Népszabadság, 1971. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1971f t Ara: KO fillér NÉPSZABADSÁG 1971. február 26, péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyam, 48. szám Baráti látogatás után Dr. Lubomír Strougal most vé­get ért budapesti látogatása ré­sze volt Magyarország és Cseh­szlovákia — két szomszédos, ba­ráti szocialista ország — vezetői közötti rendszeres megbeszélések­­nek. A csehszlovák miniszterel­nök szerdai sajtóértekezletén és hazaérkezése után is joggal jelle­mezte úgy a tárgyalások atmosz­féráját, hogy azok „nem formális, hanem rendkívül szívélyes lég­körben” folytak. S örömmel hoz­zátehetjük: az eszmecsere való­ban túl ment a protokolláris ud­variasságon, minden vonatkozás­ban gyümölcsöző volt. Örömmel vettük tudomásul, hogy a „csehszlovák kérdés”, amely hosszú ideig a nyugati saj­tó címoldalán szerepelt, megszűnt kérdéssé lenni. A szomszédos or­szágban végbe­ment konszolidá­ciós folyamat megteremtette a nyugodt építőmunka feltételeit, hogy gyarapodjék a gazdaság és megvalósuljon a csehszlovák párt fő törekvése: teljes legyen az­­ összhang a szavak és a tettek kö­zött. Csehszlovákia nagy megrázkód­tatásokon ment keresztül. De a válság időszakában is megmutat­kozott a szocialista országok tá­mogatásának jelentősége, a szo­cialista közösség együttműködésé­nek fontossága. Most, amikor Csehszlovákiában létrejött a ter­mészetes belpolitikai állapot, ami­kor a nyugodt, alkotómunka esz­tendei következnek, a szocialista integráció megvalósítása, a poli­tikai, a kulturális, a gazdasági együttműködés további javítása még inkább segítheti a termelés, a szocialista építőmunka mind magasabb szinten való folytatá­sát. Az MSZMP X. kongresszusán a szocialista építés nemzetközi feltételei között első helyen sze­repelt a Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal , így a Cseh­szlovák Szocialista Köztársasággal — fennálló kapcsolataink erősí­tése, szorosabbra fűzése. A gaz­daság mostani fejlettségi fokán nem képzelhető el, hogy egy or­szág önmagában próbálja megol­­­­dani feladatait. Magyarország és Csehszlovákia gazdasága rendkí­­­­vül sok területen kiegészíti egy­mást, és az ipari együttműködés­nek már­­ most is jelentős ered­ményei vannak. A mostani meg­beszélések pedig csak kiemelik, milyen nagyok a magyar—cseh­szlovák együttműködés távlatai. A tárgyalásokról kiadott záró­közlemény hangoztatja, hogy a két ország az összes megvitatott kérdésben azonos nézeten van. Ez jellemezte az égető nemzetkö­zi problémákról vallott állásfog­lalásainkat is: az Indokína elleni amerikai agresszió kérdéseiben és a közel-keleti válság igazságos és békés rendezésében éppúgy, mint a földrészünk békéjéért és biz­tonságáért vívott harcban. Tágabb értelemben vett jelen­tősége is van a csehszlovák—ma­gyar konzultációnak. Mert min­den tényező, amely szorosabbá fűzi a szocialista országok kap­csolatait, egyúttal a világbéke, a társadalmi haladás és a szocia­lizmus ügyét is erősíti szerte a világon. Kereszty András ••Ülést tartott a Minisztertanács f// hossati It’jiírtiti* eillesnsköai Mnvffttilttpoeiüso U­ litarntiiK­ktU külföldi nrszöfj kiáll Hei­ti W.YI­­« A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fod­t Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a dr. Lubomir Strougallal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöké­vel folytatott hivatalos tárgya­lásairól. A tárgyalások szívélyes, meleg baráti légkörben folytak, és hozzájárultak a két szomszé­dos, szocialista ország közötti testvéri kapcsolatok elmélyíté­séhez. