérte az elnök — olyan munkakörökben, ahol a bérért valóban meg is tudnak dolgozni.” Ladányi, ennek megfelelően, mindvégig azt vallotta, sejtelme sem volt arról, hogy a nyugdíjasokat nem foglalkoztatták a részlegvezetők. Általánosságban viszont a tapasztalt szakember magabiztosságával állítja, hogy ő mindenről tudott, ami a szövetkezetben történt. Az értekezletet követően a ktsz dolgozói ismeretségi körükben megkezdték a nyugdíjasok felkutatását, tekintet nélkül korukra, egészségi állapotukra. Az idős embereknek — van köztük süket és vak rokkant is — megígérték, hogy a szövetkezet alkalmazza őket, már küldenek értesítést , és elkérték a munkakönyvüket. Néhányan később érdeklődtek, hogy mikor kell megdolgozniuk a felvett bérért, ezeket megnyugtatták, legyenek türelemmel. A 211 ezer forint bért a részlegvezetők létszámjelentése alapján számfejtették a nem dolgozó nyugdíjasoknak, a bérjegyzéket is a részlegvezetők írták alá, a nyugdíjasok borítékban vették át a pénzt. Így fordulhatott elő, hogy — a vádirat szerint — a „munkavállalók” csak 155 ezer forintot kaptak kézhez, 55 ezer pedig eltűnt a részlegvezetők és a nyugdíjasok között... Túl magas ár Hogy Ladányi Károly miről tudott és miről nem, ezt természetesen a bíróság fogja eldönteni, mint ahogy tisztázza majd az említetteken kívül a többi vádlott felelősségét is. De az már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a ktsz vezérkara rosszul értelmezte a gazdaságirányítási rendszerben kapott nagyobb önállóságot, nem élt, hanem visszaélt vele. Elégtelenre vizsgáztak azok a szövetkezeti tagok is, akik, bár a szemük láttára folytak az üzelmek, mégis csendben maradtak. Ezek azok az összefüggések, amelyek a mai napig időszerűvé teszik az 1969-ben történteket, annak ellenére, hogy az új bérszabályozás mellett már nincs lehetőség a részmunkaidőben foglalkoztatottakkal és a nyugdíjasokkal való manipulálásra. Kéri Tamás 9 Akadály Van a Boráros térnek egy tenyérnyi szakasza, amely évek óta ékesen cáfolja, hogy a városi ember immár a civilizált „második természetben” él. Aki a 11-es vagy a 2-es villamos megállója felől igyekszik a csepeli gyorsvasút felé, útközben ízelítőt kap az elsőből is: a sima aszfaltjárdát hirtelen nyaktörő bazaltkockák váltják fel, amelyek gidres-gödrös, szeszélyes egymásutánját csak igen nagy jóindulattal lehet útnak tekinteni. Száraz időben inkább bokapróbáló akadálypályára, esőben az ezer tó országának minizátonyokkal teletűzdelt kicsinyített mására emlékeztet. Nemrég végre megjelentek az aszfaltozók, s kijavították a flaszter repedéseit — a bazaltkockákat körülvevő területen. Csupán azt a körülbelül 60—80 négyzetméternyi útszakaszt hagyták érintetlenül, amelyen naponta legalább százezer embernek kell keresztülmennie. Holott a szerény repedések helyett sokkal hasznosabb lett volna inkább az akadálypályát eltüntetniük. Vajon mi lehet az akadálypálya kijavításának az akadálya? V. M. ÉPÜL A HÉV-VONALALAGÚT Százötvenezer köbméter földet kell megmozgatni a HÉV Bem rakparti vonalalagútjának építéséhez. A Hídépítő Vállalat dolgozói jelenleg a földmunkákat végzik és a tervek szerint március végén hozzákezdenek a betonozáshoz. (Mikó László felvétele.) Új kerámiai anyag: a nowozin Új kerámiai anyagot és festékanyagot kísérletezett ki egy lengyel származású szobrászművész, a Pécsett élő Nowotarsky István. Az anyagot nowozinnak keresztelte el, családnevének kezdő szótagja ugyanis lengyelül újat jelent. Évek óta kutatott új formázó és színező anyag után, mígnem fáradozása és a véletlen — egy sikertelennek vélt és félrerakott kombináció formájában — eredményre vezetett. Az új anyag könnyen formálható és a késő tárgyak tulajdonságai hasonlóak a porcelánéhoz: szép fénye van, meglepően kemény és csengő hangot ad. A festékanyagot négy színben állította elő, és 400—500 fokos hőmérsékleten süti rá a kiformált tárgyra. Nowotarsky István már a nowozinból formálja legújabb alkotásait, két világhírű honfitársának, Korernikusanak és Chopinnek a domborművét. Hűvösebb idő Kelet-Európában folytatódik a kemény hideg, a hőmérséklet hajnalban Kijevtől keletre is mínusz 16—mínusz 22 fokra süllyedt, nemcsak az erősen északi tájakon. A hideg levegő határvonala nem sokat változott az utóbbi 24 óra folyamán, nagyjából a Riga— Dnyepropetrovszk vonalban fekszik. A vonaltól északkeletre fekvő területen kisebb havazások fordulnak csak elő, néhány helyen lassan múló reggeli köddel. Ezzel a még mindig erős téllel szemben Nyugat-Európában enyhe. Közép-Európában igen enyhe az idő. Az óceán felől érkező enyhébb-hűvösebb légtömegek egymást követő hullámai ugyan változékony, sok helyen megismétlődő esővel tarkított időjárást okoznak, azonban a hőmérséklet éjszaka sem süllyed fagypont alá nagyobb területen, napközben pedig általában plusz 3,plusz 8 fokra emelkedik. A hét első felében a Kárpát-medence ismét kiugróan enyhe volt: kedden Budapest az egyik legmelegebb európai főváros lett. Budapest és Róma kora délutáni hőmérséklete plusz 13, Belgrádé 14, Athéné 15 fok volt. Ezek az egymáshoz közel eső hőmérsékleti értékek azonban éghajlati szempontból igen nagy különbséget rejtenek magukban. Míg ugyanis Róma és Athén fenti hőmérsékleti értéke az évszaknak megfelelően alakult, Belgrádé 7, Budapesté 10 fokkal magasabban. Lényeges változást hazánk időjárásában nem várhatunk. Enyhe, de változékony marad az idő, a Dunántúlon szerdán mutatkozott enyhe lehűlés után ott kismértékű melegedés lesz. Várható időjárás ma estig. Általában erősen felhős idő, többfelé esővel. Főként a Dunántúlon időnként erős északi, északkeleti szél. A felmelegedés keleten is gyengül. Várható legmagasabb hőmérséklet 3—8 fok között. A Duna vízállása szerdán Budapestnél 210 centiméter volt.