Népszabadság, 1971. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1971f t Ara: KO fillér NÉPSZABADSÁG 1971. február 26, péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyam, 48. szám Baráti látogatás után Dr. Lubomír Strougal most véget ért budapesti látogatása része volt Magyarország és Csehszlovákia — két szomszédos, baráti szocialista ország — vezetői közötti rendszeres megbeszéléseknek. A csehszlovák miniszterelnök szerdai sajtóértekezletén és hazaérkezése után is joggal jellemezte úgy a tárgyalások atmoszféráját, hogy azok „nem formális, hanem rendkívül szívélyes légkörben” folytak. S örömmel hozzátehetjük: az eszmecsere valóban túl ment a protokolláris udvariasságon, minden vonatkozásban gyümölcsöző volt. Örömmel vettük tudomásul, hogy a „csehszlovák kérdés”, amely hosszú ideig a nyugati sajtó címoldalán szerepelt, megszűnt kérdéssé lenni. A szomszédos országban végbement konszolidációs folyamat megteremtette a nyugodt építőmunka feltételeit, hogy gyarapodjék a gazdaság és megvalósuljon a csehszlovák párt fő törekvése: teljes legyen az összhang a szavak és a tettek között. Csehszlovákia nagy megrázkódtatásokon ment keresztül. De a válság időszakában is megmutatkozott a szocialista országok támogatásának jelentősége, a szocialista közösség együttműködésének fontossága. Most, amikor Csehszlovákiában létrejött a természetes belpolitikai állapot, amikor a nyugodt, alkotómunka esztendei következnek, a szocialista integráció megvalósítása, a politikai, a kulturális, a gazdasági együttműködés további javítása még inkább segítheti a termelés, a szocialista építőmunka mind magasabb szinten való folytatását. Az MSZMP X. kongresszusán a szocialista építés nemzetközi feltételei között első helyen szerepelt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal , így a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal — fennálló kapcsolataink erősítése, szorosabbra fűzése. A gazdaság mostani fejlettségi fokán nem képzelhető el, hogy egy ország önmagában próbálja megoldani feladatait. Magyarország és Csehszlovákia gazdasága rendkívül sok területen kiegészíti egymást, és az ipari együttműködésnek már most is jelentős eredményei vannak. A mostani megbeszélések pedig csak kiemelik, milyen nagyok a magyar—csehszlovák együttműködés távlatai. A tárgyalásokról kiadott záróközlemény hangoztatja, hogy a két ország az összes megvitatott kérdésben azonos nézeten van. Ez jellemezte az égető nemzetközi problémákról vallott állásfoglalásainkat is: az Indokína elleni amerikai agresszió kérdéseiben és a közel-keleti válság igazságos és békés rendezésében éppúgy, mint a földrészünk békéjéért és biztonságáért vívott harcban. Tágabb értelemben vett jelentősége is van a csehszlovák—magyar konzultációnak. Mert minden tényező, amely szorosabbá fűzi a szocialista országok kapcsolatait, egyúttal a világbéke, a társadalmi haladás és a szocializmus ügyét is erősíti szerte a világon. Kereszty András ••Ülést tartott a Minisztertanács f// hossati It’jiírtiti* eillesnsköai Mnvffttilttpoeiüso U litarntiiKktU külföldi nrszöfj kiáll Heiti W.YI« A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fodt Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a dr. Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökével folytatott hivatalos tárgyalásairól. A tárgyalások szívélyes, meleg baráti légkörben folytak, és hozzájárultak a két szomszédos, szocialista ország közötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, és felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt az Alekszandar Grlicskovval, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesével folytatott tárgyalásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatainak további fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyancsak tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek február 18-án és 19-én megtartott bukaresti tanácskozásáról. A kormány megállapította, hogy a miniszteri megbeszélés összehívása hasznos volt, elősegítette a szocialista országok összehangoltabb fellépését az európai biztonsági értekezlet előkészítésében. A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter jelentését a szocialista országokkal kötött 1971—1975. évi hosszúlejáratú árucsere-forgalmi megállapodásokról, valamint az 1971. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek megkötéséről. A megállapodásokban előirányzott forgalom és áruszerkezet megfelel a negyedik ötéves terv előirányzatának és elősegíti a terv végrehajtását. Az új hosszú lejáratú államközi megállapodások a korábbiakhoz képest mintegy 68 százalékos növekedést irányoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya, valamint áruösszetétele egyaránt szolgálja termékeink kedvező elhelyezését, a belföldi árukészlet bővítését és nyersanyagigényeink jelentős részének fedezetét. Mind a kivitelben, mind a behozatalban a korábbinál több gépipari termék szerepel. Az árucsereforgalom-növekedésben kifejezésre jutnak az országaink közötti két- és többoldalú együttműködésből — a szakosításból és a kooperációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi árucsere-forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átlagosan 12 százalékos forgalomnövekedést terveznek. A Minisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21. és 31. között sorra kerülő vásárra hivatalos kiállítással huszonhét ország, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország jelentkezett. A kormányhatározat értelmében a magyar rendező szerveknek és a