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette, és fel­hívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy a kétoldalú kap­csolatok konkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese beszámolt az Alekszandar Grlicskovval, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesével foly­tatott tárgyalásokról. A kor­mány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatainak további fejlesztését szolgáló meg­beszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyancsak tudomásul vette a külügymi­niszter jelentését a Varsói Szer­ződés tagállamai külügyminisz­tereinek február 18-án és 19-én megtartott bukaresti tanácskozá­sáról. A kormány megállapítot­ta, hogy a miniszteri megbeszé­lés összehívása hasznos volt, elő­segítette a szocialista országok összehangoltabb fellépését az eu­rópai biztonsági értekezlet elő­készítésében. A kormány megtárgyalta a kül­kereskedelmi miniszter jelen­tését a szocialista országokkal kötött 1971—1975. évi hosszúle­járatú árucsere-forgalmi meg­állapodásokról, valamint az 1971. évi árucsere-forgalmi jegyző­könyvek megkötéséről. A megál­lapodásokban előirányzott for­galom és áruszerkezet megfelel a negyedik ötéves terv előirány­zatának és elősegíti a terv végre­hajtását. Az új hosszú lejáratú államkö­zi megállapodások a korábbiak­hoz képest mintegy 68 százalé­kos növekedést irányoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya, valamint áruösszetétele egyaránt szolgálja termékeink kedvező el­helyezését, a belföldi árukész­let bővítését és nyersanyagigé­nyeink jelentős részének fedeze­tét. Mind a kivitelben, mind a behozatalban a korábbinál több gépipari termék szerepel. Az áru­­csereforgalom-növekedésben ki­fejezésre jutnak az országaink közötti két- és több­oldalú együtt­működésből — a szakosításból és a kooperációból — eredő kölcsö­nös szállítások. Az 1971. évi árucsere-forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átlagosan 12 szá­zalékos forgalomnövekedést ter­veznek. A Minisztertanács az elő­terjesztést jóváhagyólag tudo­másul vette. A kormány megvitatta és elfo­gadta a külkereskedelmi minisz­ter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21. és 31. között sorra ke­­rülő vásárra hivatalos kiállítással huszonhét ország, egyéni kiállí­tókkal pedig további öt ország je­lentkezett. A kormányhatározat értelmében a magyar rendező szerveknek és a kiállító vállala­tok vezetőinek arra kell töreked­niük, hogy a vásár új üzleti le­hetőségek feltárásával tovább bő­vítse nemzetközi gazdasági kap­csolatainkat. A nehézipari miniszter jelentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szénigények kielégíté­se érdekében szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatározatok vég­rehajtásáról szóló jelentés tartal­mazza az országgyűlés 1970. szep­temberi ülésszakán a szénbányá­szattal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és javas­latok vizsgálatát is. Bár a szén­­hidrogének aránya az energiafel­használásban 1960-tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánkban a szénbányászat előtt nagy felada­tok állnak; ezek sikeres megoldá­sára a kormány határozatot ho­zott. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke jelentést terjesztett elő a főálláson kívüli foglalkozta­tások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szakértői és egyéb megbízatások vállalásá­ról folytatott vizsgálat megállapí­totta, hogy a munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben elő­nyös, viszont a különböző intéz­kedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogásolható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatot hozott a főálláson kívüli foglal­koztatásokkal kapcsolatos jogsza­bályok felülvizsgálatára, illetve­­ azok szükség szerinti korszerű­­­­sítésére. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) A Szegedi Házgyárban már szerelik a gépeket Gyorsított ütemben épül a Szegedi Házgyár a budapesti műút mellett. A 18 ezer négyzetméteres nagycsarnokban már ebben az évben megkezdődik a termelés. Képünkön: Az épülő gyár déli oldala. (Tóth Béla felvétele — MTI Fotó.) MAI SZÁMUNKBAN: Algéria Az ólaj államosítása (3. oldal.) 