Népszabadság, 1971. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

1971. február 23, kedd A honvédelmi miniszter távirata a szovjet hadsereg napja alkalmából A. A. GRECSKO elvtársnak, a Szovjetunió marsalljának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének Moszkva Tisztelt Miniszter Elv­társ! A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta születésének 53. év­fordulója alkalmából a magyar néphadsereg katonái, parancsnokai és a magam nevében elvtársi üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat küldöm Önnek, valamint a testvéri szovjet hadsereg egész személyi állományának. A társadalmi haladásért és békéért küzdő erők mindenütt a vilá­gon bizakodással tekintenek a Szovjetunióra, a világbéke fenntartá­sát szolgáló áldozatos erőfeszítéseire, népei kommunizmust építő munkájára. Harcukban bátorítást jelent, hogy a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta szilárdan áll őrhelyén a szovjet haza védelmé­ben és,— a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel együtt — a világbéke, a nemzetközi biztonság ügyének szolgálatában. A szocializmus felépítésén sikeresen munkálkodó magyar nép tisztelettel és elismeréssel gondol a Szovjetunió hatalmas politikai, gazdasági, társadalmi sikereire, a lenini eszmék szellemében nevel­kedett fegyveres erejére, melynek hős katonái több mint negyed szá­zaddal ezelőtt hazánkat is felszabadították az idegen hódítók és ma­gyar csatlósaik elnyomása alól. Népünk szocialista építő munká­ját segíti, jövőbe vetett hitét erősíti a testvéri szovjet nép önzetlen, baráti támogatása az élet minden területén, így honvédelmi felada­taink megoldásában is. A magyar néphadsereg erejének és harci fel­­készültségének egyik erőforrása, hogy fegyvertársai vagyunk a le­győzhetetlen szovjet hadseregnek. Az évforduló alkalmából szívből kívánjuk, hogy szovjet katona­testvéreink hősi hagyományaikat folytatva, érjenek el újabb kima­gasló eredményeket megtisztelő küldetésük teljesítésében, harci fel­­készültségük növelésében. Önnek, tisztelt Miniszter Elvtárs, kívánok felelősségteljes tisztsé­gében további eredményes munkát, erőt, jó egészséget. Budapest, 1971. február 22. Elvtársi üdvözlettel: CZINEGE LAJOS vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere * A szovjet hadsereg megalakulásának 53. évfordulója alkalmából hétfő délután a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél katonai tisz­teletadással, ünnepélyesen felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. A francia lé­i­társaságok nem indíttatnak gépet (Párizsi tudósítónktól.) Franciaország három légitársa­sága, az Air France, az Air Inter és az UTA hétfő reggeltől bizony­talan időre megszüntette vala­mennyi bel- és külföldi járatát. A francia polgári repülés törté­netében most fordult elő először, hogy egyetlen repülőgép sem szállt fel. Ezt közvetlenül megelőzőleg, a három vállalat pilótáinak és hajó­zóállományának nagy része há­romnapos sztrájkot tartott. A já­ratoknak csak egyharmada közle­kedett. A sztrájk tiltakozás volt az ellen, hogy az igazgatóság nem hajlandó beállítani több munka­erőt és — olyan mértékben, mint más országok légitársaságainál — könnyíteni a hosszú távú járatok nagyon kimerítő szolgálatán. A légitársaságok válasza erre az volt, hogy a pilótasztrájk letölté­­­­vel bejelentették: megszüntetik valamennyi járatukat mindaddig, amíg a személyzet el nem áll kö­vetelésétől. Egyidejűleg felmond­tak a sztrájkban részvevőknek és bérük kifizetését is megtagadták. A légitársaságok álláspontja, amely szerint „a követelések tel­jesítése csődbe juttatná a válla­latokat”, nagy elképedést keltett. Közismert ugyanis, hogy mindhá­rom cég nagy nyereséggel dolgo­zik. Ez az önsztrájk egyébként a vállalatoknak napi 10 millió új frank veszteséget okoz, a szüksé­ges munkaerők felvétele pedig­­ ennek elenyésző