kiállító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a vásár új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővítse nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. A nehézipari miniszter jelentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szénigények kielégítése érdekében szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatározatok végrehajtásáról szóló jelentés tartalmazza az országgyűlés 1970. szeptemberi ülésszakán a szénbányászattal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és javaslatok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energiafelhasználásban 1960-tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánkban a szénbányászat előtt nagy feladatok állnak; ezek sikeres megoldására a kormány határozatot hozott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a főálláson kívüli foglalkoztatások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szakértői és egyéb megbízatások vállalásáról folytatott vizsgálat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézkedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogásolható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatot hozott a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A Szegedi Házgyárban már szerelik a gépeket Gyorsított ütemben épül a Szegedi Házgyár a budapesti műút mellett. A 18 ezer négyzetméteres nagycsarnokban már ebben az évben megkezdődik a termelés. Képünkön: Az épülő gyár déli oldala. (Tóth Béla felvétele — MTI Fotó.) MAI SZÁMUNKBAN: Algéria Az ólaj államosítása (3. oldal.) 42 milliárd forintnál nagyobb a betétállomány (4. oldal.) Formális tanácskozások vagy érdemi megbeszélések? (4—5. oldal.) A fővárosi tanácsülés elfogadta a lakások igényléséről és elosztásáról szóló rendelettervezetet (5. oldal.) Ami a távlati tervből már megvalósult Baranyában (6. oldal.) Tovább tart az angol postássztrájk A hat hete tartó angol postássztrájk befejezésére törekvő szerdai magas szintű megbeszélések, bár az éjszakába nyúltak, mégis eredménytelenül végződtek. A Robert Carr foglalkoztatásügyi miniszter közvetítésével folyó tárgyalásokról Tom Jackson, a brit postaügyi dolgozók szakszervezetének vezetője kijelentette, hogy a megbeszélések kezdete óta semmilyen eredményt sem értek el. Carr a brit posta vezetőivel is tanácskozott, akik új javaslatot tettek a sztrájkolók bérköveteléseinek kielégítésével kapcsolatban. Jackson azonban hangoztatta, hogy a postaigazgatóság legújabb ajánlata is elfogadhatatlan. (MTI) Az Egyesült Államok súlyos felelősséget vállal a nemzetközi helyzet újabb bonyodalmaiért Szovjet kormánynyilatkozat a laoszi intervencióról A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok laoszi intervenciójával kapcsolatban. A nyilatkozat elöljáróban megállapítja, hogy a Laosz elleni invázióval az Egyesült Államok tovább bővíti agresszív cselekményeit e szuverén állam ellen. A szovjet kormány határozottan elítéli a Laosz elleni fegyveres intervenciót mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét. Az Egyesült Államok a cinikus vietnamizálási politikát követve, laoszi terveinek közvetlen végrehajtására a dróton rángatott saigoni bábrendszer csapatait használta fel annak a számításnak alapján, hogy „ázsiaiak kezével harcol az ázsiaiak ellen”. Washingtonban azt állítják, hogy az amerikai fegyveres erők „korlátozottan vesznek részt a behatolásban”, csupán a dél-vietnami csapatok tüzérségi támogatását és utánpótlását biztosítják. Az efféle állítások arra valók, hogy megtévesszék a világ közvéleményét, ámde senkit sem vezetnek félre. Az amerikai légi haderő és tüzérség napról napra és óráról órára tömeges támadásokat hajt végre Laosz területe ellen, bombák és lövedékek ezreit zúdítja az ország békás lakosaira, halált és pusztulást okozva. A légi haderő és tüzérség felhasználásával történő támadás ugyanolyan bűntett, mint a szárazföldi csapatok támadása. Hasonlóképpen tarthatatlan és kihívó az a tény, hogy az Egyesült Államok egy másik, Laosszal szomszédos országba már előbb betört amerikai csapatok „önvédelmére” és „biztonságának megteremtésére” való hivatkozással próbálja igazolni a Laosz területére történt behatolást Ilyesmit a múltban is lehetett hallani a gyarmatosítóktól, amikor kiszemelték útonálló támadásuk soron következő áldozatát. Ha a nemzetközi gyakorlatban ez a logika érvényesülne, akkor a világon teljesen eluralkodnék az önkény és egyetlen nép sem érezhetné magát biztonságban. Február 17-i sajtóértekezletén Nixon amerikai elnök egyértelműen kijelentette, hogy nincs kizárva az amerikai légi haderő újabb bevetése a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok vezetői, úgy látszik, hozzá akarják szoktatni a közvéleményt ahhoz, hogy az Egyesült Államok Indokínában büntetlenül járhat el, s hogy az amerikai agresszorok mindent megúsznak szárazon. (Folytatás a 2. oldalon.) Két és fél millió hektár földesúri földet koboztak el eddig Peruban A perui kormány folytatja földreformjának megvalósítását. A reform bejelentése óta eltelt másfél év alatt több mint 2 500 000 hektárnyi földesúri birtokot koboztak el. Csak Cajamarca megyében 25 nagybirtokot oszlattak fel, összterületük 10 000 hektár volt. Az alvett birtokokat vagy a parasztoknak adják át, vagy szövetkezeteket hoznak létre rajtuk. Máris több mint egymillió hektár földet osztottak szét 50 000 parasztcsalád között. Mint a földreform végrehajtásával megbízott intézőcég közölte: Peruban 1971 és 1972 folyamán még hárommillió hektár föld elkobzását tervezik. (TASZSZ)