42 milliárd forintnál nagyobb a betétállomány (4. oldal.) Formális tanácskozások vagy érdemi megbeszélések? (4—5. oldal.) A fővárosi tanácsülés elfogadta a lakások igényléséről és elosztásáról szóló rendelettervezetet (5. oldal.) Ami a távlati tervből már megvalósult Baranyában (6. oldal.) Tovább tart az angol postássztrájk A hat hete tartó angol postás­sztrájk befejezésére törekvő szer­dai magas szintű megbeszélések, bár az éjszakába nyúltak, mégis eredménytelenül végződtek. A Robert Carr foglalkoztatás­ügyi miniszter közvetítésével fo­lyó tárgyalásokról Tom Jackson, a brit postaügyi dolgozók szak­­szervezetének vezetője kijelentet­te, hogy a megbeszélések kezdete óta semmilyen eredményt sem ér­tek el. Carr a brit posta vezetőivel is tanácskozott, akik új javaslatot tettek a sztrájkolók bérkövetelé­seinek kielégítésével kapcsolat­ban. Jackson azonban hangoztat­ta, hogy a postaigazgatóság leg­újabb ajánlata is elfogadhatatlan. (MTI) Az Egyesült Államok súlyos felelősséget vállal a nemzetközi helyzet újabb bonyodalmaiért Szovjet kormánynyilatkozat a laoszi intervencióról A szovjet kormány nyilatkoza­tot adott ki az Egyesült Államok laoszi intervenciójával kapcsolat­ban. A nyilatkozat elöljáróban megállapítja, hogy a Laosz elleni invázióval az Egyesült Államok tovább bővíti agresszív cselekmé­nyeit e szuverén állam ellen. A szovjet kormány határozottan el­ítéli a Laosz elleni fegyveres in­tervenciót mint az Egyesült Álla­mok újabb bűnös cselekményét. Az Egyesült Államok a cinikus vietnamizálási politikát követve, laoszi terveinek közvetlen végre­hajtására a dróton rángatott sai­­goni bábrendszer csapatait hasz­nálta fel annak a számításnak alapján, hogy „ázsiaiak kezével harcol az ázsiaiak ellen”. Wa­shingtonban azt állítják, hogy az amerikai fegyveres erők „korláto­zottan vesznek részt a behatolás­ban”, csupán a dél-vietnami csa­patok tüzérségi támogatását és utánpótlását biztosítják. Az efféle állítások arra valók, hogy megtévesszék a világ közvé­leményét, ámde senkit sem ve­zetnek félre. Az amerikai légi haderő és tüzérség napról napra és óráról órára tömeges támadá­sokat hajt végre Laosz területe ellen, bombák és lövedékek ezreit zúdítja az ország békás lakosaira, halált és pusztulást okozva. A lé­gi haderő és tüzérség felhaszná­lásával történő támadás ugyan­olyan bűntett, mint a szárazföldi csapatok támadása. Hasonlóképpen tarthatatlan és kihívó az a tény, hogy az Egye­sült Államok egy másik, Laos­­szal szomszédos országba már előbb betört amerikai csapatok „önvédelmére” és „biztonságá­nak megteremtésére” való hivat­kozással próbálja igazolni a Laosz területére történt behato­lást Ilyesmit a múltban is le­hetett hallani a gyarmatosítóktól, amikor kiszemelték útonálló tá­madásuk soron következő áldoza­tát. Ha a nemzetközi gyakorlat­ban ez a logika érvényesülne, ak­kor a világon teljesen eluralkod­nék az önkény és egyetlen nép sem érezhetné magát biztonság­ban. Február 17-i sajtóértekezletén Nixon amerikai elnök egyértel­műen kijelentette, hogy nincs ki­zárva az amerikai légi haderő újabb bevetése a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok vezetői, úgy látszik, hozzá akarják szoktatni a közvéleményt ahhoz, hogy az Egyesült Államok Indokínában büntetlenül járhat el, s hogy az amerikai agresszorok mindent megúsznak szárazon. (Folytatás a 2. oldalon.) Két és fél millió hektár földesúri földet koboztak el eddig Peruban A perui kormány folytatja föld­reformjának megvalósítását. A reform bejelentése óta eltelt más­fél év alatt több mint 2 500 000 hektárnyi földesúri birtokot ko­boztak el. Csak Cajamarca me­gyében 25 nagybirtokot oszlattak fel, összterületük 10 000 hektár volt. Az alvett birtokokat vagy a pa­rasztoknak adják át, vagy szövet­kezeteket hoznak létre rajtuk. Máris több mint egymillió hektár földet osztottak szét 50 000 pa­rasztcsalád között. Mint a földreform végrehajtá­sával megbízott intézőcég közöl­te: Peruban 1971 és 1972 folya­mán még hárommillió hektár föld elkobzását tervezik. (TASZSZ)

Next