töredékébe ke­­­­rülne. Nyilvánvaló, hogy a cél­­ egyrészt megfélemlíteni a sze­­­­mélyzetet, másrészt, a sztrájkolók­­ ellen fordítani a pórul járt utazó­­közönség hézagját. Fábián Ferenc Hetvenezer szakszervezeti tag tüntetett Londonban Vasárnap mintegy 70 ezer brit szakszervezeti tag vonult fel Lon­don belvárosában. A tüntetők a kormány sztrájkkorlátozó tör­vényjavaslata ellen tiltakoztak. A tüntetésre az ország minden részéből érkeztek részvevők. A rendőrséget megerősítették, erő­szakos cselekményekre és letar­tóztatásokra azonban nem került sor A Trafalgar téren összegyűlt tömeg előtt Victor Feather, a Brit­­ Szakszervezeti Főtanács (TUC)­­ főtitkára mondott beszédet. " Nyolc londoni postás hétfőn „sztrájkot tört”: kikézbesítette a Downing Street 10-be, Edward­­ Heath miniszterelnök címére azt­­ a 10 ezer levelezőlapot, amelyet­­ a vasárnapi nagy tüntetésen részt­­ vevő dolgozók intéztek a kor­­­­mányfőhöz. Az aláírók követelik,­­ hogy Heath avatkozzék be az öt­­ hete húzódó postássztrájkba, de­­ ne a munkáltatók, hanem a dol­­­­gozók érdekében. Tüntetők a Trafalgar téren. N­EPSZABADSAG 3 A béke és a szocializmus őrhelyén /r/o: Iván Jakubovszkij, a Szovjetunió marsa Ifja, a Varsói Szerződés államai egyesülett fegyveres erőinek főparancsnoka Ö­­­tvenhárom esztendővel ez­előtt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom vívmányai­nak védelmére Oroszországban megszületett a világ első új tí­pusú hadserege, a munkások és parasztok hadserege. Ebben igen nagy érdeme volt a V. I. Lenin vezette kommunista pártnak. V. I. Lenin személyesen, valamint a kommunista párt központi bi­zottsága és a szovjet kormány több rendkívüli intézkedést ho­zott a forradalom védelmére. Ezek közül legfontosabbak a szov­jetek III. összoroszországi kong­resszusán, 1918 januárjában el­fogadott, a munkás-paraszt Vö­rös Hadsereg és a munkás-pa­raszt Vörös Flotta megteremtésé­ről intézkedő lenini dekrétumok voltak. 1918 februárjában ország­szerte különösen intenzíven bon­takozott ki a katonai alakulatok és egységek szervezése. Ezeknek az eseményeknek emlékére tart­juk meg minden esztendőben feb­ruár 23-án a szovjet hadsereg és a haditengerészeti­ flotta nap­ját. Bár parancsnoki káderekben, fegyverzetben, élelmiszerben és ruházatban egyaránt nagyon nagy volt a hiány, a Vörös Had­sereg a polgárháborúban vissza­verte az imperialista államok egyesített erőinek intervencióját, szétzúzta a fehérgárdista hordá­kat és a belső ellenforradalmi bandákat. A szocializmus kivív­ta első döntő győzelmét a nem­zetközi imperializmus erői fö­lött. A békés építés éveiben, az ipa­rosítás és a kollektivizálás leni­ni politikájának eredményeként a Vörös Hadsereg korszerű, tech­nikailag­­ jól felszerelt hadsereg­gé vált, amely nem maradt el a fejlett kapitalista országok had­seregei mögött a döntő harci eszközökben, erkölcsileg és poli­tikailag pedig fölöttük állt. A Szovjetunió népei és fegyve­res erői számára a legsúlyosabb megpróbáltatást hozta a német fasizmus által 1841-ben a Szov­jetunió ellen kirobbantott hábo­rú. A Nagy Honvédő Háborúban a szovjet fegyveres erők nem csupán megvédték hazájuk sza­badságát és függetlenségét, ha­nem magasztos internacionalista küldetést is teljesítettek: felsza­badítottak európai népeket a né­met fasizmus és ázsiai országo­kat a japán militarizmus uralma alól. A Szovjetuniónak a Nagy Hon­védő Háborúban aratott győzel­me megrendítette a nemzetközi imperializmus pozícióit, sok eu­rópai és ázsiai országban elő­mozdította a népi demokratikus forradalmak sikerét, s a szocia­lista világrendszer kialakulását. A szocializmus kivívta második győzelmét a nemzetközi imperia­lizmus felett. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben az ellentmondások kiéleződése és a kapitalizmus ál­talános válságának elmélyülése az imperialistákat különféle kalan­dokra sarkallja. A legnagyobb agresszivitást az amerikai impe­rializmus tanúsítja. Az Egyesült Államok már évek óta bűnös há­borút folytat Indokína népei el­len; ez a leghosszabb és legvé­resebb háború a második világ­háború óta. Washington szándé­kosan konzerválja a közel-keleti konfliktust, mi több, újabb pro­vokációkra ösztönzi az izraeli szélsőségeseket az arab népek el­len. NATO-beli partnereivel együtt Washington folytatja a fegyverkezési hajszát, feszültté teszi az európai helyzetet, kato­nai erőfitogtatásokat rendez a szocialista országok határain, tá­mogatja a militarista és revansis­­ta erőket Nyugat-Németország­­ban. A szocialista közösség országai­nak állhatatos békeszerető politi­kája, egysége és katonai-gazda­sági ereje visszatartja az impe­rializmust attól, hogy újabb há­borút robbantson ki Európában. Az SZKP gondoskodása és a szovjet nép hősies munkája nyo­mán a Szovjetunió fegyveres erői a legkorszerűbb követelmények színvonalán állnak, rakéta-nuk­leáris fegyverekkel, szuperszoni­kus és nagy hatósugarú légierő­vel, korszerű harckocsikkal és tüzérséggel, hajókkal és különbö­ző osztályba tartozó tengeralatt­járókkal, automatikus irányítási rendszerekkel, rádióelektronikus és más fajtájú haditechnikai esz­közökkel rendelkeznek. *A legutóbbi években mérhetet­lenül megnövekedett a szárazföl­di, a légvédelmi alakulatok, a katonai légierők és a haditenge­részeti flotta harci ereje. A szov­jet fegyveres erők fő jellemvo­nása az, hogy állományukban ha­dászati rendeltetésű rakétahad­erő van. A fegyveres erők más haderőnemeivel együttesen meg­bízhatóan védelmezik a Szovjet­unió és más szocialista országok népeinek békés alkotómunkáját. A szovjet fegyveres erők felké­szültségének magas színvonaláról tanúskodnak a legutóbbi évek­ben megtartott nagy gyakorlatok: a Dnyepr, a Dvina, az Óceán és a szövetséges haderők sok más közös gyakorlata. A szovjet fegyveres erők és a Varsói Szerződésben részt vevő testvéri hadseregek harci erejét megsokszorozza, hogy im­már több mint 15 éve egységes hadrendben állnak, és az egyesí­tett fegyveres erők­ szilárd mag­­vát alkotják. A nemzetközi helyzet bonyolult feltételei közepette a szocialista országok kommunista és munkás­pártjai és kormányai állandóan nagy figyelmet fordítanak a vé­delem erősítésére, a szövetséges hadseregek harckészségének nö­velésére. A kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozásán L. I. Brezsnyev hangoztatta, hogy „az SZKP, valamint a többi test­vérpárt is állandóan gondosko­dik a szocialista államok vé­delmi erejének szakadatlan nö­veléséről, szoros együttműködé­sükről a védelem területén”. A fejlődés jelenlegi szakaszában az egyesített fegyveres erőknek meg­van minden szükséges eszközük ahhoz, hogy feladataikat bármi­lyen feltételek között sikeresen megoldják. A legutóbbi időkben az egyesí­tett fegyveres erők technikai fel­szerelésében és szervezeti felépí­tésében megvalósított mélyreható minőségi változások jelentősen megnövelték harci lehetőségeiket, s ennek nyomán új harceljárások, korszerű kiképzési módszerek születtek. Az egyesített fegyveres erők je­len helyzete alapján határozot­tan állíthatjuk: a szocialista or­szágok fegyveres erői képesek bármely agresszor visszaverésére. A honvédelmi miniszterek bi­zottsága és a nemzeti parancs­nokságok, az egyesített fegyveres erők egyesített parancsnoksága és haditanácsa nagy munkát vég­zett, s ennek eredményeként a szövetséges hadseregek fejlesztése és kiképzése egységes elvek alap­­­­ján, a nemzeti sajátosságok és­­ hagyományok figyelembevételé­vel valósul meg. • Bármily nagyfokú legyen is a­­ hadseregek technikai felszerelt­­­­sége, az ütközetek és háborúk­­ sorsát végső soron mégis az em­­­­berek döntik el, akik elsajátítot­­­­ták a technikát, megtanulták a­­ harceljárásokat és a szocialista j­ó hazafiság, a proletár internacio­­­­nalizmus szellemében nevelked­tek. Az egyesített fegyveres erők büszkesége a tiszti állomány, a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és a népi értelmiség képvise­lőinek válogatott osztaga. Túlnyo­mó többségük a kommunista és munkáspártok tagja, s felső-, illet­ve középfokú végzettséget szer­zett. A mai katonák, a tengerészek, a tiszthelyettesek ugyancsak ma­gas fokú általános képzésben ré­szesültek, jó technikai ismereteik vannak és kulturális látókörük széles. A testvéri hadseregek har­cosait a mély eszmei meggyőződés és politikai tudatosság jellemzi, s ez elősegíti, hogy példásan telje­sítsék katonai kötelességüket. Ez záloga hadseregeink magas szin­tű erkölcsi és harci szellemének, s egyik fő előnyük a kapitalista államok hadseregeivel szemben. A testvéri hadseregeknek és népeknek azonosak az esz­méik, céljaik és érdekeik, s ezek a béke megóvására, a szocializ­mus és kommunizmus építéséhez szükséges feltételek biztosítására irányulnak. E nemes célokat szol­gálják az egyesített fegyveres erők is: senkit nem fenyegetnek és senkit nem készülnek megtá­madni. Ámde éberen figyelik az imperialista mesterkedéseket, s készek arra, hogy bármely pilla­natban népeik békéjének és biz­tonságának védelmére keljenek. A Varsói Szerződés Szervezete fennállásának évei alatt megerő­södött a szocialista országok né­peinek és hadseregeinek barát­sága. Tökéletesednek a testvéri hadseregek együttműködésének j sokoldalú formái, amelyek előse­­­­gítik minden hadsereg és az­­ egyesített fegyveres erők harcké­szültségének fokozását. Az egyesített fegyveres erők tö­kéletesítésében és a korszerű fel­tételek közötti együttműködés ki­dolgozásában különösen nagy sze­rep jut az olyan közös intézkedé­seknek, mint a haderőnemek, a flották és a törzsek gyakorlatai. Az egyesített parancsnokság tervei szerint a legutóbbi évek fo­lyamán több közös nagygyakorla­tot tartottunk a szárazföldi erők, a légvédelmi, a katonai légierők és hadiflották részvételével. Kü­lönösen nagy jelentőségű volt az 1970 végén tartott „Fegyverbarát­ság" nagygyakorlat, amelyben va­lamennyi szövetséges ország fegy­veres erői: a bolgár néphadsereg, a csehszlovák néphadsereg, a len­gyel néphadsereg, a magyar nép­hadsereg, az NDK nemzeti nép­hadserege, a Román Szocialista Köztársaság fegyveres erői és a szovjet fegyveres erők haderő­nemei, törzsei és flottái részt vet­tek. A gyakorlat igazolta, hogy megnőtt az egyesített fegyveres erők harckészültségének és kikép­zésének színvonala. A gyakorla­ton új erővel nyilatkozott meg a Varsói Szerződésben részt vevő or­szágok hadseregeinek megbontha­tatlan egysége, összeforrottsága és fegyver­barátsága. Jelentősen hoz­zájárult ez a hadgyakorlat az egyesített fegyveres erők harci erejének további növeléséhez. A szovjet fegyveres erők önfel­áldozóan szolgálják szocialista ha­zájukat és teljesítik internaciona­lista kötelességüket. Ezzel kiérde­melték a szovjet nép, a szocialista országok dolgozói és az egész ha­ladó emberiség szeretetét és tisz­teletét. A fegyveres erők dicső és hősies útjában szemléletesen öl­töttek testet azok az elvek, ame­lyeket V. I. Lenin a munkások és parasztok államának katonai építésére vonatkozólag kidolgo­zott. A szovjet fegyveres erők a szo­cialista közösséghez tartozó országok hadseregeivel együtt éberen állnak a béke és a szocia­lizmus őrhelyén. A szovjet harcosok — együtt az egész szovjet néppel — lelkesen és a katonai tevékenységben ki­vívott új sikerekkel készülnek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusára. Az egyesített fegyveres erők harcosai szívélyesen köszöntik szovjet fegyvertársaikat ezen a nevezetes napon. A szovjet har­cosokkal együtt megbízhatóan vé­delmezik a szocialista országok békéjét és biztonságát, annak a jelszónak a jegyében, hogy osz­­tálytestvérek­ként és fegyvertár­sakként legyőzhetetlenek.

Next